Tolna Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-20 / 93. szám

A madocsai földművesszövetkezet életéből

„Villám44 kiküldöttek csúcsforgalma

Szívvel—összefogással

Irány Madocsa. Cél: résztvenni a fmsz-i tánccsoport, énekkar és színjátszó együttes május 1-re készülő próbáin és a szereplőkkel a személyi kapcsolat kiépítése. Éppen akkor értünk a madocsai fmsz irodájához, mikor Biczó Éva, a szövetkezet ügyvezetője megkönnyebbülten fellélegezve egy ibolyacsokrot adott az aznapi 11-ik „kiküldöttének —gondolva talán ma már többen nem jönnek. Bent az irodában a főkönyvelővel felváltva hozzákezdtek, hogy elmondják: A különböző szervek kiküldöttei miért tisztelték meg, ha csak röpke órácskára is a szövetkezetét? A Rostkikészítő Vállalattól Hepp kartárs aziránt érdeklődött: hogy megy a magkiosztás, miért nincs műtrágya és mennyi szántási utalványt adtak ki? Mintha összebeszéltek volna, Sepsi kartárs, a Magtermeltető V. megbízottja is aziránt érdeklődött. Az ÁKF. megbízottja pedig arra kért választ, hogyan teljesítik az állami vállalatok az fmsz megrendeléseit, fmsz-i boltonként

Az általános iskolában az fmsz-i kultúrcsoportok május 1 méltó megünneplésére készülődtek. A tánccsoport tagjai Mugli Rozália tanítónő vezetésével „Szépen úszik a vadkacsa a réten” című dal dallamára újra és újra megismétlik népi táncukat, hogy május 1-re elérjék a kellő

részletezve milyen leírások voltak és egy-egy boltnak mekkora a forgási sebessége. A Baromfifeldolgozó Vállalattól Pető kartárs azért jött — mondták, hogy megbeszélje a naposcsibe-szerződéskötés szorgalmazását. Csak már a megrendelteket küldenék! — fűzte hozzá a főkönyvelő. Aztán itt voltak a MESZÖV- től, az FJK-tól, a paksi Sütőipari Vállalattól — még felsorolni is sok.

Tévedés ne essék, mi mindig szívesen látjuk azokat a kiküldötteket, akik munkájukkal a mi munkánkat és ezen keresztül szövetkezetünk munkáját is elősegítik. Azonban épp a mai nap csúcsforgalma mutatta: fel kell figyelni arra, hogy kezdenek elszaporodni az üres járatok, amelyek nehezítik a szövetkezet munkáját, fejezte be a fentiek elbeszélését a szövetkezet ügyvezetője. Igaza van Biczó elvtársnőnek, nem árt, ha az illetékes szervek erre felfigyelnek és intézkednek az üres járatok megelőzésére.

színvonalat. A táncosok Bacs Juliska, Törjék Margit és Ilonka, Papp Éva, Baksai Éva és Piros Eszter, valamennyien földművesszövetkezeti tagok lányai.

Blazsek Károly, az iskola igazgatója pihenni küldi a lányokat és kezdetét veszi az énekkar próbája.

Egymás után hangzanak el a szebbnél szebb dalok, miközben Bán Ferenc az énekkar szólóénekese is megérkezik. Kérésünkre dalgyűjteményéből egyet-kettőt el is énekel. Az énekkar próbái után jöttek a színjátszók. A kultúrcsoportok tagjai összeforrottak, mint egy család. Igen jó a kapcsolatuk vezetőjükkel, Blazsek igazgatóval, akit úgy tekintenek, mintha apjuk volna, különösen, mikor a szereplők próba közben kuncognak és közbe szól: nyugi-nyugi, (x)

A bogyiszlói földművesszövetkezetnek az 1956-os jeges árvíz és az őszi ellenforradalmi események, hatalmas károkat okoztak. Az ellenforradalmi kártevők feleiősségrevonása részben megtörtént, részben folyamatban van. A szövetkezet vezetőségét a múlt év októberében újjáválasztották. Ez az új vezetőség szembe nézve a nehézségekkel, lelkes odaadással fogott a munkához,, szívügyé nek tekintve a múlt súlyos hibái után a tagság és ezen túlmenően az egész falu bizalmának visszaszerzését;

Ezt kemény munkával sikerült elérniük. Lelkes kezdeményezéssel javasolták, hogy a község vendéglátóipari elhanyagoltságát számolja fel a vezetőség, s ehhez a teljes munkát társadalmi úton biztosítják. így fogtak hozzá a község központjában lévő 1-es számú italbolt átalakításához. A társadalmi munka értéke mintegy 12 000 forint. A munkában résztvett az igazgatóság zöme, a szövetkezet alkalmazottainak egy része, a tagok közül számosán és kívülállók is sokan. Különösen elismerést érdemel Fejős János asztalos kisiparos, ifj. Valdraf József felügyelőbizottsági tag, kőműves, Talcáes Géza és Karászi Gergely kőművesek, Kapinya István villanyszerelő, valamint Pilisi Vince egyénileg dolgozó paraszt, igazgatósági tag. Ezzel a munkával hozzájárultak, hogy a kul- túrházzal nem rendelkező községekben olyan vendéglátóipari egységet hozzanak létre, amely átmenetileg megoldja az ifjúság szórakozási lehetőségét (táncterem), a parasztság részére pedig a lehetőséghez képest, s az igényeknek megfelelő szórakozóhelyet.

Szövetkezetünk további célja, egy tekepálya és nyári kerthelyiség elkészítése, melyre már jelenleg is nagy lelkesedéssel folyik a szervezés, A fentiek igazolják, hogy bár nagy károkozás történt, a szövetkezet életében beállott változás után a tagság magáénak érzi a szövetkezetét és segíti anyagilag is rendbehozni, tudva, hogy ez mindnyájunk közös érdeke.

Bánhegyi Vendel

ügyvezető.

—J.

Versenykihívás !

A Magyarkeszi és Tamási Földművesszövetkezetek által tett mező- gazdasági üzemági munkaverseny felhívásába az alábbi versenyszempontok alapján kihívjuk Bátaszék és Vidéke Körzeti Földművesszövetkeze- tet páros verseny re:

1. A gépi munkákra a maradéktalan 100 százalékos szerződéskötési terv teljesítése, esetleg túlteljesítése, a tavaszi kampány befejezéséig.

2. A nagyüzemi munkák (gépi társulások) megszervezése. A talajmunka tervnek 40 százalékát társulási alapon kell elvégezni.

3. Minőségi munka végeztetése és ellenőrzése.

4. A pontos adminisztrációs munka elvégzése.

5. Június 31-ig a nyári kampány tervének 15 százalékát kell szállítási és talajmunka szerződéssel biztosítani.

Vállaljuk, hogy a fenti munkákat június 31-ig maradéktalanul teljesítjük.

Sztarovits János Kasza Aurél

mb. ügyvezető agronómus

Az fmsz-i kultúrcsoportok május 1-re készülnek

MINDENKI PETITESBEN Y@1T

Magam is azok közé tartozom, akiket az értényi fmsz. nőbizottsága megtisztelt azzal, hogy meghívott az általa szervezett szabó és varrótanfolyam kiállítással és pettyes-bállal egybekötött tanfolyamzárórájára. A megtiszteltetésnek eleget téve a többi mgehívottakkal megállapodtunk, hogy Tamásiban találkozunk és együttesen folytatjuk utunkat Ér- ténybe.

Papp elvtársnővel, a tamási FJK egyik munkatársával együtt indultunk a Járási Nőtanács elnökéhez. Majd én szólok neki, hogy mehetünk — mondja és bement a lakásba. Eltelik 10 perc, aztán tizenöt, 20 perc is elmúlt, csak nem jönnek. Tyű a mindenit! De soká készülődik, mondjuk sűrűn óránkra pislantva, amely jelezte; jó lesz sietni, ha meg akarjuk nézni a kiállítást és meghallgatni a záróvizsgát.

VÉGRE MEGÉRKEZTEK — szaladt ki a szó szánkon önkénytelenül.

Pista bácsi gázt adott, a MÉSZÖV öreg „Wyllis’-e repült mint a szél és fél négykor begördült az értényi kultúrház elé. Megkönnyebbültünk, időben érkeztünk.

Még ki sem szálltunk a kocsiból, a kultúrház előtt elhaladó kisfiúk, kislányok gyermekes büszkeséggel, csilingelő hangon, kérdőn oda szóltak: a kiállításra jöttek? Ott van a kiállítás, ahol varrtak — adták a felvilágosítást.

A kiállítás helyisége előtt egy röpgyűléshez hasonló kisebb csoportosulás. Az örömtől sugárzó arcok elárulták: nem mindennapi esemény van a községben. A kiállítási terembe belépve elámultunk. A jól végzett munka megérlelte gyümölcsét és a község lakosságát átfogó ünnepet is megteremtette.

Igaza volt Szalai Ellusnak, amikor nagyanyjának mondta: Eljöjjön ám öreganyám, mert ilyet még nem látott. Valóban! A kiállítás ünnepi hangulatot tükrözött. Kialakításában még a férfiakat Béri Istvánt, Krémer Ernőt, Béri Gyulát is bevonták a lelkes, kitűnő szervezőképességű fmsz-i asszonyok. Ennek láttán az ember önkénytelenül is arra gondolt, milyen kár, hogy sok fmsz a szövetkezeti asszonyokban rejlő, sok esetben a férfiakat is túlszárnyaló energikus tehetségeket — ahelyett, hogy kibontakozását elősegítené, — szunnyadni hagyja.

A teremben ízlésesen elhelyezett virágok, a mennyezetet bálszerűen díszített szivárványszínű szalagok és a varrótanfolyamra készült különböző színű, több mint 200 ruhadarab az időjárás ellenére is a tavaszt szimbolizálta. Körben a falakon különböző fazonú ruhák szabásmintái, felette divatos női, lányka és fiú ruhák, kiskosztümök, blúzok és kötények, az asztalokon pedig a férfiingek voltak láthatók.

TÉRIKÉ NÉNIT, a tanfolyamvezetőt kértük, mondja el, kié sikerült a legjobban. Nehéz helyzetben van. Nem tudja kiválasztani, olyan ízléses divatú és finom kidolgozású valamennyi. Bériné rózsaszínű ágykabátot készített. Kardos Cecilia is kitett magáért a tanfolyamon varrt pepita kiskosztümjével, Tóth Istvánná és Csernák Rózsa leányka ruha készítésében váltak sok varrónővel szemben is versenyképessé. Senki sem akart lemaradni. Pedig Kovács Jánosnéhoz hasonlóan a tanfolyamon többen olyanok is voltak, akik korábban nem ismerték a varrás tudományát.

Őszintén elmondta: — először úgy féltem, hogy majd nem tudom megtanulni, de hogy ilyen jól sikerült

— nagyon örülök. Milyen jó, hogy Dravecz ügyvezető a nőbizottság munkáját hozzásegítette ehhez a tanfolyamhoz és olyan tanfolyamvezetőt segített választani, mint Tériké néni (Nyirőné), akivel úgy voltunk, hogy tán még a szívünk is együtt dobbant.

Egyre többen vannak a kiállításon, annyian, hogy alig lehet megmozdulni. A község apraja-nagyja mind megtekintette. Délelőtt míg az asz- szonyok ebédfőzéssel voltak elfoglalva a férfiak, délután férfiak és nők vegyesen. A vizsga időpontja egyre közelgett. A hallgatók izgalma fokozódik, egyik-másik fél a lámpaláztól. Míg hozzákészülődnek, az ajtóból Bebesi Árpád szólt be dörgő hangon, mondhatnám rosszmájúsággal: feljelentem az egész társaságot, ha nem viszik vissza a székeket a kultúrházba. Ejnye, ejnye, hát emberibben nem lehetett volna ezt elmondani? Hallatszott a megjegyzés innen is, onnan is. Megkezdődött a vizsga.

A kérdésre adott válaszok úgy hangzottak, mint egy szavalókórus előadásai. Szabó Ernőné meleg szavakkal köszönte meg a tanfolyamvezető fáradságos munkáját, aki arra is képes volt, hogy 20 km-t begyalogolt télen a közlekedési akadályok idején, hogy a tanfolyam munkája meg ne szakadjon.

A ZÁRÓVIZSGA este a pettyesbállal folytatódott. A fmsz-i italbolt nagytermét — miközben a zenekar a jobbnál, jobb talpalávalókat játszotta, — zsúfolásig megtöltötte az értényi közönség.

Rövid várakozás után megkezdődött a tálalás. A levegőt megtöltötte a pörkölt ínycsiklandozó illata. Az ajtóban fekete ruhában, vakítóan fehér csipkézett kötényben, egymás után kezükben a pörköltestállal, savanyúsággal, kenyérrel, láncszerűen}! megjelentek vagy húszán a tanfolyam hallgatói. A szakácsnők Kőre'} Istvánné és Béri Jánosné főztjükke teljes sikert arattak. Mindenki ja vában falatozott, mikor az eleven <i lánc ismét megjelent, ezúttal süte ményes tányérokkal. A bor sem ma ] radt el, hatására egyre emelkedet , a hangulat. Mire a tánc megkezdő dött, többen voltak — ahogy mond ták —, mint a búcsúban szoktak, j

A táncolóknak egyre kisebb heljl jutott a terem közepén. Ebben a;| idősebb asszonyok pufánglijai is köz-j rejátszottak, ami nem baj, hisz hoz-, zátartozik ez a népviselethez.

I

Már javában ropták a táncot < mikor kék és piros pettyes ruhábar; egymás után belibbentek a tanfo I lyam asszonyai Ács Istvánné, Betá-| né, Szabóné, meg a többiek, össze- ] sen 32-en és kört alakítva, táncba ét. dalba kezdtek. A hangulat tetőfokra [ emelkedett. A férfiak tapsoltak, la-i gadt a mellük a büszkeségtől, hogy. ilyen helyrevaló aszonyaik vannak ; A fal mellett ülők a padra álltak i egyik-másik a plafonig is ágaskodott volna, hogy többet lásson. A „pety-' tyesek” még a körtáncot be semfe-! jezték, újabb két „pettyes” csatla-j kozott hozzájuk: Botka Pál és Rauki János női pettyes ruhában. „Nő” hangon” bejelentették, hogy hölgy-j válasz és máris táncra hívták a kö-j zelben álló férfiakat. A kacaj még v falakat is rengette. A padonállók alig bírták tartani magukat, hogy le ne essenek. A víg kedély nem lankadt, nótáztak és ropták a táncot! reggelig. Ezzel a tanfolyamzáró végétért.

Orbán János MÉSZÖV előadó

Feléled a munkaverseny

Lapozzuk fel újra, meg újra a Szövetkezetek Országos Szövetsége IV. kongresszusának rövidített jegyzőkönyvét és járjuk úgy a szövetkezés, ;i mezőgazdaság fejlesztésének út- át, ahogy a IV. kongresszus célkitű- :ései, módszerei a legátfogóbban neg jelölik.

Képviselnünk kell a termelési ériekeket, jobban kell felhasználni a :ermelés növelésének azokat a lehetőségeit, amelyek termelési szövet- i cezés útján valósíthatók meg.

Egyszóval: a szövetkezetnek be ikell tölteni a dolgozó parasztság ér- ! lekképviseleti szerveinek funkcióját.

, A termelés biztonságának és fejlesztésének fontos eszközei a termelési szerződések.

; Ezekhez sorolhatjuk a gépi munkák tervfeladafainak megvalósításá- ; roz a gépi munkákra való szerződtetést is.

! Nem kell különösebben magyarázni ennek több irányú jelentőségét, de úgy hisszük azt sem, hogy a l'aza, ambicionálatlan munka milyen ! veszteséget jelenthet a szövetkezeteknek.

! A munkaverseny a szocializmus I építésének fontos eszköze.

I A szövetkezetek a munkaverseny pyomân a legmesszebbmenőkig igyekeznek kielégíteni a parasztság érdekeit olyan munkával, amelynek [nem kell többé „cégér”.

I Megyénkben a kezdeményező szö- jvetkezetek, mint Decs, Kasza Aurél jagronómus lelkes irányításával, Ma- Cyarkeszi és a tamásiak versenyki- jhívásokat eszközöltek, amely lendü- j’etet adott munkájuknak és egy lépéssel közelebb jutottak az agrár- ■ tézisekben megszabott célhoz a szocialista mezőgazdaság átszervezéséihez.

__V