Tolna Megyei Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-24 / 121. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ~gye' V.H jnyv! 'El III. évfolyam, 121. szám. ÁRA: 50 FILLÉR. Szombat, 1958 május 24. Szekszárdi pedagógusok a városi pártbizottság tájékoztató értekezletén Mongol parlamenti küldöttség érkezett hazánkba Szekszárd város pártbizottsága nemrég hozta a határozatot arról, hogy a nevelés és a pedagógusokat érintő problémák tisztázása végett tájékoztató jellegű értekezletre hívják össze a város iskoláinak pedagógusait, pénteken délután máris megtartották az értekezletet. A több mint 150 szekszárdi pedagógus körében a pedagógusok pártalapszervezete előbb közvéleménykutatást végzett, amelynek eredményeként több mint 80 kérdést adtak be a pártbizottsághoz a tanítók és tanárok. Pénteken délután öt órakor alig néhány nevelő távollétében ült ösz- sze a Garay Gimnázium előadótermében a szekszárdi pedagógusok első ilyen szakosított értekezlete, amelyen Szabópál Antal elvtárs, a városi pártbizottság első titkára válaszolt a pe dagógusok kérdéseire. A közvéleménykutatás során beküldött kérdések és a pártbizottság első titkárának előadása is nagyrészt az ifjúság iskolai és iskolánkívüli nevelésének a problémáival és feladataival foglalkozott. De sokan érdeklődtek a város szocialista fejlődése, a lakásépítés és a várható iparosítás üteme iránt is. Sok szó esett az osztályharc mai helyzetéről és a párt agrártéziseiről. A kérdésekre választ adott előadás után is többen érdeklődtek a pártnak az értelmiséggel, közte a pedagógusokkal kapcsolatos helyi állásfoglalása iránt és igen sokra értékelték a városi pártbizottságnak a pedagógusok tájékoztatását szolgáló figyelmességét. Örömmel fogadták azt a bejelentést is, hogy a megye 15 iskolájában vezetik be ősztől kezdve a politechnikai oktatást és hogy a kommunista szülők esetében ezentúl nemcsak az édesanyák, hanem az apák is részt vesznek a szülői munkaközösségek értekezésein. Pénteken a fővárosba érkezett a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Huráljának küldöttsége, amely az országgyűlés meghívására látogatott el hazánkba. A küldöttséget Cs. Szurundzsab, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Huráljának elnöke, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának és Titkárságának tagja vezeti. A delegáció tagjai: D. Sarap, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurál- ja Elnökségének titkára, Zs. Dúlnia, az Állami Tervbizottság elnök- helyettese, Zs. Njama, a Mongol Népi Forradalmi Párt Hobdij-me- gyei bizottságának titkára, Zs. Ag- vanszodov, a Bentij-megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke, D. Arja, a Zsargalata-i Állami Gazdaság elnöke és U. Dorzspalam termelőszövetkezeti elnök. A küldöttséget, amely a Német Demokratikus Köztársaságból jövet érkezett hazánkba, a Ferihegyi repülőtéren ünnepélyesen fogadták. A vendégeket Vass Istvánná, az országgyűlés alelnöke üdvözölte. — Nagy öröm számunkra az, hogy elfogadták a magyar országgyűlés meghívását és most hazánkban üdvözölhetjük Önöket — mondotta köszöntőjében. — Meg vagyunk győződve arról, hogy ez a látogatás tovább mélyíti népeink testvéri barátságát és tovább erősíti a Szovjetunió vezette szocialista tábor egységét. Rövid ittartózkodásuk alatt alkalmuk lesz meggyőződni arról, hogy a magyar dolgozó nép, pártjával, a Magyar Szocialista Munkáspárttal az élen, hűséges tagja a szocialista tábornak és rendületlenül halad a szocializmus építésének útján. Az üdvözlésre Cs. Szurundzsab, a mongol parlamenti küldöttség vezetője válaszolt. Szívélyes köszönetét fejezte ki Rónai Sándor elvtársnak, a Magyar Népköztársaság országgyűlése elnökének a baráti meghívásért. — Mi, — a mongol nép küldöttei — átadjuk Önöknek és az egész magyar népnek a mongol nép forró üdvözletét és legjobb kívánságait. Parlamenti küldöttségünk elsőízben látogat Magyarországra és úgy gondoljuk, hogy ez a látogatás hozzájárul az országaink közötti testvéri barátság és együttműködés további elmélyítéséhez és erősödéséhez. Boldogok vagyunk, hogy közelről is megismerhetjük az Önök nagyszerű eredményeit, amelyeket népünk nagy figyelemmel kísér. Négy hektóval többet ígér holdanként a szekszárdi borvidék Szekszárd és Tolna megye több mint 17.500 holdnyi szőlője az utóbbi évek legnagyobb termését ígéri az idén. Ezzel kapcsolatban Csigi György, a Tolna megyei Tanács szőlészeti szakfelügyelője elmondotta, hogy a nagykiterjedésű szőlőterületek több mint harminc százalékkal nagyobb termést ígérnek az idén, mint amilyen a múlt évben volt. Az egészséges és jó termést mutató fürtképződés szerint a múlt évi 9.6 hektoliter helyett, átlagosan 12—13 hektoliter bor várható holdanként a Tolna megyei szőlőkről. Különösen jó termést ígér a szekszárdi hegyek kadarkája. A Kajmádi Állami Gazdaság 160 holdas szőlészete a múlt évben is magasan felülmúlta az egyéni parasztgazdaságok szőlő termésátlagát. A 20 hektoliter holdankénti átlagtermést is felülmúlja azonban az idei, 15—20 százalékos termésemelkedést mutat az állami gazdaság szőlészetében a tömött fürtképződés. Az első védekező permetezést a megye szőlőterületének csaknem a felén elvégezték már. Egyébként most tartották meg Szekszárdon a megyei borok versenyét, amelyet a járások borversenye előzött meg. A megyei versenyen öt borfajta, 132 mintája szerepelt, közte a 76 fehér muskotály, rizling és decsi szagos. ________ b ővítik a fejlődéstörténeti kiállítást, ellenben az egész emeleti folyosót sárközi anyaggal rendezik be. így a jelenlegi sárközi anyagnak négyszerese kerül bemutatásra. Ez az anyag még annyiban fog eltérni a mostanitól, hogy nemcsak egyszerűen bemutatja a sárközi népművészet anyagát, hanem fejlődésében mutatja be ennek a tájnak népművészetét. Szőtteseket, ruhákat, fazekasmunkákat, faragásokat láthat majd a múzeumlátogató közönség sokkal nagyobb mennyiségben, mint Á TANÁCSOK ELETE TAMÄSIBAN a községi tanács az egyéb létesítések mellett jelentősen javítani akarja a vízellátást. Ennek érdekében már sokat tettek az elmúlt évek során Tamásiban, de még mindig nem oldódott meg teljesen a probléma. Most tervezik egy víztároló építését, hogy folyamatosabb, bőségesebb legyen a vízellátás. Ha ezt sikerül megépíteni, akkor az artézikutak vizét is gazdaságosabban ki tudják'használni, mert ezeket összekötik a tartállyal. A költségeket részben a községfejlesztési alapból fedezik, részben pedig a lakosság felajánlásaiból. A víztartály megépítésével ugyanis házakhoz is bevezethetnék a vizet, erre többen igényt is tartanának és éppen ezért a társadalmi munka mellett még anyagiakkal is szívesen hozzájárulnak a költségek fedezéséhez. Többen már felajánlottak 1000—1000 forintot erre a célra. IREGSZEMCSÉN a községi tanács a feisőbb szervek segítségével — most azon fáradozik, hogy megoldja a község egyik legnagyobb problémáját, azaz, hogy legyen végre kultúrotthona a községnek. Ennek a nagy községnek nincs ugyanis egy olyan nagyobb helyisége, ahol akár gyűlésre, akár szórakozásra összejöhetnének és már régóta oglalkozik a tanács a kultúrház építésének gondolatával, de az építés megkezdésére csak most kerülhet sor nem utolsó sorban a helyi tanács jó gazdálkodása által. Egy modem kultúrotthon megépítését vették tervbe, amely több, mint 800 000 forintba kerül. A községfejlesztésből és egyéb bevételekből mintegy 200 000 forintot tudnak erre a célra fordítani. Ezen felül rendelkeznek több mint 200 000 forint értékű anyaggal. A szállításhoz és az építkezésekhez igen nagy értékű társadalmi munkát is tudnak biztosítani: a falu lakói nagy örömmel vették tudomásul a kultúrotthon megépítését és az áldozatot sem sajnálják, hogy mielőbb megépülhessen. A költségek fedezéséhez a felsőbb szervektől is kapnak bizonyos összeget. A MŰEMLÉKEK VÉDELMÉRŐL A Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága ülésen foglalkozott a megye területén lévő műemlékek védelmével. Amint megállapították, a megye ÂRANYIÂ&ODÂIOM f A szekszárdi muzeum sárközi kiállítási anyaga elég szegényes. Mindössze egy sárközi szoba van, ez természetesen nem tud áttekintést nyújtani a Sárköz népművészetéről. Ennek a helyzetnek a megváltoztatására most olyan terv születik, hogy a földszinten lévő sárközi szobát megszüntetik, ennek helyén kiTapasztalatcsere látogatás a Kajmádi Állami Gazdaságban Arról már beszámoltunk lapunk hasábjain, hogy a jövő héten a megye minden állami gazdaságában lesznek tapasztalatcserék, termelőszövetkezeti vezetők és egyéni parasztok részvételével. Az első ilyen tapasztalatcserét ma tartják a Kajmádi Állami Gazdaságban. Részt- vesznek itt a környező községek szövetkezeti vezetői, jól dolgozó egyéni parasztok és pedagógusok mintegy százan. A látogatók megtekintik a gazdaságot, megismerkednek a termelési eredményekkel és röviden értékelik majd a látottakat és megbeszélik, hogy mit tudnak hasznosítani a mindennapi munkában. Jlyen mozgalmas napot nem * értek még a gyönki szociális otthon öreg falai. Három öreg jházaspár tartja az aranylakodalmát j ezen a .napon, ünnepli házasságköté- ' sének ötvenedik évfordulóját. » A három öreg házaspár közben a \szobájában készülődik. Ünneplő feketébe öltöznek, felidézik az együtt I eltöltött ötven év küzdelmeit. Bi- ■zony, van is, mit felidézni. (K — Regényt lehetne arról írni, jü amennyi mindenen keresztülmen- Vfünk életünkben — mondja Csizmadia Józsefné. — Horvátországban eoltunk cselédek. Házasságunk első ívében született gyerekünk, de neghalt, mert nem tudtunk táp- álkozni, ahogyan kellett volna. Úgy iáit éhen a gyerek és utána nem is született több. Egyedül maradtunk. A másik házaspár, Schönfeld Bol- Uzsárék, három év óta lakója az otthonnak. A férfi 1883, az asszony 1887-ben született. Hőgyésziek, gyermekük nincs, az ember kőműves polt és hajdanában a falubeli re- :esbandában karmester. Axt Józsefék a harmadik házaspár. Két év óta laknak az otthon* pan, az öreg Axt bácsi is kőműves polt. Jónéhá.ny termelőszövetkezetterületén lévő műemlékek igen komoly kulturális és anyagi értéket jelentenek társadalmunknak és azok védelméről szükséges szervezetten is gondoskodni az államapparátuson belül. Elhatározták hogy egy műemlék- védelmi albizottságot hoznak létre, amely első feladata az lesz, hogy tanácsrendeletet dolgozzon ki a műemlékvédelemmel kapcsolatban. TÁRSADALMI MUNKA V BIKÄCSON Ebben az évben egy kilométer hosszú villanyhálózatot építenek Bi- kácson. A villanyhálózat bővítéséhez szükséges villanyoszlopokat a falu lakói társadalmi munkával fuvarozzák a vasútállomásról a községbe és a villanyoszlopok leásását is társadalmi munkával végzik. Ezenkívül a tervezett 5 új betonúid építéséhez (amelyekhez betongyűrűket 3000 forintért vásárolt a község) 5000 forint értékű munkát ajánlottak fel a község dolgozó parasztjai. Említésre méltó társadalmi munkát végeztek a „község fásítással” kapcsolatban is a takácsiak. Ugyanis eddig 4500 facsemetét ültettek el. ZENEKARI FESZTIVÁLRA KÉSZÜLNEK MEGYÉNKBEN Nagy sikerrel rendezte meg a Me- ;yei Tanács népművelési csoportja a negye legjobb énekkarainak fesztiálját. A kórustalálkozó nagy sike- •ének tapasztalatait hasznosítva, nőst a különböző zenekarok (fúvós, .zimfónikus és szalonzenekarok) ta- álkozóját vették tervbe. A találkozó :lőtt azonban szakemberek bevonásával felkészítik ezeket a zenekarokat, íogy a fesztiválon már tudásuk leg- avát nyújtsák. Mintegy öt fúvós és igyanannyi szimfonikus és szalon- :enekar részvételére számítanak a alálkozón, amelyet a nyár végén artanak meg. 36 000 FORINT ÉRTÉKŰ TÁRSADALMI MUNKA DUNAFÖLDVÁRON Dunaföldváron nagyarányú társa- lalmi munkával 8 utcában útjaví- ást végzett a lakosság. A nyolc utca anácstagjai szervezték meg a társa- lalmi munkát, melybe az utcák va- amennyi lakója bekapcsolódott, s 36 000 forint értékű munkát végeztek. \z egyes tagsági körzetek között a nunka folyamán komoly verseny ala- cult ki... A községi tanács 5000 fount értékű anyaggal — főleg betongyűrűkkel — segítette az útjavítást. ben épített a megyében, mielőtt az otthon lakója lett. Közben délelőtt tizenegyre jár az idő, felkészül a lakodalmas menet. Három feldíszített hintó áll elő, mindegyik előtt szürke ló. A három öreg házaspár helyet foglal a hintóbán, Csorba Géza zenekara rázendít és megindul a menet a templomba. A hinták előtt népviseletbe öltözött vőfélyek, nyoszolyólányok, kétoldalt fehéringes úttörők haladnak. Azl otthon bejárata előtt hatalmas tömeg s amerre a menet elhalad, végig embertömeg. A templomban is úttörők sorfala közt vonulnak be, a kis templomot megtöltik az érdeklődők. A pap ünnepi palástban lép az oltár elé, és megáldja a három öreg párt, majd rövid beszédet mond. — Az eltartat- lanságnak a kínját, keservét nem kellett ennetek, könnyet nem kellett letörölni a szemetekből, ezért mondjatok köszönetét azoknak, akik ezt a ked.ves otthont biztosítják nektek és gondtalan életet nyújtanak öreg napjaitokra. Aztán visszaindul a lakodalmas menet az otthonba. Az udvaron az örömapa fogadja a visszatérőket, Rovacsek János, az jatthon gondBővül a szekszárdi múzeum sárközi kiállítási anyaga Magyar—román baráti est Bonyhádon A Népek Barátsági Hónapja alkalmából csütörtökön magyar—román barátsági estet tartottak Bonyhádon. A járási művelődési otthon nagytermében az esti órákban rendezett ünnepségen Daradics Ferenc, az MSZMP bonyhádi járási bizottságának első titkára román nyelvű üdvözlő beszédet mondott, majd az általános iskola tanulóinak énekkara román és magyar népdalokat, a művelődési ház művészeti csoportjai szavalatokat és román színművet adtak elő. Az ünnepség mintegy félezernyi vendége a késő esti órákig szórako-! zott. noka, és a hatalmas fák alatt meg terített asztalokhoz invitálja a la kodalmasokat. A menyasszonytánc elmarad, a ajándékokat az ebédnél adják át Prantner József elvtárs, a megye pártbizottság első titkára hatalma ajándékkosarat ad át, aztán Tuski Pál, a megyei tanács elnöke, Kádá Róbertné, az Egészségügyi Miniszté rium képviselője, a járási tanács, i nőtanács, az Országos Vöröskereszt a bonyhádi járási tanács, a KISZ ad ja át ajándékát, azonkívül a paksi a tengelici, az értény-barnaháti szó ciális otthonok képviselői. A postás közben egész nyálát dísztáviratot hoz, az Országos Nőta nács, Orosz Lajos megyei rendőr kapitány, dr. Major György szék szárdi városi főorvos, és még sokat mások, szerv, intézmény dísztáv iratát. Dr. Münnich Ferenc elvtár köszöntő táviratához 500—500 forin a „melléklet”. Egész későig folyik az ünneplés a három ünnepelt házaspár szám talanszor elmondja a beszélgető közben a dúsan terített asztal mel lett: „Az első lakodalmunk sen volt ilyen, mint ez most.” BOGNÁR ISTVÁN
