Tolna Megyei Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-21 / 118. szám

TOLNA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ZOCÏALISTA MUNKASPAJtt III. évfolyam, 118. szám. ÁRA: 50 FILLÉR. Szerda, 1958 május 21. Hármas aranylakodalom Gyünkön Megyei ifjúsági békenagygyűlés és járási kulturális seregszemle május 25-én Szekszárdon A KISZ Tolna megyei, Szekszárdi Járási és Szekszárdi Városi Bizott­sága május 25-én a megyeszékhe­lyen megyei ifjúsági békenagygyű­lést és járási ifjúsági kulturális seregszemlét rendez. Délelőtt 11 órakor kerül sor a nagygyűlésre, amelyen résztvesz és felszólal a ha­zánkban tartózkodó KŰMSZOMOL küldöttség egy tagja, a gyarmati if­júság egy képviselője és Nagy Ti­bor, a KISZ Központi Bizottsága Intéző Bizottságának tagja. A Városi Művelődési Házban egész napos kulturális ifjúsági se­regszemlére kerül sor. Mint már erről hírt adtunk, a szekszárdi já­rás KISZ-szervezeteinek, művelődé­si otthonainak, üzemeinek és isko­láinak legjobb művészeti együttesei mutatják be tudásukat. Nem mindennapi jubileumi ünnep­ség lesz május 22-én a gyönki szo­ciális otthonban. Az otthon három idős házaspárja ünnepli aranylako­dalmát. Az 50. éves házassági évfor­dulójukat ünneplő házaspárok: Axt József és neje, Csizmadia József és neje, Schönfeld Boldizsár és neje. A kedves ünnepségen, melyet a szociá­lis otthon vezetősége rendez az idős házaspárok részére — jelen lesz a Magyar Televízió is. Munkavédelmi hónap a Déldunántúli Áramszolgáltató Vállalatnál Évről évre országos viszonylatban is — megyénkben is — nő a villa­mosenergia fogyasztás. Megyénkben, ahol öt község kivételével (az év vé­gére már négyre csökken a „kivéte­lek’* száma, mert az idén Szárazdot is villamosítják), már minden köz­ség villamosítva van, a villamoshá­lózatba bekapcsolt háztartások szá­ma ötszöröse a felszabadulás előtti­nek. Használják már falun is a villa- mcsenergiát nemcsak a világításra, rádióhoz, néhány helyen már televí­zióhoz is, hanem különböző háztar­tási munkákhoz, mezőgazdasági kis­gépek (darálók, szecskavágók stb.) meghajtásához is. A villamosenergia térhódítása nö­veli a baleseti veszélyt elsősorban nem a vele dolgozó szakembereknél, hanem üzemekben, ahol hozzánem- értők nyúlnak villamos berendezé­sekhez, de főként a háztartásokban a leggyakoribbak a balesetek. A múlt héten előfordult, egy halálos baleset is. Kurdon Szakály Jánosné frissen felmosott földes szobában mezítláb villanyvasalóval vasalt. A zsinór dugaszolója kiesett a vasaló­ból, porcelánja eltörött. A szeren­csétlen asszony anélkül, hogy a zsi­nórt kihúzta volna a falikonektor- ból, megfogta a dugaszolót. Az áram egy pillanat alatt végzett vele. Az áramütésből eredő balesetek csökkentése érdekében határozta el a Déldunántúli Áramszolgáltató Válla­lat, hogy június 1-étől 30-áig munka, védelmi hónapot rendez. Ennek célja elsősorban az, hogy a villamosenergia fogyasztókat felvilágosítsák, kioktas­sák a baleseti veszélyekről. Bár a munkavédelmi hónap „hiva­talosan” csak június elsejével kezdő­dik, de programjának megvalósítását már a jövő héten megkezdik. Anké- tot tartanak Szekszárdon, melyre meghívják a megye valamennyi vál­lalatának képviselőit. Június elején kiállítást rendeznek Szekszárdon a Megyeháza nagytermében, ahol be­mutatják a különböző villamoskészü­lék típusokat, régieket és újakat, biztonságosan működő és baleseti veszélyt rejtő berendezéseket, szere­léseket egyaránt. Ezt a kiállítást egyébként vándorkiállítás formájá­ban eljuttatják a megye nagyobb községeibe is. A községekben a vállalat szak­embereiből alakult ellenőrző bizott­ságok vizsgálják majd felül a fo­gyasztókat — üzemeket és háztartá­sokat egyaránt —, hogy ninca-e be­kapcsolva hibás vezeték, balesetet okozó készülék. A vállalat Szekszárdi Üzletigaz­gatósága a munkavédelmi hónap ke­retén belül széleskörű propagandá­val igyekszik majd kioktatni a la­kosságot a villamosbalesetek lehető­ségeiről, elkerülésének módjáról. Tíz hold gyümölcsöst, hat hold szőlőt telepített a szekszárdi Béke Tsz A Tolna megyei szőlők és gyümöl­csösök rendbehozása , megyeszerte folyik. A rendezésen és a felújításon kívül természetesen új telepítéseket is végeznek. Ebben a munkában az állami gazdaságok és termelőszövet­kezetek járnak az élen. A szekszárdi Béke Tsz például az idén 6 holdon telepített szőlőt és 10 holdon gyü­mölcsöst. Ebben a gyümölcsösben Jo­nathán és Húsvéti rozmaring alma­fajtákat fognak termelni. A gyümöl­csös talaját a fák alatt sem hagyják kihasználatlanul, mert a belévetett lu cérnát hasznosítják, míg a fák termő­re nem fordulnak. A szőlők közé francia barackfákat ültettek, így a franciabarackfa-telepítés mintegy hét hold gyümölcsösnek felel meg. LIBANON A 10 ezer négyzetkilométer te­rületű, tehát Bács-Kiskun megyé­vel közel azonos nagyságú Libanoni Köztársaság a Földközi-tenger part­ján fekszik. Lakosai arabok, szá­muk mintegy i 450 000 îo. A lakos­ság közel egyharmada keresztény. Az ország gazdasági és stratégiai jelentőségét az a körülmény hatá­rozza meg, hogy északi részén az iraki olajmezőkről, déli részén pe­dig Szaud-Arábiából kiinduló olaj­vezetékek futnak ki Tripoli, illetőleg Szaida kikötőkbe. A köztársaság területén a közel­múltban kormányellenes és egyúttal imperialista ellenes felkelés tört ki. A felkelők Libanon második leg­nagyobb városának Tripoli-nak egy részét elfoglalták. A szíriai határ mentén az olajvezetékeket felrob­bantották, melynek következtében a tripoliszi olajfinomító munkája meg bénult. A felkelés az ország köze­pén végighúzódó hegyes vidékeken kívül a déli és az északi területek­re is kiterjedt és a lázadók többek között: Zagharta, Raszaja, Haszbaja, Bejt ed Din helységeket ' hatal­mukba kerítették. JELMAGYARÁZAT: 1. Városok, ahol tüntetések és utcai harcok foly­nak. 2. A felkelők hatalmában lévő terület. 3. Az olajvezetékek felrob­bantásának pontjai. 4. ’Olajvezeté­kek. 5. Olajfinomító. 6. Legfonto­sabb olajkikötők. 7. Egyesült Arab Köztársaság. Terra. 4T IJ [Qjy­Vass 1stvánné is felszólal a megyei békekonferencián Hírek a paksi járásból Törpe vízmüvet avattak Dunaföldváron Szombaton adták át rendeltetésé­nek Dunaföldváron a törpevízmű- vet, amelyet 505 ezer forintos költ­séggel létesítettek. A vízmüvet az elmúlt év augusztusában kezdtek el építeni: — Létrehozására égető szüksége volt a községnek, mert az ártézi kutak sorra száradtak ki a meleg időben, volt olyan család, akinek 1 kilométerre kellett men­ni vízért. A törpevízmű elkészül­tével mintegy 3 kilométeres útsza­kasz vízellátását oldották meg. Ezen a szakaszon 10 új utcai víz­csapot létesítettek. A vízmű megépítéséhez szüksé­ges pénz nagyrészét a községfej­lesztési alapból biztosították, de mintegy 130 000 forint támogatást adtak a vállalatok (Földszöv., SERNEVÁL, Cipész KTSZ) is. A la­kosság egy része szintén külön is hozzájárult a költségek fedezésé­hez. A németkéri példa is igazolja Kifizetődő a baromfitenyésztés Németkéren a dolgozó parasztok hosszú idő óta nagy kedvvel foglal­koznak a baromfitenyésztéssel. Ez a melléküzemág annyi jövedelmet biztosít, hogy a kis gazdaságok évi készpénzkiadását rendszeresen fede­zi, amellett állandóan friss hússal látja el a háztartást. Lengyel István, a földművesszö­vetkezet ügyvezetője elmondja, hogy a tavasz folyamán mintegy 9.000 na­poscsibét értékesítettek, de fél óra alatt gazdára lelt 1555 kacsa is e nagyszámú napos baromfi az igények­nek csupán kis részét elégítette ki, újabb szállítmányokat rendeltek meg a község dolgozó parasztjai számára. A községben szép számmal vannak olyan egyéni dolgozó parasztok, akik 400—500—600 csirkét igényel­tek a földművesszövetkezetnél. Nem ritka a községben az olyan gazda sem, akinek udvarában jelenleg 100— 150 tojós tyúk és 400—500 csirke szaladgál. A nagyarányú baromfitenyésztés jelentős mértékben kihat a felvásár­lásra is. Egy hét alatt 15.000—17.000 tojást vásárolnak fel átlagosan, de a főszezonban volt olyan hét is, ami­kor a felvásárlás elérte a heti 40.000 darab tojást. Huszonhétezer facsemetét ültettek a dunakömlődi fiatalok A Fásítási Hónap keretében több mint 27.000 darab akáccsemetét ül­tettek el a dunakömlődi KISZ-fia- talök. Az akáccsemetéken kívül elül­tettek 750 nyárhusángot is. A cseme­téket a sportpálya körül, a termelő­szövetkezet földjei mellett és a köz­ség belterületén ültették el. A fásí­tásban mintegy 30 fiatal vett részt, s jó munkájukért a Rádió dallal ju­talmazta őket. MOZAIKOK a Furkópusstai Kendergyár életéből Túlteljesítik az áztatási tervet Mint minden kenderüzemben, Furkópuszlán is, az áztatási terv tel­jesítése döntő mértékben hat ki az üzem menetére, nemcsak a mennyi­ségi eredményekre, hanem a minő­ségre is. Furkópusztán — a kora tavaszi kedvezőtlen időjárás ellenére is időben kezdték meg az áztatást. így április 4-ére már meg voltaik töltve a medencék. így az áprilisi áztatási tervet kétszáz mázsával túl­teljesítette az üzem. Májusban még jobbak az eredmények, 16-áig az egész hónapra tervezett 1500 mázsá­ból 1100 mázsa kenderkórót áztat­tak le. Igaz, e hónapban már az időjárás is jobban segít az áztatósoknak, de a tervteljesítést segítette elő az is, hogy a kiteregetésnél ritkábban rak­ják a „sátrakat”, így gyorsabban szárad és minőségileg is jobb lesz az áztatott kender. Szálkenderből csak elsőosztá­lyú áru kerül ki az üzemből Hónapok óta a legjobb eredményt érik el a szálkender tilolásánál az üzem dolgozói. A tilolt szálkender teljes mennyisége elsőosztályú mi­nőségű. Igaz, ehhez a fő adottsága megvan a furkópusztai gyárnak, a jó­minőségű nyersanyag. De hozzájárul az eredményhez a gyáriak jó mun­kája is, az anyag alapos osztályozása, pihentetése. így sikerült elérni, hogy a Dunántúli Rostkikészítő Vállalat kenderüzemei közül a furkóiak érték el az egy mázsa készárura számított legmagasabb árbevételt. Eltüntetik a pozdorjahegyeket. Néhány évvel ezelőtt még nem oko zott gondot a gyárban a pozdorja el­szállítása. A pozdorját ugyanis a kazán fűtésére használták fel. Ami­óta azonban sokkal gazdaságosabb energia termelésre tértek át — diesel motor hajtja az áramfejlesztő gene­rátort, aminek üzemeltetése keveseb­be kerül a gőzgépnél —, egyre csak halmozódott a telepen a pozdorja. A múlt év végén már három hatalmas pozdorjahegy magasodott a gyár ud­varán, ami több mint hétezer mázsát tett ki. Az év elején megkezdték a poz­dorja elszállítását. Állami gazdasá­gok használják fel alomnak, majd trágyának. Az első negyedévben 1200 mázsa pozdorját adott el a gyár állami gazdaságoknak, de rövidesen újból megindul a szállítás, így hama­rosan eltűnnek a pozdorjahegyek a gyárból. Ma ülést tart a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága A Megyei Tanács végrehajtóbizottsága ma délelőtt ülést tart. Az első napirendi pontként a megye népművelési problémáit vitatják meg Bősz József, a művelődésügyi osztály vezetőjének beszámolója alapján. A kö­vetkező napirendi pontként az ipar-műszaki osztály vezetőjének, Bagyal Istvánnak a beszámolóját vitatják meg a helyi-ipari vállalatok és a kisipari termelőszövetkezetek tervteljesítéséről, valamint a magánkisipar helyzetéről. Mint legtöbb végrehajtóbizottsági ülésen, ez alkalommal is döntenek több magánjellegű kérelem ügyében. A Hazafias Népfront Tolna megyei Békebizottsága május 22-én, csütör­tökön fél 10 órai kezdettel a szek­szárdi rendőrségi klub helyiségében megyei békekonferenciát tart a megye területén megtartott békegyű- lések küldötteinek részvételével. A békekonferencia napirendjén a be­számoló mellett az V. Magyar Béke­kongresszus küldötteinek megválasz­tása szerepel. A konferencián az Országos Béketanács nevében részt- vesz és felszólal Vass 1st vánné, az országgyűlés alelnöke.

Next

/
Oldalképek
Tartalom