Tolna Megyei Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-10 / 109. szám

1958 május 10.

TOLNA MEG VEI ísEEUJSAG

3

„Jó munkával, a törvényes árak betartásával növeljük a kisipar hírnevét"

KIOSZ választmányi ülés Szekszárdim

A kisiparosok szervezetének féléves munkájáról tárgyaltak Szekszárdion a KIOSZ választmány tagjai. Közel harminc kisiparos jött el, hogy elmondják a magánkisipar féléves munkájának tapasztalatait és megbeszéljék a további feladatokat, a lakosság szükségleteinek kielégítésében.

A KIOSZ vezetőség beszámolóját Tornyai György tartotta, aki elmondotta többek között hogy a megyei magán kisiparosok munkájukkal hozzájárultak a lakosság szükségleteinek kielégítéséhez.

— Nagyon fontos — mondotta többek között Tornyai elvtárs —, hogy

a becsületes kisiparosok harcoljanak, megvédjék jó hírnevüket, kezükből csak olyan munka kerüljön ki, ami a lakosságnak megfelel.

A beszámoló szólt a kontárkérdés megoldásának lehetőségeiről, a mestervizsgák letételének fontosságáról, a tömegszervezetekkel való szorosabb kapcsolat szükségességéről.

A beszámolót vita követte. Számos kisiparos elmondta, hogy az új ipargyakorlási rendelet jó, látják eb- bő^ hogy a kormány és a párt támogatja és segíti őket munkájukban.

Simon Ferencné elvtársnő, a szekszárdi helyicsoport titkára arról beszélt, hogy a kontárkérdés már társadalmi ügy, és a kisiparosoknak szervezetten kell felvenni a harcot a

kisiparosokat és a lakosságot megkárosító, az állam törvényeit kijátszó kontárok ellen. Majd elmondotta, hogy

a szekszárdi kisiparosok a Hazafias Népfront keretén belül részt vesznek a barátsági hónap rendezésében, programjában,

Németh István bonyhádi küldött arról beszélt, hogy a kisiparosok társadalmi munkával KIOSZ helyiséget építettek, Takács Lajos dombóvári küldött pedig arról beszélt hogy a KIOSZ helyi csoportnak jó a kapcsolata a párt- és tömegszervezetekkel, Dombóvárott a barátsági hónap keretében lengyel estet tartanak. Csapiáros József döbröközi küldött erélyes intézkedések megtételére kérte a megyei tanács képviselőit a kontárok ellen, a kisiparosok védelmében. A dunaföldvári küldött az iparitanuló képzés tapasztalatait mondotta el.

Szabópál Antal elvtárs, a megyei pártbizottság nevében szólt a kisiparosok képviselőihez.

Elmondotta, hogy a párt számít a kisiparosokra. Elsősorban a lakosság szükségleteit kell kielégíteniük, majd beszélt arról, hogy a kontárok elleni harc hivatalból a tanácsok feladata, de ez a kisiparosok segítsége nélkül lehetetlen.

olyan légkört kell kialakítani, hogy kiközösítsék maguk közül a kontárokat és védjék meg mindig jobb

munkával a kisiparosok becsületét. Ezután példaképül állította a megyei kisiparosok elé Mechtl Béla szekszárdi cserepes kisiparos mestert, aki társadalmi munkát vállalt a pa- lánki iskola építésénél. Végezetül arról szólt, hogy a politikai nevelőmunkával, mind több kisiparost kell bevonni a szocializmus építésébe.

Hepp József szekszárdi magánkisiparos felszólalásában elmondotta, hogy a palánki iskola építéséhez társadalmi munkával járul hozzá, az iskolához szükséges összes fogast elkészíti.

Voodl Jenő tamási küldött arról beszélt, hogy a szavak helyetti harcot a kontárok ellen már végre a tettek váltsák fel és ez az iparral rendelkező kisiparosok első feladata. És olyan munkát kell végezniök, hogy a lakosság elégedett legyen velük, tartsák be a törvényes árakat. Mónus István, a Hazafias Népfront képviselője

felkérte a kisiparosokat, hogy kapcsolódjanak a Népfront munkájába, segítsék megoldani együttesen a nép előtt álló feladatokat.

A hozzászólások után Semsei Ferenc a KIOSZ országos központjának küldötte a Könnyűipar Kiváló Dolgozója jelvényt adta át Mechtl Béla szekszárdi kisiparosnak, majd a megyei titkárság több élenjáró kisiparost megajándékozott.

(— ács —)

at árszemlén

csak a mázsán, az átlagtermésen, hanem a kevesebb előállítási költségben is megmutatkozik. Kukoricánál és búzánál például 10—10 forinttal tudták csökkenteni az egy mázsa termény előállítási költségét. És tuMájusi rövidfilm bemutatók

lajdonképpen ez a cél. Többet, olcsóbban termelni, amelynek eléréséhez feltétlenül kellenek a már elmondottak és akkor az időjárással is szembe lehet szállni.

P. R.

Májusban számos érdekes rövidfilm teszi színesebbé és változatosabbá a filmszínházak műsorát.

A Budapest Filmstúdió három rövidfilmet készített májusra: a Séta egy erdőben című színes népszerűtudományos film a szarvasi arborétum, különlegességében szinte egyedülálló 70 holdas parkjába viszi el a nézőt, ahol a gyönyörű egzotikus fák és növények fogadják a látogatót. Ugyancsak természeti szépségekben gyönyörködhetünk, A budai hegyekben című színes film képeit nézve, melyek egyben bemutatják a budai hegyek történelmi nevezetességű helyeit is. A stúdió harmadik filmjének címe: Szabad? Mint a cím is sejteti, táncra kérésről van szó. A tánciskolák illemórájára, és néhány nyilvános tánchelyiségbe látogatunk el. A filmből megtanulhatjuk, hogy a modern táncokat is lehet szépen és jóízléssel táncolni.

Fiatalokról szól az Erősödjék a népek barátsága című szovjet film is. A moszkvai VIT egyik kedves eseményéről, a lányok napjáról mutat be néhány felejthetetlen epizódot. A legkisebbeknek szerez majd nagy örömet a Varázsbotocska című színes szovjet rajzfilm, mely a kis Maras és a gonosz bég történetét meséli el. A III. nemzetközi ifjúsági sportversenyek megnyitásának napjáról számol be a Megkezdődtek a nemzetközi sportversenyek című szovjet film, amely szebbnél szebb, szinte káprázatos tömegsportbemutatókat örökít meg.

A felsorolt filmeken kívül műsorra tűzik még a filmszínházak a 9., 10., 11. világhíradót, valamint a 4. számú sporthíradót.

Rosszul értelmezett népszerűség

Nem lehet manapság jó vezető az, akit nem szeretnek az emberek. A rideg, fölényeskedő, vagy magának élő, zárkózott, feladatait bürokratikus merevséggel végző vezető ha magatartásán nem képes változtatni, előbb vagy utóbb teljesen alkalmatlanná válik feladatainak elvégzésére.

Emlékszel elnök elvtárs? Erről beszélgettünk egyszer kettesben a tanácsházán, 5 óra után, amikor a többiek már régeit otthagyták a hivatalt.

Tökéletesen egyetértettünk a népszerűtlen vezetők megítélésében. Csak akkor keletkezett nézeteinkben ellentét, amikor a népszerűség kritériumainak tárgyalásánál Te azt a megjegyzést tetted, hogy elvesztenéd népszerűségedet az egyénileg gazdálkodók körében (akik jelenleg a község lakosságáénak a 90 százalékát alkotják), ha elmondanád nekik, hogy a mi társadalmunkban a kisbirtok élete már a közepes emberi kor (50—60 év) határát sem érheti el.

De mi értelme van az effajta titkolózásnak? Becsületes dolog-e, ha a kisparaszti gazdálkodás 50— 60 éves konzerválódásába vetett reményeket nem oszlatjuk szét az emberek fejében, ____

A mezőgazdasági nagyüzemek felé haladás üteme világszerte meggyorsult.

A kapitalista államokban ez a folyamat úgy megy végbe, hogy a kisfarmerek tízezrei jutnak koldusbotra, mivel a kapitalista nagyüzemekkel, melyek olcsóbban termelnek, nem bírják a versenyt. A tönkrement kisfarmerek a kapitalista nagyüzemek cselédei lesznek.

Nálunk más a helyzet. Nálunk nem a koldussáválás viszi a parasztot a nagyüzembe. Nálunk o| jómódban élő kis- és középparasztok szövetkeznek, hogy a közös nagyüzemben, a termelőszövetkezetben, amely éppúgy a sajátjuk, mint az égyéni kispar- cella volt, még jobb módot, még nagyobb jólétet biztosítsanak maguknak.

Vajon bírnák-e a világpiacon a mi kisparaszti parcelláink drágán előállított termékeikkel a versenyt a kisüzemekhez arányítva sokkalta olcsóbban termelő gépesített kapitalista nagyüzemekkel? Nem. Nem bírnák. S ezt persze Te jól

tudod, elnök elvtárs. Csak ez egymagában nem elég. Ezt meg kellene magyarázni érthetően azoknak az egyéni gazdáknak is, akik egyelőre még 90 százalékát teszik ki falud lakosságának.

Nem könnyű ezt magyarázni. A kistermelők nagyrésze még vakon hisz a kisbirtok örökkévalóságában.

S az is persze könnyen elképzelhető, hogy a kistermelők közül egyesek szemében pillanatnyilag bizonyosfokig népszerűtlenné válik az, aki a termelőszövetkezetekről beszél nekik.

Ez azonban csak pillanatnyi és látszólagos csökkenése a népszerűségnek. Ugyanis a gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy a kis- paraszt miután megízleli a nagyüzem nyújtotta élet előnyeit, hálával gondol arra, aki felnyitotta a szemét és rávezette a nagyüzem a könnyebb élet, a biztosabb megélhetés útjára. Ne felejtsd el elnök elvtárs, hogy nem is olyan nagy idő múlva (50—60 évnél jóval kevesebb idő múlva), amikor a falvak lakosságának túlnyomó többsége otthagyja majd a nadrágszíj parcellák szűk ketrecét és a nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodás mezejére lép, a parasztok tömegei előtt nem azok az emberek lesznek népszerűek, akik nem mertek előttük a jövőről a kisüzem tarthatatlanságáról beszélni, hanem azok, akik buzgó, áldozatos munkájukkal rávezették őket a nagyüzemi termelés útjára.

Mindezt persze egyszer már élőszóval elmondtam neked ott a tanácsházán, s mivel akkor te mindent megértettél és igazat adtál nekem, most csodálkozol valószínűleg azon, hogy mégis papírra vetem akkori beszélgetésünk lényegét.

Elárulhatom, hogy mindez csak azért van, mert akad még olyan vezető is, akivel nem lehet ilyen kérdésekről vitatkozni. Van olyan is, aki nem tartja ajánlatosnak újságíró előtt feltárni a „népszerűséggel’’, vagy az ehhez hasonló kényes kérdésekkel kapcsolatos nézeteit. Nekünk viszont ezekkel az óvatos, ismeretlen ismerősökkel is vitatkoznunk kell, nehogy elmerüljenek a rosszul értelmezett népszerűség kellemetlen szagú mocsarában.

(HAYPÁL)

INNEN—ONNAN

Az elmúlt napokban tanácsülést tartottak Tolnanémediben. A községfejlesztési járulék összegét a tanácsülésen egyhangúlag 5 évre előre 15 százalékban állapították meg. Emellett mintegy 50 000 forint értékű társadalmi munkát ajánlottak fel a község fejlesztése érdekében a községfejlesztési járulékon felül.

Ugyanakkor megszavazták egy törpevízmű építését is, amelyhez a

falu lakosai mintegy 380 000 forint értékű társadalmi munkával járulnak hozzá.

*

A paksi Vörös Sugár Tsz-ben az idén mintegy 1000 pulyka felnevelését vették tervbe.

A závodi Petőfi Termelőszövetkezetben befejezték a répa sara- bolását.

Könyvtári látogatás

kérnek a fiatalok. Bizony alig győzte a könyvtárosnő kicserélni a könyveket. Az alsósok inkább mesekönyvek után érdeklődték. Az idősebbek már regényeket olvasnak szívesebben. Legtöbben történelmi témájú könyvet kedvelik. Különösen feltűnt, hogy egyesek egy kis cédulát adtak a könyvtárosnő kezébe, amelyre könyv címek voltak felírva.

Amikor befejeződött a könyvkölcsönzés, megkértem Tamás Irma könyvtárosnőt, hogy legyen szíves felelni néhány kérdésemre.

— Az iskolásokon kívül nem olvas senki könyvet? — kérdeztem kíváncsian.

— Öh dehogy nem. Tetszett figyelni, a gyerekek több könyvet visznek ki. Maguknak egyet és másikat a szüleiknek viszik. A szülők papírra írják, hogy milyen könyvet szeretnének s én azt adom oda. Ők nem érnek rá ilyenkor bejönni a könyvtárba, megkezdődött a mezei munka.

— Bocsánat a közbeszólásért. Milyen könyvcímeket kémek a szülők? — vágtam a szavába.

— Leggyakrabban kérik a Trágyázás ismerete című könyvet és a Vetéstől aratásig című szakkönyvet. Ezek a könyvek mezőgazdasági problémákkal foglalkoznak, s ezért szívesen olvassák.

Ezenkívül olvasott Veres Péter: ;,Pályamunkások’’ című regénye. Különösen a munkások olvassák, akik a vasútépítő vállalatnál dolgoznak. Szépirodalmi műveket főleg pedagógusok olvasnak.

— Milyen fejlődés tapasztalható? — tettem fel a következő kérdést.

— Azt hiszem, erről nagyon sok mondanivalóm lenne — válaszolt néhány pillanat múlva.

— 1945 előtt Kisdorogon nem is volt könyvtár. 1948-ban létesült. Eleinte inkább csak az iskolás gyermekek olvastak, ma már mindenki. Főleg télen akkor ráérnek az emberek. Az elmúlt évben negyedévenként 150 olvasó kölcsönzött. Az idén már csaknem kétszerese.

— Miben látja az olvasók létszámának növekedését?

— Szerintem két oka van ennék —

válaszolt a könyvtárosnő. — Az egyik az, hogy a földművesek rádöbbentek szakképzettségük hiányosságára, s önművelődés útján akarják ezt a hiányosságot pótolni, hogy termelésüket állandóan fokozni tudják.

A másik oka, hogy a technika óriásmértékű előrehaladása magára vonja az emberek érdeklődését. A mesterséges holdak fellövése óta pél. dául egyre többen kérdezik, hogy nem jelent-e meg új könyv, amely ezzel a kérdéssel foglalkozik.

— Még egy utolsó kérdés.

— Milyen problémája, kérése van a könyvtárral kapcsolatban?

— Csak egy kérésem lenne. Szeretném, ha a könyvtár külön helyiséget kapna. Most ideiglenesen a párthelyiségben van. Az olvasók kérése pedig az lenne, hogy bővítsék a könyvek számát.

Mindezek azt mutatják, hogy Kisdorogon eredményes könyvtári élet folyik. Dicséretreméltó Tamás Irma könyvtárosnő odaadó, lelkes munkája. Ezek után már csak a községi tanácson a sor, hogy valamit tegyen a könyvtárhelyiség érdekében, a járási könyvtáron pedig, hogy bővítse a könyvtár könyvállományát.

T. M.

Az emberek általános véleménye, hogy három héttel is megkésett a tavasz, s bizony igyekezni kellett a munkákkal, hogy pótolják a lemaradást. Sokan ezt a késést mentsvárnak is tekintik és különös előszeretettel okolják az időjárást, mondván sokáig késett a tavasz.

Ismét a határt szemléljük, a gyönyörűen beállt tavasziakat és a már a kalászt hozó rozs táblákat. Mindezt elérni nem volt ördöngösség csak jó gazdaszem és azonnali tettrekész- ség kellett hozzá és ezekből Közép- hidvégen nincs hiány.

— Gyönyörű őszi gabonáinknak egyedüli titka — mondotta Czapáry I,ászló, a kísérleti gazdaság igazgatója —, hogy minden növényt jó táperőben lévő előkészített vetőágyba, időben és géppel vetettünk. Az ősszel például szeptember közepén kezdtük a vetést és október 13-a körül vetettük az utolsó tábla gabonát. Reméljük, a ’kissé szokatlan tavaszi időjárás ellenére, búzából elérjük a tavalyi átlagtermést, s az idén 513 holdon átlag 15 mázsa 40 kiló várható.

Szép termést ígérnek az ősziek és ettől nem maradnak le a tavasziak sem. A Középhidvégi Kísérleti Gazdaságban összesen 300 holdon termelnek az idén kukoricát. A terület legnagyobb részén a kukorica szépen sorol. Másodszor fogasolják például az időben elvetett és szépen fejlődő takarmányborsót, befejezték 80 holdon a takarmányrépa sarabo- lását, többszöri porozását és elkezdték a répa egyelését. Nagyszerű fejlődést mutat és fogasolják a silóta- karmánynak vetett szójás és napraforgós kukorica keveréket. Ezt a takarmányt már a jövő hónapban silózni akarják, és a területet azonnal felszántva, másodnövényt vetnek utána. Emellett 16 holdon 1—1 holdas parcellákban kísérleteznek még silótakarmányok termesztésével. Cél, hogy a különböző növények együttes termesztésével és silózásával milyen tápértékű tömegtakarmányt tudnak előállítani.

A gazdaságnak közel 4000 holdas határában gyönyörűen fejlődnek a gabonák, szép termést ígérnek. Az, hogy időben földbe tették a kukoricát, számításaik alapján 22 mázsás átlagtermést jelent, (májusi mor- zsoltba átszámítva) és ez igen jelentős eredmény. A tökéletes talaj és gépi munka íme a több terményben hozza meg gyümölcsét, amely nemAz elmúlt napokban meglátogattam a kisdorogi könyvtárat, amely az ellenforradalom alatt bizony sok kárt szenvedett. Azóta csaknem két év telt el s ez idő alatt nagy változás ment végbe.

Amint a párthelyiséghez értem, nagy lárma ütötte meg fülemet. Az iskolás gyermekek játszadoztak a könyvtár előtt.

— Mire vártok gyerekek? — kérdeztem az idősebbektől, akik éppen a könyvekről beszélgettek.

Kissé meglepődve néztek rám. Az egyik nyurga szőke fiú, aki Móricz Zsigmond Pillangó című regényét mesélte, hirtelen abbahagyta, s kérdésemre válaszolt.

— A tanítónőt várjuk, ő a könyvtárosnő. Mindjárt itt lesz. öt órakor lesz a könyvkölcsönzés.

Alig mondta ki, máris megérkezett pontos időre az iskolások kedvenc tanítónője és egyben könyvtárosnő is Tamás Irma.

A gyerekek körbefogták s örömmel tódultak be a kis helyiségbe, ahol alig 200 kötetes könyvszekrény élh

Én Is bementem és félrehúzódva fi. gyeltem, hogy milyen könyveket