Tolna Megyei Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-29 / 152. szám
2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958 június 29. YIL ATKOZ AT a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság párt- és kormányküldöttségeinek tárgyalásairól (Folytatás az 1. oldalról.) opportunizmus, valamint a marxista —leninista elmélet mindenfajta elferdítése ellem harcot és a marxizmus —leninizmus eszmei tisztaságának megőrzését. A kommunista és munkáspártok figyelmének középpontjában áll a revizionizmus, amelynek nyilvánvaló hordozója ma a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének vezető csoportja. A két párt a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének VII. kongresszusán elfogadott revizionista programot a munkásmozgalom eszmei megzavarására és megbontására irányuló káros törekvések kifejezésének tekinti, s a legerélyesebben elítéli a nemzetközi kommunista mozgalom egységének megbontását vagy lazítását célzó mindenfajta hasonló vagy egyéb jelenségeket. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Bolgár Kommunista Párt, híven a marxizmus—leninizmus, a proletárintemacionalizmus elveihez, továbbra is tántoríthatatlanul folytatja a harcot az ellenség ama kísérletei ellen, amelyek a nacionalizmus szításával ellenségeskedést és gyűlöletet igyekeznek kelteni a népek között. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Bolgár Kommunista Párt újólag kifejezte azt a szilárd elhatározását, hogy proletárinternacionalizmus szellemében erősíti és mélyíti kapcsolatait egymás között és a többi testvérpárttal, mindenekelőtt a Szovjetunió Kommunista Pártjával. A két párt egyetért abban, hogy az eddiginél jobban fel kell használniuk egymás tapasztalatait a szocializmus építése érdekében. E célból megegyeztek abban, hogy küldöttségeket cserélnek a pártmunka különböző területeinek tanulmányozására, közös megbeszéléseket szerveznek a szocialista építés és a béke ügyét szolgáló politikai tevékenység kérdéseiről, kölcsönösen meghívják egymást a marxizmus—leninizmus elméleti problémáival foglalkozó konferenciákon való részvételre. II. A két ország képviselői az időszerű nemzetközi kérdések kapcsán megállapították, hogy a szocialista tábor országai hatalmas sikereket és eredményeket értek el. A szocialista országok, miután lerázták a kapitalizmus igáját, amely a népi erőket bilincsekben tartotta, most gyors ütemben fejlesztik iparukat és mezőgazdaságukat és nagy eredményeket érnek el az élet minden területén. A népek, melyek saját kezükbe vették a hatalmat, kommunista és munkáspártjaik vezetése alatt alkotó munkájuk kimeríthetetlen lehetőségeivel, egymás közötti baráti együttműködésben, felhasználva a Szovjetunió felbecsülhetetlen és önzetlen segítségét, a szocialista társadalom építésében szerzett gazdag tapasztalatait, építik boldog életüket. A szocialista országok szüntelen előrehaladása gazdasági, kulturális és műszaki tekintetben mindjobban bizonyítja a szocialista rendnek a kapitalista rend feletti, a szocialista világrendszemek a kapitalista világrendszer feletti magasabbrendűségét. A béke és háború kérdése ma a nemzetközi kapcsolatok központi kérdése, a mai politika alapvető kérdése. Ma a béke erői kétségtelenül fölényben vannak a háború erői felett. A béke erőinek azonban szüntelen éberséget kell tanúsíta- niok, s nem szabad megfeledkezniök az imperialista erőknek a nemzetközi légkör megrontására és a feszültség kiélezésére irányuló kísérleteiről. Az Egyesült Államok imperialista körei az egész világ agresszív imperialista köreinek élén a népek érdekeit és békevágyát semmibe véve, új világháborúra készülnek, hogy uralmukat az egész világra kiterjesszék. Ezt bizonyítja a féktelen fegyverkezési hajsza, a rakétatámaszpontok építése egy sor országban, Nyugatnémetország atom fegyverekkel ellátása, a nukleáris fegyverrel folytatott kísérletek megszüntetésének elutasítása. A háborús légkör szítását szolgálják a világ különböző részein, különösen Indonéziában végrehajtott imperialista provokációk, a Libanon belügyeibe és az arab országok viszonyaiba való beavatkozást célzó előkészületek és kísérletek, az atombombákat hordozó amerikai repülőgépek veszélyes repülései. Erről tanúskodik a Szovjetunió valamennyi konstruktív, a béke megvédését szolgáló javaslatainak elutasítása. A varsói szerződés a béke megőrzésének fontos tényezője, tekintettel az agresszív atlanti blokk országainak a békeszerető erők elleni fokozódó háborús előkészületeire. A szerződésben résztvevő államok ez év május 24-én Moszkvában aláírt nyilatkozata a békeszerető erők új hozzájárulását jelenti a világbéke megőrzéséhez. A két kormány kijelenti, hogy minden erejével a nyilatkozatban foglalt javaslatok megvalósításán tevékenykedik. A felek határozottan támogatják a Szovjetuniónak a legmagasabb színtű értekezlet összehívására s az atom- és a hidrogénfegyverekkel folytatott kísérletek megszüntetésére irányuló javaslatait, valamint a varsói szerződésben résztvevő országoknak azt a javaslatát, hogy a varsói szerződés és az északatlanti paktum országai kössenek megnemtámadási egyezményt. E javaslatok megvalósítása az államok közötti bizalom kialakulásához és a nemzetközi feszültség enyhüléséhez fog vezetni. Az imperialista körök ama kísérletei, hogy a tervezett legmagasabb szintű értekezlet napirendjére felvegyék a népi demokratikus országok viszonyainak kérdését, durva beavatkozást jelentenek ezen országok belügyeibe, ellentétben állnak az ENSZ alapokmányában kifejtett elvekkel és az értekezlet ösz- szehívásának további megnehezítésére irányulnak. Szuverén országaink senkitől sem tűrik el, hogy beavatkozzanak belügyeikbe. Komoly aggodalomra ad okot a nyugatnémet szövetségi gyűlés határozata a nyugatnémet hadsereg atomfegyverekkel való felfegyverzéséről és rakétatámaszpontok lé- j tesítéséről Nyugat-Németország területén. Ez megteremti az atom- és hidrogénfegyverekkel folytatott háború reális veszélyét és nyíltan Németország békés úton való egyesítése ellen irányul. Hasznos hozzájárulás a német kérdés reális megoldásához a Német Demokratikus Köztársaságnak a két német állam kormányai közötti közvetlen kapcsolat létesítésére és a némeí államszövetség megteremtésére vo- naíkozó javaslata. Ezek megvalósítása az első jelentős lépés lenne Németország egységének helyreállítása, az egységes demokratikus békeszerető német állam megteremtése felé. A két kormány támogatja a Lengyel Népköztársaságnak a középeurópai atomfegyvermentes övezet létesítésére vonatkozó javaslatát. Ha a Német Szövetségi Köztársaság magáévá teszi ezt a javaslatot, amelyet a Német Demokratikus Köztársaság és a Csehszlovák Köztársaság már elfogadott, elhárul az atomháború veszélye Európa egyik legsűrűbben lakott területén. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság elítéli a gyarmatosítás minden formáját és támogatja a népeknek a szabadságért és függetlenségért vívott harcát. Ügy véli, hogy meg kell szüntetni az algériai háborút és lehetővé kell tenni, hogy az algériai nép maga rendezze sorsát. Meg kell szüntetni az imperialista államok beavatkozását Libanon, Indonézia, valamint más ázsiai és afrikai országok belügyeibe, meg kell teremteni a népek szabad fejlődésének feltételeit, biztosítani kell nemzeti függetlenségük megszilárdítását. A Jugoszláv Kommunisták Szövetségével való ideológiai nézeteltérések ellenére a Magyar Népköz- társaság és a Bolgár Népköztársaság a jövőben is erőfeszítéseket tesz a Jugoszláv Szövetségi Népköztársasággal való jószomszédi viszony továbbfejlesztésére, a balkáni és az európai béke érdekében. A Magyar Népköztársaság kormánya üdvözli a Bolgár Népköz- társaság békepolitikáját, amely a Balkán félsziget többi országával való jószomszédi viszony és együttműködés kialakítására irányul az egyenjogúság, a nemzeti és állami szuverénitás tiszteletbentartása, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elvei alapján, a Balkán békeövezetté való alakítása érdekében. A két fél támogatja Chivu Stoi- cának, a Román Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének azt a javaslatát, hogy hívják össze a balkáni országok vezetőinek értekezletét. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság küldöttei kifejezik szilárd elhatározásukat, hogy külpolitikájukban a jövőben is a különböző társadalmi és politikai rendszerű országok békés egymás mellett élésének elvéből indulnak ki és a jóviszony fenntartására törekednek valamennyi országgal az Egyenjogúság és a kölcsönös előnyök elve alapján. III. A felek megelégedéssel állapítják meg, hogy eddigi politikai, gazdasági és kulturális együttműködésük kedvező eredményekkel járt. Ebből a szempontból kiemelkedő jelentőségűnek tartják a bolgár—magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötését, amelynek tízéves évfordulóját ez évben ünnepük meg. A két küldöttség megállapítja, hogy a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság baráti kapcsolatai egyre erősödnek. Ezek a proletárintemacionalizmuson alapuló kapcsolatok felbecsülhetetlen hozzájárulást jelentenek a szocializmus építéséhez mindkét országban, s további anyagi és kulturáüs felemelkedésünk fontos forrásai közé tartoznak. * i * * * 5 Az 1957 júniusában Budapesten lefolytatott tárgyalások jelentősen hozzájárultak a két ország kapcsolatainak fejlődéséhez és megerősítéséhez. Magyar parlamenti küldöttség látogatott el Bulgáriába, a Hazafias Arcvonal és a Hazafias Népfront tapasztalatcsere céljából küldöttségeket cserél. Hosszúlejáratú kereskedelmi egyezményt és állategészségügyi megállapodást írtak alá a két ország között A felek megegyeztek abban, hogy a jövőben tovább szélesítik együttműködésüket a politikai, gazdasági és kulturáüs élet minden területén. Elhatározták, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa előírásainak szellemében folytatják a szocialista kooperáció és specializálás fejlesztését a gazdasági élet területén. E célból a két küldöttség megállapodott magyar—bolgár gazdasági együttműködési vegyesbizottság létrehozásában. Tekintve, hogy a két ország eddigi árucsereforgalma jelentősen elősegítette mindkét országban a szocializmus építését, a két kormány a jövőben szélesíteni fogja a Magyar- ország és Bulgária közötti árucserét, figyelembe véve egymás szükségleteit és termelő kapacitását. A felek megegyeztek, hogy az országaik szocialista mezőgazdaságán nak építésében szerzett tapasztalatok tanulmányozására mezőgazda- sági küldöttséget cserélnek. A két nép kulturális kapcsolatainak továbbfejlesztése érdekében a két küldöttség egyetért abban, hogy tudományos együttműködési megállapodást kötnek a két ország tudományos akadémiája között, szélesítik kulturális intézeteik tevékenységét Magyarországon és Bulgáriában. A jelen tárgyalások alkalmával konzuli egyezményt és a kettős állampolgárságra vonatkozó megállaz podást írtak alá. Amint a bolgár párt- és kormány- küldöttségnek 1957 júniusában a Magyar Népköztársaságban tett látogatása, éppen úgy a magyar párt és kormányküldöttségnek a Bolgár Népköztársaságban tett látogatása is hozzájárult a két párt és a két ország testvéri kapcsolatainak erősödéséhez. Ez a testvéri találkozás mélyíti a Szovjetunió vezette szocialista tábor országainak egységét, erősíti a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság dolgozóinak elhatá-, rozottságát, hogy továbbra is minden erejükkel harcolnak a szocializmus és a béke ügyének végleges győzelméért. Szófia, 1958 június 27. A magyar párt- és kormányküldöttség nevében: KADAR JÁNOS a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság első titkára, államminiszter. A bolgár- párt és kormányküldöttség nevében: TODOR ZSIVKOV, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja,-a Központi Bizottság első titkára, a Nemzetgyűlés elnökségének tagja. 2 500 kombájnnal több dolgozik Romániában mint tavaly SZÍN: Egy határrészlet. A háttériben arany ló gabona tenger. Az elői térben lévő terebélyes akácfa hűségben emberek ülnek. A kékoverálos ívidámkedélyű Horváth Jancsi, a fkombájnos viszi a szót. Kiss Feri, iKökény Juci és Kolonyi János bá- jesi termelőszövetkezeti tagok, akik •a kombájn mellett segítenek figyelmesen hallgatják a beszélőt, j HORVÁTH JANCSI (nevetve): i Mikor aztán vége lett a tűzharcnak, laz összegyűjtött ellenforradalmárok Iközül az egyiket, amelyik a legve- iszélyesebb volt, odaültették mel- 'dém, a teherautó vezető fülkéjébe. >Nagy, kövér, sunyiképű ember volt. JA másik oldalon a parancsnokom íiilt mellette. Ahol lehetett, teljes jgázzal robogtam, de volt olyan sza5 kasza is az útnak, ahol csak 5 km lsebességgel tudtam a törmelékektől ielőre jutni. Mikor feltűnt a Sza- \muelly laktanya előttünk, ahonnan tkiindultunk, a kövér ember úgy jelkezdett bőgni, mint egy gyermek, Igédig senki sem bántotta. — Miért j sír százados úr? — kérdezte tréfálkozva a parancsnokom, aki Jszemmel láthatólag élvezte, a )Horthysta tiszti ruhába bújt kövér \ember zavarát. — Azért — hü- •pögte az a bajszát rágva —, mert ;Magyarországnak végképp leha- iny átlőtt a napja drága fiam. A pa- irancsnokom elkomolyodva mondta: •Az úri Magyarországnak végképp Uealkonyodott a napja az igaz, de a Imi napunk, a proletár Magyaror- Iszág napja az most már ragyogni •fog, ameddig világ a világ, azt pediglen nem szeretném meghallani, Ihogy egy magához hasonló úri j gengszter még egyszer fiának szállítson, mert... Nem történt semmi. ;Még csak egy pofon sem csattant el, I de a kövér ember úgy bömbölt •megint, mint egy fogfájós oroszlán, kacagtunk, mintha lakodalomban lettünk volna. (Kocsizörgés hallatszik). Egy fiatal lány és egy úttörő fiú jelenik meg a színen, hatalmas lábast és tányérokat cipelnek. AZ ÜTTÖRÖ FIÜ: Megjött az ebéd... JANOS BÁCSI: (Feláll, odamegy a lábashoz, megemeli a tetejét). Na lássuk csak mit főztek a mi szövetkezeti konyhánkon? ÜTTÖRÖ FIŰ: Birkagulyást. KISS FERI: (Csettint a nyelvével.) Ez igen. Szinte sajnálom, hogy vége lesz az aratásnak. Bíz Isten, ha egész évben lenne konyhája a tsz-nek, elpártolnék a szülői háztól. KÖKÉNY JUCI: (Nevetve.) Ez csak azért van, mert a Komáromi Magdi a szakács. KOMAROMI MAGDI: (Mi közben meri a gulyást, elpirul.) Miért...? (Egy középkorú, vizesingű, izzadt arcú férfi jelenik meg a színen, a vállán kasza villog. Nyomában nálánál fiatalabb asszony jön, vizes- korsót és kosarat cipelve. Az újonnan jött férfit Vegyéni Lajosnak hívják.) VEGYENI: Megengedik, hogy mi is letelepedhessünk? JANOS BÁCSI: (Kezében a szi- nültig telt porcelán pohárral.) örömmel látunk Lajos öcsém. Üljetek ide a fa tövébe. (Leülnek. Vegyéniné a kosárból szalonnát, hagymát és egy edényben száraz túrót rak ki a ruhaszalvétára, amelyet előzőleg gondosan szétteregetett. A tsz-hez tartozók elszedik a telemert tányérokat a lábastól. Mindannyian enni kezdenek. A. szakácslány és az úttörő fiú felkerekedik.) KOMAROMI MAGDI: (Kolányi János bácsihoz fordulva.) Mi elmeA Semanatoarea munkásainak sikerét nagyban elősegítették a célszerű műszaki-szervezési intézkedések is. így például újraszervezték a gyártási és összeszerelési folyamatot és a szerelésnél széles körben alkalmazták a kisgépesítést. A gyárban most készül az első száz román gyártmányú kukoricaarató kombájn is, amely már az idén megkönnyíti és meggyorsítja a termés betakarítását. Ebédszünet gyünk haza az ételes kocsival. Majd az ételek hazaszállítására legyen gondja János bátyám. JANOS BÁCSI: (Bólogatva.) Majd valahogy megbirkózunk ezzel a sok birkagulyással. Ti pedig csak menjetek, ha dolgotok van. (A kombánjvezető, Horváth Jancsi, Kiss Feri meg Kökény Juci kissé távolabb húzódva halkan tárgyalnak valamit. Kiss Feri egy pálcával vonalat húz a földre és úgy magyaráz.) VEGYÉNI: (János bácsihoz.) Mikorra végeznek? JANOS BÁCSI: Két nap múlva. VEGYENI: (Bánatos arccal.) Nekem m,ég négy nap kell hozzá. JANOS BÁCSI: Nálunk gyorsan megy és ami a lényeg, még csak bele sem izzadunk. VEGYENI: Maguknak könnyű. JANOS BÁCSI: Könnyű?!? Ha közénk lépnél neked is könnyebb lenne. VEGYENI: Belépnék én... mert látom én is, amit látok ... csak tudja azt az egyet nem szeretem, ha nekem parancsolnak. JANOS BÁCSI: Nincs itt hajcsár, láthatod. Mi is dolgozunk, Te is dolgozol. Dolgozni neked is kell, nekünk is kell, mindenkinek dolgozni kell, aki élni akar. Csak az a kérdés, hol könnyebb a munka és hol keres többet az ember? VEGYENI: Mennyi búzája lesz János bátyám? JANOS BÁCSI: (Ráncolja a homlokát, számolgat magában, aztán kiböki.) Ha minden jót megy, tizenöt mázsát egyedül megkeresek. VEGYENI: Tizenöt mázsát? JÁNOS BÁCSI: Annyit. Nemrég még két óránként, aztán óránként, ma pedig minden 50 percben egy-egy gabonaarató kombájn hagyja el a bukaresti Sema- natoarea mezőgazdasági gépgyár kapuját. A gyár munkásai már eddig több mint 50 százalékra teljesítették idei tervfeladataikat a kombájngyártás terén, ami igen szép eredmény, ha figyelembe vesszük, hogy az idei terv szerint 2500 gabonakombájnnal készítenek többet, mint tavaly.
