Tolna Megyei Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-08 / 107. szám
tolna megyfi PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A TANÁCSOK LAPJA A MAGYAR „ évfolyam, 107. szám. ARA: 50 FILLER. Csütörtök, 1958 május 8. Közel húszmillió forintot fordítanak az idén a Simontornyai Bőrgyár bővítésére, korszerűsítésére A tíz évvel ezelőtti államosítás óta szinte szakadatlanul folyik az építkezés a megye legnagyobb ipari üzemében, a Simontornyai Bőrgyárban. A gyár munkájának jelentősége most is egyre nő, hiszen fejlődő cipőiparunk ma már nem csak a belföldi szükséglet kielégítésére termel, hanem — különösen a szocialista tábor országaiba — egyre többet exportál is. A magyar cipőipar anyagszükségletének jelentős részét a Simontornyai Bőrgyár adja. Évről évre sokmillió forintot fordított államunk a gyár bővítésére, korszerűsítésére. Az idei beruházási program azonban eddig a legnagyobb, amit egy-egy esztendő alatt a gyár fejlesztésére fordítottak, megközelíti a húszmillió i’orintot. Az év végéig befejezik a gyárban az ország legmodernebb meszes műhelyének építését. Befejezéshez közeledik az új kazánháznak és kazánnak az építése is a télen már ez szolgáltatja a gőzt az üzemeknek. Átépítik a gyár elavult és legtöbb helyen az üzemeltetés biztonságát veszélyeztető villamos kábelhálózatát, tovább folytatják a víz-körháló- zat kiépítését. Két új artézi kutat fúrnak és építenek egy 150 köbméteres víztornyot a vízellátás megjavítására és egyenletessé tételére. Egymillió-kétszázezer forintos önköltségcsökkentéai hitelből épül meg az új szőrmosó, szárító és zsírtalanító üzem. A gyárban már évek óta az úgynevezett szőrmentő meszezéssel dolgoznak, a nyersbőrről lejövő „megmentett’“ szőrt megtisztítják és más üzemeknek adják át további feldolgozásra. Az új üzemben nem csak korszerűbb technológiával tudják ezt elvégezni, hanem napi tíz tonnával növelik e — nemrég még hulladékba jutó — értékes anyag termelését. Jellemző e beruházásra, hogy az általa elért megtakarításból két év alatt visszafizeti a gyár az egymillió kétszázezer forintot a banknak. A gyár beruházásai közül a legjelentősebb ' I l a krómos gyárrészleg rekonstrukciója. ami közel tízmillióba kerül és már meg is kezdődött. A munkák befejezése után ez lesz Közép-Európa legnagyobb és egyik legkorszerűbb krómosgyára. Termelése annyival nő, hogy a többletből kétmillió-négyszázezer pár cipővel tudja növelni évente termelését a magyar cipőipar. Itt fogják gyártani ugyanis az ország felsőbőr-termelésének mintegy felét. A munkák nagyfokú gépesítése jellemzi majd az új üzemet. A kikészítésnél például gépekkel, futészalagon végzik a jelenleg kézzel végzett munkák 90 százalékát. A krómos részlegben önköltségcsökkentési hitelből építik meg az új üveglapos szárítót. Itt az üveglapos szárítással elért felületnövekedéssel minden 100 négyzetméter felsőbőrnél mintegy 50—60 kiló nyersbőrt takarítanak meg. E megtakarításból két év alatt fizeti vissza a gyár a három és félmillió forintos hitelt. B Dunaföldvári Vasipari Vállalat matrac-üzemében Egyre sokoldalúbbá válik a Duna földvári Vasipari Vállalat tevékenysége, nem csak szó rosan vett „vasipari” termékeket gyárt a kereskedelem a lakosság részére. hanem „rákapcsol” az egyéb hiánycikkek gyártására is. A vállalat legfiatalabb részlege, a matraekészítő mű hely alig pár hó napja kezdte meg a termelést, dolgozói valamennyien itt tanulták meg a matracgyártás ..tudományát". Ma pedig már havonta 600 darab matracot készítenek a kereskedelem megrendelésére. Jut e készítményekből nem csak Tolna megyébe, hanem a megye határain túlra is, legutóbb Átalakított cséplőgép Ötletes újítása van a Kajmádi Állami Gazdaság gépcsoportjának és a gazdaság igazgatójának. Egy cséplőgépet alakítottak át kukorica mor- zsolására. A cséplőgépből kiszerelték szalmarázót, helyét pnyvával takarták le és a dobot úgy állították, hogy csak a kukoricacsuta tudjon eltávozni, a szem nem. A cséplőgép több apró átalakítása után alkalmas morzsolásra és percenként 70 kiló kukoricát morzsol le. Ez az újítás 50 százalékos megtakarítást jelent a gazdaságnak. * Gyönyörűen sorol a Kajmádi Állami Gazdaság időben elvetett cukorrépája, borsója, lucernája és árpája. Május 1-ig befejezték összesen 320 holdon a kukorica vetését is, és ebből 90 holdon négyzetesen és bokorműtrágyázással vetették a kukoricát. Hozzáláttak már a cukorrépa sarabolásához is. iïlÜÜI Az alapozást végzik a krómos gyárrészleg bővítésénél. A tanácsok felelőssége az ifjúságért Tudósítás a Megyei Tanács VB üléséről Nagyon sok hasznos tanulságot nyújtott a Megyei Tanács VB. szerdai ülésén a bonyhádi járás ifjúságánál?: helyzetéről szóló vita, amelyet az 1087/1957-es kormányhatározat tükrében vizsgáltak. A beszámoló elsősorban azt elemezte, hogy milyen a járás területén a tanácsi szervek és az ifjúság viszonya, milyen felelősséget éreznek a tanácsi szervek az ifjúság sorsáért, jövőjéért, fejlődéséért. Ezen belül természetesen sok szó esett a KISZ-szervezetek és a tanácsok kapcsolatáról. A kormányrendelet ugyanis nagy felelősséget ró az ifjúság életével kapcsolatban a tanácsokra. A vita egyik fő tanulsága az volt, hogy a tanácsok igyekeznek igen helyesen — lehetőségeikhez mérten Tavaszi határjárás... Benépesült a határ, dolgoznak a földművesemberek, s szorgalmas munkájuk nyomán megváltozik a határ képe, bokrosodik a gabona és kidugja apró fejét a földből a kukorica, a répa. Hosszan kanyarog a poros országút s mellette kétoldalt a föld művelői szorgoskodnak. Sarabolják a répát Amerre a szem ellát, szántó, vető, kapáló embereket köszönt a kora délelőtt. Közvetlen az út mellett 14 ember munkálkodik sarabolják a földből még alig kilátszó apró cukorrépa csemetét. Ök a zombai Petőfi Termelőszövetkezeti csoport tagjai. — Igyekeztünk a munkákkal — mondotta a csoport elnöke Tamás István, amit igazol, hogy a két hete elvetett kukorica kezd kibújni a földből. Jelenleg a cukorrépát sara- boljuk és porozzuk, mivel pusztít a kártevő. Családonként az idén 1050 négyszögöl cukorrépát vetettünk a tavalyi 800 négyszögöllel szemben, mert jól fizet. A sarabolást ezen a héten valamennyien befejezzük. — És utána? — Mivel az eső jól megöntözte földjeinket, gyorsabban nőnek a növények, a kukorica és a burgonya fogasolását rövidesen megkezdjük. Az első zöld Magasra nőtt az őszi takarmány- keverék a Hőgyészi Gyapjútermelő Vállalat egyik táblájában. A kasza éles pengéje megcsillan a rátűző nap fényében, egymás után dőlnek a rendek s csakhamar magasan tornyosulnak a várakozó kocsi tetején. Tóth János takarmányos, az év első zöldtakarmányát vágja, amelyet száraz takarmánnyal keverve etetnek fel. Hallottunk arról is, hogy a Gyapjútermelő Vállalat az elmúlt évek alatt kitűnő eredményeket ért el a juhtenyésztés terén. Nem olyan régen görög kereskedelmi szakember járt Hő- gyészen és az állományt kitűnőnek találva, több ezer darab ürü szállítását kérte. Szépek az eredmények, amelyeket még szebbé tudnak tenni a napokban meginduló zöld takarmányozásával. Ürgevár Ez az üzemegység szintén a Hőgyészi Gyapjútermelő Vállalathoz tartozik, az út mellett azonban nem juhászokkal, hanem kertészekkel beszélgettünk. Tóth Páltól a kertészeti munkacsapat egyik tagjától megtudtuk, hogy az ürgevári üzemegységben ezévben először próbálkoznak kertészkedéssel. Három holdon lesz bolgár-rendszerű árasztásos öntözésű kertészetük. A kertészetben paprikát, kápasztát, paradicsomot, karfiolt, dinnyét, babot és még sok mindent fognak termelni. Elsősorban az üzemi konyha ellátására a felesleget pedig a földművesszövetkezeten keresztül fogják értékesíteni. Új tagok Már Tamási felé kanyarog az út, amikor nagy munkájában csak pár percre állítjuk meg Kántor Istvánt, aki kukoricáját veti. A beszélgetés során megtudtuk azt, hogy Kántor bácsi nem olyan régen lépett be 10 hold földjével a helybeli Pártkongresszus termelőszövetkezeti csoportba. — összesen 3 holdon vetek kukoricát — mondotta. — A vetést már régen befejeztem volna, ha előbb kapok vetőgépet, de így is sikerül ma végeznem. A jövő héten pedig a cukorrépa sarabolását kezdjük meg. * Ütünk végére értünk, lassan esteledett. Elnéptelenedett a határ, az emberek jól megérdemelt pihenőjükre tértek. A mai napra befejeződött a munka, holnap azonban újra kezdik és így megy ez nap-nap után kora tavasztól késő őszig. Pálkovács Róza — nagyarányú anyagi támogatásban részesíteni a KISZ-szervezeteket és a községek ifjúságát. Volt olyan javaslat is, és ezzel egyetértettek az ülés részvevői, hogy ahol van rá lehetőség, építsenek ifjúsági házakat, vagy a kultúr- oíthont bővítsék ki egy-két helyiséggel, amely kizárólag az ifjúság rendelkezésére áll s ott megfelelő otthont rendezhetnek be maguknak a fiatalok. Ezt a javaslatot természetesen a helyi erők felhasználásával lehet végrehajtani, amely nagy mértékben a helyi tanácsok megértésén múlik. A gazdasági segítségnél az ülésen felhívták a figyelmet egy veszélyre is, és javaslatot tettek annak elhárítására. Továbbra is helyes az anyagi támogatás, de ugyanakkor olyan politikai munkát kell végezni a fiatalok között, hogy azért az anyagi segítségért valamit adjanak is, valamit dolgozzanak is. Az ilyen irányú segítség csak fokozni fogja az iíjúság körében a szervezeti élet erősödését és segíteni a fiatalok nevelését Hibaként állapította meg a vb. ülés, hogy a járás tanácsi szervei az ifjúsággal kapcsolatos munkájukat sok esetben lekorlátozzák a KISZ- szervezetekre. Félreértés elkerülése végett, nem az a baj, hogy a KISZ- szervezetekkel foglalkoznak, hanem az, hogy a KlSZ-szervezetek mellett néhol keveset törődnek a szervezeten kívüli fiatalok életével, fejlődésével. A vita során felvetődött az egyik legégetőbb kérdés a 14—16 éves fiataloknak a problémája, akik nem tanulnak tovább középiskolákban. Ezek a fiatalok iskolai és szervezeti élet nélkül vannak és így fejlődésüket sem lehet minden esetben helyes irányban befolyásolni. E probléma megoldása érdekében javasolták tanfolyamok szervezését ezek számára, sőt, tanácsolták e fiatalok továbbképzését iskolai keretek között. Egyetértettek az olyan módszerekkel, amikor a községi tanácselnök rendszeresen részt vesz ifjúsági gyűléseken és kapcsolatot tart a szervezett és szervezeten kívüli fiatalokkal. Segíteni ugyanis nyilvánvalóan csak akkor tud a fiataloknak, ha ismeri is életüket, problémáikat. Probléma merült fel a fiatalok továbbtanulásának ügyében, nevezetesen az, hogy egyes egyetemekre falvakról fiatalok alig jutnak be s ennek az a következménye, hogy orvosok stb. nem akarnak vidékre menni dolgozni, hanem lehetőleg a fővárosban akarnak maradni. Elhatározták, hogy ezzel kapcsolatban javaslatot terjesztenek fel a Művelődésügyi Minisztériumhoz. Ennek a napirendnek a vitáján részt vett valamennyi járási, városi tanácselnök is, hogy a bonyhádi járásban tapasztaltakat hasznosíthassák saját területükön. A munkaügyi osztály munkájának és a megye bérezési helyzetének vizsgálata során is sok hasznos tapasztalat került napvilágra és sok fontos kérdésről beszéltek. Különösképpen említésre méltó a beszámolónak az a része a sok közül, amelyik a nők és a fiatalok elhelyezésének problémájával foglalkozott. Mint követendő példát mondotta el beszámolójában a napirend előadója, hogy a nők foglalkoztatása érdekében szabóvarró tanfolyamokat szerveztek több helyen. Ezenkívül a fiatal, iskolát végzettek foglalkoztatása érdekében is történnek intézkedések. Nyári Szabadegyetem Pécsett A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Baranya megyei Szervezete Pécsett július 6-tól 19-ig és július 21-től augusztus 3-ig megrendezi a TTIT Munkácsy Mihály Szabadegyetemének nyári tagozatát. A Szabad- egyetem célja a hallgatókat megismertetni Baranya megye és Pécs történelmének, irodalmának, művészetének, néprajzának, szociálpolitikájának és a tudományos életének emlékeivel, eredményeivel, kirándulásokon keresztül bemutatni a megye festői szépségű történelmi emlékeit. Pécsre és Budapestre küldtek el egy nagyobb szállítmányt. Képünkön Kovács Lajosné, Nagy Lászlóné, Tóth Ilona és Obermayer Irén gyermekágyba való matracot készítenek.
