Tolna Megyei Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-04 / 104. szám
A gépi munkák értékelése a gyönki járásban Napjainkban a mezőgazdaság szocialista átszervezése mellett igen komoly problémaként jelentkezik a magasabb terméseredmények emelésének, ugyanakkor az önköltség csők kerítésének kérdése. Míg a nyugati államokban a nagy- iizemesítéssel — ami merőben ellentétes a mi szocialista nagyüzemesíté- sünkkel — és a gépek nagymérvű használatával a világpiaci árakon alul képesek termelni, addig nálunk — kivéve a jól működő állami gazdaságokat és termelőszövetkezeteket — egyéni parasztságunk termékeinek előállítási költségei olyan magasak, hogy képtelen azt a világpiacon értékesíteni. Ennek érdekében a SZÖVOSZ azt a feladatot kapta, hogy földművesszövetkezetein keresztül szervezze és irányítsa — az egyik önköltséget csökkentő tényező — a gépi munkák egyéni gazdaságokban történő mind nagyobb fokú igénybevételét. Itt kapcsolódnak be a földművesszövetkezetek a termelés irányításának feladatába. Alig két hónapos ezirányú működésük alatt eredmények és hiányosságok merültek fel és ezek megtárgyalását a gyönki FJK igazgatósága szükségesnek tartotta napirendjére tűzni április 22-én. Résztvett ezen a varsádi gépállomás vezetősége is. Eredményként könyvelhető el az, hogy megyei földművesszövetkezeti szinten április 15-ig a gépállomás körzete az elsők között van 32,3 százalékos tervteljesítéssel. Ez' az eredmény az fmsz-i ig. elnökök, agronómusok és gépállomási brigádvezetők jó munkáján kívül, a két vezető szerv lehető legjobb kapcsolatának is tulajdonítható. Nem utolsó sorban jó munkájukkal a gépállomás dolgozóinak többsége a parasztság elismerését nyerte el. ilyen többek között Nyúl Albert, aki Nagy székelyben kifogástalan munkája révén a szakcsoportok és egyéni parasztok körében a legnagyobb eleiismerést vívta ki és mindenki vele szeretné munkáját végeztetni. Sajnos akad még egy-két rosszul dolgozó traktoros xs, ezekkel szemben a gépállomás vezetősége a legszigorúbb felelősségrevonást alkalmazza. Hiányossága a gépi munkák tervszerű irányításának az, hogy parasztságunk nem szerződik kellő időben a földművesszövetkezeteknél, s ennek tulajdonítható, hogy esetenként tervsze- rűtlenség mutatkozik a gépek csoportosítása és irányítása terén. Mivel nem állnak korlátlan meny- nyiségben erőgépek rendelkezésünkre, ezért válik szükségessé' az igények időben való bejelentése. Minden erőnkkel azon leszünk, hogy szervezettebb, jó minőségű munkával még jobban megkedvel- tessük parasztságunkkal a gépek munkáját, mezőgazdaságunk fejlődésének egyik fontos tényezőjét. Térmeg Sándor Gyönki FJK. főagronómusa. A gépi munkaterv teljesítéséért... A tamási gépállomás és a tamási földművesszövetkezet 1958 március 10-én kötbéres szerződést kötött az 1958-as évre 7702 nh. gépi munka leszerződésére. Ebből a tavaszi idényre 2592 nh. gépi munka a terv, ami az alábbi munkákból tevődik össze: Talajmunka: 633 nh. Szállítás 1266 nh. Egyéb munka 693 nh. A tamási földművesszövetkezetnél négy körzeti felelőst bíztunk meg a gépi munkák szervezésével és az ezzel kapcsolatos teendők ellátásával úgy, hogy a területet négy részre osztottuk. A község különböző helyein plakátokat függesztettünk ki, melyről az érdekeltek részletes felvilágosítást kaphatnak a munkák díjtételéről. Ezen kívül a szövetkezet vezetőségét, dolgozóit is felvilágosítottuk a tanácsülésen és ismertettük a feladatot és kihangsúlyoztuk a kedvezményes nagyüzemi díjtételeket. A tavaszi idénytervből április 30- ig részletezve munkanemenként az alábbi teljesítések történtek: Talajmunka: 578 nh. Egyéb vegyes traktormunka 156 nh. Szállítás: 310 nh. Szállításnál a nagy lemaradás azzal indokolható, hogy a gépállomás a szerződésben lekötött 4 szállító traktorból április 14-ig egyet, 14-e után pedig kettőt tudott kihelyezni állandó jelleggel. Így aztán sok szállítási szerződést felbontottak a gazdák, mivel azt határidőre teljesíteni nem tudtuk. Ennek ellenére továbbra is azon dolgozunk, hogy tervünk határidőre teljesítve legyen Gyenei György szöv. agronómus. Felhívás a cukorrépa porzására és permetezésére A cukorrépa rovar kartevői az enyhe tél után nagymennyiségben jelentkeznek. Az első a répabolha, kártétele a répa kicsi levelén tűszúráshoz hasonló, fehér foltként tűnik szemünkbe. Ha ilyet észlelünk, azonnal porozzuk répánkat Hungária Matadorral, vagy H. C. H.-val a földművesszövetkezeteknek adott tájékoztató szerinti mennyiségben. A porozás előzetes védekezésként is hasznos úgy bolha, mint barkó ellen, különösen amíg a répa sora nem látható, de kártevő már észlelhető. Ajánlatos a múlt évi répaterületeket is porozni, mert a földben áttelelő rovarok innen indulnak az új répa felkeresésére. Amikor a répa már látható és barkót találunk, Darsinnal permetezünk úgy, hogy 1 holdra 300 liter permetlét számítunk, 100 1-ként 1 kg Darsinnal. A permetlét állandó keverés alatt mozgásban kell tartani, mert az arzén csak lebeg a vízben, nem oldódik és leüllepszik a keverőedény és permetezőgép aljára. A háti permetezőt, ha nincs keverőkészülékkel ellátva 10—15 lépésenként meg kell rázni. Amennyiben porozógép nem áll rendelkezésre, nagyon megfelel, sőt kisebb területen jobb a harisnyaszárból való porozás. Rúdra kell felfüggeszteni répasortávolságnak megfelelően a harisnyaszárakat, amelyet két ember állandóan rázogatva visz a sorok felett. A földművesszövetkezeteknél a védekezőszerek rendelkezésre állanak. A cukorrépa nagy érték, minden körülmények között meg kell menteni az első vetést, mert a másodvetés tenyészideje, különösen az idei megkésett tavasszal túlságosan rövid. MÉSZÖV Mezőgazdasági Osztály A mérleg fölött... A serdülő lányka is mintha a szokásosnál tovább állna egy pillanattal a tükör előtt, miután előkészítette a másnapi leckét, s a boltba indul. Pedig még nem is sejti a „végzetes titkot”, a „kedves rabságot”, amely az örök törvény iróniája szerint öt is, az ő szívét is odakötözi egy-két percen belül arany- láncocskájával egy másik szívhez lehet, hogy egy egész életre, — ám titok, hogy boldogságára, avagy gyötrelemre. Tessék parancsolni! — szól az ifjú tanuló a pult mögül, s mosolyog. Egy kg cukrot kérek, mondja a lányka, s az Ö fogai is elövillannak. Azután a cukor a mérlegre kerül, a mérlegskála mozgásba lendül. —Nézi a fiú, nézi a leány, majd találkozik a két tekintet. Mintha egy pillanatra mindkét szempáron röpke ijedtség futna át, aztán végtelennek tűnő percre egybeolvad tekintetük, s máris foglya a két hevesebben dobogó ifjúi szív. Takarékszövetkezet alakult Nagymányokon Nagymányokon 1958. április 27-én a községi kultúrházban több mint 100 taggal megalakult a Nagymányok és Vidéki Takarékszövetkezet. Megalakulásában tevékenyen közreműködött a bonyhádi körzeti földművesszövetkezet. A takarékszövetkezet tagjai és a takarékszövetkezetet régen kívánó dolgozók örömmel vették, hogy a földművesszövetkezeti rendszeren belül létesül egy olyan szövetkezés, melynek fő célja elsősorban a parasztság kölcsönös segítő szövetkezési formája. A MÉSZÖV részéről Orbán János előadó részletesen ismertette a takarékszövetkezet célját és jelentőségét és egész szervezeti felépítését. Ezen túlmenően a tagság kérdéseire megválaszolt. Az egész alakuló közgyűlésen megnyilvánult a tagság aktivitása, hogy mennyire célszerűnek és helyesnek tartják a takarékszövetkezetek megalakulását és szervezését. A közgyűlésen az alapító tagság megválasztotta a vezetőséget, igazgatóságot és felügyelőbizottságot, a vezetőség pedig az igazgatóság elnökét. A takarékszövetkezetben 8 kö zség tömörül. Ezek a következők: Nagymányok, Bonyhád, Majos, Kismányok, Váralja, Máza, Győré és Iz- mény, székhelye Nagymányok. A tagság a vezetőség megválasztásánál figyelembe vette töFb község tömörülését és igen ügyesen minden községből delegált a vezetőségbe. AGÖ'CS ZOLTÁN „Önkiszolgálók darálója" Kocsolán A kocsolai fmsz-nél ténykedő komplexbrigád egy egészen egyedülálló jelenségre bukkant, amikor sor került a daráló készletének leltározására. Furcsának furcsa, de sajnos így van. A daráló ajtaja nyitva, tábla, nyitási-zárási idő sehol. Amikor már vagy három órai várakozás után kereséssel, kutatással előkerült a darálókezelő, elmondta, hogy ezt másképp megoldani nem lehet. A dolgozó parasztok hozzák-vi- szik a daráltatnivalót és a kész darát természetesen nyugodtan be- teszik-kiveszik, hiszen jó emberek, megbízhatók. Nem kell félni, hogy elvisznek a darálóból, vagy valamit oda bevisznek. Legutóbb — mint a darálókezelő elmondja — elveszett egy fél zsák dara. Szerinte ezen nem lehet segíteni. Ez azt hisszük páratlan jelenség a földművesszövetkezeti mozgalomban. Nem hinnénk, hogy követésre találna megye szerte. Mert önkiszolgálók boltjáról hallottunk, de önkiszolgálók darálójáról még nem. A leltározás során rábukkantunk egy általa megvásárolt és a darálóban tárolt 5 q-a kukoricára. „Vajon a szövetkezet részéről nem tűnt fel, hogy egy hónap alatt mindössze 575 kg a vámkeres« A budapest—pécsi műútón a motoros, vagy autós akarva, akaratlanul beleütközik a dunakömlődi kanyarban levő földművesszövetkezeti halászcsárdába. A csárda régen itt áll már, vasrácsos ablakaival lesve az elsuhanó autókat. Az út forgalma akkor is nagy volt, de a csárda kongott az ürességtől. Az az egy-két utas, aki mégis megállt, legfeljebb szomjúságát csillapíthat, ta, de ha éhes volt, akkor éhes is maradt. A csárda nem nagy múltra tekint vissza. Nem járt ide sem Rózsa Sándor, sem Patkó Bandi, legfeljebb a kömlődi legények iszogattak és nótázgattak benne vasárnaponként, — no meg az az egy-két utas, aki csalódva öblögette az út porát. A csárda képe kívülről nem sokat változott. Az elénk táruló kép elég sivár. Vasrácsos pici ablakok, a helyenként omladozó sörfoltokkal tarkított falak nem valami bizalom- gerjesztőén hatnak. A ház előtt levő téglajárdát a parkírozó autók kissé tönkretették. A belső kép már barátságosabb. Az X-lábú kopott asztalokat és fapadokat rendes asztalok és székek váltották fel. A kis éttermi részben fehér abroszok kerültek az asztalÚTSZÉLI CSARDA ra és a szakadozott padló is meg j.ett foltozva. Nyugodtan megállapíthatjuk, hogy a külsőségek nem csalogatják ide az utasokat, és mégis, nap mint nap, tele van a kis étterem, ülőhelyet is alig lehet kapni. Ha valaki régebben járt erre, csodálkozik a változáson, de csak addig, amíg meg nem kóstolja a híres kömlődi halászlét. A változás oka egyszerű: új veze. tőt kapott a csárda, Baracskai elvtárs személyében, aki közel egy éve vette át a vezetést, és híven a családi hagyományokhoz (ősi halászcsárda sarja), első ténykedéseként a halászlét vezette be. A főzésben is hű maradt a hagyományokhoz, csakis bográcsban főz. Esküszik rá, hogy csak bográcsban lehet jó halat főzni. Nem tudni, hogy a bogrács, vagy valami egyéb titok az, ami oly finommá teszi a halásziét, hogy a csárda nap mint nap, megtelik halra éhes utasokkal. Az új vezető rövid ténykedése alatt az ételforgalom közel felét teszi ki az összforgalomnak. Ez az arány állandóan javul, mert a jó hír gyorsan jár, ha nem is szárnyakon, hanem éppen autón, vagy motorkerékpáron. Ma már azok az utasok, akik gyakrabban járnak ezen az úton, nem tudnak elmenni anélkül a csárda mellett, hogy egy jó halászlére, vagy rántott halra be ne térjenek. Akad nem egy olyan vidéki törzsvendég, aki rendszeresen ételhordóban viszi haza a kész halászlét. A csárda múltját és jelenét már ismerjük. A jövőre vonatkozóan viszont hamarosan megvalósuló terveink vannak. Bizalomgerjesztő külsőt kap a csárda. A vasrácsos szimpla börtönablakok eltűnnek, a falon ékeskedő sárfoltokat halászfreskók váltják fel. A csárda melletti gaztenyészet helyét árnyas kerthelyiséggé varázsolják. Uj betonjárdát kap az épület, külön bejáratot az étterem. Az utasok és motorosok külön igényei is ki lesznek elégítve, mert biztosítva lesz a helybeli szervice az esetleges javítások elvégzésére. A csárda belseje ugyancsak megváltozik. A söntés elveszti a kocsma jellegét, fagylaltpult, süteményes vitrin és presszógép kerül beállításmény mennyisége? Nem kellett volna megvizsgálni az 5 q-a kukorica vásárlás körülményeit? — kérdezzük. A dolgozó parasztok elmondták, akik a terményüket betették és kivették, de még a szövetkezet vezető tagjai is, így megy ez kérem régóta, nem lehet ez ellen tenni semmit. Mert mindenhol meg lehet találni Csögli kartársat a darálókezelőt, ahol egy kis bort mérnek, vagy árusítanak, csak a darálóban nem. A szövetkezet vezetőségén a sor, hogy mielőbb változtasson a régóta változtathatat- lanon. Ügy látszik ezen a napon más is rosszul járt. A szünnap ellenére a kocsolai fmsz-nél Károlyi Károly italboltkezelő annyira megnézte a pohár fenekét, hogy nem volt képes a leltárt végig asszisztálni. Neki van egyébként a legnagyobb rokonsága Kocsolán. Szíves szóval „fogadja” vendégeit. Hogy van rokon? Rég nem láttam rokon, mi újság rokon? A rokon ez egyszer megjárta. A szocialista kereskedelemben érvényes udvarias- sági szabályokat Károlyi kartársnak is be kell tartani. KOVÁCS GYULA előadó ra. Uj, modern söntéspult és italállvány frissíti fel a berendezést, Az akváriumban ficánkoló halak kínálják magukat és tetszés szerint választhat belőlük bárki, hogy Ínycsiklandozó illatfelhőbe burkolva, mint halászlét, vagy mint rántott halat láthassa viszont a fehérabroszon. Az étterem megnagyobbodik. A jelenlegi 40 férőhely 100 főre bővül. Folyóvizes mosdófülke biztosítja, hogy az út porától megszabadulhasson a betérő utas. A csárda jövője így már szép. A terv hamarosan valóra válik és mire a nyár beköszönt, már az árnyas kertben fogyaszthatja az utas a gőzölgő halászlét, vagy ha éppen kedve tartja, a presszó kávét. A gyermekek és édességkedvelők igényei is ki lesznek elégítve, mert bő süteményválasztékban és fagylaltban válogathatnak. Az idő halad és a vidéki vendéglátóipar is igyekszik lépést tartani a fejlődéssel. Igaz, a lehetőségek eléggé korlátozottak, de a jó vezetés, gazdaságos üzemeltetés biztosítja az állandó fejlődést. Most már csak jó étvágyat kívánunk egy valódi, dunakömlődi halászléhez az újjáépített csárdában. K. S.
