Tolna Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-19 / 92. szám
VILÁG PROT “TTARJAI, EGYESÜLJETEK! JOUiA MEGYEI Pártunk ereje abban rejlik, hogy helyes politikát folytat s tevékenysége a dolgozó néptömegek érdekeit szolgálja As országgyűlés folytatta a költségvetés és költségvetési törvényjavaslat vitáját Az országgyűlés pénteken délelőtt folytatta az 1958. évi állami költségvetés és költségvetési törvényjavaslat együttes tárgyalását. Résztvett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, a kormány első elnökhelyettese, Kádár János, Kállai Gyula, Marosán György államminiszterek, a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több tagja. Az ülést Nagyistók József, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. Az első felszólaló Sályi István képviselő volt, aki a kohó- és gépipari minisztérium költségvetéséhez szólt hozzá. Utána Blaha Béla képviselő szólt hozzá a nehézipari minisztérium költségvetéséhez. Többek között elmondotta, hogy a szénbányászat idei terve 24,24 millió tonna — 14,4 százalékkal magasabb a tavalyinál. Idei költségvetésünk lehetővé teszi, hogy tovább javítsuk a bányászok munkásvédelmi és szociális ellátottságát. Erre 53 millió forint jut. 135 milliót fordítanak lakás és kommunális építkezésekre. Ebből az idén 1368 bányászlakás építését fejezik be és ezer lakás építését kezdik meg. Az oktatás kérdéseiről szólva Blaha Béla elmondotta, az elmúlt évek tapasztalatai alapján egyes ipari technikumokban a négy éves tanulmányi időt öt évre emelik fel. A nevelés javítására a diákotthonokat kol légiumokká szervezik át. Blaha Béla a nehézipari minisztérium 1958. évi költségvetését elfogadta és elfogadásra ajánlotta. Nagy Mária képviselő a könnyűipari és az élelmezésügyi minisztérium költségvefesével foglalkozott. Könnyűiparunk termelése decemberben már 23 százalékkal túlhaladta az ellenforradalom előtti átlagos szintet. Nagy Mária a két tárca költségvetési előirányzatát elfogadta és elfogadásra ajánlotta. Ezután Suhajda József képviselő szólt hozzá az országgyűlés kulturális állandó bizottságának nevében a művelődésügyi költségvetéshez. Több mint ötszázmillió forinttal növekedik a központi kulturális szervek és a tanácsi kulturális kiadások kerete — mondotta. — Ennek csaknem felét a pedagógusok múlt évben elfogadott 15 százalékos fizetésemelésére, másik részét pedig az intézmények minőségi és mennyiségi fejlesztésére fordítják. így az idén csaknem nyolcszáz tanterem építését kell befejezni. Az anyagi erőfeszítéseken kívül — például pedagógus továbbképzésben — többet kell tenni elvi, ideológiai téren. A képviselő a tárca költségvetését a kulturális bizottság és a maga nevében elfogadta. Kállai Gyula elvtárs beszéde A szünet után Kállai Gyula államminiszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja szólalt fel a vitában. Bevezetőben megállapította, hogy az elmúlt 16 hónap alatt begyógyítottuk azokat a sebeket, amelyeket a nyugati imperialisták és a hazai reakciósok szervezte ellenforradalom ütött hazánk testén. Költségvetésünk biztosítja államhatalmunk további erősödését és a szocializmus építésének folytatását. — A költségvetés szociális és kulturális célokra 14 235 millió forintot Irányoz elő, és az összeg kereken 1300 millió forinttal több, mint a tavalyi előirányzat. — A feladatok megvalósításához a legszigorúbb tervszerűség, takarékosság, s a helyes gazdálkodás mellett elsősorban az szükséges — folytatta —, hogy tovább haladjunk előre a politikai konszolidáció útján, tovább erősítsük a Magyar Szocialista Munkáspárt politikai és társadalmi vezető szerepét, erősítsük tovább a párt és a tömegek kapcsolatát és mozgósítsuk munkásosztályunkat, parasztságunkat és a néphez hű értelmiséget terveink megvalósítására. A terv a mi tervünk, rajtunk munkásokon, parasztokon és értelmiségieken múlik, hogy valósággá váljék. Az országgyűlés januári ülésszaka óta pártunk tovább erősödött, sorai még egységesebbek lettek, vezető, irányító szerepe egész társadalmunk életében tovább növekedett. A Magyar Szocialista Munkáspárt négy- százezer tagjával, a pártonkívüliek sokmilliós tömegeire gyakorolt hatalmas befolyásával olyan marxista- leninista tömegpárt, amely képes arra, hogy megoldja és végrehajtsa mindazokat a feladatokat, amelyeket a szocialista Magyarország megteremtése állít eléje. Pártunk ereje többek között abban rejlik, hogy helyes politikát folytat, s tevékenysége a dolgozó tömegek érdekeit szolgálja. Ez a magyarázata annak a nagymértékű aktivitásnak, ami az államhatalom helyi szerveiben, a tanácsokban, a különböző tömegszervezetekben és tömegmozgalmakban, a szak- szervezetekben. ia nőmozgalomban s általában a. pártonkívüli tömegek körében kibontakozott. A népfront-mozgalom megerősödése Politikai életünk aktivizálódását, s további demokratizálását mutatja a Hazafias Népfront mozgalmának megélénkülése is. Ez egyrészt a párt helyes politikáiénak következménye, amely a legszélesebb dolgozó tömegekre épít, de egyben jele annak a határtalan bizalomnak is, amelyet a dolgozó tömegek a párt politikája iránt éreznek. — A közelmúltban hazánk egész területén befejeződött a Hazafias Népfront bizottságok és elnökségek újjászervezése. Jelenleg az ország területén 3441 népfrentbizottság működik, s ezek 127 555 tagot foglalkoztatnak. A népfrontbizottságban a munkások, az egyéni és a termelőszövetkezeti parasztok, az értelmiségiek, a kisiparosok, a háziasszonyok, a néphez hű papok egységesen vesznek részt a szocializmus építése helyi és központi feladatainak megoldásában. Pártunk továbbra is feltétlenül a széles, a szocializmust építő társadalmunk minden dolgozó rétegét felölelő tömegmozgalom kibontakoztatása mellett van. A népírontmozgalomnck segítenie kell a Magyar Népköztársaság államát, állami szerveit a szocializmus építésének nagy feladataiban, s népet foglalkoztató problémák feltárásábar és orvoslásában, s a népgazdaság és a kultúra feladatainak megoldásában. A népfront továbbfejlődésének i egyik legfontosabb feltétele az, hogy véglegesen leküzdjük azokat a helytelen elképzeléseket és félreértéseket, amelyek sok esetben még ma is gátolják munkáját. A népfront nem lehet csak a pártonkívüliek mozgalma. A népfrontmozgalom a párt irányításával dolgozó harci szervezet, amelynek munkájában egyaránt részt vesznek a párttag és a pártonkívüli hazafiak. Ha a népfrontmozgalom most fellendülőben van, az elsősorban annak tulajdonítható, hogy a párt foglalkozik vele, s a népfrontmozgalomról kialakított politikája a marxizmus— leninizmus szilárd eszmei alapjára támaszkodik. Ebből adódik a válasz arra a másik tévesen feltett kérdésre is, amelyet leginkább a régi koalíciós pártok egyes, a népfront-mozgalomban résztvevő tagjai még ma is hangoztatnak. Ez a kérdés így hangzik: játszhat-e a népfront ellenzéki szerepet? Ezeknek a barátainknak is meg kell végre érteniök, hogy a népfront nem a párt és a kormány ellenzéke, hanem támasza és segítője. — Van olyan nézet is. hogy a népfrontnak egészében vagy legalább is kezdetben, amíg bizottságai megerősödnek és befolyásra tesznek szert — csak az úgynevezett „népszerű1’ feladatok megoldását kell vállalnia. Azok a barátaink, akik ilyen nézeteket hangoztatnak, valamiféle munkamegosztást képzelnek el, amely szerint a „népszerűtlennek’* tűnő feladatókat az állami és pártszervek, a ..népszerűeket*’ pedig a Hazafias Népfront bizottságai hajtják végre. Az ilyen fajta nézetek teljesen helytelenek és akadályozzák a népfront- mozgalom további erősítését. A szocializmus építésének minden feladata a tömegek érdekeit ■ szolgálja, akkor (Folytatás a 2. oldalon.) Május t-i versenykihívás Én. mint a Sárközi Állami Gazdaság Munkaérdemrend ezüstfokozatával kitüntetett sztahanovista traktorosa, versenyre hívom ki Tolna megye egyik legjobb traktorosát, Gÿenes Jánost, a Várdombi Gépállomás dolgozóját. Versenyfeítételek: Éves tervemet a G. 35-ös traktorommal 210 százalékra teljesítem, ami 1680 normálholdat tesz ki, 10 százalékos üzemanyagmegtakarítással, a megadott gcalkatrész felhasználással, 30 százalékkal csökkentem. A munkát a legjobb minőségben teljesítem. Ezen versenykihívásnak fő célja az, hogy a gépek jobb kihasználásával a költséget lényegesen csökkentsük, a termelést fokozatosan emelni tudjuk a gazdaságon belül. Ezzel az a célom, hogy én is hozzájáruljak a munkás—paraszt kormány mezőgazdasági programjának megvalósításához. Remélem, hogy e versenyfelhívásomat Gyenes János, a megye egyik legjobb traktorosa elfogadja, a Tolna megyei Népújságon keresztül vá-* !aszo1 rá' , Kiss József Munkaérdemrenddel tfeitünjtetett sztahanovista traktoros. KÉT HÍR A TAVASZI MUNKÁKRÓL n KözéphidvÉgi Kísérleti Gazdaságban tSbb mint 1000 holdat vetettek Czapári László, az Állattenyésztési Kutató Intézet Középhidvégi Kísérleti Gazdaságának igazgatója arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy a kései kitavaszodás ellenére április első felében több mint 1500 hold őszi mélyszántást elmunkáltak, köze! 800 hold őszi kalászost fej trágyáztak, elvégezték az évelő pillangósok tavaszi ápolását, földbe tették a tavaszi árpa, a zab, a napraforgó, s csalamádé, a takarmányborsó, a takarmányrépa vetőmagját. Összesen mintegy 1054 hold tavaszi vetést végeztek el. A burgonyavetés talajelő- készítését még e héten megkezdik, s egyidejűleg megkezdik a burgonyavetőmag földberakását és akkor nem marad más tavaszi vetnivaló, mint a kukorica és a silókukorica. De a talaj előkészítés e vetemények alá is folyamatosan történik. Szorgalmasan dolgoznak a leveli Kossuth Tsz-ben A Kossuth Termelőszövetkezet tagsága azt a célt tűzte maga elé, hogy ebben a gazdasági évben elérje, ha lehet túlszárnyalja az elmúlt esztendő eredményeit, hogy a tavalyi 50 forintos munkaegységet az idén is elérje. Ennek érdekében minden percet kihasználnak a magasabb termés érdekében. „Már eddig elvégeztük az őszi gabonák egyszeri fejtrágyázását, hengerezését, az őszi mélyszántások fogasolását és simítózását, elvetettük a tavaszi árpát, a zabot, a cukorrépát, lehengereztük a baltacint, a lóherét és a közeli napokban még vetünk 16 hold lucernát” — írja Ludas András a szövetkezet elnöke. Ezenkívül még azt is olvashattuk leveléből, hogy rendszeresen kiosztják a havi 10 forint munkaegységelőleget és április hónapban 3 új tagot vettek fel a szövetkezetbe. Ankét a közvagyon védelméről a tamási járásban Ankétet rendezett az elmúlt napokban a tamási járási Hazafias Népfront a különböző szervek segítségével. Az ankétot azzal a céllal szervezték, hogy megvitassák a társadalmi tulajdon időszerű kérdéseit. Ezen mintegy 150 fő vett részt, a tanácselnökök, földművesszövetkezeti ügyvezetők, boltosok, kocsmárosok, üzemvezetők, brigádvezetők, gépállomási vezetők, könyvelők, állami gazdasági, termelőszövetkezeti könyvelők, ügyvédek, orvosok és több egyéni dolgozó paraszt. Vitaindító beszámolót dr. Berta József, a járási ügyészség vezetője tartott, aki gyakorlati példákon keresztül mutatta meg az ezzel kapcsolatos tennivalókat. Igen széleskörű vita alakult ki, sok hasznos probléma került napvilágra, s több értékes javaslatot tettek az értekezleten. Az egyik egyéni gazda például elmondotta, hegy ők gyakran észreveszik, amikor valamelyik boltos, vagy egyéb alkalmazott jobban költekezik, mint azt megengedné a fizetése, erre gyakran fel is hívják az illetékesek figyelmét, csak az a baj, hegy nem mindig járnak el velük szemben. Nagyon figyejemreméltó felszólalása volt az egyik ügyvédnek, aki elmondotta, hogy végignézte iskolás gyermekének az összes tankönyveit, de semmi olyan dolgot nem talált benne, ami a közvagyon megbecsülésére, védelmére utalna. Véleménye szerint már az iskolákban is kellene ezzel a kérdéssel foglalkozni és beleoltani a gyermekekbe a közvagyon féltését, megbecsülését. Kifogásolta egyik-másik felszólaló, hogy véleményük szerint enyhe büntetést kap némelyik személy, aki vétett a társadalmi tulajdon éllen. Kérték az orgazdák szigorúbb megbüntetését is, mert a bűnözők többségét az a lehetőség is készteti a társadalmi tulajdon megdézsmálására, hogy az ellopott, vagy elsikkasztott árut nyugodtan továbbadhatják másoknak. A jövőben a járás területén köz- ségenkint is foglalkoznak ilyen ankét formájában a közvagyon védelmével, gépállomásokon, állami gazdaságokban pedig munkaértekezleten. Megkezdték a közel ötmillió forint beruházást igénylő korszerű kenyérgyár építését Szel* szár don Szekszárdon a bogyiszlói út mentén egy hónapja kezdték meg az építőmunkások az új korszerű kenyérgyár építésének felvonulási munkáit. A munkák során a kenyérgyár néhány mellékhelyiségének építését is végezik, sőt a kenyérgyári porta és a garázs építése már befejezéséhez közeledik. Az épííomunkások a múlt héten kezdték el a kenyérgyár alapozását, s pénteken már a kőbeton alapozást végezték. Az idén több mint 1 270 000 forint beruházási összeget használnak fel az építkezéshez, s a kenyérgyár építési és felszerelési költségének na- gyobbrésze jövőre kerül felhasználásra. A korszerű gőzkemencés, hat sütőterű kenyérgyár összes beruházási költsége megközelíti az ötmillió forintot.
