Tolna Megyei Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-22 / 146. szám

1958 .június 22. TOLNA MEGTEI NÉPÚJSÁG 9 Lehet-e azonosítani a megyei téglagyárakat ? — Megjegyzések a téglagyárak munkaversenyérői és a termelés alakulásáról — Nemcsak a szakemberek, hanem a kívülállók is tudják, hogy tégla­gyártó iparunk fejlesztésre szorul. Sokat, nagyon sokat kell tenni azért, hogy az év nagyrészében a nyers­gyártást folytatni lehessen, hogy az egyre növekvő téglaszükségleteket kielégítsük. A legnagyobb elismerés hangján lehet nyilatkozni a megyei téglagyártó ipar vezetőinek lelkiis­meretes munkájáról, amit a gyárak korszerűsítése, a termékek költségé­nek csökkentése, a termelési szezon meghosszabbítása érdekében tesz­nek. Az idén, csakúgy, mint minden évben a rossz tavaszi idő miatt több tízezer darab téglát nem tudtak el­készíteni. Kölesden, Csatáron, Bony- hádon és egyebütt is ez a helyzet. Kölesden beszélgettünk a téglagyári munkáról, a szakma jelenlegi gátló körülményeiről. S amit ott a vezetők és munkások elmondtak, megszívle­lendő javaslatok, melyek alkalmazá­sa, megvalósítása bizonyára előse­gítené a több és jobb termelést. Helyes-e a korai szezonkezdés? Évtizedes bevett szokás az, hogy március végén már megkezdik a nyerstéglakészítést. Az idén is ez történt a megye gyáraiban. Az idő becsapta a tervezőket, s amikor március '20-án megkezdték a prés­gépekkel a munkát, néhány napos üzemeltetés után le kellett állítani a termelést a fagyveszély miatt. A téglaiparban, több évtizedes szakmai gyakorlattal rendelkező vezetők vannak. Már ők is gondolkodtak azon, helyes-e a túl korai szezon kezdés, éppen az eddigi tapasztala­tok figyelembevételével. Ugyanis ke­vés olyan gyár van, ahol ne ment KISZ aratóbrigádokat szerveznek a paksi járásban A paksi járásban — a járási KISZ bizottságtól nyert értesülésünk sze­rint — az önkéntes segítő brigádok­ból aratóbrigádokat szerveznek. Az aratóbrigádok a községekben azok­nak az idős családoknak segítenek, akik maguk nem, vagy nehezen tud­nának végezni az aratással. Segíte­nek még olyan családoknak is, ahon­nét a család fiatal férfi tagja katonai szolgálatot teljesít. volna veszendőbe 15—20, sőt még ennél is többezer darab tégla. Azt javasolják a munkások, hogy kezd­jék később a téglagyártást, és az éves tervet úgy osszák el, hogy a nyári hónapokra több tégla legyártá­sát tervezzék. Ehhez természetesen alapos meteorológiai ismeretekre is szükség van. II nagyteljesítményű présgépek és szárítófészerek, tárolószinek aránytalansága Mint már fentebb említettük, a legfontosabb téglagyártó üzemeket gépesítették, többé kevésbé korsze­rűsítették. A nagyteljesítményű présgépek mellé azonban nem ké­szítettek megfelelő mennyiségben szárító és tárolófészereket. S az miatt sok-sok ezer darab tégla megy veszendőbe, amit elemi kárként könyvelnek el. Ezt is el lehetne ke­rülni, talán gondosabb, előrelátóbb tervezéssel. Ha csak a kölesdi példát vesszük figyelembe, akkor is ez az álláspont helyes. Ha pedig a bony­hádi és csatári gyárak esetét vizs­gáljuk, akkor meg kell állapítani, hogy ott bár vannak szárítófésze­rek, azonban azok mindenre kivá­lóan alkalmasak, csak téglaszárítás­ra legkevésbé. A jövőre nézve bizo­nyára ez is hasznos tapasztalat lesz, és ajánlatos lenne az is, ha a bánya és építőanyagipari egyesülés veze­tői, látogatásokat tennének a tégla­gyári egyesülés üzemeiben, ahol ala­csonyszárítókat alkalmaznak, melyek olcsóbbak és jobbak mint amelyeket Bonyhádon és Csatáron állítottak fel. A megyei tanács legutóbbi ülé­sén megvitatták a III. negyedévi munkatervet. A jóváhagyott munka­terv szerint szeptemberben hívják össze a megyei tanácsülést, amelyen a végrehajtó bizottság jelentést tesz a munkájáról, külön napirendi pont­ban pedig megvitatják a 3004-es kor­mányhatározat végrehajtása során szerzett tapasztalatokat. Végrehajtó bizottsági ülésen is foglalkoznak ez­zel a problémával önálló napirendi pontként. Beszámoltatják végrehajtó bizott­A téglagyárak azonosításáról, a munkaversenyröl Elismerés illeti a Bánya és Építő­anyagipari Egyesülés vezetőit, hogy annyira szívükön viselik a munka­verseny sorsát, hogy minden alkal­mat megteremtenek ahhoz, hogy a munkások, a gyárak versenyezni tudjanak egymással. Azonban ez esetben úgy véljük, átestek a „csil­le” másik oldalára. Ugyanis egy­forma mércével bírálják el a jól és kevésbé jól felszerelt üzemek mun­káját, ha például azonos mennyiség­ben kell mindkét gyárban téglát ké­szíteni. Ez a tény, azonban helyte­len, mert bár egyik gyárban — a jobb technikai adottságokkal rendel­kezőben — elégedettséget szül a könnyű győzelem, elsőség reménye, de a másikban például Kölesden, a dolgozók s vezetők nem tetszésé­vel találkozik. Mi lenne a megoldás? Nem célunk, hogy oktassuk a tég­laipar vezetőit. írásunkban csupán azokat a problémákat vetettük fel, amelyek a gyárak vezetőit, munká­sait foglalkoztatják. S valljuk be, néhány kérdésben igazuk van. Meg lehet találni annak a módját, hogy a cikkben felvetetteket orvosolják, figyelembe vegyék a következő évek tervezési, irányítási munkáiban, és hogy igazságot tegyenek a munka­verseny elbírálásának kérdésében is. S végül, még tovább kell fejlesz­teni azt az egészséges szellemet, amely már meghonosodott a tégla­gyárakban: a munkások felelősnek érzik magukat a gyári helyzetért, s képesek mindent megtenni, hogy jól, eredményesen dolgozzanak. Pálkovács Jenő sági ülésen a bonyhádi járási ta­nács végrehajtó bizottságát a köz­ségpolitikai tervek végrehajtásáról. Napirendre tűzik az államosítás alól mentesített házak visszajuttatásával kapcsolatos tapasztalatok megvitatá­sát. Nagyon örvendetes, hogy a vég­rehajtó bizottság a következő ne­gyedévben az egyik v. b. ülésen meg­vitatja a Tolna megye területén élő cigányok helyzetét is. A tamási já­rási tanács végrehajtó bizottságát az ellenőrző és irányító tevékenysé­géről számoltatják be. Miről tárgyalnak a következő negyedévben a Megyei Tanács végrehajtó bizottsági ülésein Mit kell tudni a meghántott tarló ápolásáról Hogy a talaj nedvességtartalmát minél jobban megőrizzük és ezzel a humuszképződést tökéletesebbé, a gyom és kultúrmagvak kikelését gyorsabbá tegyük, a meghántott tarlón apró morzsás takaróréteget kell előállítani és fenntartani. A meghántott tarlót tehát fogasoljuk és hengerezzük meg. Ha a meghántott tarló talaja beéredett, a tarló kizöl­dül, kigy ©mosódott: tárcsázással, kultivátorozással irtsuk ki a gyomo­kat, állítsuk újból elő a porhanyított talajfelszínt. A munkát mindig fo­gasolással és hengerezéssel fejezzük be. A tarló ilyen ápolására akkor van szükség, ha nem trágyázunk, s az őszi mélyszántás ideje még nem ér-| kezett el. Amit a repce tárolásáról tudni kell Június végén az őszi káposztarepce magja a raktárba kerül. A kicsépelt repcét 4—5 centiméter vastag réteg­ben kiteregetve néhány napig állan­dó forgatás mellett szárítjuk. A kel­lően kiszáradt repce megmarkolva ki­pereg az újjak közül. A nyári sarabolás sietteti a növények beérését Különösen áll ez a késői kukori­cára, amely a bőséges talajnedvesség hatására erős vegetatív életet él. A porhanyítás elősegíti a tápanyag fel­tárását, nagyobb lesz az anyagcsere­forgalom, a tápanyagoknak a csövek-, be, szemekbe való bevándorlása. A száraz esztendők gyakran tapasztalt kukoricakényszerérésével szemben csapadékos nyár után a sekély sara­bolás elősegíti a szemek tökéletesebb kifejlődését és gyorsabb beérését. Hogyan végezzük el a pót­beporzást? Kukorica. A kukorica pótbeporzá­sához akkor fogjunk hozzá, amikor a táblán a csövek nagy tömegben meg­jelentek. Előbb azonban nagymennyi­ségű virágport gyűjtsünk, hogy meg­könnyítsük és meggyorsítsuk a mun­kát. A beporzáshoz csak érett virágport használhatunk. A kukoricatábla min­den második—harmadik sorában, minden harmadik—ötödik növényről rázzuk le a virágport. így a természe­tes beporzásra is egyenletes elosztás­ban marad belőle elegendő. A virág­port különböző edényekbe, vödrökbe gyűjtjük. Az így összegyűjtött virág­port a sorok mentén haladva ráhint­jük a bibékre. A mesterséges pótbe­porzás legjobb és legalkalmasabb ideje: a reggel, amikor a harmat fel­száll. A munka mindaddig eredmé­nyesen folytatható, amíg a nappali erős felmelegedés nem veszélyezteti a megtermékenyítés sikerét. A nagy melegben nemcsak a pótbeporzást, hanem a virágpor gyűjtést is sza-, kítsuk meg, mert a virágpor a nagy meleg miatt jelentős mértékben ve­szít életképességéből. Leghelyesebb, ha egyszerre két sor pótbeporzását végezzük el, vigyázva arra, hogy a virágok ne a saját virágporukkal porozódjanak be. Felvételt hirdet a mezőgazdasági szaktanár­képző A mezőgazdasági szaktanárok kép­zése az Agrártudományi Egyetem Továbbképző Intézetében folyik. A tanárképző szakon az oktatás időtar­tama 10 és fél hónap. Felvételi pá­lyázatokat július 10-ig lehet bekül­deni az egyetem címére (Bp., XII. kerület, Villányi út 5—7). Felvételre jelentkezhet minden 40 évet még be nem töltött mezőgazdasági szakem- , bér, aki felsőfokú mezőgazdasági ok- ! levelet szerzett és az egyetem (főis­kola) elvégzése óta legalább kétéves szakmai gyakorlattal rendelkezik. A felvételi vizsga augusztus 20-án kez­dődik. A hallgatók a tanulmányi idő alatt, előző keresetük alapján —• családi állapotuknak megfelelően 50 —90 százalékos keresettérítést kap­nak. Az intézethez tartozó kollégium­ban ingyenes ellátásban (élelmezés, lakás, fűtés, világítás, mosás) része­sülnek. Hol lesz vásár? Országos állat- és kirakodóvásár lesz június 23-án, hétfőn: Dunapataj, Dunaszekcső, Sárosd, Nagydorog. Jú­nius 25-én, szerdán: Mágocs. Gazdász élet • • . Nem könnyű legyőzni a természe­tet, és bizony sokoldalú képzettséget kíván a föld, de talán ami a legnehe­zebb: sok ember megannyi akaratát kell úgy megoldani, hogy minden a legnagyobb rendben legyen. Talán így lehetne tömören meghatározni azt a hivatást, amelyet röviden ne­vezzünk gazdász életnek. A gazdász a szocialista nagyüzemi gazdálkodás szakembere, kora hajnal ban már az istállót járja, figyelem­mel kíséri az állattenyésztők munka-; ját és ahol, és amikor kell, szívesen ad tanácsot, később, amikor a harmat felszáll a határt járja, beindítja a munkát, ellenőrzi a gépeket és végzi a fáradságos gazdász élet nagyon sok kisebb, nagyobb munkáját. Fáradsá­gos, de szép hivatás ez — mondjuk mi, de így vélekedik Szőke Géza, a dombóvári Vörös Sugár Tsz gazdásza is, aki bár alig 23 éves, mégis egy több mint 500 holdas szövetkezeti gazdaság szakmai irányítását végzi. Szőke elvtárs négy évvel ezelőtt vég­zett, azután állami gazdaságba ke­rült és most aratáskor lesz egy éve, hogy szövetkezetben hasznosíthatja tudását és az ő életében ez az első szövetkezeti állomás. Amikor a párt szavára búcsút mon­dott az állami gazdaságnak és ter­melőszövetkezetbe ment, éppen az aratást fejezték be és ő késedelem nélkül látott a munkához. „Szívesen jöttem, mert tudom azt, hogy főleg a termelőszövetkezetben tudja az em­ber szakmai tudását gyarapítani, a tanultakat hasznosítani.” A betakarításnál már nagy hasznát vették a szövetkezetiek, javaslatára úgy történt a táblák letakarítása, hogy mindig nagyobb terület legyen szabaddá, hogy végezni tudják a tarlóhántást és ennek a javaslatnak az igazi hasznát a vetésforgó kiala­kításánál látta a tagság. Megmagya­rázta türelmes szóval a tagságnak, hogy jó búzatermést csak akkor tud­nak elérni, ha nem kalászos kerül kalászös után, hanem gondoskodnak jó előveteményről. De sikerült azt is elérnie, hogy más táblába vessék az idén a kendert, mert eddig hét éven keresztül mindig abba a földbe tet­ték. Kenderük jó, az istálló trágyá­zott talajba gyönyörűen indult fejlő­désnek a növény. Az elgondolásokat, a szavakat tett követte. Az idén 20 holdon vetettek borsót, rávetésként 40 holdon lucernát és jövőre tovább akarják gyarapítani a pillangós virá- gúak területét. Az állattenyésztés­ben javaslatára bevezették az egyedi takarmányozást. Az állatok termelé­sük után kapják az abrakot. Egy éve már, hogy az 500 holdas szövetkezeti gazdaság szakembert kan pott és ez az egy év munkája bizo­nyítja, hogy ahol a tagság megérti a szakember javaslatát és igyekszik azt végrehajtani, az eredmény több mázsa gabonában, szebb állatállo­mányban mutatkozik meg. Azt mondotta, szereti hivatását és megszerette a szövetkezeti életet. Nem kis büszkeséggel beszélt a ter­vükről. Gazdálkodásukat belterjessé kívánják tenni, kertészetet hoznak létre, amelyet már jövőre elkezde­nek, egyelőre 10 holdon és ami meg­szívlelendő, főleg olyan növényeket kívánnak termelni, amelyeket az ál­lattenyésztésen keresztül értékesíteni lehet. Még az idén építenek egy tej­házat, a feldolgozó gépek már meg-; vannak. Ilyen a gazdász, tele tervekkel, ambícióval, amelyet a szövetkezeti parasztokkal közösen valósít meg. Pálkovács Róza „Szépülő Szekszárdért" TEKINTETES SZERKESZTŐSIG! Olvastam Miszlay István vasár­nap, valamint T. L. kedden megje­lent cikkét, azokkal teljes egészé­ben egyetértek, mégis azzal a lé­nyegtelen megjegyzéssel, hogy e probléma nemcsak a „város szülöt­teit” kell, hogy érdekelje. Miután én sem vagyok az, de ugyanakkor a tettek embere és sok szép kezdeményezést láttam már a kezdeti fellángolás után ellaposodni, megteszem az első lépést: Minden­kori fizetésem fél százalékát fel­ajánlom a „Szépülő Szekszárdért” mozgalom javára s csatoltan meg­küldöm a június havi 10 forintot az­zal a kéréssel, hogy az összeget az illetékes helyre jüttatni szíveskedje­nek s közöljék, hogy a továbbiak­ban hova juttassam el azt. Remélem nem egyedül leszek s a sok kis ösz- szeg komoly eredményeket fog szül­ni. Dr. Komlósi Andor, a Tolna megyei Húsipari Vállalat főkönyvelője * \ SZERKESZTŐSÉGÜNK örömmel adott és ad helyet minden olyan írásnak, amely a megyeszékhely to­vábbi szépítését célozza és segíti elő. Üdvözöljük ezt a mozgalmat, támo­gatjuk s a magunk részéről min­dent megkívánunk tenni annak ér­dekében, hogy mennél nagyobb ered ményeket hozzon. Dr. Komlósi An­dor első 10 forintját eljuttattuk a vá­rosi tanácshoz és kérjük mindazo­kat, akik a mozgalom részeseivé kí­vánnak válni ebbeli szándékukat a városi tanáccsal közöljék. Helyesnek tartanánk a dolgozók egyéni felajánlásain kívül a válla­latok is támogatnák a „Szépülő Szek­szárdért” mozgalmat, s kinyilváníta­nák milyen összeggel kívánnak hozzájárulni a megyeszékhely szépí­téséhez. Érdeklődésünkre közölték, hogy a városi tanács végrehajtó bizottsága örömmel fogadta a dolgozók alulról jövő kezdeményezését s tekintettel arra, hogy a Tolna megyei Népúj­ságban megjelent cikkekkel kezde­ményezett dicséretes mozgalom a dolgozók támogatásával találko­zott, a végrehajtó bizottság rövide­sen közölni fogja elképzeléséit és azt is, felajánlásaikat hova juttassák el a dolgozók. A Városi Művelődési Ház hírei Nótapárbaj címmel vidám, zenés estet rendez június 23-án este fél 9 órai kezdettel a Sörkertben a Vá­rosi Művelődési Ház. A műsorban fellépnek: Borvető János, a Főváro­si Operettszínház bonvivánja, Kar­dos Magda, a Fővárosi Operettszín­ház szubrett primadonnája, Kovács Ibi, a Fővárosi Operettszínház pri­madonnája, és Szentesi Zoltán, a Fő­városi Operettszínház táncos komi­kusa. A műsorban zongorán kísér Csathó Andor, az Operettszínház karnagya. * A Szekszárdi Városi Művelődési Ház vezetősége az általános és kö­zépiskolai tanulók részére rajz, foto és irodalmi pályázatot hirdet. A mű­velődési ház vezetőségét az a cél ve­zérli a pályázat meghirdetésekor, hogy valamilyen formában, a szóra­kozás és pihenés mellett művészeti munkára ösztönözze a fiatalokat. A pályaművek elbírálásánál 200 forin­tos I. díjat, 150 forintos II. díjat, 100 forintos III. díjat és 50 forintos IV. díjat adnak ki. A pályázatok be­küldési határideje augusztus 30. Nyilvános eredményhirdetés szep­tember 25-én lesz a „Dupla, vagy semmi” című műsor keretében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom