Tolna Megyei Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-25 / 122. szám

A téli alma termesztésének lehetőségei^ Bölcskén A társadalmi és gazdasági rendünk alapvető változása az élet minden vonatkozásában mélyreható változá­sokat idézett elő. A szocializmust építő hazánk mezőgazdaságának zöme a szocialista fejlődésben előre­haladott. Mezőgazdasági termelésünk fejlő­désében, termelékenységében az ipar­ral szemben komoly lemaradás mu­tatkozik. Állami gazdaságok, gépállo­mások és termelőszövetkezeteink a szocializmust képviselik, viszont az elaprózott magángazdaságok még fennálló rendszere erősen fékezőleg hat a mezőgazdaság szocialista fej­lődésére. Ez utóbbi szektor nem ké­pes a bővített újratermelésre, magas a termelési költsége, mivel a bel­terjességhez szükséges eszközökkel nem rendelkezik. Mind a megnövekedett belföldi fo­gyasztás, mind pedig a külföld felé egyre inkább fokozódó kivitel sürge­tően követeli, hogy az eddigi termelé­sünket mennyiségileg és minőségi­leg a legrövidebb időn belül felemel­jük. Ez viszont csak úgy lehetséges, ha a fentiek figyelembevételével ál­landóan fokozzuk az azonos terület- egységre eső termelvény mennyisé­gét, azaz többet és olcsóbban ter­meljünk. Ezeket a célkitűzéseket és végrehajtásának módját világosan tükrözi a pártunk „agrárpolitikájá­nak tézisei”-t is. A tézisek az egész népgazdaság egészével foglalkoznak, de ennek minden község a maga ter­melési apparátusával aktív részese kell, hogy legyen. Bölcske község termelésének mi­kéntjét is ennek a tükrében vizsgál­va szükséges a későbbiek megértésé­hez egy-két dolgot elöljáróban meg­világítani. A fentiekből következik, hogy meg kell keresni minden nö­vény számára azt a legkedvezőbb ter­melési feltételt, amely mellett az a legtöbb gazdasági hasznot hozza a legkisebb termesztési költség fel- használása mellett. Ezt vizsgálva megállapíthatjuk, hogy valamennyi termesztendő növény legkedvezőbb (optimális) termőtája az a földrajzi­lag meghatározható terület, melyen belül ez a növény a legkisebb munka és anyagráfordítással a legnagyobb gazdasági eredményt adja. Ez vi­szont ott van, ahol: 1. a természeti tényezők és 2. a gazdasági (társadalmi) ténye­zők a legtökéletesebben fedik egy­mást. 1. Természeti tényező áll: a) a növény faja, fajtája, b) talajadottság (kötöttség, táp­anyag, domborzat, stb.), c) éghajlat (csapadék, hőmérsék­let, pártartalom, stb.). 2. Gazdasági (társadalmi) tényező áll. a) piac nagysága, felvevő képes­sége, távolsága, stb., b) szállítási viszonyok (közleke­dés, úthálózat, stb.), c) munkaerővel való ellátottság. A fenti tényezők közül, míg a ter­mészeti tényezők viszonylag állandó (kivéve egyes természetátalakító el­járásokat), addig a gazdasági (társa­dalmi) tényezők változása gyors (vá­rosépítés, úthálózatbővülés). Ezek után a termelő és a szakember fel­adata világos. Körültekintő, alapos munkával meg kell vizsgálnia a ren­delkezésre álló adottságokat és a fentiek figyelembevételével azon a helyen ki kell alakítania a legmeg­felelőbb növényi kultúrát. Természe­tes, ez nem olyan egyszerű feladat, feltétlen megköveteli az állami és társadalmi szervek legaktívabb támo­gatását. Ezek figyelembevételével kívánom I én is Bölcske község termelését vizs­gálni. Tekintettel, hogy a természeti és gazdasági tényezők, különösen a télialma gazdaságos termesztése mel­lett szólnak, így az elemzést ezzel kezdem. Természeti tényezőit vizsgálva megállapítható, hogy a talajtani és éghajlati viszonyok ugyan lehetővé teszik egyéb növényi kultúrák ter­mesztését, azonban legkedvezőbben a télialma termesztésével használ­ható ki ez az adottság. Ismerve a télialma termesztésbeli tulajdonsá­gát megállapítható, hogy „öreg szi­get” —, de a határ egyéb részein is legnagyobb gazdasági eredményt a télialma termesztése biztosít. A meg­lévő gyümölcsfaállomány állaga és termelési értéke is ezt igazolja. Különösen kedvező a Duna közelsé­géből származó, viszonylag maga­sabb páratartalom, amely mérséklő hatásával fejt ki nagy hatást a gyü­mölcsfák vízgazdálkodásában. Laza öntéstalaja jól hasznosítja a szer­vestrágyát és elég mennyiségű hu­musztartalma a víz és levegő gazdál­kodást teszi kedvezővé. Laza kötött­ségénél fogva a művelés könnyen, aranylag olcsón megoldható. A terület sík volta magában rejti azokat az előnyöket, hogy az öntözés viszonylag kevés területrendezési munkával megoldható, valamint a növényápolási és védelmi munkák könnyebben elvégezhetők. A Duna közelsége annyiban hátrányosnak mondható, hogy az általa megter­mett „mikroklíma“ ’ különösen a ga­bona kártevőkre is kedvező, valamint az időközönként medréből kilépő Duna okozhat károkat főleg akkor, ha jégárról van szó. Ez utóbbi lénye­gesen csökkenthető megfelelő part­menti erdősítéssel és esetleges fo­lyamszabályozással. Az itt termelt Jonathán-alma íz­ben, zamatban, béltartalomban felül­múlja a Szabolcsban termelt gyü­mölcsöt. Sajnos jelenleg még sok az elhanyagolt, vagy szakszerűtlenül gondozott gyümölcs, ami miatt egye­lőre exportképes gyümölcs egyálta­lán nincs. Akad olyan gyümölcster­melő (Varga), aki már régebb óta komoly súlyt helyez a szakszerű és rendszeres növényvédelmi munkára, sőt már a maga módján a gyümölcs­fák ötözését is megoldotta. Termé­szetes, az így kapott többlet jövede­lem bőven ellensúlyozza a több és gondosabb munkát. Végül és összegezve a bölcskei „öreg sziget” természeti tényezőit vizsgálva megállapítható, hogy a fel­sorolt előnyök a még meglévő hát­rányok leküzdése, vagy csökkentése mellett nagyon alkalmas télialma termesztésére. Ennek érdekében az alábbiakat kell sürgősen érvényre juttatni: 1. Minden gyümölcstermelő idő­ben és szakszerűen végezze el a szükséges növényvédekezési munká­kat. Különös súlyt fektessenek a ka­liforniai pajzstetű, levéltetű, alma­moly, fuzikládium és a lisztharmat leküzdésére. Ezek leküzdéséhez szükséges vegyszer korlátlan meny- nyiségben a helyi földművesszövet­kezetnél beszerezhető. 2. A telepítendő fajtát helyesen válasszák ki. Az „öreg sziget”-be telepítésre legjobban bevált a Jo- nathán, Starking, Red delicius. A Jonathán jobb megtermékenyülése érdekében kívánatos 20 százalékban jó porozó fajtát, nevezetesen Téli aranyparment a Jonathánnal vegye­sen telepíteni. 3. Telepítéskor tartsák be a gaz­dák a legmegfelelőbb középmagas törzsű fáknak szükséges 10x10 mé­teres sor és tőtávolságot. Ennél a térállásnál fejlődik legjobban a gyü­mölcsfa és a sorközi művelés így oldható meg a legolcsóbban. 4. Minden gyümölcstermelő tartsa kötelességének a sorközök állandó gyommentesen való tartását, amivel komoly szolgálatot tesz a növényi kártevők és kórokozók elleni küz­delemben. 5. Telepítés előtt gondosan ké­szítsék elő a talajt és lehetőleg 45— 50 cm. mélyen forgassák meg azt. (A gépállomás 990.— forintért for­gat meg egy kh-t géppel.) 6. A szakaszos termés kikapcsolá­sa érdekében rendszeresen gondos­kodjanak a tápanyag utánpótlásá­ról (istálló- és műtrágya adagolásá­val). 7. A fentiek legolcsóbb és szak­szerűbb végrehajtása érdekében ala­kítsanak termelési társulást, vagy szakcsoportot, ami azzal az előny­nyel jár, hogy a szükséges drágább beruházásaik megvalósítása érde­kében a földművesszövetkezeteken keresztül hiteltámogatásban része­sülnek. így megoldhatóvá válik na­gyobb teljesítményű növényvédelmi gépek beszerzése, valamint öntözési hálózat kiépítése. Ezzel a gazdál­kodás lényegesen olcsóbbodik és a jövedelem emelkedik. A fentiek minél eredményesebb végrehajtása érdekében kérjék ter­melőink minden esetben a tanács és a földművesszövetkezet vezetőségé­nek és szakbizottságának támoga­tását, amit azok minden esetben meg is adnak. Szakmai képzésük érdekében minél nagyobb számban vegyenek részt a gazdagyűléseken és a télen megindult és minden tél folyamán működő ezüstkalászos tan­folyamon. A gazdasági (társadalmi) tényezők értékelésekor az alábbi helyzetképet kapjuk. Az ország és Tolna megye szükségletét véve alapul, megállapít­ható, hogy a fennálló és állandóan fokozódó szükségletet a jelenlegi gyümölcsfaállományunkkal koránt­sem tudjuk kielégíteni. A termelés fokozása mellett szól az a tény is, hogy külföld fele korlátlan piaci lehetőség kínálkozik. A télialma a szállítást jól bírja és a szállítási költsége az ország és külföld bár­mely részére gazdaságos. A hulló­almának pedig a paksi konzerv­gyár állandó felvevője. Szállítási vi­szonyainkat nézve is kedvező hely­zetben vagyunk. Egyaránt rendel­kezünk vasúttal, viziúttal és elfo­gadható műúttal. Azonban a szál­lítási lehetőség a termelőt ez eset­ben nem is érinti, mivel többnyi­re termelvényét a helyi földműves­szövetkezeten keresztül értékesíti, mely rendelkezik megfelelő felvá­sárlói apparátussal és felvevőké- péssége e téren korlátlan. Munkaerőellátottsága jelenleg nem a legkíelégítőbb) mivel Sztá- linváros közelsége sok munkaerőt elvont. Azonban ez időleges, mert a rendelkezésre álló munkaerő is képes lesz megfelelő munkaszerve­zés és gépesítés mellett ellátni a felmerülő munkát. A gépesítés fo­kozása pedig a termelőkön múlik. Mind a természeti, mind a gazda­sági (társadalmi) tényezők kedvező megléte olyan kedvező helyzetet kínálnak a bölcskei gyümölcsterme­lőknek, amelynek kihasználása a fentiek megvalósításán keresztül rö­vid éveken belül virágzóvá teszi a gyümölcstermesztést Bölcskén. VÏNCZE JÓZSEF mérnök Pénzjutalmat kapott a dombóvári földművesszövetkezet Az elmúlt év részjegynövelési munkájában a dombóvári fmsz ér­te el megyeileg a legjobb ered­ményt, amiért a SZÖVOSZ 3000 Ft pénzjutalomban részesítette a szövetkezetét. 82 000 Ft-os részjegy­növelési tervüket a tavalyi évben több mint 100 000 Ft-ra teljesítet­ték. A szövetkezet 140 dolgozója közül 125-en aktívan résztvettek a részjegynövelési versenyben. Ezek közül 20-an 100 000 Ft-on felüli részjegyösszeget fizettettek be a szö­vetkezet pénztárába. A pénzjutalom átadása céljából összehívott üzemi értekezleten Bertus elvtárs, a szö­vetkezet igazgatósági elnöke öröm­teli szavakkal köszönte meg a szö­vetkezet kollektívájának a részjegy­növelésben kifejtett odaadó, áldo­zatkész munkáját, sikert kívánva a további munkákhoz. Az értekezleten Kovács András elvtárs, a dombóvári FJK elnöke is jelen volt és felszólalásában meleg szavakkal beszélt a szövetkezeti dol­gozók fáradságot nem ismerő lelkes munkájáról, de nem feledkezett meg a szövetkezet vezetőségének érdem­leges munkájáról sem. Kérte, hogy a szövetkezeti dolgo­zók továbbra is ápolják, fejlesszék egymás között a kollektív szellemet és még több szeretetet adjanak bele a munkába, hogy a szövetkezet or­szágosan is első legyen. Ezután a részjegynövelésben leg­jobb munkát végzett igazgatósági tagok és szövetkezeti dolgozók, ösz- szesen 28-an kisebb-nagyobb pénz­jutalomban részesültek, amit a MÉSZÖV részéről megjelent Orbán János elvtárs adott át a dolgozók­nak. A takarékosság feltételei Napi munkánk során sokszor szó­ba kerül a takarékosság, költségcsök­kentés a jövedelmezőségi terv és an­nak teljesítése. Sokan úgy vélik, hogy mindent megtettek a terv tel­jesítése érdekében, amikor a napi munka során megtakarításokat ér­nek el. Pl. mérlegelik a költség- csökkentés lehetőségeit, megszerve­zik a gépkocsi, fogat jobb kihaszná­lását. Földművesszövetkezeteink tisztá­ban vannak azzal, hogy a jövedelme­ző gazdálkodást nagyon sok tényező befolyásolja, és ezért minden alkal­mat megragadnak, hogy tervüket tel­jesítsék. Ezen felül gondoskodnak a megfelelő áruellátásról, s ezen ke­resztül a lakosság igényeinek kielé­gítéséről. Ezek után felvetődik a kérdés, megtettünk-e mindent a jövedelme­zőség biztosítása érdekében? Ezt a dolgok mélyére nézve láthatjuk szö­vetkezeteink napi életén keresztül. Nézzük a kölesdi fmsz. példáját, mely válaszul szolgál: A kölesdi fmsz. megvizsgálta az igaerő kihasználását és megálla­pította, hogy a lófogat nincs ki­használva, de annak fenntartási költségei nagyon is befolyásolják a jövedelmezőséget, mert az el­ső negyedévben egy lófogat nap­ra eső költség eléri a 140.61 Ft-t. Ez elsősorban azon keresztül csök­kenthető, hogy munkát biztosítanak a fogatnak. A vezetőség mérlegelte a lehetőséget és talált kivezető utat. A pékséggel megállapodtak abban, hogy megfelelő térítés ellenében a kölesdi fmsz. szállítja ki a kenyeret saját boltjaiba, sőt még vidékre is. A szállításokat úgy szervezték meg, hogy a saját áru boltba való kiszállí­tását összehangolják a kenyérszállí­tással és így a probléma megoldódik. Az előzetes számítások azt bizonyít­ják, hogy a fogatos munkabérét a kenyérszállítás díjából fedezik, va­gyis évi viszonylatban ez kitesz 15— 16.000 forintot. A gondolatért, valamint ennek gyakorlati megoldásáért dicséret illeti a kölesdi fmsz. vezetőit. Nézzük az érem másik oldalát is. Földművesszövetkezeti vezetőink né­ha elsiklanak nagyobb horderejű dolgok felett, melyek talán az ese­mények keletkezésének pillanatában látszólag jelentéktelenek. A kö'esdi fmsz. még 1956-ban faragott éger- gerendát vásárolt nagyobb tételben egy Somogy megyei fmsz-től. A két dolgozó a helyszínre utazott és meg­tekintette az árut. Ekkor bejelentet­ték, hogy a leszállításra kerülő áru milyen nunőségű legyen. Az áru nemsokára megérkezett a kölesdi TÜZÉP-telepre, ahol megállapították, hogy a leszállí­tott éger gerendák nagyrésze nem felel meg a minőségi köve­telményeknek. Ezt jegyzőkönyvben rögzítették melyből egy példányt a szállítónak, valamint egy példányt a MESZÖV- nek megküldték lebonyolításnál köz­beeső szervnek. A jegyzőkönyvben utalás van ar­ra, hogy a MÉSZÖV inkasszóját kifo­gásolják abban az esetben, ha nem történik soronkívül intézkedés a dif­ferencia ügyében. Intézkedés nem történt. A kölesdi fmsz. ennek ellenére elfogadta az inkasszót. Most felvetődik a kérdés, mikor adható el az éger gerenda mennyiség, alapul véve az 1390.— forint köbméterenkénti árat. Hány­szor forgatható meg a készlet össz­értéke à 120/m. Ft., vagy csak úgy biztosítható az árunak eladása, ha a kifogásolt mennyiség 50 százalékát leárazzák? De akkor mi lesz a cca. 30/m. Ft árleszállításból eredő vesz­teség következménye? Úgy véljük, hogy a kölesdi fmsz. vezetői elháríthatták volna ezt a gondot, ha idejében intézkednek. Bács József. körzeti ellenőr. A földművesszövetkezeti' nőbizottságok hírei Az őcsényi fmsz-i nőbizottság és a községi nőtanács közösen rendezi meg a „Bástya sétány 77” c. operett előadását. Az előadást 5 tagú zene­kar kíséri. A díszletet Dőr Zoltán tervezte. A bevételből a községi óvoda berendezését korszerűsítik. * A bölcskei asszonyok 4600 db csirkére kötöttek szerződést. Látos Lajosné 500, Baracskai Ferencné 200, özv. Mérges Istvánná 200 db- ra kötött szerződést. * A paksi fmsz-i nőbizottság a nő­tanáccsal közösen a szülői munka- közösség bevonásával a gyermek­nap alkalmával délelőtt a járási művelődési házban bábszínházát rendez, délután pedig a gimnázium ad kultúrműsort a gyermekeknek. * A györkönyi fmsz-i nőbizottság pedig a gyermeknap alkalmával a községben a gyermekeket fagylalttal fogja megvendégelni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom