Tolna Megyei Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-09 / 108. szám
1958 május 9. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Érettségire készülő negyedikesek között Á termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése és jelenlegi helyzete a szekszárdi járásban Ezekben a napokban a középiskolák negyedikes tanulóit természetesen az érettségi vizsgák közeledése izgatja legjobban. Soha ennyi szorgalmas diákot. Most még a sportversenyek érdekessége is háttérbe szorul, s ha fiúkat, lányokat párosán látunk sétálni, igen ritka köztük a ma- lurandus. Az érettségi vizsgákra való készülődés úgy látszik még a szerelemnél is erősebb. Legalábbis átmenetileg. A múltkor a Szekszárdi Közgazda- sági Technikumban működő iskolaszövetkezetét mutattuk be_ s akkor megígértük, hogy rövidesen az érettségizőkről is szólunk. ígéretünket betartottuk, ime: Itt az írás... Az egész munkát bemutatni és teljes átfogó képet adni az iskoláról, meghaladja egy riport kereteit, inkább a legjellemzőbbekről akarunk szólni. Ötvenöt negyedikes várja — persze nem mentesen az izgalomtól i~- az érettségi vizsgák napját. Ennyi fiatalt bocsát szárnyra ebben az évben az iskola. Mi lehetne az első kérdés, amivel hozzájuk fordulunk. Természetesen a következő: — Érettségi után, mik a terveik? — Gyönkön, szülőfalumban a szövetkezeti mozgalomban szeretnék elhelyezkedni — felel Tóth Imre. Majdnem valamennyien hasonló választ adnak, néhány van csak_ aki másutt keres életpályát magának. Pedagógiai egyetemre Szántó Tibor készül, Testnevelési Főiskolára Hriczkó László, honvéd tiszti iskolára pedig hárman: Samu Lajos. Hoffmann Péter és Szabó László. Nem vé letlen, hogy az ötvenötből majdnem ötvenen a földművesszövetkezetekben akarnak elhelyezkedni. Ez az iskola erre neveli tanulóit, az iskola elvégzése utáni azonnali gyakorlati munkára, a szövetkezeti mozgalom erősítésére. S ez így van jól, mert szövetkezeti mozgalmunk így erősödik meg gyorsan fiatal szakemberekkel, akik már a mi rendszerünk iskoláiban nevelkedtek, akik tudományos alapossággal sajátították el a szövetkezeti munkát. S az eddigi évek gyakorlata azt mutatja, hogy az elhelyezkedés terén sem lesznek nehézségek, készen várják az új szakembereket a szövetkezetek. — S hogyan készültek fel az elmúlt év és évek során az érettségire? Samu Lajos válaszol: — Sok mindent tett a tanári kar annak érdekében, hogy alapos tudással kerüljünk a vizsgabizottság elé és ebben a KISZ szervezet is sokat segített az elmúlt évben. — Például? — Például tanulmányi versenyeket szerveztünk. A tanulók között egyénileg és az osztályok között is. S a verseny nálunk valóban tömegmozgalommá vált. A KISZ-szervezet kezdettől fogva a legjobb tanulókat tömöríti soraiba. S a kiváló tanuló KISZ tagok rendszeresen segítették és segítik a gyengébbeket. — Hogyan folyik most a felkészülés? — Napi öt-hat órát tanulunk, a délelőtti tanítási órákon kívül. — Van úgy, hogy már reggel ötkor felkelünk, s megkezdődik a napi munka — szól közbe Szántó Tivadar, aki Orosházáról került ide Szekszárd- ra a közgazdasági technikumba. Tóth Imre mondja el, hogy — 156 tételt kaptunk, de ez még csak a szóbeli, hogy az írásbelin mik lesznek a tételek, azt nem is tudjuk. A kollégisták rendszeresen együtt tanulnak, de délutánonkint a szekszárdiak is bejárnak az iskolába és közösen készülnek fel. — Mi a véleményük róla, lesz-e aki megbukik? Erre nem válaszolnak, csak a vál- lukat vonogatják. Majd ebben állapodnak meg: — Talán olyan nem lesz. Miről is kellene és lehetne még írni? Talán nézzünk be egy órára. Dr. Kovács Győző órájára kopogtattunk be, s szerencsénk volt, mert mindjárt feleltetést is láthattunk, sőt hallhattunk mert a delikvensei nemcsak kérdezte a tanár, hanem felelt is a felhívott diák. De erről bizonyság az egyik képünk. Befejezésül még el kell mondani, hogy ilyen kiegyensúlyozott iskolát igazán nem könnyű találni. Nem mesterkélt a negyedikesek nyugalma, hanem érezni szavaikon, hogy alajDos felkészülést eredményezett a négy esztendő munkája, s legfeljebb elvétve akad, akinek félnivalója van az érettségi vizsgáktól. (Jantner—Letenyei) árásunk területén csak úgy lehetséges teljes képet adni arról, hogy miként fejlődött a termelőszövetkezeti mozgalom, ha visszapillantást teszünk az ellenforradalom elő „ti és utáni helyzetre. Az ellenforradalom hatalmas károkat okozott a tsz mozgalomban gazdaságilag és politikailag egyaránt. Járásunk területén 1956. októbere előtt 29 mezőgazdasági termelőszövetkezet és 1 HTSZ működött 16 430 kataszteri holdon, amelybe 1629 család tömörült. Az ellenforradalom hatására tsz-eink közül feloszlott 14. majd számos, a feloszlás után azonnal, újjáalakult. Érthető, hogy any- nyi termelőszövetkezetünk feloszlott, hisz az ellenforradalom falun legjobban a tsz-mozgalmat igyekezett dezorganizálni, sőt számos helyen erőszakkal feloszlatni, szétzavarni őket. Bogyiszlón a kulákok már annyira szemtelenek voltak, hogy a tsz szép szarvasmarhaállományát is elhordták. Harcon, Várdombon, Sárpilisen a kulákok erőszakkal birtokba vették a tsz közös épületeit, így érthető, hogy számos előzőleg jól működő tsz feloszlott. Faddon a megyeszerte ismert Üj Élet oszlott fel, bár utána újjáalakult, mégis nagy kár érte. A faddi Búzakalász Tsz tagjait fegyveres suhancok zaklatták és ez a tsz is, bár igen jól működött, feloszlott. Ma a volt tsz tagjai, Báli György, Gábor Károly bácsi és még számos becsületes dolgozó azon fáradozik, hogy ismét új tsz-t alakítsanak, vagy valamelyik tsz-be belépnek. Elmondják, hogy nekik ott jobb volt és visszakívánkoznak a közösbe. Már sokan beléptek a faddi tsz-ekbe. Ez a tény bizonyítja azt, hogy dolgozó parasztságunk igen is nagyra értékeli a közös gazdaságokat. Ilyen körülmények között járásunk 29 tsz-éből 1957. január elsején 23 tsz-ünk és 1 HTSZ maradt, mely 10 454 kataszteri hold földön 791 családdal gazdálkodott. T ermészetesen a föld csökkenése s a tagok kilépése következtében a szarvasmarhaállomány is 1639 darabról 880 darabra csökkent. Ilyen nehéz viszonyok között kezdődött járásunk területén az 1957. év. A falvakban a fő kérdés éppen a fentiekből kifolyólag az volt: „Hogyan tovább?” Miként és hogyan szüntessük meg az ellenforradalom következtében lábra kapott helytelen nézeteket és helyi ir.tézkdéseket. Számos tsz-ünkben túlméretezték a háztáji gazdaságot, egyenlősdit vezettek be. A többi között a Fadd— dombori Tsz-ben. A megmaradt közös állományt a tagok egyénileg hasznosították a szedresi Petőfi Tsz- nél. Számos más helytelen intézkedés volt, ami bizony ellentétben van a szocialista , gazdaságpolitikánkkal. A járási pártbizottság dolgozói szívós, türelmes, felvilágosító munkája nyomán az év végére mindegyik termelőszövetkezetnél megváltozott a helyzet. És ma egy év távlatából elemezve járásunk tsz mozgalmának helyzetét megállapíthatjuk, hogy termelőszövetkezeteink sokat fejlődtek, erősödtek. ó munkájukat dicséri, hogy az 1957-es gazdasági évben főbb növényeink termésátlagai túlszárnyalták az egyénieket. így búzából 3 mázsa, árpából 3,5 és kukoricából is több volt a tsz-ek termésátlaga, mint az egyénieké. Tsz-eink szinte láthatóan erősödtek, szilárdultak. Amikor megjelentek pártunk agrártézisei, minden termelőszövetkezetben ismertettük. Majd ezt követte pártunk Központi Bizottságának határozata a termelőszövetkezetek politikai, gazdasági és szervezeti megszilárdításáról. Ennek érdekében a járási pártbizottság és a tanácsszervek számos intézkedést tettek, melynek az lett az eredménye, hogy tsz-eink az őszi munkában is lendületesen dolgoztak és az őszi munkákat az elsők között végezték el. Ez mellett a taglétszám az év végéig mintegy 350 taggal szaporodott és ezen idő alatt a földterület is 750 kataszteri holddal lett több mint az év elején. Délutáncnkint tanulókörökben készülnek a negyedikesek az érettségi vizsgákra. Az érdekesebb kérdéseket közösen (vagy páros in) megbeszélik. Gróf Júliától nagy an szép feleletet hallottunk a szövetkezeti gondolat és mozgalom kiszélesedéséről. KÍSZ-tagoh a munkában A vöröskereszt életéből A „muki” pöfögve zakatol végig a gyárudvaron, a kanyargós úton óvatosan vezeti Makker József. A kis mozdonyhoz kapcsolt négy üres csille nagyot zörrenve áll meg a kotrógép ilatt. Makker József átadja a vezetést Ági Istvánnak és ő veszi át a kotrógép kezelését. Gyors egymás- alánban telnek az üres csillék, s amíg i „vonat“ visszaérkezik, addig van idő beszélgetni a mázai fiatalok munkájáról. Makker József a 13 tagú KISZ ilapszervezet egyik vezetőségi tagja Mégy év óta dolgozik a mázai téglagyárban a kanalas kotrógép kezelőleként. Az idén nem sikerült úgy az indulás, a téglagyártási szezon kezdete, mint a múlt években. Lemaradásunk ran és ezt kell majd pótolni — tájékoztat bennünket Makker elvtárs. a gyári helyzetről. — Van-e mód arra, hogy a közeljövőben a négyszázezer darabos lemaradást pótolják? — kérdezzük Makker elvtársat. — A technikai lehetőségek megvannak, ha az idő egy kicsit kedvez, akkor egy hónap alatt pótoljuk a tavaszi lemaradást. —• A KISZ-fiatalok mit tesznek a lemaradás pótlása érdekében? — Nem tettünk különös intézkedéseket. Megszokták már a fiatalok, hogy jól kell dolgozni. S ezideig nem volt panasz a fiatalokra. Minden munkahelyen vannak KISZ-tagok és azok a termelésben megállják helyüket. — A fiatalok nagyrésze — különösen a KISZ tagok — már több éve a gyárban dolgoznak és megszokták már a gyári életet. Ök is valameny- nyien, a kollektíva egy részét képezik. A munkahelyeken Jámbor Erzsé- oet, Szabó Julia, Ági István, Batai György és a többiek mindent megtesznek munkatársaikkal azért, hogy pótolják a lemaradást. Amíg mindezeket elmondja Makker elvtárs, újból elindítja a kotrógépet és a gép zörögve tölti a csilléket földdel, amiből néhány perc múlva téglát préselnek. Ezután Faragó József elvtársat, a gyárvezetőt kerestük fel, tőle kérdeztük meg, hogyan segítik a KISZ fiatalok a gyári feladatok megvalósítását. Azok a fiatalok, akik már több éve a gyárban dolgoznak, valamennyien tagjai az ifjúsági szövetségnek, a munkában megállják becsülettel helyüket és ezideig még nem volt rájuk panasz, úgy gondolom, ezután sem lesz. Lemaradásunk — a rossz idő az oka — nem olyan nagy, hogy ne tudjuk rövid időn belül pótolni, de az kell, hogy összefogjunk és minden jó időt kihasználjunk. A szakmai irányítást is úgy szerveztük meg, hogy tervünk sikerüljön. A fiatalokra számítunk, azt várjuk tőlük, hogy fegyelmezetten állják meg helyüket a termelésben. Több ifjúmunkás azt kérte, hogy vasárnap is gyártsunk téglát, ha jó idő lesz, ezt nem engedhetjük meg, de lehetőséget adtunk nekik arra, hogy a munkaidő alatt tudásuk legjavát adják a munkában. A Mázai Téglagyár fiataljaival elégedettek a vezetők. számítanak munkájukra és a fiatalok termelési eredménye, munkakedve biztosíték arra, hogy segítik a gyárat a feladatok megvalósításában. Megyénk iskoláiban egymásután alakulnak meg az ifjúsági Vörös- kereszt szervezetek, amelyek az egészségvédelemmel kapcsolatban gazdag programot dolgoztak ki. Ezekből, miután valamennyi vállalás ismertetésére nincs lehetőség, néhányat sorolunk fel. A szekszárdi általános gimnáziumban 36 jelentkezővel Ifjú egészségőr tanfolyam indult. Az osztályok között tisztasági versenyt szerveznek, amelynek népszerűsítésére felhasználják a faliújságot is. Ozorán az általános iskola tanulói többek között arra vállalkoztak, hogy az iskola valameny- nyi ablakát cserepes virágokkal Az elmúlt napokban újjáalakult a dunaföldvári Vöröskeresztszervezet. A taggyűlésen már megmutatkozott az, hogy a szervezet élére jó vezetőség került, a megalakuló gyűlésen hetvenen vettek részt. A beszámoló után több felszólalás hangzott el, s legtöbben a tisztaság kérdésével foglalkoztak. Dr. Konrád József, a helyi szervezet elnöke, felhívta a megjelentek figyelmét arra, hogy helyes lenne, ha a tisztasági mozgalom nemcsak egy hónapra, áprilisra korlátozódna, hanem az év elejétől az év végéig tartana. Felkérte a tagságot, hogy így adják a község lakosságának tudomására. Többen foglalkoztak a szociális munkával. A gimnáziumi ifjúsági Vöröskereszt-szervezete a bonyhádi diákok példájaként felkeredíszítik fel. A kurdi iskolások gyógynövényeket gyűjtenek, a gyönki ifjú egészségőrök pedig gondoskodnak arról, hogy minden osztályban mosdófelszerelés legyen. A bátai iskolások arra vállalkoztak, hogy segítik az ernyő- képszűrés lebonyolítását. Zombán virágágyakat létesítenek az iskola és az óvoda udvarán, Gyulajon pedig az iskolások versenyt indítanak a legtisztább osztály címért. Az ifjúsági Vöröskereszt-szervezetek létrehozásában a pedagógusok és a védőnők szép munkát végeztek a községi orvosok pedig egészségügyi előadásokkal is segítik az iskolai egészségügy javítását. sik az elhagyott öregeket és segítik az arra szorulókat. Siklósi András a Vöröskereszt járási titkára azt javasolta, hogy a versenyben legjobb helyezést elért legtisztább utcára, illetve legtisztább házra helyezzék el a megtisztelő legtisztább ház, illetve legtisztább utca táblát. Az alakuló ülésen megválasztották a vezetőséget, amely vállalást tett arra, hogy a Regőly— Majsa-pusztán felállításra kerülő csökkentképességűek otthona javára rendezvényt tartanak, amely nek tiszta bevételét e célra fordítják. A továbbiakban elhatározták, hogy a községben 3 egészségügyi állomást hoznak létre, ezenkívül rendszeresítik az egészségügyi előadásokat. A járás szövetkezetei — 3 tsz ''kivételével — nyereséggel zártak. Az egy munkaegység értéke átlagban elérte a 41 forintot. Azoknál a tsz-eknél, ahol a mérleg nem volt nyereséges, mint például a bogyiszlói Űj Élet Tsz-ben, a tagság azért elégedett volt, hisz a mérleghiány abból adódott, hogy a termelőszövetkezetet hatalmas jégkár érte, s új zetort vásároltak és sokat ruháztak be saját erőből, ami egyébként helyes és követendő példa. Az 1958. első negyedév további eredményeket hozott, mert 160 családdal és közel 300 taggal gyarapodtak termelőszövetkezeteink. Föld területük további 709 kataszteri holddal növekedett. A legtöbb belépő a bátai Vörös Zászló Termelőszövetkezetben volt, 23 család, a bátaszéki Búzakalász Tsz 23, a harci Petőfi Tsz 18 és a faddi Győzelem Tsz 17 családdal szaporodott. Igen szépen fejlődött a faddi Kossuth Tsz, ahol az előző évhez viszonyítva 40 taggal több dolgozik. Ma bátran beszélhetünk arról, hogy a tsz-ekben jó a munkamorál, mindenki szorgalmasan dolgozik. Jó munkájukat dicséri, hogy a kedvezőtlen időjárás ellenére a tavaszi vetésekkel előre vannak. Már zöldéi az Alsónyék—Nyéki pusztai Termelőszövetkezet 50 kataszteri holdas tavaszi árpája és 20 kataszteri holdas borsója, a Fadd-Szabad- ság Földje, a Győzelem, a Decs-Al- kotmány Tsz és a többi is viszonylag előre vannak a munkákkal. További eredményes munka a termelőszövetkezeteinknél biztosítva van. EIGNER GYÖRGY v Újjáalakult a vöröskereszt-szervezet Dunaföldváron
