Tolna Megyei Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-31 / 127. szám
1958 május 31. TOLNA MEGYEI NEEUJSAU 3 Egy volt termelőszövetkezeti tag panasza és a mögötte lévő igazságtalanságok Petrik Sándor murgai középparaszt elkeseredett hangú, de alapjában véve tárgyilagos levelet intézett a járási tanács mezőgazda- sági osztályához. A levél lényege az, hogy 1956. március 25-én családjával együtt belépett a helybeli Petőfi Tsz-be. Összesen 22 000 forint értékű állatot és gazdasági felszerelést vitt a közösbe. Ennek egy bizonyos részét annakidején a tsz kifizette... Jött az ellenforradalom, a tsz feloszlott, Petrik Sándornak, ha akart, ha nem — odébb kellett állni. Ekkor, amit a közösbe vitt, onnét ki is vitte, de (és ez nagyon lényeges), amit a jószágokért és a gazdasági felszerelésért készpénzben kapott, azt azonnal egy összegben ki is fizette. S ő ekkor azt hitte, nem tartozik senkinek, neki sem tartozik senki. Sajnos azonban elszámította magát. 1957. tavaszán ugyanis kiderült, hogy a feloszlott murgai tsz-nek van egy csomó tartozása, amire nincs fedezet. Ekkor megjelent a községben a Nemzeti Bank bonyhádi fiókjának a képviselője és a fedezetlen hiteltartozásokat a közgyűlés többsége határozata alapján a tsz tagok arányában kivetették. Egyformán mindenkit 10 000 forint adóssággal terheltek meg, azt is aki 5 évig volt a tsz tagja, meg azt is, aki csak 5 hónapig dolgozott a közösben. S mindennek a tetejébe Villányi Pál, volt tsz elnökre, aki leginkább felelős a tsz felgyülemlett adósságaiért, és Petrik Sándorral egy gazdasági évben vált meg a szövetkezettől, egy fillér tartozást sem vetettek ki. Ez a másik igazságtalanság, ami sérti Petrik Sándor igazságérzetét és mindamellett még törvénytelen is. Ezért tett panaszt, ’ elsősorban a saját nevében, de a sorok között megtalálható az Nagy az öröm Palánkon Egy héttel ezelőtt D. Horváth István IV. A. és Bogár Dezső IV. B. osztályos tanulók Székesfehérvárott a körzeti versenyen első és második helyezést nyertek el, ezzel megelőzték a nagykanizsai és a váci technikum tanulóit. Most D. Horváth István Debrecenből hozta el az országos elsőséget! Nem volt könnyű dolguk a versenyzőknek. Elméleti tudás, gyakorlati érzék, sok-sok próbálgatás, négy évi komoly munka és leleményesség szükséges ahhoz, hogy valaki bejuthasson a döntőbe. A mezőgazdasági üzem minden kézi és gépi fogását ismernie kell brigádvezetői színvonalán, tudjon önálK. L. N. J. utalás arra, hogy hasonló panasz- szal él az a másik 13 murgai parasztcsalád is, akit ugyanolyan sérelem ért, mint Petrik Sándort. Hogy miben van igazuk és miben nincs, azt elsősorban sok körülmény mérlegelésével, az illetékes államhatalmi szervek döntik el, nevezetesen a járási, a megyei tanács és végsősoron az országos szervek. S ehhez még csak annyit tennénk hozzá, hogy most már csakugyan öntsenek tiszta vizet a pohárba. A körülményekhez képest a lehető legrövidebb időn belül mondják ki a végszót, hogy ki, mennyivel tartozik és mikorra köteles azt megfizetni. De mielőtt ezt megtennék, szíves figyelmükbe ajánljuk a következőket: Az a termelőszövetkezeti paraszt, aki az ellenforradalom idején semleges volt (itt ilyenekről van szó) akarva nem akarva sodródott az eseményekkel. S hogy ők megváltak a termelőszövetkezettől, azért nem lehet és nem szabad őket elítélni, felelőssé tenni, mai véleményüket figyelmen kívül hagyni. Igazságérzetében megbántották azt a 13 murgai parasztcsaládot, akire megkülönböztetés nélkül kivetették a 10 000 forint tartozást, mert 5 hónapig dolgoztak a közösben, noha jólehei abban a gazdasági évben, amelynek felét ott töltötték egy fillér adósságot sem csinált a szövetkezet. ' S most tucatszámra írják a leveleket mindenhova, ahonnét csak várhatják, hogy számlájukról törölik a jogtalan tartozást. Hogy törlik, vagy sem, az még bizonytalan. Minden esetre sokat használna a mezőgazdaság szocialista átszervezésének Murga községben, ha a végleges döntés találkoznék a 13 dolgozó parasztcsalád megelégedésével. lóan irányítani, és a részletfeladatokat a legnehezebb körülmények között is tökéletesen kell megoldania. A szekszárdi tanulók eredményei egyrészt a technikum szerencsés fekvésének (a tangazdaság az iskola mellett), másrészt a gyakorlatvezetői munkaközösség tervszerű munkájának köszönhetők. Külön elismerés illeti Páli János tanárt, aki három éve vezeti D. Horváth osztályának gyakorlatát. D. Horváth István nyertes boldogan őrzi az első díj oklevelét, örül az 1000 forint jutalomnak, és szerényen készül a közelgő képesítőre. Változatos műsor, nagy siker a zeneiskola hangversenyén És azt a bizonyos „Szózat”-ot, mely a proletárral is azt akarta elhitetni, hogy „A nagyvilágon e kivül nincsen számodra hely; áldjon vagy verjen sors keze, itt élned s halnod kell”, azt sem Weiss Fülöp vagy Krausz Simi bankelnök, hanem az a szegénysorsú Vörösmarty Mihály követte el, akinek éveken át a bonyhádi Perczel családnál kellett nevelősködni azért, hogy így valahogy feljuthasson a pesti tanárképzőbe. Vagy ezek az írók és költők mind a kapitalisták és feudálisok megfizetett bérencei, legjobb esetben szajkók lettek volna, akik csak ismételgették a kizsákmányolok tőrbecsalogató szavait?! No, akkor éppen ideje már, hogy egész nemzeti irodalmunkat, mint népellenes hazugság gyűjteményt, dobjuk a szemétdombra, vagy még célszerűbben, égessük hamuvá. így gondolja ezt K. Balog elvtárs is? De vajon mit szólna ehhez a javaslathoz Lenin?! 2. Cikkírónk a 7—9. bekezdésben elfogadja, helyesli a középkori lézengő rittereknek és a mai dissziden- seknek, no meg a huligánoknak azt a jelszavát, hogy ubi bene, ibi pátria, azaz: ahol jól megy a sorom, ott van a hazám. Bizonyaira nem ezt akarta mondani, s valószínűleg nagyon haragszik reám, mikor én ezt a fejére olvasom. De hiába, a gondolati elcsuszamlás megtörtént. Nyilván azért, mert ő betű szerint vette Marxnak azt a mondását, hogy a „tőkés társadalmi rendben a proletariátusnak nincs hazája.1’ Ez bizony elég súlyos hiba. Mert aki a hazáról marxista szellemben akar értekezni, annak tudnia kell, hogy Marx többször is világosan kifejtette, hogy a haza a természetjog szerint akkor is a kizsák mányolt milliók jogos tulajdona, amikor pillanatnyilag — párszáz éven át — párszáz tőkés jól megszervezett fegyveres ereje nyomorgatja őket. Itt tehát, nyilván csak azt akarta mondani, hogy amikor a proletár csak megtűrt albérlőként penészedhet annak a palotának pince-zugában, melyet családtagjaival ő épített s amely igazán az övé, de pillanatnyilag ellenségei tartják megszállva, akkor és ott nem érezheti magát otthonosan. És Marxnak így tökéletesen igaza is volt. 3. Cikkírónk a 11. bekezdésben újból felveti a kérdést, mi tehát a haza? De a fogalom pontos és tárgyilagos meghatározása helyett arra utal, hogy „Lenin a haza fogalmán mindenekelőtt azt a társadalmi, politikai és kulturális környezetet értette, melyben a nép él és dolgozik.” Nem firtatom, hogy ez a magános mondat miféle gondolat-láncból van kiszakítva, mert az mindenképpen nyilvánvaló, hogy ez a messzire kiA HIT országos küldöttközgyűlése Május 24. és 25-én tartották meg a TTIT országos küldöttközgyűlését a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. A TTIT Tolna megyei szervezetét Kaszás Imre elnök, Surányiné, dr Pelikán Erzsébet kórházi igazgató főorvos, Husek Rezső zeneiskolai igazgató, Keresztély Gyula általános iskolai tanár, Szomor Ferenc járási főagronómus, dr Koppány Károly igazgató, elnökségi tagok és Szál- lásy Ernő megyei titkár képviselte. Kaszás Imre felszólalásában a falusi ismeretterjesztésről, az ifjúság körében végzendő világnézeti nevelésről, valamint a nők fokozottabb bevonásáról beszélt és adott igen hasznos gondolatokat a további munkához. .A közgyűlés első napján Benke Valéria művelődésügyi miniszter az ismeretterjesztésben végzett kiemelkedő munkáért kitüntetéseket adott át. A Tolna megyei szervezet részéről, a népművelés terén kifejtett kiváló munkája elismeréséül Szállásy Ernőnek, a megyei szervezet titkárának „A szocialista kultúráért” érdemérmet adományozta. A közgyűlés határozatot hozott és a társulat nevét „Tudományos Ismeretterjesztő Társulat” névre változtatta. À társadalmi tulajdon védelméről tárgyaltak Pakson Pakson, a tolnai és a paksi halász termelőszövetkezetek rendezésében ankétot tartottak a társadalmi tulajdon védelméről. A megbeszélésen jelen voltak többek között Hornok István, a megyei pártbizottság osztályvezetője, dr. Szily László a megyei bíróság elnöke, dr. Radnai László a megyei ügyészség vezetője, Sziráczky István, a megyei rendőr- kapitányság helyettes vezetője, valamint a megyei tanács, a járási bíróság, a járási ügyészség, a vadászati és halászati felügyelőség képviselői. Az ankéton Drabik János és Tarlós István megyei halászati, illetve vadászati felügyelő tartott beszámolót. Az ankét résztvevői megállapították, hogy a halászat és a vadászat terén a társadalmi tulajdon fokozottabb védelme szükséges. Ezért a büntetőszervek a jövőben azokat az orvhalászokat, orvvadászokat, akiket tettenérnek, a büntető rendelkezések értelmében a legszigorúbban fognak sújtani. A rendőrség a szövetkezetekkel karöltve a jövőben az eddiginél is szigorúbb ellenőrzéseket gyakorol a halászati és a vadászati területeken. magasló lángelme egy pillanatig sem azonosíthatta a haza fogalmát, az emberek, vagy akár a honfitársak életkörülményeivel, vagy azok egymáshoz való viszonyához. Már csak azért sem, mert hiszen ő maga minden nemzetközisége mellett és sóik évi kényszerű emigrációja ellenére is izzig-vérig orosz volt és maradt mindhalálig és Oroszországot tekintette hazájának. Kézenfekvő tehát, hogy Lenin itt csak Marxnak előbb említett gondolatát ismételte meg azzal a hozzáadással, hogy a proletariátus jóérzéséhez nem elég az anyagi javak bősége, hanem meg kell szereznie a politikai hatalmat és a kulturális felemelkedés lehetőségeit is. Amiben tökéletesen igaza is volt. Végül hadd mondjam meg még azt is, hogy véleményem szerint K. Balog János elvtárs hibái mind onnan eredtek, hogy. .. túlsókat markolt. Annyi fontos kérdést akart egy kis hírlapi cikkben megtárgyalni, amennyihez legalább is egy vaskos kötetre lett volna szükség. Surdy Kálmán * Megjegyzés: A szerkesztőség nem ért egyet a cikk tartalmával, de le- közli, s a holnapi számban írt válaszcikkel felel Surdy Kálmán írására. A leközlés célja éppen az, hogy az olvasó együtt lássa a helytelen és helyes álláspontot a haza. hazafiság kérdésében. Kezdetben lanyha érdeklődés, langyos hangulat, később zsúfolásig megtöltött terem, nagyszerű produkciók után forró siker jellemezte a Zeneiskola, a TTIT és a Magyar- Szovjet Baráti Társaság csütörtök esti hangversenyét, amelyet a Népiek Barátsága \Hónapja keretében rendeztek. A megjelenteket Paálné Falus Edit művész-tanárnő üdvözölte és mint ahogyan bevezető szavaiban mondotta: Nincsenek falak, nincsenek határok, amelyek a dal szárnyalását, terjedéséi:, kicserélődését megakadályozhatnák.” A hangversenynek az a körülmény is érdekességet adott, hogy a múlt hét péntekjéről a zivatar miatt elmaradt kórus-hangverseny majdnem teljes egészében e növendék- hangverseny keretében került sorra. A műsort a leány általános iskola énekkarának számai nyitották meg. A nagylétszámú együttes Vág Má- tyásné vezetésével különösen Liszt Ünnepi dalával aratott megérdemelt sikert. Ezután a zeneiskola alsóbb osztályú növendékei adtak ízelítőt fel- készültségükből. A hangverseny első része langyos hangulatában először Zucker Zsuzsa játéka nyomán csattant fel a vastaps. Szünet előtt a műsort a fiú általános iskola ugyancsak nagylétszámú, fegyelmezett kórusának a számai zárták be. A Gerse József karnagy vezetésével előadott öt szám közül Kodály — A sárpilisi tanács 2000 forintot adott a községi kultúrotthonnak könyvvásárlásra. Ebből az összegből elsősorban szépirodalmi könyvekkel bővítik a községi könyvtár könyvállományát. — Zom-bán is nagy mozgalom indult a burgonyabogarak felkutatása és összegyűjtése érdekében. Május 28-án 180 iskolás gyermek, és a felnőtt lakosság köréből mintegy 350 fő vett részt a burgonyabogár gyűjtésben. összeszedtek mintegy 35 kg bogarat és nagyobb mennyiségű peték által fertőzött levelet. A termelő- szövetkezetek is végzik saját területükön ennek a kártevőnek az irtását. Területeik leporzása érdekében a Növényvédő Állomást veszik igénybe. A szervezett keresést június és július hónapban több alkalommal megismétlik. — A tolnai Alkotmány Termelő- szövetkezetben a tervek szerint az idei évben egy munkaegység értéke 45 forint lesz. — Dunaföldváron a Gyermeknapon gyermekkarnevált rendeztek, amelyen több mint 1000 gyermek vett részt. A nőtanács megajándékozta a gyermekeket. — A Paksi Konzervgyár megkezdte a Biritó pusztai Állami Gazdaságban egy borsófejtőgép felszerelését. — A dombóvári vasutas kultúr- otthonban június 1-től 10-ig ifjúsági filmhetet rendeznek. A május 25-én Szekszárdon megrendezett KISZ kulturális seregszemlén résztvett csoportok teljesítményét a járási KISZ végrehajtó bizottság az alábbiakban értékeli: Az együttesek jó felkészültségről tettek tanúbizonyságot, amit mutat az is, hogy a verseny értékelése alkalmával a bíráló bizottság 32 értékes díjat osztott ki. Kifogásolható, hogy a szólóénekesek kevés eredeti népdalt választottak, pedig a járás tájjellege erre bőséges lehetőséget nyújt. Az egyes csoportok műsorszámait értékelve a bírálóbizottság megállapította, hogy kiemelkedően szerepelt a bátaszéki és az őcsényi úttörő ének- és zenekar. A KISZ csoportok közül jól szerepelt a bogyiszlói, őcsényi, várdombi és sióagárdi tánccsoport. Szintén alapos felkészültségről tanúskodik a mözsi kiszisták népi játéka és a bátaszéki Nagyszalontai köszöntője volt az énekkar produkciójának csúcsa. Szünet után a zeneiskola leánykara szerepelt először. Az előző két karnál kisebb létszámú, de hanganyagra nézve lényegesen jobb együttes teljesítménye ezúttal elmaradt a várttól. így is nagy sikere volt azonban a kórusnak és ez a siker szinte teljesen véágigkísérte a a műsor második felét. Utána a zeneiskola kitűnő növendékeinek: Lázár Nórának, Szakály Ilonának, Besenyő Hedvignek, Péter Juditnak, Végh Lászlónak, Csike Editnek, Cziráki Erikának és Méhn Gyulának a produkciója nyomán szinte kivétel nélkül vastaps zúgott fel a hálás közönség soraiból. A hangverseny méltó megkoronázása volt a zeneiskola Liszt Ferenc kórusának a műsora. Már több ízben is az elismerés hangján szó- lottunk erről az alig egy esztendős múltra visszatekintő együttesről, mégis a csütörtök esti műsora és teljesítménye minden várakozásunkat felülmúlta. Különösen Kodály kórusaival: A jeligével és az Esti dallal brillírozott a nagyszerű hanganyagú együttés. Bodonyi Ferenc* az együttes vezetője, de annak mim den egyes tagja minden dicséretet megérdemel azért a lelkes munkáért* amelynek révén felbecsülhetetlen értékkel gazdagítják a város zenei életét. T,ü. — A Szekszárdi Zeneiskola, Magyar—Szovjet Baráti Társaság és a Társadalom és Természettudományi ismeretterjesztő társulat június 5-én este 8 órakor a zeneiskolában Husek Rezső zongoraestjét rendezi meg. Műsor: 1. Bach, olasz koncert, 2. Beethoven démoli szonáta, 3. Bartók Improvizációk, 4. Kabalevszkij 4 prelüd, 5. Rachmaninov Polichinell, 6. Liszt Benediction, 7. Chopin h-moll scherzo. — Ifjú Katona József ozorai lakost súlyos testisértés bűntette miatt 4 hónapi börtönbüntetésre és 600 forint pénzbüntetésre ítélte a bíróság. Ifj. Katona József a kocsmában szóváltás közben megtámadta Kozma Józsefet és 8 napon túl, de 20 napon belül gyógyuló sérüléseket okozott rajta. — Sárközi Teréz gyulaji lakost magánszemélyek sérelmére elkövetett lopás miatt mondotta ki bűnösnek a tamási járásbíróság Marosi tanácsa. Sárközi Teréz a Szakály melletti Tárkány-pusztára ment, hogy ott fonott kosarakat eladjon, közben két személytől ellopott közel 1000 forint értékű füstölthúst. — A Szekszárd szőlőhegyi általános iskolában vasárnap a Gyermeknap alkalmából a tantestület és a szülői munkaközösség a műsoros ünnepség után megvendégelte a gyermekeBúzakalász Tsz kiszistái által bemutatott orosz tánc. De ugyanez mondható el a tolnai selyemgyár együttesére is. Nagy sikert aratott az országos hírű bátai népi együttes „Halászélet a török időkből” című zenés, dalos, táncos mesejátéka. Elismerést érdemel a nemrégen alakult alsónánai vegyeskar és a kórus vezetője, Bodnár Jenőné. A tolnai gimnázium növendékei által előadott hangszerszólók és szavalatok dicséretet érdemelnek, külön ki kell emelni Aszman Anna KISZ fiatal teljesítményét, aki szavalatával és saját szerzeményű meséjével méltán aratott nagy sikert. A kulturális seregszemle egészét értékelve, az eredmény jónak mondható, mert mind a szervezés, mind a résztvevő csoportok felkészülése lelkiismeretes munkáról tanúskodik. HÍREK két. A szekszárdi járási kulturális seregszemle értékelése
