Tolna Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-13 / 87. szám
TftOh5vESSZflVOKC2ET fíimmhs o i A földmű vessző vet kezetek szerepe a mezőgazdaság szocialista átszervezésében Amíg a nyugati országok atom- kutatásai a háború és nyomor útját, más országok gyarmati sorba való süllyedését, a dolgozók mérhetetlen kizsákmányolását készítik elő, addig a béketábor országaiban az atom az emberiség békéjét, jólétét és boldogságát szolgálja, munkájának megkönnyítése útján. Amíg az iparban egyre szélesebb körben alkalmazzuk a korszerű technikát, kiszorítva a fáradságos kézimunkát, addig mezőgazdaságunk lényegében még a kisparaszti kézi és fogatos munkára van alapozva, melynek következtében alacsony a mezőgazdaság hozama és magas az egységnyi ráfordítás értéke. Ez akadálya a gépi technika fejlesztésének, a fejlett agro- és zoo- technika alkalmazásának és magának a mezőgazdaság szocialista átszervezésének, a korszerű nagyüzem megteremtésének. A modem gépekkel felszerelt mezőgazdasági nagyüzemekben jóval alacsonyabb a termelés önköltsége, mint a kisgazdaságokban. A nagyüzemben magasabb a termésátlag, melyből kifolyólag versenyképesebb és életképesebb, mint a szétaprózott kisparaszti gazdaságok tömkelegé, melyek termelését és létét egy egész sor tényező gátolja és akadályozza. E tényezők közül csak a bővített újratermelés lehetőségét kívánom megemlíteni, mint a termelés legkívánatosabb formáját, melyet az ország egyéni szántóterületének 53.2 százalékát képező 1—8 kh területtel rendelkező parasztgazdaságok nem bírnak megvalósítani. Ez a kisparcellás termelés elavultságát bizonyítja. A mezőgazdaságban a kisüzem fékezi a termelőerők fejlődését és a munka termelékenységének növekedését. Ezért az egész világon erőteljes törekvés tapasztalható a mezőgazdaság nagyüzemesítése felé, mely az egyes országokban a fennálló társadalmi rendnek megfelelően megy végbe. A kapitalista országokban a nagyüzemek létrehozása és bővítése a kisparasztság tönkretétele útján valósul meg. Az Amerikai Egyesült Államokban 15 év alatt a 15—20 hektárig terjedi kisgazdaságok száma 717 ezerrel, a; ' 20—40 hektárig terjedő gazdaságok! K 398 ezerrel csökkent ugyanezen idf'Ji alatt a 200—400 hektárral rendel j j kező gazdaságok száma mintegy 24” ezerrel növekedett. I! Nyugat-Németországban is „intézkedtek" a nem gazdaságos kisüzemek megnagyobbítására. A szocializmust építő országokban így hazánkban is a mezőgazdasáf } I nagyüzemesítése a fő célkitűzés, d< j j ellentétben a kapitalista országokkal ' j gyökeresen más módszerekkel, a le-15 nini elvek alapján valósítjuk meg. | j A nagyüzemesítés hazánkban a mezőgazdaság szocialista átszervezése útján kell, hogy végbe menjen, a parasztság szövetkezetekbe való tömörülésén keresztül. Azért kell a parasztságnak kezdetben az alacsonyabb típusú szövetkezeti formákba tömörülni, hogy megismerhessék a szövetkezés előnyeit, a kollektív nagyüzemi gazdálkodás fölényét, saját tapasztalataikon keresztül megszervezzék és magukévá tegyék a szövetkezés eszméjét és gondolatát. A különböző formákon keresztül ki-* j járják a szövetkezés előiskoláit, mípÖj elérik a legmagasabb fokot, a ter-j I melőszövetkezetet. : j Ez persze nem jelenti azt, hog’ ^ minden egyéni parasztnak végig* kell haladni az átmeneti formák mindegyikén, hanem mindjárt a legfejlettebb formát választhatja. A fokozatosság megvalósítását azonban nem úgy kell értelmezni, mint elvi engedményt a szövetkezés útján, hanem mint eszközt arra, hogy az erősen kistulajdonosi beállítottságú dolgozó parasztoknak megkönnyítsük a legfejlettebb formára való áttérést. A mezőgazdaság átszervezésében a múltban alkalmazott módszereink egyik igen jelentős hibája az volt, hogy nem vizsgáltuk az átszervezés elméleti és gyakorlati problémáit, megvalósításának hazai körülményeit. Nem vizsgáltuk a különböző szövetkezeti formák jelentőségét a termelés fejlesztése, a szocialista nagyüzemek kialakítása szempontjából. A korábban meglévő egyszerűbb szövetkezeteket a demokratizálás helyett bürokratikusán felszámoltuk. A földművesszövetkezetek hatásköréből teljes egészében kivették a termelési funkciót és így ezek a dolgozó parasztság tömörítése helyett lényegében az állami kereskedelem egyik ágává váltak. A SZŐ VOSZ IV. kongresszusa a földművesszövetkezetek elé egyik legfontosabb feladatnak a szakcsoportok és társulások szervezését, gazdálkodási módszereik fejlesztését, a fejlett agró- és zootechnikai eljárások bevezetését tűzte célul. A határozat értelmében a szakcsoportok fejlődéséért elsősorban a földművesszövetkezetek a felelősek. Az utóbbi időben földművesszövetkezeteink jó úton haladnak afelé, hogy széleskörű szakmai segítséget nyújtsanak termelésük fejlesztéséhez. Az elmúlt év végén több helyen szakképzett mezőgazdászok vezetésével mezőgazdasági üzemágakat alakítottunk, ezek munkájának ellenőrzésére pedig a legjobb szövetkezeti tagokból termelési bizottságokat szerveztünk. A szakmai támogatáson túl- menve segíteni kell a szakcsoportokat pénzügyileg és messzemenő segítséget kell nyújtani a termelési és könyvelési munkájukban is. Ahhoz, hogy az ezekbe belépett dolgozó parasztok ne rekedjenek meg a fejlődésnek ezen a fokán az kell, hogy törődjünk velük. A törődés egyik igen fontos követelménye a nevelés és a tanítás. Az átmenetet arra kell felhasználni, hogy a dolgozó parasztság kulturális színvonalát tovább emeljük. Meg kell tanítani a parasztságot a munkát a munkát megkönnyítő és a termelést olcsóbbá tevő kis és nagy mezőgazdasági gépek használatára, a nagy táblákon folytatott nagyüzemi termelés előnyeinek kihasználására. Kézzelfoghatóan kell bebizonyítani, hogy csak a nagyüzem teszi lehetővé a könnyebb munkát, az olcsóbb termelést, a nagyobb jövedelmet. Éppen ezért az elkövetkező években a mezőgazdaság szocialista átszervezésének érdekében komolyan kell venni és meg kell valósítani a fokozatosságot. A meghosszabbított gondolkodási idő alatt az egyszerűbb szövetkezeti formákban dolgozó parasztokat nem szabad magukra hagyni. A földművesszövetkezetekben dolgozó mezőgazdasági szakembe reknek türelmes, meggyőző munkával kell tanítani, nevelni azok tagjait. A türelmes tanító és nevelő munka legyen határozott, célratörő, de semmi esetre sem elvtelen, vagy erőszakos. A földművesszövetkezeti agronó- musok nyiltan foglaljanak állást a mezőgazdaság szocialista átszervezése mellett, ne kendőzzék, hanem tevékenykedjenek annak megvalósításán, mert a földművesszövetkezetek csak úgy tudják betölteni eredeti hivatá^^^^^ÇÊ^Ê^Ê^S^É^Ê^iÆi^Süsukat a termelés szervezése, a mezővj 'azdasági nagyüzemek megteremtése * ttján. Ï! \í i! « i! Láttuk — Hallottuk! .., hogy szaporodik azoknak ai földművesszövetkezeteknek száj ma, amelyek elfogadták a paksi\ fmsz. költségcsökkentési versenykihívását. A tamási járásban azjl iregszemcsei, a magyarkeszi, aj nagykónyi, az ozorai és felsőnyékig fmsz. jelentette be a költségcsökkentési versenyhez való csatlako-\ zását. * .., hogy a bogyiszlói fmsz-nél az} 1. sz. italboltot átszervezik köz i ponti étteremmé. Ehhez a tagsági 12 000 Ft értékű társadalmi mun-j kával járul hozzá. így fognak} ugyanott tekepályát is építeni. * .., hogy a szakályi fmsz. 2. sz i italboltjában ez évben 6 esetben, ai boltoknál 3 esetben végeztek lel-' tározást. A leltározások soráv\ hiány nem volt. Az ital tárolása is a követelményeknek megfelel. * .., hogy a kocsolai fmsz. nőbi-S zottsága és szakszervezeti bízott sága kezdeményezésére 23 taggalJ fmsz-i színjátszó kultúr csoport j alakult. Első előadásban a Csárdáskirálynőt akarják bemutatni. A\ szerepek szétosztása is megtörtént [ A szereplők betanítását Moharos! Imre és Szemes Béla pedagógusokíj végzik. ltján. Hinkel Károly MÉSZÖV mezőgazdasági osztály. Mit tett a Bonyhádi Földművesszüvetkezet a gépi munka elterjesztése érdekében Mint ismeretes, a gépi munkára való szerződtetést a gépállomásoktól az fmsz-ek vették át. Ez a rendelet igen jelentős lépést jelent a gépi munka széleskörű elterjesztésében, azonkívül így az fmsz-ek is jobban belekapcsolódnak a mezőgazdasági termelés irányításába. így most fontos feladat hárul az fmsz-ekre, s min dent el kell követniök, hogy teljesítsék. A feladat megoldásában legtöbbet kell tenniök a mezőgazdászoknak. Mindent el kell követnünk, hogy a munka menjen, különösen most, hogy a mezőgazdaságban meg késett minden munka a kedvezőtlen időjárás miatt, s rövid egy hónap alatt kell megoldani mindent, amit még lehet. Mit tettünk mi a bonyhádi fmsz -nél a gépi munka jó beindítása és elvégzése érdekében? Tervszámúnk igen magas, összesen egész évben 8415 normál holdat kell leszerződtet nünk a gépi munkára. Hogy ezt meg tudjuk oldani, minden eszközt meg kellett ragadni, ami rendelkezésünkre áll. A mezőgazdasági felügyelőkkel együttműködve gazdagyűléseken széleskörben ismertettük a gépi munka jelentőségét, előnyeit, azonkívül az igazgatósági tagokkal, termelési bizottsági tagokkal külön gyűléseken megbeszéltük a gépi munka szerződéskötésével kapcsolatos rendeletet és a teendőket ezzel kapcsolatban, mi lesz a feladatuk ebben a munkában a termelési bizottsági tagoknak és az egész vezetőségnek. Eredményeink már vannak, de még kevés. Összesen mintegy 390 normálhold van leszerződve eddig. De, hogy nincs több, ennek az egyik legdöntőbb oka a kedvezőtlen időjárás, azonkívül még sok gazda fél attól, hogy a gépállomás nem végez megfelelő munkát, s mi ennek ellenkezőjét csak akkor tudjuk bebizonyítani, ha megfelelően beindulnak a mezőgazdasági munkák. Tehát reánk, mezőgazdászokra vár az a feladat, hogy a gépi munkát céljának megfelelően még jobban elterjesszük és minőségén is javítsunk. Mózes Imre fmsz-i agronómus Eredményesen dolgozik a takarékszövetkezeti előkészítő bizottság Szakoson Márt hírt adtunk arról, hogy a szakcsi fmsz. közgyűlésén elhatározták: takarékszövetkezetet kell alakítani és e célból előkészítő bizottság alakult. A közgyűlési határozatnak megfelelően az előkészítő bizottság munkához látott. A lakossággal ismertetik az alakulandó takarékszövetkezet célját, feladatait és előnyeit a dolgozó parasztság számára. A szervező munkában Akér János állatorvos, Lengyel Flórián és Du- zsáki István jártak az élen, de nem ültek tétlenül az EB többi tagjai sem. I Munkájuk nyomán eddig hetvenen írták alá a belépési nyilatkozatot és ebből 67-en a 100 Ft-os részjegyet is befizették. Ügy tervezik, hogy április 19-én tartják az alakuló közgyűlést. Erre az időre biztosítják a megalakuláshoz szükséges taglétszámot (legalább 100 fő). Ezirányú tervüket teljesíthetik, ha továbbra is nagy lendülettel végzik a szervező munkát. Sőt a tervezett alakuló közgyűlés időpontjáig az alakuláshoz szükséges taglétszám megduplázódhat, ameny- nyiben a működési terület fmsz-i (K ocsola, Dalmand, Lápafő, Nak) ebben közreműködnek. Ez szükséges azért is, mivel az alakuló közgyűlésen választott vezetőségbe a működési terület községeiben lévő tagság képviselői a taglétszámtól függően, a taglétszám arányának megfelelően kerülhetnek be. J—o ÍGY DTUK IP öbb különböző értekezleten " vettem részt, ahol a földművesszövetkezet dolgozói is jelen voltak és ott részükről vita tárgyát képezte az, hogy egy szövetkezeti dolgozó miként segítheti a mezőgazdaság szocialista átalakítását. Itt kívánom elmondani azoknak, akik nem látják tisztán, miként kapcsolódhat be egy szövetkezeti dolgozó a már fent említett munkába. Én magam a Kocsolai Föld- műveszszövetkezet italboltkezelője vagyok. Családtagjaim, valamint hozzátartozóim mind mezőgazda- sági munkával foglalkoztak. Felkerestem azokat a családokat, akik teljesen földnélküliek voltak és elbeszélgettünk arról, hogy hogyan is tudnánk az új időknek megfelelően továbra is mezőgazdasággal úgy foglalkozni, hogy az teljes lekötöttséget és kenyeret tudjon biztosítani részünkre. Megemlítem azt, hogy ezeknek a családoknak nagyrésze a környező állami gazdaságokban dolgozott, mint mezőgazdasági bérmunkás. Ezek az emberek többszöri beszélgetésünk után rájöttek arra, hogy a szövetkezés adta lehetőség bőven biztosítja részükre a megélhetést. Hallgattak reám az emberek, mert mint egyéni gazda is kiváló eredményeket értem el úgy az állattenyésztés, mint a növénytermelés területén. 2000 öl területen cukorrépamagot termeltem, amelyért 20 000 Ft-ot kaptam. Sertéstenyészetem is elit rekord, amelyből szintén magas bevételekhez jutottam. [így 1957. őszén megalakítotn tűk 10 családdal, 20 taggal, 104 kh. állami tartalékterületen az I-es számú Rákóczi Termelőszövetkezeti csoportot. A tszcs- ben lévő családok bőven rendelkeznek munkaerővel és így olyan személyek is vannak, akik ma még nem tagok, azonban a közös munkából kiveszik a részüket. Hogy ezeknek is bőven legyen munkájuk, azt határoztuk el, hogy olyan növényféleségeket termelünk, amelyek intenzívebb munkát igényelnek. Vetésterületünket ezen oknál fogva, főleg Ipari és nemesített vetőmagszaporító növényféleségekből állítottuk össze. Így pl. 25 kh. Aranyözön kukorica, 10 kh. kisvárdai Rózsa burgonya, 10 kh. repce, 8 kh. cukorrépa, 4 kh. napraforgó, őszi vetéseinkben másodnövényt is fogunk termelni. Többek között 10 kh. szarvaske- rep, repce és az árpa után pedig muhart és kölest, amiből az őszszel beállítandó közös jószágállomány (szarvasmarhahízlalás) takarmány bázisát részben biztosítani tudjuk. Ugyanígy a takarmánybázis biztosítását fogja szolgálni a cukorrépakorona lesilózása. ÉP okán azon vitatkoznak, hogy mennyi és milyen mértékű legyen a közös vonás egy ilyen I-es típusú tszcs-ben. Megállapításunk az, hogy mennél több a közös vonás, annál nagyobb a jövedelem. A közösségi munka nemcsak kint a földeken nyilvánul meg. Az állatállományunkat is jelen esetben közös baromfiállománnyal kezdjük meg. Ez esetben 3000 db naposcsirkét állítunk be szerződéses alapon és ezt az állományt fokozatosan növeljük. Keller Adám • Kocsola
