Tolna Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-11 / 85. szám

1958 április 11. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 (Folytatás a 2. oldalról.) etwmccsere folyt a két párt kapcso­latait érintő kérdésekről. A szívélyes, baráti légkörben lefolyt megbeszélé­seken a két párt között az összes megtárgyalt kérdésekben teljes egyet­értés nyilvánult meg. A két párt képviselői megállapí­tották, hogy az MSZMP és az SZKP együttműködése teljes egészében a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártia kül­döttségének tárgyalásairól 1957 már­cius 28-án Moszkvában aláírt nyilat­kozat alapján fejlődik. Az elmúlt idő­szakban a két párt kapcsolatai még jobban megerősödtek és jelenleg az MSZMP és az SZKP állandó kap­csolatban vannak, hogy tájékoztas­sák egymást a kölcsönös érdeklődésre számot tartó legfontosabb kérdések­ről. Az MSZMP és az SZKP képvise­lői egyöntetűen leszögezték: A Magyar Népköztársaság gazdasági és belpolitikai helyzetének gyors kon­szolidációja annak köszönhető, hogy­an MSZMP a marxizmus—leninizmus megingathatatlan elvein alapuló helyes politikát folytat. Ez a politika teljes mértékben megfelel a magyar dolgoeó nép alapvető érdekeinek és óhajának, alkotóan egyezteti össze a szocialista forradalom és a szocialista építés általános törvényszerűségeit a Magyar Népköztársaság fejlődésének konkrét történelmi feltételeivel. Az MSZMP és az SZKP képviselői­nek termékeny eszmecseréje a test véri kommunista és munkáspártok kétoldalú tanácskozásainak feltétlen hasznosságát bizonyítja, A leiek hang súlyozzák, hogy a pártjaikat érdeklő kérdések közös megbeszélése végett a jövőben is találkozni kívánnak. Emellett a két párt képviselőinek véleménye szerint a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom érdeke szempontjából hasznos megszervezni a testvéri kommunista és munkás­pártok képviselőinek többoldalú időn kénti találkozóit is. A két küldöttség úgy véli, hogy a testvérpártok képvi­selőinek 1957. novemberi moszkvai értekezletei nagymértékben hozzájá­rultak a nemzetközi kommunista mozgalom egységéhez és összeková- csoltságához, valamint a népek kö­zötti béke megvédéséhez. A két párt képviselői hangsúlyoz­zák a kommunista- és munkásmoz-r galomban mutatkozó opportunista áramlatok elleni harc és a marxista— leninista tanok eszmei tisztaságáért folyó harc nagy fontosságát. A jelen körülmények között, ami­kor az imperialista reakció különös erőfeszítéseket tesz, hogy meggyen- gítse a kommunista és munkáspár­tokat. aláássa azok egységét, meg­gyengítse összekovácsoltságukat, a reakció egyik fő fegyvere a revizio- nizmus különböző áramlatainak tá­mogatása a kommunista és munkás­pártokon belül, hogy így fékezze a kommunista eszmék mindinkább nö­vekvő befolyását a világ népeire. Ezért mindkét párt kötelességének tartja, hogy határozott harcot foly­tasson a revizionizmus, mint a párt egységét fenyegető veszély ellen, A Magyar Szocialista Munkáspár' és a Szovjetunió Kommunista Pártja képviselői rámutatnak arra a ve­szélyre is, amelyet a dogmatizmus és a szektásság jelent a kommunista és munkásmozgalomban, minthogy ezek a jelenségek gátolják a marxista —leninista elmélet fejlődését, an­nak konkrét viszonyokra való alkal­mazását és betűrágással helyettesí­tik az egyes országokban fennálló konkrét körülmények tanulmányo­zását. A dogmatizmus és a szektás- ság elszakítja a pártot a tömegektől, ami semmiesetre sem vezethet a munkásosztály, s a szocializmus ügyé nek győzelméhez. A Magyar Szocialista Munkáspárt és ? Szovjetunió Kommunista Pártja kifejezi a proletárinternacionaliznric lenini elveihez való tántoríthatatlan hűségét és kijelenti, hogy a két párt a jövőben is elszánt harcot folytat az ellenség arra irányuló kísérletei ellen, hogy a nacionalizmust a népek közötti ellenségeskedésre és gyűlö­letkeltésre használja fel. A tárgyalások folyamá.n a két párt képviselői megvitatták a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjet­unió Kommunista Pártja testvéri kapcsolatainak további bővítését célzó konkrét intézkedéseket. A S^ovjeliaisió pari* és kormányküldöttségének köziemé ii v€í w A Szovjetunió párt- és kormány- küldöttsége és személy szerint N. Sz. Hruscsov elvtárs címére igen sok levél és távirat érkezett állami és pártszervezetek dolgozóitól azzal a kéréssel, hogy látogassák meg őket. A Szovjetunió párt- és kormány- küldöttsége szívből jövő köszönetét mond a szervezeteknek és a dolgo­zóknak forró üdvözletükért és bará­ti meghívásukért. Őszinte sajnálatát fejezi ki, hogy nem tehetett eleget a meghívásoknak, mivel a küldött­ség magyarországi tartózkodásának időtartalma korlátozott volt. Tiszta szívből kívánunk önöknek kedves elvtársak sikereket a szocia­lizmus építésében és szerencsét a magánéletben. Viszontlátásra magyar barátaink. A Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió párt- és kormánykül­döttségei teljes megelégedésüket fe­jezték ki a tárgyalások eredményei­vel kapcsolatban és megállapították, hogy megvan minden lehetősége a két ország közötti baráti együttmű­ködés továbbfejlesztésének a politi­ka, a gazdaság és a kultúra minden területén. Kifejezték szilárd elhatá­rozásukat, hogy népeik javára a jö­vőben is fejleszteni fogják kapcso­lataikat. ami tovább erősíti a szocia­lista tábor országainak testvéri össze­fogását és hozzájárul a világbéke megszilárdításához. Budapest. 1958 április 9-én. KÄDÄR JANOS a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, államminiszter. fi szovjet párt- és kormányküldöttség Tatabányán N. SZ. HRUSCSOV, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. i „Süket Fülek” bajnokai Nem mindig adódik olyan kínál­kozó alkalom arra, hogy a süket fülek bajnokai bemutathassák ki­váló képességeiket, t. i. azt, hogy milyen művészien lehet valamit „meg nem hallani”, vagy pedig va­lamit egészen másként érteni, mint ahogyan eredetileg elhangzott. Most egy héten keresztül volt bőségesen alkalom erre. Ki is használtak min­den lehetőséget. Hogy kik a süket fülek bajnokai: A Szabad Európa Rádió, a Párizsi Rádió, a Sunday Times, a Manchester Guardian, a Times és a többiek, a már megszo­kottak ... Hogy egészen pontosak legyünk, elmondjuk: a Párizsi Rádió április 4-én a Magyar Távirati Iroda je­lentésére hivatkozva azt k'zölte, hogy a budapesti nagygyűlésen mintegy 100 000 ember vett részt. Mi ezzel szemben a valóság? Idéz­zük a Magyar Távirati Iroda ide­vonatkozó eredeti jelentését: „A díszszemle befejezése után percek alatt benépesült a hatalmas térség: többszázezernyi ünneplő tömg, amely a katonai egységek felvonu­lását a térség széléről és a környező utcákból nézte végig, a dísztribün körül helyezkedett el.” Egy m>s he­lyen az MTI jelentése így folytató­dik; „S amikor az ünnepség meg­kezdésére ismét megjelenik a dísz­tribünön a nagygyűlés elnöksége, százezrek keze lendül tapsra és len­get zászlót az emelvény (felé .. Egy félreérthetetlen, nem százezer­ről, hanem százezrekről van szó. Bedugták a fülüket, s úgy vélik, ezzel négyszázezer ötszázezer em­ber eltűnik a Dózsa György útról. Mit sem használ a százezrek tu­datos letagadása, hiszen a tényeket megváltoztatni a Iegválogatottabb hazugságokkal sem áll módjában még a Párizsi Rádiónak sem. Az Aitósi-Dűrer sortól a Hősök teréig végeláthatatlan tömegek áradt-k be a térre ... A sok-sok mellékutcáról félórán keresztül hullámzott a fél­milliós tömeg a térre, szálltak tu­catjával a magasba a színes 'ég­gömbök, amelyek színes szalagokat, piros és nemzetiszínű zászlócskákat, vörös szekfűket emeltek a magasba. „E százezer személy között bizo­nyára sokan vannak, akik lelkűk­ben megőrizték a felejthetetlen ma­gyar forradalom emlékét, s nem ne­héz elképzelni, milyen érzésekkel vonultak el a kommunista vezetők képeivel díszített emelvény előtt” — mondja a Párizsi Rádió. — Azt megszoktuk, hogy az 1956-os ellen- forradalmat ők forradalomnak ne­vezik, ám legyen. Abban viszont teljesen igazat adunk a párizsiak­nak, hogy felejthetetlen az 1956-os esemény. Felejthetetlen vo't, s ez a nemzedék megőrzi emlékezeté­ben, amikor az ellenforradalmi banditák a Köztársaság téren ha­lomra gyilkolták az embereket, amikor látták, hogyan dobják ki áldozataikat az emeletekről az utca kövezetére . .. Emlékeztek valóban ezekre a rémképekre, borzalmakra a nagygyűlés részvevői. De emlé­keznek arra is, hogy kik voltak azok, akik ezt a kegyetlen fehér­terrort megfékezték és véget sza­kítottak gyilkosságaik sorozatá­nak ... Mert emlékezett a buda­pesti munkás, azért vonult ki oly nagy számban a Dózsa György útra. ezért volt oly lelkes hangulatú gyű­lés, ahol a szónok és a gyűlés részvevői eggyéforrva ünnepelte hazánk felszabadulásának 13. év­fordulóját. A kommunista vezetők elé ment a budapesti nép, hogy hitet tegyen és kifejezze igenlését a proletár- diktatúra. a népi hatalom mellett, hogy országnak, világnak félreért­hetetlenül tudomására adia akara­tát: együtt a szovjetekkel, a népi demokráciákkal, a szocializmusért, a békéért. A „Süket Fülek” bajnokai „nem hallották”, „nem látták” a buda­pesti nagygyűlést — mert nem akarják tudomásul venni a nép akaratát. De ez mit sem változtat a tényen, a lényegen, legfeljebb arra jó e „bajnokságuk”, hogy újabb százezrek előtt lepleződjenek le. A sárpilisi népi együttes műsoros estet adott a szovjet katonáknak Vasárnap este a szekszárdi szov­jet helyőrség kultúrotthonában mű­soros estet adott a sárpilisi 80 tagú népiegyüttes a szovjet katonák ré­szére. Az országos hírű együttesben a kisgyermekektől a 67 éves Béli Já­nosig és a 72 éves Kovács Jánosig a legkülönbözőbb életkorú emberek szerepeltek. A műsort egy gyermek- játék vezette be, majd pedig kü­lönféle jelenetek következtek. A színvonalas műsorért dicséret illeti Bogár Istvánt is, az együttes veze­tőjét. Igen nagy tetszést aratott a szovjet katonák körében a sárpili- siek szereplése. Az előadás végén megköszönték a szereplőknek és a vezetőnek a színvonalas műsort és megegyeztek abban, hogy május­ban a szovjet katonák kultúrcso- portja vendégszerepei majd Sárpili­sen. Bétán és Becsen is szeretettel fogadták Ovecskint Bátára vezetett Tolna megyei tar­tózkodásának második napján Va- lentyin Ovecskin útja. Párt, állami termelőszövetkezeti vezetőkkel és tagokkal beszélgetett látogatása so­rán. A szövetkezét eredményeinek ismertetése után Ovecskin aziránt érdeklődött, mennyi új belépő van, vonzó-e a szövetkezeti gazdálkodás a kívülállókra. — A zárszámadás után, amelyet december végén tartottunk — mondta Kuti Lajos tsz elnök — 22 fő kérte a felvételét szövetkeze­tünkbe. Zömmel szegényparasztok és agrárproletárok, de két 13 holdas is van köztük. Az egyik agrárproletár elmondta, hogy sokfelé járt és dol­gozott az országban, építkezéseken és másutt, s legnagyobb fáradozásai ellenére is azt kellett látnia, hogy szomszédja, aki szövetkezeti tag, sokkal többet keres, sokkal több mindent tud venni, mint ő. Elhatá­rozta tehát, hogy ő is belép a szö­vetkezetbe. Ovecskin elvtárs megtekintette a tsz állatállományát, amely jórészt Furkó-pusztán van. Bár — és ezt Ovecskin meg is jegyezte — nem a legnagyobb tisztaságot találták a tehenészetben, ami leginkább annak tudható be, hogy építkezés folyik, átalakítják, korszerűsítik az istállót. A sertésgondozók aziránt érdeklőd­tek, hogy a magyar sertésfajták te­nyésztése hogyan vált be a Szovjet­unióban. Ovecskin elismeréssel nyi­latkozott a magyar sertésfajtákról. A látogatás után a községi párt­titkár, Fejes István lakásán beszélgetésre ült össze Ovecskin a bátaiakkal. Amikor ta­pasztalatairól érdeklődtek, elmond­ta, hogy a bátai termelőszövetkezet­nek nagy fejlődési lehetőségei van­nak és ha azokat kihasználja, sok­kal jobb eredményeket tud elérni, mint eddig. Igen (szívélyes fogadtatásban volt része az írónak Bátán, s valószínűleg kellemesen sokáig él benne a félna­pos bátai tartózkodás emléke. A Sárköz népművészetével De­esen ismerkedett Valentyin Ovecs­kin. A népművészeti házban szá­mosán megjelentek fogadására és Vincze Józsefné a háziipari szövet­kezet elnöke ismertette munkáju­kat, majd megmutatta a „sárközi szobá”-t, s elmondta, hogy a brüsz- szeli világkiállításon is résztvesz a sárközi háziipari szövetkezet. Ovecskin elvtárs mindjárt aziránt érdeklődött, hogyan találják meg számításukat a szövetkezet tagjai? Megmutattak egy 70X50 centimé­teres szőttest, amelynek elkészítése során a szövő 49 forint fizetést kap, a rojtozó pedig 14 forintot. A szövő egyéb munkája, a háziasszonyi teen­dők ellátása mellett, könnyen elké­szít egy ekkora darabot, a rojtozó pedig természetesen jóval többet. — A tagok keresete havi átlagban általában 6—700 forint körül mozog — mondta Vinczéné. Ovecskin: — Van-e művészeti cso­portja a szövetkezetnek? Vinczéné: — Van. Működik a tánccsoportunk, énekkarunk. Erede­ti sárközi népszokásokat mutatunk be népi játékok formájában. Ovecskin: — Sokfelé jártam már az országban, de még nem hallottam magyarokat énekelni. Vinczéné: — Pedig tudunk mi azt is. Gyere Katikám, mutasd meg. Ruszejevics Katalin decsi népvi­seletbe öltözött fiatal lány ezután né­hány decsi népdalt énekelt és bemu­tatta a decsi népviseletet, amely nagy tetszést aratott a vendégek kö­rében. Decsi tartózkodása során Ovecskin elvtárs felkeresett egy fa­lusi pedagógust, Szabó Istvánt is, aki nemcsak néprajzi emlékeket gyűjt a Sárköz szívében, hanem jó nevet vívott ki megyénkben mint festőművész is. Jelenleg egy decsi lány portréján dolgozik a népművé­szeti ház részére. Felesége megtanulta a szőttesek készítését és a házi gondok ellátása mellett, most szövéssel foglalkozik. — Azelőtt irodában dolgoztam, de annyira megszerettem a szövést, hogy most már semmi pénzért nem mennék vissza hivatalba dolgozni — mondja. A népművészeti szövetkezet veze­tői egy szőttessel és egy bátai motí­vumokkal díszített húsvéti tojással ajándékozták meg Ovecskin elvtár­sat. A késő délutáni órákban került sor a búcsúzásra, innen Ovecskin Szekszárdra utazott, ahol a Tavaszi szél című könyvéről rendezett an­kéten vett részt. Letenyei György

Next

/
Oldalképek
Tartalom