Tolna Megyei Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-07 / 106. szám
1958 május 7. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 Miért építünk drágán ? Nagyon sokat beszélünk mosta, na ban a takarékosságról. Sokat beszélünk és valljuk be, ha legalább annyit tennénk is, akkor sok-sok- ezer forinttal nőne az ország takarékossági számlája. Lapunkban már több alkalommal hírt adtunk arról, hogy az üzemekben elkészítették a takarékossági terveket, javaslatokat tettek a munkások, műszakiak, hogy hol, mit és mennyit lehet megtakarítani. Lapunk keddi számában arról írtunk, hogy a Tanácsi Építőipari Vállalatnál is kidolgozták a takarékosság; tervezetet. Azt elküldték a munkahelyekre, hogy ott a munkások megvitassák és ők is javaslataikkal egészítsék azt ki. A cikk megjelenése előtt több építőipari munkás járt a szakszervezeti tanácsnál, ahol néhány takarékossági lehetőséget elmondtak. A munkások a nagymányoki építkezésen dolgoznak. A több mint egy év óta épülő új lakótelepen volt idejük és alkalmuk is meggyőződni a vezetőknek is, hogy észrevegyék, milyen takarékossági lehetőségek vannak. A munkások javaslatai — bár nem nagy összegekről van szó — észrevételeik jók és a hibák kijavítása megszüntetné az anyag po- csékolását, rengeteg fuvarköltséget, stb. Nem áltatjuk magunkat azzal, hogy az alábbi példák gyakoriak, de abban biztosak vagyunk, hogy hasonló esetek mindenütt előfordul nak. Amikor az új bányásztelepen megkezdték az építkezést, néhány építési anyagféleséget késve kaptak meg. Baj volt a téglaellátással is. Ma már van tégla bőven ... Elkészült a 75 ház, és 250 ezer darab téglával többet fuvaroztak az építkezés színhelyére. Most kétszeres fuvardíj terheli a téglát, az egyik, amivel a vasútról, a téglagyáraktól az építkezésre szállították, a másik pedig, amikor új építkezésre kell szállítani. A teherautó fuvarköltségeket nem ismerjük — valljuk be, a fuvaroztatók sem mindig tudnak ezen eligazodni —, de biztos, hogy néhány tízezer forint felesleges kiadás keletkezik majd. Ha már a szállításnál tartunk, meg kell említeni azt is, hogy a bérelt teherautók kihasználása kapkodó, tervszerűtlen. Nem is olyan régen történt, hogy az ÉPFU egyik teherkocsijára tíz mázsa meszet raktak fel, hogy azt kell elszállítani Mányokról, amikor a meszet felrakták a munkások, altkor újabb intézkedést kaptak, hogy le kell rakni, a kocsival más fuvart bonyolítanak le. Szerencsére a rakodási költség és a kocsiállás volt ez esetben „takarékosság.” Az építő vállalatnál három tehergépkocsit — a vállalat tulajdonát képezik — egyszerre állították le nagyjavításra. Most az autóközlekedési vállalatok fuvaroznak a saját kocsik helyett. Ezt persze jobb szervezéssel el lehetett volna kerülni, mert szinte hihetetlen, hogy egyszerre romlik el a vállalat három kocsija. A rossz irányításhoz tartozik az is, és ez is a „takarékossági” számlát növeli —, amikor Tamásiból Nagymányokra szállítottak egy csörlőt. A csörlő három napig volt Mányokon ott nem használták, s a harmadik napon, újból visszaküldték Tamásiba. Itt „csak" egy tehergépkocsi és néhány rakodó munkás két napi költségét lehet fel számolni. Igaz az is, hogy egyes munkások csákiszalmájaként kezelik az anyagot. Az egyik kőműves például a malterkeverő láda mellől két és félzsák 500-as cementet ásott ki, szerencséje volt, mert fel tudta még használni. De nem tudják már semmire sem használni azt a két va- gonnyi cementet, ami „bedöglött”, hogy ki a felelős ezért? Ezt nehéz megállapítani... Az ősszel a lakások köré betonlapokat raktak le, a munka „nem sikerült”, a fagy szétrombolta és most újból kell a házak köré betonjárdát építeni. Hasonló volt a festők esete is. Őket azzal bízták meg, hogy szombaton — munkaidő után — maradjanak ott, fessék be a házakat, a munkát el is végezték, meg is kapták ezért a 100 forintot, de a fagy itt is rombolt és most újból el kell ezt a munkát végezni. Ugyacsak a festőkkel történt meg — bár nem ők az okai —, hogy a födémet vakolás előtt bemeszeltet- ték velük. (?) Azt hiszem ennyi elég. S biztos, hogy legközelebb már arról írhatunk, hogy ilyen esetek ritkák, vagy nem is fordulnak elő, de addig még sokat kell tenni. Nagyon okos intézkedéseket kell végrehajtani, lelkiismeretesebb munkát kell végezni, hogy olcsóbban építsünk. — P — LEVELEZŐK ÍRJÁK Érdekes kezdeményezés Tolnán Községi szövetkezeti tanács alakult Tolna községben — tájékoztatja a szerkesztőséget a szövetkezeti tanács sajtófelelőse. — A községi szövetkezeti tanács munkájában résztvesznek a KTSZ-ek, a földművesszövetkezet, az Alkotmány Tsz ég a Halászati Termelőszövetkezet vezetői. A megbeszélésen megjelenteket Jéna József üdvözölte az MSZMP alapszervezete nevében, majd ismertette a községi szövetkeA dombóvári Vörös Sugár Tsz Vezetősége és tagsága dicséretet érdemel szorgalmáért. Az őszi vetések fejtrágyázását időben elvégezték és a 3004-es rendelet értelmében holdanként 1 mázsa műtrágyát használtak fel. Húsz holdas répájukból 10 holdon már elvégezték a sarabolást, s ezzel együtt végzik a soronlévő tavaszi mezőgazdasági munkákat is. Szarvasmarhaállományuk jobbnak mondható, mint az ellenforradalmat megelőző időkben volt. Nyolcvanhat darab szarvasmarhából 30 darabot fejnek. A fejési átlag 14,8 liter. Az év elejétől május Tizennégy VII. osztályos látogatta meg az elmúlt napokban a duna- kömlődi Szabadság Tsz-t, — írják levelükben Szakálli András és Borbély Mihály VII. osztályos tanulók. — A VII. osztályosok nagy érdeklődéssel ismerkedtek meg a tsz gépállományával: a Zetorral, teherautóval, szecskavágóval és a villamosított gazdasági gépekkel: a villanydarálóval, szecskavágóval és mór- zsológéppel. Ezután az állatállományt néztük meg. A tsz szarvasmarhaállománya 120 darabból áll. Ennyit még nem is láttunk egy helyen. A tsz elnöke, Uhrin Vendel bácsi nagyon kedves volt és szívesen adott felvilágosítást kérdésünkre, mert ebből dolgozatot írtunk. A tsz-nek 923 hold földje van, ebből zeti tanács megalakításának célját. A szövetkezeti tanácson belül a tervek szerint közösen vitatják meg a szövetkezetek problémáit és kölcsönösen segítik egymást a szövetkezetek gyarapodására és a közösség javára. Az egybegyűlt szövetkezeti vezetők megalakulnak mondották ki a községi szövetkezeti tanácsot és megválasztották a vezetőség tagjait. 1-ig 16 darab szerződött hízottmarhát szállítottak le 9930 kilogrammos átlagsúlyban. Jelenleg is 18 darab jószágot hizlalnak. Sertésállományuk, amely 227 darabból áll, igen szép. Eddig 2348 kilogramm hízottsertést szállítottak le, de jelenleg is 54 darab sertést hizlalnak. Ügy tervezik, hogy az év végéig 164 darabot hizlalnak közellátás, illetve export céljára. Az eredmények a tsz vezetőségének és tagságának jó munkáját dicsérik. Horváth Lajos Dombóvár 675 hold a szántó, 22 hold pedig gyümölcsös. E földterület megművelésére a gépeken kívül 105 tagja van a tsz-nek. Ebből 25 új tagot nemrégen vettek fel. Az idei gazdasági évre 60 forintot terveztek egy munkaegységre és ez meg is lesz, ha elérik a betervezett terméshozamot. Búzából a 12—13 mázsát, árpából 13—15 mázsát, kukoricából pedig a 25—30 mázsát holdanként. Szép és hasznos volt valameny- nyiönk számára ez a kirándulás, ahol arról győződhettünk meg, hogy községünk termelőszövetkezete, a Szabadság Tsz biztos megélhetést nyújt tagjai számára. Borbély Mihály Szakálli András dunakömlődi VII. osztályosok Munkában a gépállomások Körülbelül két héttel ezelőtt kezdődött meg nagyobb mértékben a gépállomások körzeteiben a kukorica vetése. A mielőbbi befejezés volt a legfontosabb cél s ma arról beszélhetünk, hogy a 10 gépállomás körzetében a közel 6000 hold kukorica 85 százaléka a földben van már. Nem egy gépállomás, például a nagydorogi, bölcskei, varsádi gépállomások befejezték a kukorica vetését. A szedresi gépállomás traktorosainak körzetükben 860 holdon kell a kukorica magját a földbe tenni, e munkát 810 holdon már befejezték. A Gépállomások Megyei Igazgatóságán még arról is hallottunk, hogy e héten valamennyi gépállomás körzetében végeznek a kukorica vetésével. * Ezeknek a napoknak a legfontosabb feladata a kukorica vetése mellett a növényápolások, a borsó, a napraforgó, és takarmányrépa sara- bolásának az elvégzése. A megjelent 3004-es kormányrendelet után a termelőszövetkezetek az eredeti 4500 hold helyett közel 10 000 hold növény ápolására kötöttek! szerződést. A munkákat megkezdték már és például a varsádi gépállomás körzetében 264 holdon fejezték be a cukorrépa és borsó, a nagydorogi és tamási körzetben pedig összesen 211 hold cukorrépa sarabolását. * A tavaszi talajmunkák sikere mellett beszélni kell a nyári gépek javításáról, amelyök határideje június 15-ével lejár. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a várdombi gépállomás kivételével a többi gépállomáson nem a beütemezés szerint halad a kombájnok és a kazalozók javítása. A gépállomásokon jelenleg 9 kombájn és 62 kazalozó javítása van vissza. A mielőbbi javítás azért is fontos, mert megnövekedett a kombájn munkája után az igény. A megye termelőszövetkezete például 4136, más állami vállalatok pedig közel 1500 hold kombájn aratásra kötöttek szerződést. A Népek Barátsága Hónapja ünnepi megnyitójára Szekszárdim május 9-én, a Győzelem Napján kerül sor. A Városi Kultúrotthonban a Magyar—Szovjet Baráti Társaság ünnepi estet rendez, amelyen Demeter Sándor, az MSZBT titkára mond beszédet. Az ünnepi est műsorában fellép a városi zeneiskola, a középiskolák, valamint a szovjet helyőrség kulturcsoportja. Ésszerű gazdálkodás, nagyobb jövedelem Tavasz Dunakömlődön ...as élet oldalán Békegyűlés az SZTK-ban Május 5-én délután lelkeshangulatú békegyűlést tartottak az SZTK dolgozói. A békegyűlés a júniusban sorrakerülő V. Magyar Békekongresszus, a Népek Barátsági Hónapja előkészületeinek jegyében zajlott le. A. gyűlés előadója Rácz Lajos elvtárs, a Szak- szervezetek Megyei Tanácsának tagja volt. Rácz Lajos elvtárs előadásában utalt az elmúlt háborúk felmérhetetlen veszteségeire, beszélt arról, hogy a nyugati hatalmak állandóan növelik a háborús feszültséget, folytatják atomkísérleteiket és változatlanul ellenállnak minden olyan tárgyalásnak, amely megoldást, vagy legalábbis enyhülést hozna a atomf elle g éktől terhes nemzetközi légkörbe. Ezzel szemben a Szovjetunió állhatatosan kitart békepolitikája mellett és mint a béketp.bor vezetője, minden erejével a rlépek közötti nézeteltérések békés rendezésén munkálkodik. Rácz elvtárs rövid külpolitikai előadást is tartott egyben, amelynek mottója az volt; nem közömbös, hogy az egyén hogyan viselkedik az eseményekkel szemben. Nem élhetünk elszigetelten a világ eseményeitől, mint ahogyan nem is élnek az emberek általában. Az emberek millióinak hangja, ha egybehangzóan követel, befolyásolhatja a politika alakulásáét, segíthet az újabb háború elhárításában. A nemzetközi békemozgalom már eddig is jelentős eredményeket ért el. Megemlítette még Rácz elvtárs a 64 kommunista és munkáspárt moszkvai kiáltványát, amely teljes bizonysággal kijelenti: „A háborút meg lehet akadályozni, a békét meg lehet védeni." Beszélt az előadó arról is, hogy ß) Szakszervezetek XIX. . Kongresszusa alapvető kérdésként foglalkozott a béke ügyével. Ünnepélyes felhívással fordult a kongresszus a szervezett munkásokhoz: Mindennapos munkájukkal, egész tevékenységükkel foglaljanak állást az emberiség további sorsa kérdésében, az élet oldalán a halállal szemben, az építés oldalán a pusztulással szemben, az alkotó béke oldalán a kultúra és civilizáció évezredes értékeit megsemmisüléssel fenyegető háborús készülődések ellen. „Nincs szebb és lelkesítőbb feladat, mint ezt a harcot győzelemre vinni” — fejezte be beszédét Rácz elvtárs. A gyűlés végén az SZTK dolgozói táviratot küldtek az Országos Béketanácshoz, amely tartalmazza a dolgozók együttes kiállását a béke mellett, tiltakozásukat a háború és mindenféle uszítás ellen. SZ. J. Á múlt évvégi zárószámadások óta mintegy ezerrel nőtt a termelőszövetkezetek szarvasmarhaállománya A termelőszövetkezeti mozgalmat támogató párt- és kormányhatározatok nyomán fokozatosan szervezik át gazdálkodásuk szerkezetét és irányát a Tolna megyei termelőszövetkezetek. A pár évvel előbbi szűkös állat- állomány helyén a sokoldalú árutermelés alapját jelentő fajtiszta szarvasmarha, sertés és juhállomány fejlődik egyenletesen a termelőszövetkezetekben. Az elmúlt fél évben — 1957 októberétől 1958 április 1-ig — a tsz-ek szarvasmarhaállományá mintegy nyolcszázzal, ezen belül a tehenek száma közel százzal növekedett. Növelték a sertés- és juhállományukat is a termelőszövetkezetek. A juhok száma közel 2700-al, a további sertésállomány növekedés alapját jelentő kocák száma közel 250-el növekedett az elmúlt alig több mint félév alatt. Alig kettő hónapja jelent meg a mezőgazdasági terméshozamukat és állattenyésztésüket növelő termelő- szövetkezetek támogatásáról szóló 3004-es számú kormányrendelet, Tolnában máris nagy eredményeket értek el a rendelet végrehajtása során a tanácsok. A megyei tanácson különösen az állattenyésztési osztály szakemberei végeztek már eddig is figyelemreméltó munkát a termelő- szövetkezetek állatállományának fejlesztése érdekében. A bonyhádi tájfajta, a magyar- tarka szarvasmarha állománnyal rendelkező és jó hírű állattenyésztő községekben 633 szarvas- marhát vásároltak eddig fel a megye közel 110 tsz-e részére. A felvásárolt állatok kétharmada törzskönyvezett, fiatal tehén, egy- harmada pedig 1—2 éves tenyész- üsző. Mohar László, a megyei tanács állattenyésztési osztályának a vezetője szerint a kormányrendelet alapján olyan nagy a termelőszövetkezetek igénye a fajtiszta állatok iránt, hogy azoknak a felét sem tudják kielégíteni, noha az egész évre szóló állami támogatásnak a rendelet megjelenése óta eltelt két hónap alatt már közel 70 százalékát juttatták a tsz-ek részére. Az igényeknek csak egy töredékét tudják kielégíteni például a Tolna megyei állam; gazdaságok által a termelőszövetkezetek számára felajánlott 50 előhasas üszővel. A termelőszövetkezetek szarvasmarhaállománya is mintegy ezerrel nőtt az állami támogatásként juttatott és a természetes szaporulat által a múltévi zárószámadások óta. A termelőszövetkezetekben a 100 kataszteri holdra jutó szarvasmarhaállományt az évi zárószámadások idejei 11.6-ról közel 13-ra nőtt annak ellenére, hogy a termelőszövetkezetek földterülete is mintegy 10 százalékkal növekedett ezalatt az idő alatt az új tsz-tagok belépései következtében. A megyei tanács állattenyésztési osztálya közel 16 000 baromfit is kihelyezett a termelőszövetkezetekbe. A tamási Vörös Szikra Tsz 4000 baromfi juttatását, a hőgyészi Uj Barázda és a diósberényi Vörös Október Tsz is 1000—1000 baromfi állami hitelként való juttatását kérte és kapta is a termelőszövetkezeti tagság körében igen kedvezően fogadott 3004-es számú kormányrendelet alapján. Nagy Ferenc Lesz-e szabadtéri színpad Szekszárdon ? Sok embertől hallottuk már ezt a kérdést, miután tavaly ősszel elég sokszor hangzott el híradás az idén tavasszal megépítendő szabadtéri színpadról. — Szabadtéri színpad, szélesvásznú mozi — erről beszéltek a tervek, amelyek megvalósítása akkor meg is kezdődött azzal, hogy elkészült a nézőtér földtöltése. Azóta keveset hallani a szabadtéri színpad sorsáról. Az év elején, a városi tanács ülésén a költségvetés tárgyalásakor, majd később, a községfejlesztési költségvetés tárgyalásakor is szerepelt nagyobb összeg, amelyet a színpad építésére szántak. Mi az oka mégis, hogy ezideig — jóllehet, már bent járunk a tavaszban — semmi jele annak, hogy belátható időn belül megépüljön. Ha szélesvásznú moziról egyelőre nem lehet szó, legalább normál- szabadtéri mozit állítanának üzem be legalább csökkenteni tudnák a város egyetlen filmszínházának túlzsúfoltságát a nyári idényben.
