Tolna Megyei Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-22 / 119. szám

TOLNA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Könyvtár 'ECS áposay u.> AaMAGYAR SZOCIALISTA III. évfolyam, 119. szám. KÎIW Wim mmlm ARA: 50 FILLÉR. TANÁCSOK LAPJA Csütörtök, 1958 május 22. A megye kulturális helyzetéről és ipari problémákról tárgyalt Megyei Tanács VB szerdai ülése Sok hasznos tanulság került fel­színre a népművelési munkával kapcsolatban a megyei tanács végre­hajtóbizottsági ülésén. A beszámoló megállapításai szerint a pedagógu­sok egyre jobban belekapcsolódnak a népművelési tevékenységbe, s igye_ keznek irányítóivá válni a kultúra terjesztésének. Ugyanez nem mond­ható el az egyéb területen dolgo­zó értelmiségiekről. Még közel sem általános az olyan példa, mint a pincehelyi, ahol dr Kintli György községi orvos; lelkesen vezeti, irá­nyítja a KISZ kultúrcsoportjának munkáját és orvosi hivatása mel­lett aktív kulturális 'tevékenységet fejt ki. Márpedig arra lenne szükség, hogy az értelmiségiek magas színvonalú tudásukat necsak sa­ját szakterületükön hasznosítsák, hanem azt fordítsák a közmű­velődés hasznára. Nagyon örvendetes, hogy a tanács népművelési aparátusa is segíti az olyan 14—16 éves fiatalok problé­máinak megoldását, akik nem tanul­nak tovább középiskolákban, vagy ipari tanuló intézetekben., Foglal­koztatásukkal, művelésükkel segítik őket, hogy jobban megtalálják he­lyüket az életben, saját falujukban és ne kívánkozzanak el minden áron a városba. A vita során a hozzászó­lók közül többen nagyon helyesel­ték ezt az elgondolást és olyan ja­vaslatokat tettek, amelyekkel von­zóbbá lehet tenni a falusi fiatalok számára a falusi életet. A kulturális tevékenységnek nagy szerepe van a termelőszövetkezeti mozgalom szélesítésében. Éppen ezért a művelődésügyi osztály olyan tervet dolgoz ki amelynek meg­valósításával hathatósabban se­gíti a kulturális munka, a ter­melőszövetkezeti mozgalmat. Az ülésen felvetődött a Szekszár­di Balogh Ádám Múzeum problé­mája is. Mészáros Gyula, a múzeum igazgatója, a művelődésügyi állandó bizottság elnöke, több tekintetben kérte a tanács segítségét, hogy a múzeum ezentúl még eredményeseb­ben szolgálhassa az ifjúság és az egész lakosság hazafias nevelésének ügyét. Több igen komoly érték elve­szett a múzeumból: így Béri Balogh Ádám díszes kardja is. Ezenkívül nyoma veszett a megye egyik kasté­lyából egy igen komoly értékű kép­gyűjteménynek. E tárgyak felkuta­tásával kapcsolatban — mivel ér téküik túlnő a megye határain — több elgondolás hangzott el és re­mélhetőleg végül majd az eredmény sem marad el. 1 Imitálták a vb-ülésen a felsőbb szerveket, mert gyakran megtörté­nik, hogy művészileg értékes és hasznos tartalmú műveket csak igen kis példányszámban adnak ki, így nem lehet ezekhez hozzájutni, ugyanakkor néha a kelleténél több kerül forgalomba a kevésbbé érté­kes művekből. Ez jelentősen gátol­ja a kulturális élet helyes irányú formálását. A vita egyik fő tanul­sága az volt hogy megyénkban is. csakúgy, mint az országban, igen nagy a lakos­ság kultúrszomja, de a kultúra terjesztői munkásai ezt nem mindig megfelelő kultúrával elé­gítik ki, még gyakran giccsekkel próbálják megfertőzni az emberek ízlését. Ezen változtatni csak úgy lehet, ha állan­dó feladatként kezeljük a kultúr- munkások ideológiai nevelését, mert megfelelő szellemben csak az tud kultúrát terjeszteni, aki maga is tisztán látja a párt, a társadalom kulturális célkitűzéseit. A vb-ülésen igen részletesen fog­lalkoztak a helyi ipari vállalatok és kisipari termelőszövetkezetek terv­teljesítésével, valamint a magánkis­ipar helyzetével. Amint azt megálla­pították, jelentős eredményjavulás mutatkozik mind a helyi ipari vál­lalatoknál, mind a kisipari termelő- szövetkezeteknél és sikerült kijaví­tani azokat a hiányosságokat amelyek, a magánkisipar terén az ellenfor­radalom hatására mutatkoztak. Több javaslat hangzott el a helyi ipari és a szövetkezeti kisipari munka még eredményesebbé tétele érdekében. Részt vett és felszólalt a végrehaj­tó bizottsági ülésen Prantner József elvtárs, a megyei párt-végrehajtó bizottság első titkára is. Döntöttek a vb. ülésen több magán­jellegű kérelem ügyében is. Mezőgazdasági kisgép-kiállítást rendez Duna földváron a MEZŐSZÖV Május 25-től június másodikáig rendezi meg a MEZŐSZÖV Duna- földváron a mezőgazdasági kisgé­pek kiállítását a földművesszövet­kezet kebelén belül. A kiállításon bemutatják a ha­gyományos mezőgazdasági gépeken kívül a korszerű kisgépeket, mint a kerti traktort a különböző munka­gépekkel öntözőberendezéseket, há­zi vízellátó berendezéseket, moto­ros porozó- és permetezőgépeket, köztük a Kiss Bálint-féle permetező- gépet, amelynek sokoldalú felhasz­nálhatóságára jellemző, hogy a Vá­góhíd fertőtlenítés céljaira vásá­rolt ilyen gépet. összesen négy vagonnyi gépet szállítottak ki Dunaföldvárra, ame­lyekből a kiállításon vásárolhatnak is az érdeklődők. A kiállítás után a gépek ottmaradnak a földművesszö­vetkezetnél, bizományi értékesítésre. Új belépők a dunakömlődi Szabadság Tsz-be A dunakömlődi Szabadság Ter­melőszövetkezetbe az elmúlt 2 hó­nap alatt 12 új tagot vettek fel. Tavaly 60 formt 15 fillér volt egy munkaegység értéke a termelőszö­vetkezetben, s legalább ennyit sze­retnének osztani az idén is. A ter­méskilátásai jók a szövetkezetnek és a vetések is szépen fejlődnek, jó hasznot hoz az állattenyésztés is. A Tetőcserépgyártás Tevelen Évek óta komoly nehézséget okoz a megyében folyó építkezéseknél, főként a kislakásépítésnél az orszá­gosan is jelentős tetőcserép-hiány. Ennek megszüntetésére még a múlt esztendőben a Megyei Tanács Vég­rehajtóbizottsága határozatot hozott, amelyben kimondja, hogy a megyéd ben — ahol eddig még sehol sem gyártottak tetőcserepet — erre alkal­mas helyen be kell rendezni egy téglagyárat cserépgyártásra. A Bánya, és Építőanyagipari Egye­sülés a Tanács műszaki osztályának segítségével a határozat után hozzá­látott annak megvalósításához. Négy téglagyárnak, a bonyhádi, a Szek- szárd csatári, a szakcsi és a teveli üzemnek a nyersanyagát vizsgálták meg és ezek közül a Teveli Téglagyárnál lévő agyag bizonyult a legalkalma­sabbnak tetőcserép gyártására. Még a múlt évben kísérletileg le­gyártottak 500 darabot Tevelen, sőt hogy az eredmény biztos legyen, vittek Tévéiről földet a bakonyszent- lászlói cserépgyárba is, ott is készí­tettek 500 darabot. Ma már ott tartanak a teveli gyárban, hogy pár napon belül beindulhat a cserépgyártás. Átalakították a gépeket, szállítósza­lagokat szereltek fel, az Egyesülés egyik használaton kívüli, kisteljesít­ményű, téglagyártásra éppen ezért alkalmatlan téglaprését újították fel és szerelték fel a cserép-száj­nyílással' Több mint 60 köbméter faanyagot építettek be az egyik szá­rítószínbe, amit cserépszárításra ala­kítottak át. E munkáknál különösen sokat tevékenykedett Perényi János fődiszpécser is és Pribék István fő­gépész. A cserépgyártás bevezetése Teve­len nem csak azért nagy jelentő­ségű, mert az üzem el tudja majd látni az egész megyét tetőcseréppel — az idén csak százezer, de jövőre már 5—700 ezer darab készül itt a téglán kívül —, hanem növeli az üzem gazdaságosságát is. A teveli gyárnak ugyanis igen nagy problé­mát jelent a szállítás. Egy teherautó­fuvar — ezer darab tégla — elszál­lítása a vasútállomásra 140 forintba kerül, a téglánál háromszor értéke­sebb tetőcserépből pedig kétezret tudnak felrakni egy teherautóra. így az értékhez viszonyított fuvarkölt­ség hatodára csökken. szövetkezetiek jelenleg 923 hold földön gazdálkodnak 109 taggal, de az egyéniek közül sokan gondolkod­nak azon, hogy az ősszel a közösben kezdik meg a gazdálkodást. Egymillió fát ültettek egy év leforgása alatt a Bikácsi Erdőgazdaságban. A fiatal akác, fenyő, tölgy és nyárfákkal beülte­tett terület 121 hektár. A nagyarányú fásítás folytán az erdészet fásítási tervét 112 száza­lékra teljesítette. A laza, homokos bikácsi talajon veszedelmes kártevője a fiatal ül­tetvényeknek a cserebogárpajor. Ezért a facsemetéket „gödör Agri- tox porozással” védelmezik a csere­bogárpajor kártétel ellen. Megnyílt Moszkvában a KGST-ben résztvevő országok kommunista és munkáspártjainak értekezlete Moszkva (TASZSZ). Május 20-án Moszkvában megnyílt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában résztvevő országok kommunista és munkáspártjai képviselőinek érte- kezlete. Az értekezleten az említett pár­tokat a következők képviselik. Albán Munkáspárt: Enver Hodzsa, Mehmet Shehu, Spiro Ko- leka, Kico Ngjela, Behar Shtylla, Arit Hasko. Bolgár Kommunista Párt: Todor Zsivkov, Anton Jugov, Rajkó Dam- janov, Petr Pancsevszki, Ruszi Hrisztozov, Karlo Lukanov. Csehszlovák Kommunista Párt : Antonin Novotny, Viliam Siroky, Jaromir Dolansky, Otakar Simu- nek, Bogumir Lomsky. Lengyel Egyesült Munkáspárt: Wladislaw Gomulka, Jozef Cyran- kiewicz, Stefan Jendrychowski, Petr Jaroszewie. Magyar Szocialista Munkáspárt: Kádár János. Apró Antal, Révész Géza, Kiss Árpád. Német Szocialista Egységpárt: Walter Ulbricht, Otto Grotewohl, Heinrich Rau, Willi Stoph, Bruno Leuschner, Otto Winzer. Román Munkáspárt : Gheorghe Gheorghiu-Dej, Chivu Stoica, Emil Bodnaras. Leontin Salajan, Alexandru Birladeanu, Avram Bunaciu, Marin Gaston. Szovjetunió Kommunista Pártja: N. Sz. Hruscsov, A. I. Mikojan, A. L Kiricsenko, F. R. Kozlov, I. 1. Kuzmin, I. G. Kabanov, M. V. Hrunyicsev. Meghívás alapján az értekezleten az alábbiak is résztvesznek. Viet­nami Dolgozók Pártja: Nguen Zuj Csin, Bguen Van Csan, Dang Viet Csau. Kínai Kommunista Párt: Csen Jun, Li Fu-csun. Je Csi-csuan. Koreai Munkapárt: Kim ír, Ten ír Len, Li Den Ok. Mongol Népi Forradalmi Párt: D. Damba, L. Cende. Magyar—szovjet találkozó Nakon „Ezekután már nem kell itt so­kat magyarázni a szovjet—magyar barátságról, ez a látogatás minden­nél többet jelentett” — ez volt az általános megállapítás Nakon a szovjet elvtársak vasárnapi láto­gatása után. Mintegy 40 szovjet vendég láto­gatott el Nakra a Hazafias Nép­front által rendezett baráti talál­kozóra. A fogadtatásra összesereglett a falu öregje-fiatalja. A vendégeket Ricsovics elvtárs, a tanács elnöke üdvözölte, a KISZ-szervezet tag­jai, és az iskolások virágcsokrokkal kedveskedtek. Aztán rázendített a szovjet vendégek zenekara, kere­kedett is hamarosan olyan utcabál, amilyen Nakon még nem volt. A fogadási ünnepség után a szov­jet vendégek szétszéledtek, kisebb csoportokban látogatóba mentek a községben, egyéni gazdákhoz, tsz tagokhoz és barátságos eszmecserét folytattak velük. Este közös vacsora volt, amelyen mintegy 120 meghívott vendég vett részt a szovjet elvtársakkal együtt. A vacsorán Illés Lajos községi párt­titkár mondott pohárköszöntőt, mél­tatta a magyar—szovjet barátságot. A szovjet vendégek pedig emlékla­pot adtak át a községi tanácsnak lá­togatásuk emlékéül. A vacsora után a kultúrházban volt közös műsor. A teremben mintegy ötszázan zsúfolódtak össze, akiknek bent nem jutott hely, kívülről hall­gatták a műsort, még az ablakok is tele voltak érdeklődőkkel. A kultúr­műsort táncmulatság követte, ame­lyen felváltva muzsikált a helyi és a szovjet zenekar. Éjjel fél egyig szórakoztak, mulat­tak a szovjet vendégek a községbe­liekkel, de még akkor is alig akar­ták elengedni őket és meghagyták, látogassanak el máskor is. Felhívás a megye valamennyi dolgozójához ! A Megyei MSZMP Végrehajtó Bi­zottsága, a Megyei Tanács Végre­hajtó Bizottsága, a Hazafias Nép­front Megyei Bizottsága, a MEDOSZ megyei elnöksége, a KISZ megyei titkársága és a Nőtanács megyei el­nöksége felhívja a megyében dol­gozókat a burgonyabogár leküzdésére. Húszezer köbméter földet mozgattak meg Döbröközön a tavasszal végzett víztelenítési munkák során Nagyszabású munka első részlete fejeződött be Döbröközön. A község határában levő rétek egy részének víztelenítése történt meg, a Kapos folyótól egészen a dalmandi határ­szélig terjedő vízlevezető árok med­rének szabályozásával, tisztításával. A mintegy 3 kilométer hosszúsá­gú árkot évtizedek óta nem tisz­tították, amelynek következtében a környező szántók, kaszálók elsáso- sodtak, művelésre alkalmatlanná váltak. Az árok tisztítása során húszezer köbméternél több földet mozgat­tak meg, amelyért 210 ezer forintot fizettek ki. Ebből az állam 6 fo­rintot fizetett köbméterenként a köz ségi tanács pedig öt forintot a köz­ségfejlesztési alapból. Az ősszel tovább folyik a víztele­nítés, kitisztítják a fentebb emlí­tett vízlevezető árok mellékágait, azonkívül az úgynevezett pankai- és a nyalói árkot, amelyek hosszúsága mintegy két kilométert tesz ki. Ennek a nagyszabású munkának a jövő év­ben már eredményei lesznek a víz­telenített terület egy részét műve­lésbe foghatják, főleg kenderterme­lés céljaira. A burgonyabogár megsemmisítésé­re irányuló teendőket csak úgy tud­juk hatásosan végrehajtani, ha a községi tanács végrehajtó bizottsága, a községekben lévő valamennyi szer­vezet vezetőivel, iskolák igazgatói­val megtárgyalják, hogy egy megha­tározott napon a dolgozók, az isko­lásgyermekek, mindenki, aki egyál­talán termeléssel foglalkozik — burgonyabogarakat szedjen össze. A burgonyabogár összeszedése úgy egyéni, mint nemzetgazdasági fel­adat! Ezért kérjük, hogy a burgonya­bogár megsemmisítésére irányuló kezdeményezést minden községben egy meghatározott napon hajtsák végre. A megyei mezőgazdasági osztály azoknak az iskolásgyermekeknek, akik a legtöbb bogarat összegyűjtik 250, 150 és 100 forint jutalmat bizto­sít. A Megyei Nőtanács burgonya­bogár szedésben legjobb eredményt elérő gyermekek közül 5 főt kettő hetes ingyenes üdülésre visz el. Kérjük a megye dolgozóit, hogy a burgonyabogár szedését, irtását a rendelkezésre álló eszközökkel végez­zék el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom