Tolna Megyei Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-10 / 109. szám

1958 május 10. TOLNA MEG VEI ísEEUJSAG 3 „Jó munkával, a törvényes árak betartásával növeljük a kisipar hírnevét" KIOSZ választmányi ülés Szekszárdim A kisiparosok szervezetének fél­éves munkájáról tárgyaltak Szek­szárdion a KIOSZ választmány tag­jai. Közel harminc kisiparos jött el, hogy elmondják a magánkisipar fél­éves munkájának tapasztalatait és megbeszéljék a további feladatokat, a lakosság szükségleteinek kielégíté­sében. A KIOSZ vezetőség beszámolóját Tornyai György tartotta, aki elmon­dotta többek között hogy a megyei magán kisiparosok munkájukkal hozzájárultak a lakosság szükségle­teinek kielégítéséhez. — Nagyon fontos — mondotta többek között Tornyai elvtárs —, hogy a becsületes kisiparosok harcol­janak, megvédjék jó hírnevüket, kezükből csak olyan munka ke­rüljön ki, ami a lakosságnak meg­felel. A beszámoló szólt a kontárkérdés megoldásának lehetőségeiről, a mes­tervizsgák letételének fontosságáról, a tömegszervezetekkel való szorosabb kapcsolat szükségességéről. A beszámolót vita követte. Szá­mos kisiparos elmondta, hogy az új ipargyakorlási rendelet jó, látják eb- bő^ hogy a kormány és a párt tá­mogatja és segíti őket munkájuk­ban. Simon Ferencné elvtársnő, a szek­szárdi helyicsoport titkára arról be­szélt, hogy a kontárkérdés már tár­sadalmi ügy, és a kisiparosoknak szervezetten kell felvenni a harcot a kisiparosokat és a lakosságot megká­rosító, az állam törvényeit kijátszó kontárok ellen. Majd elmondotta, hogy a szekszárdi kisiparosok a Haza­fias Népfront keretén belül részt vesznek a barátsági hónap rende­zésében, programjában, Németh István bonyhádi küldött arról beszélt, hogy a kisiparosok tár­sadalmi munkával KIOSZ helyiséget építettek, Takács Lajos dombóvári küldött pedig arról beszélt hogy a KIOSZ helyi csoportnak jó a kap­csolata a párt- és tömegszervezetek­kel, Dombóvárott a barátsági hónap keretében lengyel estet tartanak. Csapiáros József döbröközi küldött erélyes intézkedések megtételére kérte a megyei tanács képviselőit a kontárok ellen, a kisiparosok védel­mében. A dunaföldvári küldött az iparitanuló képzés tapasztalatait mondotta el. Szabópál Antal elvtárs, a megyei pártbizottság nevében szólt a kis­iparosok képviselőihez. Elmondotta, hogy a párt számít a kisiparosokra. Elsősorban a la­kosság szükségleteit kell kielégí­teniük, majd beszélt arról, hogy a kontárok elleni harc hivatal­ból a tanácsok feladata, de ez a kisiparosok segítsége nélkül le­hetetlen. olyan légkört kell kialakítani, hogy kiközösítsék maguk közül a kontá­rokat és védjék meg mindig jobb munkával a kisiparosok becsületét. Ezután példaképül állította a megyei kisiparosok elé Mechtl Béla szek­szárdi cserepes kisiparos mestert, aki társadalmi munkát vállalt a pa- lánki iskola építésénél. Végezetül ar­ról szólt, hogy a politikai nevelő­munkával, mind több kisiparost kell bevonni a szocializmus építésébe. Hepp József szekszárdi magánkis­iparos felszólalásában elmondotta, hogy a palánki iskola építéséhez tár­sadalmi munkával járul hozzá, az iskolához szükséges összes fogast el­készíti. Voodl Jenő tamási küldött arról be­szélt, hogy a szavak helyetti harcot a kontárok ellen már végre a tettek váltsák fel és ez az iparral rendel­kező kisiparosok első feladata. És olyan munkát kell végezniök, hogy a lakosság elégedett legyen velük, tart­sák be a törvényes árakat. Mónus István, a Hazafias Népfront képvi­selője felkérte a kisiparosokat, hogy kapcsolódjanak a Népfront mun­kájába, segítsék megoldani együttesen a nép előtt álló feladatokat. A hozzászólások után Semsei Fe­renc a KIOSZ országos központjá­nak küldötte a Könnyűipar Kiváló Dolgozója jelvényt adta át Mechtl Béla szekszárdi kisiparosnak, majd a megyei titkárság több élenjáró kisiparost megajándékozott. (— ács —) at árszemlén csak a mázsán, az átlagtermésen, hanem a kevesebb előállítási költ­ségben is megmutatkozik. Kukoricá­nál és búzánál például 10—10 forint­tal tudták csökkenteni az egy mázsa termény előállítási költségét. És tu­Májusi rövidfilm bemutatók lajdonképpen ez a cél. Többet, ol­csóbban termelni, amelynek elérésé­hez feltétlenül kellenek a már el­mondottak és akkor az időjárással is szembe lehet szállni. P. R. Májusban számos érdekes rövid­film teszi színesebbé és változato­sabbá a filmszínházak műsorát. A Budapest Filmstúdió három rö­vidfilmet készített májusra: a Séta egy erdőben című színes népszerű­tudományos film a szarvasi arboré­tum, különlegességében szinte egye­dülálló 70 holdas parkjába viszi el a nézőt, ahol a gyönyörű egzotikus fák és növények fogadják a látoga­tót. Ugyancsak természeti szépsé­gekben gyönyörködhetünk, A budai hegyekben című színes film képeit nézve, melyek egyben bemutatják a budai hegyek történelmi nevezetes­ségű helyeit is. A stúdió harmadik filmjének címe: Szabad? Mint a cím is sejteti, táncra kérésről van szó. A tánciskolák illemórájára, és né­hány nyilvános tánchelyiségbe láto­gatunk el. A filmből megtanulhat­juk, hogy a modern táncokat is le­het szépen és jóízléssel táncolni. Fiatalokról szól az Erősödjék a népek barátsága című szovjet film is. A moszkvai VIT egyik kedves eseményéről, a lányok napjáról mu­tat be néhány felejthetetlen epizó­dot. A legkisebbeknek szerez majd nagy örömet a Varázsbotocska cí­mű színes szovjet rajzfilm, mely a kis Maras és a gonosz bég történe­tét meséli el. A III. nemzetközi if­júsági sportversenyek megnyitásá­nak napjáról számol be a Megkez­dődtek a nemzetközi sportversenyek című szovjet film, amely szebbnél szebb, szinte káprázatos tömegsport­bemutatókat örökít meg. A felsorolt filmeken kívül műsorra tűzik még a filmszínházak a 9., 10., 11. világhíradót, valamint a 4. szá­mú sporthíradót. Rosszul értelmezett népszerűség Nem lehet manapság jó vezető az, akit nem szeretnek az embe­rek. A rideg, fölényeskedő, vagy magának élő, zárkózott, feladatait bürokratikus merevséggel végző vezető ha magatartásán nem ké­pes változtatni, előbb vagy utóbb teljesen alkalmatlanná válik fel­adatainak elvégzésére. Emlékszel elnök elvtárs? Erről beszélgettünk egyszer kettesben a tanácsházán, 5 óra után, ami­kor a többiek már régeit ott­hagyták a hivatalt. Tökéletesen egyetértettünk a népszerűtlen vezetők megítélésé­ben. Csak akkor keletkezett né­zeteinkben ellentét, amikor a nép­szerűség kritériumainak tárgya­lásánál Te azt a megjegyzést tet­ted, hogy elvesztenéd népszerűsé­gedet az egyénileg gazdálkodók körében (akik jelenleg a község lakosságáénak a 90 százalékát al­kotják), ha elmondanád nekik, hogy a mi társadalmunkban a kisbirtok élete már a közepes em­beri kor (50—60 év) határát sem érheti el. De mi értelme van az effajta tit­kolózásnak? Becsületes dolog-e, ha a kisparaszti gazdálkodás 50— 60 éves konzerválódásába vetett reményeket nem oszlatjuk szét az emberek fejében, ____ A mezőgazdasági nagyüzemek felé haladás üteme világszerte meggyorsult. A kapitalista államokban ez a folyamat úgy megy végbe, hogy a kisfarmerek tízezrei jutnak kol­dusbotra, mivel a kapitalista nagyüzemekkel, melyek olcsóbban termelnek, nem bírják a ver­senyt. A tönkrement kisfarmerek a kapitalista nagyüzemek cselédei lesznek. Nálunk más a helyzet. Nálunk nem a koldussáválás viszi a pa­rasztot a nagyüzembe. Nálunk o| jómódban élő kis- és középpa­rasztok szövetkeznek, hogy a kö­zös nagyüzemben, a termelőszö­vetkezetben, amely éppúgy a sa­játjuk, mint az égyéni kispar- cella volt, még jobb módot, még nagyobb jólétet biztosítsanak ma­guknak. Vajon bírnák-e a világpiacon a mi kisparaszti parcelláink drágán előállított termékeikkel a versenyt a kisüzemekhez arányítva sokkal­ta olcsóbban termelő gépesített kapitalista nagyüzemekkel? Nem. Nem bírnák. S ezt persze Te jól tudod, elnök elvtárs. Csak ez egy­magában nem elég. Ezt meg kel­lene magyarázni érthetően azok­nak az egyéni gazdáknak is, akik egyelőre még 90 százalékát teszik ki falud lakosságának. Nem könnyű ezt magyarázni. A kistermelők nagyrésze még vakon hisz a kisbirtok örökkévalóságá­ban. S az is persze könnyen elkép­zelhető, hogy a kistermelők közül egyesek szemében pillanatnyilag bizonyosfokig népszerűtlenné vá­lik az, aki a termelőszövetkezetek­ről beszél nekik. Ez azonban csak pillanatnyi és látszólagos csökkenése a népszerű­ségnek. Ugyanis a gyakorlati ta­pasztalat azt mutatja, hogy a kis- paraszt miután megízleli a nagy­üzem nyújtotta élet előnyeit, há­lával gondol arra, aki felnyitotta a szemét és rávezette a nagyüzem a könnyebb élet, a biztosabb meg­élhetés útjára. Ne felejtsd el elnök elvtárs, hogy nem is olyan nagy idő múlva (50—60 évnél jóval ke­vesebb idő múlva), amikor a fal­vak lakosságának túlnyomó több­sége otthagyja majd a nadrágszíj parcellák szűk ketrecét és a nagy­üzemi szövetkezeti gazdálkodás mezejére lép, a parasztok tömegei előtt nem azok az emberek lesz­nek népszerűek, akik nem mertek előttük a jövőről a kisüzem tart­hatatlanságáról beszélni, hanem azok, akik buzgó, áldozatos mun­kájukkal rávezették őket a nagy­üzemi termelés útjára. Mindezt persze egyszer már élő­szóval elmondtam neked ott a ta­nácsházán, s mivel akkor te min­dent megértettél és igazat adtál nekem, most csodálkozol valószí­nűleg azon, hogy mégis papírra vetem akkori beszélgetésünk lé­nyegét. Elárulhatom, hogy mindez csak azért van, mert akad még olyan vezető is, akivel nem lehet ilyen kérdésekről vitatkozni. Van olyan is, aki nem tartja ajánlatosnak új­ságíró előtt feltárni a „népszerű­séggel’’, vagy az ehhez hasonló kényes kérdésekkel kapcsolatos nézeteit. Nekünk viszont ezekkel az óvatos, ismeretlen ismerősökkel is vitatkoznunk kell, nehogy el­merüljenek a rosszul értelmezett népszerűség kellemetlen szagú mo­csarában. (HAYPÁL) INNEN—ONNAN Az elmúlt napokban tanácsülést tartottak Tolnanémediben. A köz­ségfejlesztési járulék összegét a tanácsülésen egyhangúlag 5 évre előre 15 százalékban állapították meg. Emellett mintegy 50 000 fo­rint értékű társadalmi munkát ajánlottak fel a község fejlesztése érdekében a községfejlesztési já­rulékon felül. Ugyanakkor megszavazták egy törpevízmű építését is, amelyhez a falu lakosai mintegy 380 000 forint értékű társadalmi munkával já­rulnak hozzá. * A paksi Vörös Sugár Tsz-ben az idén mintegy 1000 pulyka felneve­lését vették tervbe. A závodi Petőfi Termelőszövet­kezetben befejezték a répa sara- bolását. Könyvtári látogatás kérnek a fiatalok. Bizony alig győzte a könyvtárosnő kicserélni a könyve­ket. Az alsósok inkább mesekönyvek után érdeklődték. Az idősebbek már regényeket olvasnak szívesebben. Legtöbben történelmi témájú köny­vet kedvelik. Különösen feltűnt, hogy egyesek egy kis cédulát adtak a könyvtárosnő kezébe, amelyre könyv címek voltak felírva. Amikor befejeződött a könyvköl­csönzés, megkértem Tamás Irma könyvtárosnőt, hogy legyen szíves felelni néhány kérdésemre. — Az iskolásokon kívül nem olvas senki könyvet? — kérdeztem kíván­csian. — Öh dehogy nem. Tetszett figyel­ni, a gyerekek több könyvet visznek ki. Maguknak egyet és másikat a szüleiknek viszik. A szülők papírra írják, hogy milyen könyvet szeret­nének s én azt adom oda. Ők nem érnek rá ilyenkor bejönni a könyv­tárba, megkezdődött a mezei munka. — Bocsánat a közbeszólásért. Mi­lyen könyvcímeket kémek a szülők? — vágtam a szavába. — Leggyakrabban kérik a Trágyá­zás ismerete című könyvet és a Ve­téstől aratásig című szakkönyvet. Ezek a könyvek mezőgazdasági pro­blémákkal foglalkoznak, s ezért szí­vesen olvassák. Ezenkívül olvasott Veres Péter: ;,Pályamunkások’’ című regénye. Különösen a munkások olvassák, akik a vasútépítő vállalatnál dolgoz­nak. Szépirodalmi műveket főleg pedagógusok olvasnak. — Milyen fejlődés tapasztalható? — tettem fel a következő kérdést. — Azt hiszem, erről nagyon sok mondanivalóm lenne — válaszolt né­hány pillanat múlva. — 1945 előtt Kisdorogon nem is volt könyvtár. 1948-ban létesült. Eleinte inkább csak az iskolás gyer­mekek olvastak, ma már mindenki. Főleg télen akkor ráérnek az embe­rek. Az elmúlt évben negyedéven­ként 150 olvasó kölcsönzött. Az idén már csaknem kétszerese. — Miben látja az olvasók lét­számának növekedését? — Szerintem két oka van ennék — válaszolt a könyvtárosnő. — Az egyik az, hogy a földművesek rádöbbentek szakképzettségük hiányosságára, s önművelődés útján akarják ezt a hiá­nyosságot pótolni, hogy termelésü­ket állandóan fokozni tudják. A másik oka, hogy a technika óriásmértékű előrehaladása magára vonja az emberek érdeklődését. A mesterséges holdak fellövése óta pél. dául egyre többen kérdezik, hogy nem jelent-e meg új könyv, amely ezzel a kérdéssel foglalkozik. — Még egy utolsó kérdés. — Milyen problémája, kérése van a könyvtárral kapcsolatban? — Csak egy kérésem lenne. Sze­retném, ha a könyvtár külön helyi­séget kapna. Most ideiglenesen a párthelyiségben van. Az olvasók ké­rése pedig az lenne, hogy bővítsék a könyvek számát. Mindezek azt mutatják, hogy Kis­dorogon eredményes könyvtári élet folyik. Dicséretreméltó Tamás Irma könyvtárosnő odaadó, lelkes mun­kája. Ezek után már csak a községi tanácson a sor, hogy valamit tegyen a könyvtárhelyiség érdekében, a járási könyvtáron pedig, hogy bő­vítse a könyvtár könyvállományát. T. M. Az emberek általános véleménye, hogy három héttel is megkésett a tavasz, s bizony igyekezni kellett a munkákkal, hogy pótolják a lemara­dást. Sokan ezt a késést mentsvár­nak is tekintik és különös előszere­tettel okolják az időjárást, mond­ván sokáig késett a tavasz. Ismét a határt szemléljük, a gyö­nyörűen beállt tavasziakat és a már a kalászt hozó rozs táblákat. Mind­ezt elérni nem volt ördöngösség csak jó gazdaszem és azonnali tettrekész- ség kellett hozzá és ezekből Közép- hidvégen nincs hiány. — Gyönyörű őszi gabonáinknak egyedüli titka — mondotta Czapáry I,ászló, a kísérleti gazdaság igazga­tója —, hogy minden növényt jó táperőben lévő előkészített vetőágy­ba, időben és géppel vetettünk. Az ősszel például szeptember közepén kezdtük a vetést és október 13-a kö­rül vetettük az utolsó tábla gabonát. Reméljük, a ’kissé szokatlan tavaszi időjárás ellenére, búzából elérjük a tavalyi átlagtermést, s az idén 513 holdon átlag 15 mázsa 40 kiló vár­ható. Szép termést ígérnek az ősziek és ettől nem maradnak le a tavasziak sem. A Középhidvégi Kísérleti Gaz­daságban összesen 300 holdon ter­melnek az idén kukoricát. A terület legnagyobb részén a kukorica szé­pen sorol. Másodszor fogasolják pél­dául az időben elvetett és szépen fejlődő takarmányborsót, befejezték 80 holdon a takarmányrépa sarabo- lását, többszöri porozását és elkezd­ték a répa egyelését. Nagyszerű fej­lődést mutat és fogasolják a silóta- karmánynak vetett szójás és napra­forgós kukorica keveréket. Ezt a ta­karmányt már a jövő hónapban si­lózni akarják, és a területet azon­nal felszántva, másodnövényt vet­nek utána. Emellett 16 holdon 1—1 holdas parcellákban kísérleteznek még silótakarmányok termesztésé­vel. Cél, hogy a különböző növé­nyek együttes termesztésével és si­lózásával milyen tápértékű tömeg­takarmányt tudnak előállítani. A gazdaságnak közel 4000 holdas határában gyönyörűen fejlődnek a gabonák, szép termést ígérnek. Az, hogy időben földbe tették a kukori­cát, számításaik alapján 22 mázsás átlagtermést jelent, (májusi mor- zsoltba átszámítva) és ez igen jelen­tős eredmény. A tökéletes talaj és gépi munka íme a több terményben hozza meg gyümölcsét, amely nem­Az elmúlt napokban meglátogat­tam a kisdorogi könyvtárat, amely az ellenforradalom alatt bizony sok kárt szenvedett. Azóta csaknem két év telt el s ez idő alatt nagy változás ment végbe. Amint a párthelyiséghez értem, nagy lárma ütötte meg fülemet. Az iskolás gyermekek játszadoztak a könyvtár előtt. — Mire vártok gyerekek? — kér­deztem az idősebbektől, akik éppen a könyvekről beszélgettek. Kissé meglepődve néztek rám. Az egyik nyurga szőke fiú, aki Móricz Zsigmond Pillangó című regényét me­sélte, hirtelen abbahagyta, s kérdé­semre válaszolt. — A tanítónőt várjuk, ő a könyv­tárosnő. Mindjárt itt lesz. öt órakor lesz a könyvkölcsönzés. Alig mondta ki, máris megérkezett pontos időre az iskolások kedvenc tanítónője és egyben könyvtárosnő is Tamás Irma. A gyerekek körbefogták s öröm­mel tódultak be a kis helyiségbe, ahol alig 200 kötetes könyvszekrény élh Én Is bementem és félrehúzódva fi. gyeltem, hogy milyen könyveket

Next

/
Oldalképek
Tartalom