Tolna Megyei Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-04 / 130. szám
1958 június 4. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 Hz ismeretterjesztés néhány tapasztalata az év első negyedében A nyár a népművelési tevé- , kenységek között az ismeretterjesztő munkában is holtszezon. Ilyenkor lecsökken az előadások száma, s természetesen nem lehet azt sem várni, hogy az egyes előadásokon a hallgatók száma gyarapodjék. A nyár azonban egyrészt az elmúlt téli és tavaszi hónapok munkája felmérésének és az őszre való felkészülésnek az időszaka. Anélkül, hogy teljes képet akarnánk rajzolni a Tolna megyei ismeretterjesztő munka helyzetéről, eredményeiről, nem árt néhány általános problémáról szólni, amelyek csak részét alkotják a nagy egésznek, de az ezekben való javítás nélkülözhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a fejlődés továbbra is egyenesvonalú és felfelé ívelő legyen. Az idei első negyedévben közel 900 ismeretterjesztő előadást tartottak a megyében. (Ez csak a hivatalosan kimutatható szám, a valóságos jóval több, mert a különböző társadalmi és tömegszervezetek is tartottak ismeretterjesztő előadásokat a TTIT-n és népművelési szerveken kívül.) A mun LEVELEZŐK ÍRJÁK Egy fél kiló borjúhús története A kis bolthelyiség megtelt emberekkel. Nők, férfiak szorongtak kezükben kis kosárkával, hálóval aktatáskával. A termet betöltötte a fehérköpenyes hentes kimért, erőteljes bárdütésének hangja. Megszokott gesztussal dobta mérlegre a 30 deka borjúhúst. Mér, fizetnek, tovább mér. Egy idős, fehérhajú „nagysága” minduntalan a pult felé tolakszik és néha kissé sá- pitozva kérdi: — Tessék mondani, marad még? Az ember olyan ritkán fér hozzá, pedig úgy szeretjük a bor- jusültet — magyarázta a szomszédjának. A mellette álló emberek is talán épp egy szelet borjusültre, vagy tán csak egy jó marhapörköltre gondoltak. A hentes fennhangon kérdi : — Ki a következő, kérem? — Jaj, én már olyan rég jöttem. Egy fél kilo borjut kérnék — szólalt meg a néni. A pultnál sovány fekete férfi állt, s kissé ingerülten jelentette ki: — Ha a néni előbb jött volna, akkor itt állná elől. Mi jöttünk korábban. Egy kilo marhát kérek. A nagysága nagyot nyelt, visszadugta pénztárcáját a szatyorba és valamit dörmö- gött még. Már a pultnál álltunk. A hentes udvariasan kérdezte: — Fél borjut tetszik? — Igen — mondta sértődötten a néni. Az idős hentes igyekezett a legszebbet kiválasztani, hogy megbékítse. Fizetett és lassan tört utat magának kifelé. Kinn, egy fához kötve pórázon ápolt, szürke farkaskutya ült. — Gyere Néró, lesz mit enned! — duruzsolta 'a néni, miközben eloldotta kötelékét. Aztán jól megfogta, szinte huzattá magát az állattal, s így beszélt hozzá. — Csak nem hagyom, mikor úgy szereted kutyuskám! Nem hagyom ezt a fél kiló borjut.... Tálosi Teréz. Ahol a szovjet hősök sírján virágok nyílónak A Nagydorog községben felállított szovjet hősi emlékmű tövében, a közös sírban hazánk függetlenségéért, dolgozó népünk szabadságáért vívott harcban elesett 123 hős szovjet katona teteme porlad. Ezt az emlékművet 1956. október 27-én halottak emlékét meggyalázó kezek ledöntötték. Azóta az emlékművet helyreállították, sőt a Nagydorogi Dohánybeváltó KISZ-fiataíjai gondoskodtak arról is, hogy az emlékmű környékén virágok nyíljanak. Bátai Károly elvtárs, a Nagydorogi Dohánybeváltó KlSZ-szerve- zetének titkára kezdeményezésére húsz fiatal vett részt ebben a szép munkában!!« A nagydorogi [szovjet hősi emlékmű körül nyiló virágok a KISZ-fiatalok háláját és szeretedét hirdti. id. Sántha József ka zömét a TTIT szakosztályai végezték. S azt is meg kell állapítani, hogy jól. Nagy a fejlődés az elmúlt évekhez viszonyítva. A pedagógiai és egészségügyi előadássorozatok nagy sikere élénken példázza a jó munkát. Nagyon sok hangversenyre, zenei előadásra is sor került a negyedév folyamán a zeneiskola és a TTIT művészeti szakosztályának közös rendezésében. Bár azt hisszük, nem ártana még több, elsősorban ismeretterjesztő jellegű előadást tartani a hangversenyek mellett, mert a dolgozók zenei képzése terén még igen sok a tennivaló. Ez egyébként tudomásunk szerint terve is a művészeti szakosztálynak. Végeredményben valameny- nyi szakosztály munkája sokat javult, színesedett, de a sorból mégis ki kell emelni a műszaki szakosztály előadássorozatát, amely nagyon helyesen az általános problémák mellett helyi vonatkozású témákkal és a mindennapi életben alkalmazható problémákkal is foglalkozott. ■ mikor megállapítjuk, hogy ™ nagy a fejlődés, szépek az eredmények, nem szabad elhallgatni azt, hogy a világnézeti nevelés kérdésében még sok a kívánnivaló. A biológiai, történelmi, földrajzi —■ de végeredményben valamennyi — előadások kiválóan alkalmasak arra, hogy necsak adatokat soroljanak fel, ne csak eseményekkel ismertessék meg a hallgatókat, hanem materialista szemléletre is neveljék őket. És ezen a téren a leggyengébbek az előadások. Természetesen, hogy ebben számottevő javulás legyen, elsősorban az előadókat úgy kell megválogatni, hogy maguk is a helyes világnézettel legyenek felvértezve és azt plántálják át hallgatóikba. Vagy ha egyelőre még nem minden előadó ilyen, akkor ilyenné kell nevelni őket. A TTIT megyei titkárságára vár a feladat, hogy kidolgozza az előadókkal való még jobb, még alaposabb foglalkozás módozatait. fl másik probléma, amely az ismeretterjesztő munkában jelentős, a koordinálás kérdése. Maholnap már megérjük, hogy az ismeretterjesztő előadásoknak se szeri — se száma. Ez bizonyos fokig jó, de hibák forrásait is magában hordja. Meg kell szervezni az egészséges irányítást, a helyes koordinálást, s erre megint csak a TTIT és a megyei művelődésügyi osztály hivatott. A különböző társadalmi és tömegszervezetek ismeretterjesztő tevékenységét is a Társulat fogja össze és a megyei tanács művelődésügyi osztálya irányítsa. A még fellelhető hiányosságok kijavítása, a feladatok megoldása természetesen nem megy máról holnapra, de a nyári felkészülés időszaka kiválóan alkalmas arra, hogy az őszi, majd téli munkát már úgy készítsük elő, hogy a felsorolt hibák egyre kevesebb esetben forduljanak elő. Csökkentik a mozikban a nyári hőséget A Tolna megyei Moziüzemi Vállalat korszerűsítéseket hajt végre a Tolna megyei filmszínházakban. A nyári idényben a mozik legtöbbjében nagy a hőség és emiatt bizony sokszor kellemesnek egyáltalán nem mondható a mozik nyújtotta szórakozás. Ezen azzal kívánnak javítani, hogy a filmszínházakban légkeverő ventillátorokat szerelnek be. A szekszárdi moziba hármat és ezenkívül az idén még hatvan másik moziba egy-egy, ahol szükséges, kettő ventillátort szerelnek fel és ezzel elérik, hogy csökken a zárt termekben a hőség. A jövő évben sor kerül valamennyi kisebb mozira is. Két színdarabot is bemutat a nyár folyamán a bonyhádi együttes A művelődési otthonok együttesei és az egyéb műkedvelő színjátszó csoportok legnagyobb része a nyár folyamán szünetet tart, mondván, a nyár folyamán összetorlódó mező- gazdasági munkák falun nem kedveznek a műkedvelő művészeti tévé» kenységnek. Ez az álláspont, ha némi igazságot tartalmaz is, egészében nem elfogadható, s a bonyhádi járási művelődési ház együttese most éppen azt akarja bebizonyítani, hogy a nyár folyamán ugyanolyan jó munkát lehet kifejteni, mint ősszel, vagy télen. Jelenleg két színmű próbái folynak. Az egyik csoport Schubert- Berté: Három a kislány című operettjének, a másik csoport pedig Kodolányi János: Földindulás című darabjának bemutatójára készül. Mindkét darab bemutatására a nyár közepén kerül sor. Ezen kívül felújítják az Iglói diákok című vígjátékot is. Mindhárom darabot nemcsak Bonyhádon mutatják be, hanem előadják a járás és a megye több községében is. Lotto-nyereménytárgysorsolás : Fácánkertbe került az oldalkocsis motorkerékpár Az áprilisi lottó-nyereménytárgy- sorsoláson az oldalkocsis motorke* rékpárt Orbán József fácánkerti VIII. általános iskolai tanuló nyerte a 2333.020-as számú szelvényével. Mint mondotta, ismerősei hívták fel a figyelmét arra, hogy nézze meg a szelvényeit, mert valahol itt a környéken kell lennie a nyertesnek. Május 30-án édesapjával át is vették a motorkerékpárt és hazaszállították. Orbán Jóska most készül a motorvezetői vizsga letételére, hogy vezethesse a motort. Egy kísérlet eredményeit beszélik meg' Alsóleperden Az Állami Gazdaságok Megye Igazgatóságának a főállattenyésztője közölte, hogy június 4-én és 5-én Alsóleperden tanácskozást tartottak megyei és országos állattenyésztési szakemberek. A tanácskozás lényege az, hogy az Alsóleperdi Állami Gazdaságban tavaly ősszel kezdődött kísérlet eredményeit megvitassák. Az említett kísérlet azt célozza, hogy szervezési változtatásokkal, a gépesítés fokozottabb alkalmazásával olcsóbbá tegyék az állattenyésztést, elsősorban a szarvasmarhatenyésztést, az állattenyésztés hozamának emelését. Hz utolsó EPOSZ-szervezet is csatlakozott a KlSZ-hez Nagyszokolyban a termelőszövetkezet ifjúsága már régen megalakította a KISZ-szervezetet. Igen aktívan, tervszerűen dolgoztak és lényegében az egész falu ifjúsága életének irányítójává lettek. Közösen dolgoztak a község EPOSZ-szervezetével is, számos közös rendezvényük volt az elmúlt egy év alatt. A falusi EPOSZ-szervezet fiataljai a napokban úgy határoztak, hogy ők is követik a termelőszövetkezeti fiatalokat, KISZ-szervezetet hoznak létre. Tizenhét lány és huszonhat fiú alakította meg a Kommunista Ifjúsági Szövetség helyi alapszervezetét.' Ezzel az utolsó EPOSZ-szervezet is csatlakozott a megyében a KISZ- hez. A tamási járásban Gyánt-pusztán is több mint húsz taggal KlSZ-szer- vezet alakult. Elintézték a volt murgai tsz tagok panaszát Lapunk május 31-i számában „Egy volt termelőszövetkezeti tag panasza és a mögötte lévő igazságtalanságok” címmel cikk jelent meg. A cikk lényege az volt, hogy 1957. tavaszán a kevés ideig volt tsz tagoknak az 1956 őszén feloszlott murgai tsz fedezetlen hiteléből aránytalanul és igazságtalanul sokat vetettek ki. A cikkben szereplő 13 parasztcsaláddal Szabó Dezső, a járási tanács termelőszövetkezeti csoportjának főkönyvelője hosszasan tárgyalt. Közösen állapodtak meg abban, hogy az 1957 tavaszán jogtalanul kivetett 10 000 forint tartozásból a járási tanács 9000 forintot töröl. így azoknak a tsz tagoknak, akik csak 5 hónapig voltak a közösben és jogtalanul nem. vittek el onnét semmit, csak ezer forintot kell fizetni. Ezt igazságosnak tartották a szó- banforó volt termelőszövetkezeti tagok is. Ehhez tartozik még, hogy kivetették a tartozást Villányi Pál volt tsz elnökre is. Még egyszer a regölyi „kishaszonbérleti” szerződésekről Még ez év március 16-án „Kishaszonbérleti szerződés — kapitalista módon” címmel cikk jelent meg lapunkban, Regöly községben szerzett tapasztalatainkról, az ott észlelt visszaélésekről. Megírtuk, hogy Regölyben, miután kedvező a föld a kendertermelésre és évről-évre igen jelentős jövedelmet jelent a dolgozó parasztoknak a szerződéses kendertermesztés, többen olyanok is ,akik Regölytől 40—50 kilométer távolságra laknak, elmennek a községbe „kishaszonbérleti’^ szerződést kötni a dolgozó parasztokkal. Bérbe vesznek földeket a dolgozó parasztoktól és kulákoktól ,s ezutájj már csak annyit tesznek, hogy az év végén felveszik a pénzt az általuk „termelt” kenderért. Februári történet az erdőről — Álljon meg! — mondta Vaszari József, a Högyészi Erdészet vezetője a homokfutó kocsisának és miután a kocsi hirtelen zökkenéssel megállt, lelépett róla. A hóban, amely délelőtt esett friss nyomokat vett észre. Három ember nyomát. — Talán orvvadászok! — gondolta hirtelen Vaszari József, s miután visszaült a helyére, a kocsis fülébe kiáltotta. — Hajtson arra, amerre a nyomok vezetnek. Alig mentek 100 métert, amikor a Kalaznó irányába vezető út szélén a nyomok váratlanul háromfelé ágaztak. Megint megállt a homokfutó. Az erdészet vezető fürkésző tekintete végigtapogatta a tájat. A meredek emelkedő derekán, az úttól mintegy 6 méternyire embert pillantott meg a kőris bokor mögé húzódva. A fehér havon hasaló, sötétruhás ember kezében vadászfegyver volt. Vaszari József leemelte a válláról ötlövetű, távcsöves, ismétlő puskáját, s rákiáltott a fekvő emberre. — Dobja el a puskát! Adja meg magát! Az ismeretlen felugrott és futni kezdett. Az erdészet vezető megismételte a felszólítást, aztán a levegőbe lőtt. Az orvvadász kétségbeesett ordítást hallatott, mintha etltalál- ták volna, a földre vetette magát, majd amikor meghallotta az erdészet vezető nehéz csizmáinak a dobogását, ismét felugrott és futni kezdett. A kettőjük közötti távolság ahelyett, hogy fogyott volna, egyre növekedett. Az orvvadász hirtelen eggy évszázados cserfa mögé ugrott. Vaszari József is megtorpant, s megismételte a felszólítást. — Dobja el a fegyvert! Adja meg magát! Az orvvadász kilépett a fa mögül gúnyosan nevetett. Vaszari József emlékezetébe élesen berajzolódott a durva, borotválatlan arc. —1 ügy sem mer meglőni! Hagyja abba! Mit strapálja magát, ilyen nehéz csizmákban nem ér utói soha — kiáltotta nevetve és ismét futásnak eredt. Az erdészet vezető egy trapban vágtatott be a futókocsiján Hő- gyészre a falufelelös rendőrért. Amikor a rendőrrel együtt megérkeztek a „malomhegyi” területre, ahol az esemény lejátszódott, már csendes volt a táj, csak a nyomok árulkodtak. A nyomok Murga községbe vezettek. Vaszari Józsefnek óriási szerencséje volt, ugyanis a tej- csarnok előtt összetalálkozott a békés emberré átvedlett orvvadásszal. A többi már úgy ment, mint a karikacsapás, összehasonlította,k a nyomokat, s az orvvadász, mivel minden egyezett, kénytelen volt beismerő vallomást tenni, s elárulta másik két társát is. Azóta négy hónap telt el. A 4200 hektáros högyészi erdő csendjét most nem zavarja az orozva ejtett lövések zaja, s az értékes őzek, szarvasok és vaddisznók, amelyek számottevő valutát jelentenek államunknak, ma szabadon legelnek a „Malomhegy” oldalában mindaddig, amíg a külföldi német ,francia, svájci vadászok meg nem érkeznek. H. T, Az említett cikkben feltételeztük, hogy a távollakók nem képesek megművelni az általuk bérbevett területet, általában 2—5 holdat, tehát kénytelenek a gépállomással és napszámosokkal megműveltetni, amit ilyen körülmények között teljes mértékben elítélünk. Amit márciusban feltételeztünk — bekövetkezett: A kishaszonbérlők bérmunkásokkal műveltetik a bérelt területet. A „kishaszonbérleti” szerződések között volt olyan is, amelyik 19 és fél hold föld bérbeadásáról szólt. A szerződés jogilag Kiss Pál szekszárdi lakos kezelésébe adja 3 évre a földterületet. Ekkora birtokot a legnagyobb jóindulattal sem mondhat senki, hogy Szekszárdon élő és dolgozó személy Regölyben meg tudja művelni. Érthető az előbbiekből, hogy a bérbevevők nem munkalehetőséget, hanem pénzszerzési lehetőséget kértek. Nem saját munkával, de mások erejének és földjének igénybevételével akartak hasznot szerezni. Az ő munkájuk egy-két utazásból és egy aláírásból állt. Erkölcstelennek tartjuk az ilyen jövedelemszerzést. Amikor az egész társadalom megveti a kizsákmányolást, gyűlöli a kizsák- mányolókat — előttünk érthetetlen okoknál fogva — egyetlen illetékes szerv sem tett egy lépést sem ennek megakadályozására. Hallgatólag tudomásul vették és szentesítették a törvények által is tiltott kizsákmányolási formát. Mielőtt lapunk felfedte az egész regölyi „kishaszonbérleti” szerződés ügyét, tudott róla a tamási járási ügyészség és bíróság, tudtak róla a megyei szervek is ... A megyei tanács mezőgazda- sági osztályán csak vállvonogatás volt a felelet, s csupán annyit jegyeztek meg: „a 19 és fél hold az már tényleg egy kicsit sok.” Nem tudni, hogy az illetékes járási szervek mikor lépnek fel a törvényes rendelkezést sértő szerződések ügyében — talán 3 év múlva, amikor a szerződés hatályát veszti? Szeretnénk hinni, hogy most már igen rövid idő alatt végre intézkednek. Olvasóinkat —- reméljük, hogy az illetékesek levele alapján — tájékoztatjuk a szerződések további sorsáról.
