Tolna Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-13 / 87. szám

1958 április 13. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 9 Hogyan lesz a trágyából börtön ? Köszüntjük a Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat közgyűléséi A kérdésre a választ a Tolna me­gyei Bánya és Építőanyagipari Egye­sülésnél megtörtént eset adja meg. Ez a szerv már régebb idő óta fog­lalkozik s zervestrágyagyűjtéssel és komposztálással. Később a földmű­vesszövetkezet bekapcsolásával vásá­rolták különböző helyeken a trágyát. A szabályok szerint a felvásárolt trá­gyát komposztálnia kell az egyesü­lésnek. ami lényegében ipari tevé­kenység (keverés, vizezés, érlelés stb.). Ugyanakkor a vásárló szervek­nek nem adhatja drágábban a kom­posztált trágyát, mint amennyiért vá_ sárolta. Állami érdek a talajerőután­pótlás, ezért az állam térítést fizet az egyesülésnek, amivel fedezni tudja a komposztálás költségeit. Ez a térítés mázsánkint 6 forint és 80 fillér. Miután felvásárolta és értékesítette az egyesülés a trágyát, azután kér­heti a banktól a térítést. Még Szénás Gyula volt főmérnök idejében kialakult azonban egy olyan módszer, hogy miután felvásárolták a trágyát és vagonokba rakták, azokat nem a komposztálc-telepre irányították, hanem egyenesen a vásárló szer­vekhez — az állami gazdasá­gokba. Tehát nem végezték el a trágyával az előírt komposztálást, de ugyanak­kor kérték a banktól a komposztá­lási térítést, a mázsánkénti 6.80 fo­rintot, mivel tudták igazolni a trágya felvásárlását és értékesítését. A múlt évben például több mint 140 000 mázsa trágyát vásároltak és értéke­sítettek — komposztálás nélkül és igényelték az állami térítést. így tehát az egyesülés jogtalan elő­nyökre tett szert a gazdálkodási mér­leg alakulásánál és a nyereségrésze­sedési kilátásoknál. Szerencsére fel­figyeltek erre a manipulációra. A felvásárlásba a bátaszéki földmű vesszövetkezetet kapcsolta be az egyesülés. Ez azonban csak meglehe­tősen formális módon történt meg és elsősorban arra volt jó, hogy bo­nyolult és fondorlatos módszerek alakulhassanak ki és nehezebb, ha­tástalanabb legyen az ellenőrzés. A felvásárlást sizemélv szerint, Makay István, az egyesülés embere végezte, de a földművesszövetkezet­től adta a pénzt. Makay még felvá­sárlási előleget, ellátmányt is kapott, hogy azonnal, készpénzben fizethes­sen a gazdáknak. zeték vonatkozásában úgy állították be az eladásokat, mintha az eladó Szénás Gyula és társai — tehát a fuvarozásban résztvevő személyek — lettek volna. A földművesszövetkezetek felé Szénás Gyuláék 4 forint 10 fil­léres árban eszközölték az elszá­molást. A mázsánkénti ár a való- . ságban körülbelül 14.5 fillér volt. Az előbbi elszámolás szerint Szénás Gyuláék körülbelül 40 000 mázsa hulladék után vették fel a mázsán­kénti 4 forint 10 filléres vételárat, ami figyelembevéve a hivatalos fu­varozási díjszabást is, lényegesen nagyobb volt, amint annak kellett volna lenni. Később a bátaszéki földművesszö­vetkezet kilépett a trágyafelvásárlás­ból. Ezután Baranya megyei földmű­vesszövetkezetek kapcsolódtak be a felvásárlásba, a vállalat megbízásá­ból. Bonyolult lenne elmondani mind­azt, ahogyan panamáztak ezek a dicső személyek, ezért inkább néz­zük azokat a számokat, amelyeket a nyomozó hatóságok kimutattak a pa- namázás felderítése során. Még nagyon sokan nem költötték el a 24 napi munkabérnek megfelelő nyereségrészesedést, még sokak em­lékezetében van az április 4-i ünnep­ség, de már a tavaszt, a tavasz új feladatait várják. S ha azt mondjuk, hogy a múlt évben jól dolgoztak a kendergyár munkásai — márpedig a 24 napi nyereségrészesedés (80 520 forint) ezt igazolja —, akkor a mos­tani termelési eredményekből is ezt lehet tapasztalni. Az első negyedévi terveket például minden részletében teljesítették. Na­gyon rossz tél volt az idei a kender­gyárban. A kikészítési munka a ned­ves időjárás miatt veszélyeztette az önköltségi, a szálhozam tervek telje­sítését. Veszélyeztette, de nem tette lehetetlenné a tervek teljesítését a rossz idő, mert az önköltségi terven belül dol­Több mint 100 000 forint adót kellett volna befizetni a fuvarosok nak, de nem fizették be, mert mint „eladók" szerepeltek. Az SZTK-nak 34 000 forint kára származott azáltal, hogy az alkal­mazottak után nem fizették a biztosítást. Ugyanakkor körülbe­lül 360 000 forintra tehető az az összeg, amelyhez Szénás Gyula, dr. Kovács László, ezenkívül Szemere Ede bátaszéki, Bencze Károly mohácsi, Dobos József pécsi lakosok jogtalanul hozzá­jutottak panamázásaik során és saját céljaik­ra fordítottak. Az ügyben már elké­szült a vádirat. Az ügyészség 10 sze­mély ellen emelt vádat. Közülük 7 személy ellen a felvásárlási tevé­kenységből kifolyólag, 2 személy el­len az ellenőrzés elmulasztása miatt (ez a két személy: Dala Lajos, az egyesülés főkönyvelője és Mónus Jó­zsef a komposztálótelep vezetője), a tizedik személy pedig Horváth Jó­zsef, a bátaszéki földművesszövetke­zet volt ügyvezetője, aki a megálla­podást kötötte a felvásárlásra. goztak és az elsőosztályú áruk aránya magasabb a tervezettnél. A megye kendergyárai közül első­ként kezdték meg az áztatást. Két hétig voltak kénytelenek az áztató medencében tartani a kendert, de a tegnapi kiszedés azt igazolta, hogy érdemes volt az ezer mázsa kendert ilyen korán kiáztatni. Az idén — az áztatási szezonban —- több mint 15 ezer mázsa kendert áztatnak majd. Több mint hatezer mázsa ken- derpozdorja gyűlt össze évek so­rán a gyár udvarában. Most a gyár vezetői tárgyalásokat folytatnak állattenyésztő gazdaságok­kal, hogy almozásra vásárolják meg a pozdorját. Az első tárgyalás már eredménnyel járt, és a pozdorja szállítását rövidesen megkezdik. A télen kijavították a gyár ener­gia termelő gőzgépét és a mostani A mai napon a városi tanács nagy­termében tartja közgyűlését a TTIT. Ebből az alkalomból köszöntjük me­gyénk értelmiségi szervezetét és tagságát. A Társulat az elmúlt években komoly munkát végzett fel­adatának megfelelően, és nem is eredménytelenül. Sokszáz előadással megyénk dolgozói közé elvitte a korszerű tudományos ismereteket. Alig van megyénkben község, vagy város, ahol nem hangzottak volna el szép számban mezőgazdasági, egészségügyi, fizikai, csillagászati, technikai előadások. Igen jelentős eredménynek kell ezt tartanunk, mi­vel így azok is könnyen és élvezhető módon megismerkedhettek a tudo­mány nagy fejlődésével, akiket a Horthy-rendszer elzárt a tanulástól. És ez így van jól. Mutatja ezt az, hogy mind szélesebb és szélesebb körökben ébred fel az igény a ta­nulás, a művelődés iránt. Vállalatok, üzemek, tsz-ek fordulnak nap-mint nap a Társulathoz és kérnek elő­próbajáratás után a jövő héten már az üzem gépeinek meghajtását nem a Diesel-motorral, hanem a gőzka­zánnal végzik. Ezen kívül hasznosí­tani kívánják a fáradt gőzt is — ugyanis kísérletképpen az áztató meden­cék vizét fogják előmelegíteni, . hogy meg tudják gyorsítani a kenderázási időt. Az elmúlt évben kezdték meg a kendergyári munkáslakások tatarozá sát. Tavaly kilenc, míg az idén hét lakást tataroznak. Nyolcvanezer fo­rintos költséggel újjávarázsolják a régi lakásokat, emellett a kultúrter­met és a konyhát is megépítik. Tavaszi hírek ezek a kendergyár­ból, és még az is — de talán ez a legfontosabb —, hogy vidáman, jó kedvvel dolgoznak a kendergyár mun kásái. adásokat, mert a dolgozók ma már tudják, hogy a tudományos ismere­tek a hétköznapi munkához nyújta­nak nagy segítséget. A tudomány ellensége a baboná­nak. Nem véletlen, hogy a Társulat jelvénye a nyitott könyvön álló mikroszkóp. Ha végiglapozzuk azt a hatalmas anyagot, mely évek során a Társulatnál felhalmozódott és hű képet nyújt arról a nagy munká­ról, melyet a Társulat előadói vé­geztek, akkor megértjük, hogy me­gyénkből hovatovább kihalnak az évszázados babonás szokások, hie­delmek. A tudomány világossága nem fér össze a babonával. Ezt a munkát hisszük, a Társulat még fo­kozottabb mértékben szélesíteni fog­ja. Az ifjúság nevelésének ügye az egész társadalom ügye. Olyan lesz az ifjúság, amilyenné a társadalom ne­veli. Igen hasznos és értékes mun­kát végzett a Társulat, amikor egyik pedagógiai előadássorozatot a másik után rendezte. Ez a kezdemé­nyezés nagy érdeklődéssel találko­zott. Csak örülni lehet annak, hogy a Szekszárdon megindult kezdemé­nyezés továbbgyűrűzött és most már a falvakból is mind több és több helyről lépnek fel ilyen igényekkel. Csak örülni lehet annak, hogy Bá- taszéken, Tengelicen vagy Hőgyé- szen 150—200 hallgatót tud mozgósí­tani egy-egy nevelési tárgyú elő­adás. Szeretnők hinni, hogy ezek az előadások társadalmi üggyé és gond­dá teszik a nevelés nagy ügyét. Pártunk több fontos határozatban és most legutóbb Hruscsov elvtárs az Akadémián tartott beszédében, rámutattak arra a nagy szerepre, mely értelmiségi dolgozóinkra vár a szocializmus nagy munkájában. A néppel a népért dolgozó értelmiség­nek szervezete az Ismeretterjesztő Társulat. Eddigi munkájával, elő­adóinak lelkes tevékenységével iga­zolta ezt. Kívánjuk azt, hogy a jövő­ben még lelkesebben, még harcosabb kiállással vigye a tudomány vilá­gosságát a dolgozók közé. 24 napi nyereségrészesedés Több ezer mázsa pozdorját értékesítenek Tatarozzák a munkáslakásokat — Tavaszi híradás a Furkópusztai Kendergyárból így aztán úgy számolt el, ahogyan akart, ellenőrizni nem lehetett. Olyan „módszert“' honosított meg, hogy a parasztoknak, akiktől vá­sárolta a trágyát, kifizette ugyan a vételárat, de vételijegyeket egrytételben. azaz nagyobb téte­lekben állította ki és nem is az eladók, hanem a fuvarosok ne­vére, akik nem adtak el trágyát, csak a fuvarozást végezték. így természete­sen nem lehetett ellenőrizni, hogy ki­től mennyit vásárolt, tehát elsikkadt a felelősség. Megkárosodott az állam olyan for­mában is, hogy a fuvarosok nem fi­zették be az előírt fuvarozási adót, mert hiszen, mint „eladók” szerepel­tek az elszámolásnál, noha egy deka trágyát sem adtak el. Makay csinálta mindezt Szénás irá. nyitásával és több felelős vezető tud­tával. Szénás időközben elkerült az egyesüléstől. Tudta azonban, hogy hol lehet pénzt keresni, mint fuvaros bekapcsolódott a trágyafelvásárlásba. -Kapcsolatai voltak dr. Kovács Lász­lóval, több Bács megyei állami gaz­daság jutalékos felvásárlójával, aki mellékesen büntetett előéletű. így most már közösen folytatták az ille­gális pénzszerzést, nem utolsó sorban a bonyolult trágyafelvásárlási rend­szer jóvoltából. Szénás Gyula és társai tevékenysé­gére jellemző a következő példa: Az egyesülés nevében Makay István szerződést kötött a Pécsi Bőrgyárral az ottlévő hulladék felvásárlására vonatkozóan. A szerződésben — tel­jesen szabálytalanul készpénz fize­tésben egyeztek meg —, bár közü- letek egymás között csak inkasszó rendszerben fizethetnek. Az előbbi megegyezés arra volt jó, bogy a bőr­gyártól elszállított hulladék vétel­árát Szénás és társai az egyesülés nevében készpénzben egyenlítették ki, ugyanakkor az egyesülés felé el­számolást végző földművesszövetke­Megéri Nakon ebben az évben a község­fejlesztésre befizetett pénzből beton gyalogjárót akarnak építeni. A gya­logjáró építésére hetvenezer forin­tot fordít a községi tanács, s a jár­daépítéshez szükséges betonlapok nagyrésze — pontosan 10 ezer — már a helyszínen van és felhaszná­lásra vár. Még hatezer betonlapra van szükség, hogy a község főútjá- nak egyik oldalán teljesen elkészül­jön a gyalogjáró... A lakosság, ter­mészetesen örül a tervnek, mert maga látja hasznát, majd a gyalog­járónak. Eddig a tavaszi és őszi eső­zések alkalmával mély sarat kellett taposni annak, aki a faluban akár csak egyik háztól a másikig is el akart menni. Különösen kellemetlen volt ez azoknak, akik a falu vala­melyik végéről a község központjá­ba igyekeztek. A terv szép, az elgondolás üdvös, de ahogy az sok esetben lenni szo­kott, itt is közbe jött valami, ami akadódyt gördít a szép tervek meg­valósulása elé... A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Kaposvári Közúti Kirendeltsége így nem en­gedélyezi a gyalogjáró megépítését, azzal az indokolással, hogy a gyalog­járó beleesik az úttestbe. Azt mond­ja, hogy a gyalogjárót csak úgy építhetik meg, ha a kerítéseket bel­jebb viszik. ... Takarékosságról beszélünk — nem tudom mennyiben nevezhető takarékosságnak, ha közel százötven gazdát arra kötelezünk, hogy bontsa le kerítését és egy méterrel beljebb ismét építse fel. Van olyan Ház. is, amely előtt betonba épített vaskerí­tés áll, s ennek szétbontása és újra­építése 10—12 ezer forintjába ke­-e járdát építeni Nakon ? rülne a tulajdonosnak. De a többi kerítés áthelyezés is munkát, időt és pénzt igényel, s a köves út még­sem szélesedik, mert mellette árok és fasor van... Az ilyen döntések­nél szerintünk mérlegelni kellene azt is, hogy mennyire gazdaságos a határozat végrehajtása. Ebben az esetben a kár több, mint amennyibe a gyalogjáró kerül... S ha netán egy ház is beleesik az egy méterbe, akkor azt is köteles lesz lebontani a tulajdonosa?... (b) — Ankét volt pénteken Szekszár­dim a jogászok részvételével. Az an­kéten Az öröklési jog címmel vita­indító előadást tartott dr. Rudolf Lóránt pécsi egyetemi tanár. A kor­mány vitára bocsátotta a Polgári Tör­vénykönyv és annak miniszteri indo­kolása tervezetét és ezt az ankétet is a vita keretében tartották azzal a céllal, hogy a szakemberek tapaszta­latait, sőt, ezenkívül még a legszé­lesebbkörű közvéleményt is figye­lembe vegyék az új jogszabályok megalkotásánál. A késő tavaszi vetések talajelőkészítése A legfontosabb feladat a késői ve­tések talajelőkészítésénél a tökéletes magágy készítés, vagyis a talajt a magágy mélységéig kell fellazítani. Az a legkédvezőbb vetőágy, ha a vetendő mag mélységében a talaj rö- göcskéinek nagysága körülbelül megegyezik a vetésre kerülő mag méreteivel. Fontos ezen túlmenően a gyomirtás. A kikelt gyomnövények gyökereit kultivátorozással kell el­vágni, vagy elroncsolni, hogy élet- képességük megszűnjön. A jó talajelőkészítéshez tartozik, hogy a talajokat meg kell óvni a nedvességveszteségtől, tehát úgy kell dolgozni, hogy a mélyebben fek­vő nedves rétegből csak annyit moz­gassunk meg, amennyi elkerülhetet­len. Éppen ezért kerülni kell az őszi mélyszántások újraszántását. Végül, de nem utolsósorban töre­kedni kell arra, hogy biztosítsuk a mag csírázásához a meleget, vagyis hogy a külső meleg behatolhasson a magvetés mélységéig. Ha a késői ve­tések alá a talajokat túl mélyen for­gatjuk, vagy ha a talajművelő esz­közök túlzott alkalmazásával por­szerű magágyat készítünk, akkor a talaj felszíne elporosodik, szerkezet- í nélkülivé válik és az első eső után eliszaposodik. Ebben az állapot­ban a vizet nem fogadja be, és a le- végő, valamint a meleg sem áll a talajban olyan mértékben a növé­nyek rendelkezésére, ahogy az a növények fejlődéséhez szükséges. Növényvédelem Az áprilisi növényvédelmi felada­tok közé tartozik a répabogarak kár­tétele ellen való védekezés. A cukor ! és takarmányrépa vetéseinek leg- ! nagyobb rovar kártevői ezek, ame- j lyek rendszerint áprilisban bújnak \ elő. A kártevő ilyenkor még nem repül, hanem a múlt évi répatáblá­ról — amelynek a földjében telelt — mászva indul el az új répatábla felé. Ezért szükséges a régi és az új répatáblákat is bogárfogó árokkal körülkeríteni. A bogárfogó árkot a répavetés be­fejezése után azonnal el kell készí­teni és az árokba hulló bogarakat naponta össze kell szedni és elpusz­títani. A tavaszi gyógynövények gyűjtéséről Lapályos, nedves helyeken már virít, a sárgaszirmú martilapuvirág. Hurutos betegség elleni gyógyszert tartalmaz, s a gyógynövény-gyűj­tőktől nyers állapotban kilónként 2 forintért átveszi az 1-2 centiméteres szárral leszedett virágot a helyi földművesszövetkezet. Hamarosan virágot bont a napsü­tötte domboldalakon a tavaszi hé­rics. A virágos növény földfeletti részét bármilyen mennyiségben át­veszi a földművesszövetkezet, mert szívgyógyászati alapanyagot tartal­maz. A nyers virágos szárért kilón­ként 90 fillért fizetnek. Hol lesz vásár ? Országos állat- és kirakodóvásár április 13-án, vasárnap: Dombóvár, Kaposvár, Pécs. Április 14-én, hét­főn: Györköny, Pécsvárad, Sárbo- gárd, Szekszárd, Sztálinváros. Ápri­lis 15-én, kedden: Pincehely. Ápri­lis 16-án, szerdán: Iregszemcse. Áp­rilis 17-én, csütörtökön: Máza. Ápri­lis 19-én, szombaton: Fájsz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom