Tolna Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-09 / 83. szám
19S8 április 9. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 Takarékos beruházások a Paksi Konzervgyárban Á madocsai Igazság Tsz tagjai csatlakoztak a termelőszövetkezetek országos versenyéhez A forradalmi munkás-paraszt kormány az ország termelőszövetkezetei között a magasabb terméseredmények, a jobb gazdálkodás céljai érdekében versenyt hirdetett a ,,Kiváló termelőszövetkezeti gazdaság“ cím elnyeréséért. A verseny feltételeit a Termelőszövetkezeti Tanács Titkársága, a megyei tanács illetékes osztályán keresztül minden termelőszövetkezet vezetőségéhez eljuttatta. A madocsai Igazság Tsz tagjai a verseny feltételeit áttanulmányozták és úgy döntöttek a közgyűlésen, hogy csatlakoznak a versenyhez. Máskülönben ez volt az első termelőszövetkezet, amelyik csatlakozott a termelőszövetkezetek országos versenyéhez. De több termelőszövetkezetben hallottuk még, hogy szintén beneveznek a versenybe: így például a tamási, az aparhanti és paksi termelőszövetkezetek. A benevezést azonban még nem küldték meg eddig a Megyei Tanácshoz. Pedig érdemes versenyezni. Az ország legjobb termelőszövetkezeti gazdasága ugyanis 100 000 forint jutalmat és a kormány vándorzászlaját kapja. A második legjobb tsz 70 000-et, a harmadik pedig 50 000 forintot. A három első díjon kívül kiosztanak még három második, illetve három harmadik díjat is. Minden Tolna megyei iskola mellett gyakorló-kert lesz az idén Az utóbbi években krónikussá vált ..betegség" gyógyításához fognak hozzá rövidesen a Paksi Konzervgyárban. Ez egyébként az egész konzervipar „betegsége”, hogy a termelőberendezés fejlődésével nem tartott lépést a raktározási lehetőségek bővítése, de a Paksi Konzervgyárban különösen nagy nehézséget okoz a félkész, és készáruk raktározása. A korábbi évek iparfejlesztésének aránytalansága így mutatkozott meg a konzerviparban. Több mint 10 présházat, borospincét bérel raktárként a gyár a községben, de raktároznak Duna- földváron. Szedresen, sőt még a távoli Veszprém megyében is. A gyárral szembeni vásártéren pedig hordók ezreiben tárolják a félkészárukat a szabad ég alatt, ahol akár esik az eső. akár a Nap süt, egyaránt megy tönkre a drága, import faanyagból készült hordó, fogy, apad a benne tárolt anyag. És ilyen körülmények között hiába igyekeznek a gyár vezetői, dolgozói a termelési költségek csökkentésén, amit itt megtakarítanak, azt többszörösen ráfizetik a raktározásnál, a hordók javításánál, pótlásánál, a szállítási költségeknél, a tárolási veszteségeknél. Három évvel ezelőtt már megkezdték a raktározási kapacitás növelését. Az üzem átépítésével egyidejűleg felépítettek egy korszerű, nagy raktárt is. Készen voltak a további tervek is az építkezéshez. Az ellenforradalom azonban, aminek következtében igen súlyos helyzetbe került népgazdaságunk, keresztülhúzta a számításokat. nem lehetett folytatni az építkezést. Ma azonban — az ország szűkös beruházási lehetőségei ellenére — megvalósulóban vannak az ellen- forradalom előtti tervek. Ez elsősorban azért lehetséges, mert a gyár rövid lejáratú, úgynevezett önköltség csökkentési hitelből tudja megvalósítani a legfontosabb beruházásokat. ' Még ebben a hónapban megkezdik a húsz, egyenként öt vagon befogadóképességű tartályból álló vasbeton velőtároló építését. Ez a tároló egyike lesz az ország legkorszerűbb ilyen létesítményeinek. A földbe süllyesztett tartályokban biztosítani tudják a félkészárunak legkedvezőbb, egyenletes hőmérsékletet, az anyag tárolási vesztesége, apadása —• ami a barell hordókban való tárolásnál átlagosan több. mint 10 százalékot tett ki, minimális lesz. Keramitkockákkal burkolják a tartályok belső falát, csempével a kezelő- folyosót. Szivattyúrendszer biztosítja majd a tartályok töltését és a feldolgozó üzemmel összekötő csővezetéken keresztül az anyagnak az üzembe való szállítását. A százvagenos velőtároló, amelynek építését a Pécsi 3. sz. Mélyépítő Vállalat napokon belül megkezdi, még ebben az évben elkészül. Ezzel az eddig hordókban tárolt íélkészárunak mintegy 80 százalékát lehet itt raktározni. Jellemző a beruházás gazdaságosságára, hogy az 1.7 millió forintot kitevő építési költség két év alatt megtérül, azt tehát két éven belül visszafizeti a gyár. A megtakarításnak több mint felét teszi ki a félkészáru hiánycsökkenése (a megtakarított gyümölcs- velőből több exportgyártmányt is készíthet az üzem), félmilliót takarítanak meg az import anyagból készülő hordók feleslegessé válásával. Közel négyszázezer forintot tesz ki a szállításnál, a hordók javításánál felmerülő munkabéreknél és a tüzelőanyagnál mutatkozó megtakarítás. A másik, még az előbbinél is „takarékosabb" beruházásnak, a mintegy 150—180 vagonos befogadóképességű barakraktárnak a tervei szintén készek már. Az ezzel kapcsolatos hitelkérelem elbírálása a napokban fog megtörténni, minden bizonynyal a gyárra nézve kedvezően, hiszen ezt az egymillió forintot, amibe ez a raktár kerül, egy éven belül tudja az elért megtakarításból visszafizetni a gyár. Előregyártott vasbetonelemekből és acélcsőből áll majd az új raktár, oldalait valószínűleg pozdorjalemezből készítik. Az ilyen épület raktározás céljaira teljesen megfelel, ugyanakkor lehetővé válik a vidéki raktárak felszámolása. A megtakarításnak közel felét teszi ki a fuvardíj, negyedét pedig a mostani raktárak bérleti díja. A raktározási selejt csökkenésével 140 ezer forintot fognak megtakarítani egy év alatt. A Paksi Konzervgyár igen sokat fejlődött az államosítás tíz esztendeje alatt. Az idén nagyrészt pótolja azt a lemaradást, ami a raktározási lehetőségeknél évről évre nőtt az elmúlt években. Az elmúlt évek folyamán a Tolna megyei iskolák legnagyobb része a községi tanácsoktól 400 négyszögöltől három holdig terjedő nagyságú területet kapott, hogy azon kísérleti kertet létesítsenek. A kertek többsége azonban nincs olyan állapotban, hogy kellő módon segíteni tudná a biológia oktatását, ezért a Megyei Tanács Művelődésügyi Osztálya most a megye valamennyi biológiai tanára részére szaktanfolyamot indít három helyen; Mözsön, Bonyhádon és Iregszemcsén, ahol a kísérleti gazdaság kutatói is bekapcsolódnak az oktatásba. A cél az. hogy a szemléltető oktatás mellett előkészítsék az új tan tervben előírt gyakorlati oktatást is és a mezőgazdasági tézisek alapján minden faluban olyan mintakertet létesítsenek így, amely a falu részére is hasznos lesz. A diákok a mintakertek eredményeit időnkint bemutatják a község gazdáinak s velük együtt beszélik meg kísérleteiket, fajtane- mesítési eljárásaikat, sőt, ahol erre lehetőség van, csemetekertet is létesítenek. A biológia tanárok részére rendezett szaktanfolyam után mindenütt megkezdik az iskolai kertek betelepítését. ! i KTSZ HÍREK Április 4-én megnyílt a kisipari szövetkezetek jubileumi kiállítása. A kiállítást, már az első napokban, töbhszázan megtekintették. * A tolnai Ruházati és Szolgáltató Szövetkezet cipészei részére hathetes szakmai továbbképző tanfolyamot rendeztek. A tanfolyam ideje alatt „vizsgamunkát” készítettek a kisiparosok: egy-egy pár női szandált, rámánvarrott férfi félcipőt és tűsarkú női cipőt. A tan folyamot a minőségjavítás érdekében rendezték. * A dunaíöldvári kisipari szövetkezetek a helyi K IOSZ-szervezet tagjaival közös kultúrcsoportot szerveztek. A kultúrcsoport a közeljövőben fog a közönség előtt bemutatkozni. * A bonyhádi ruházati szövetkezet Harkány-fürdőn szobát bérelt, ahova a szövetkezet tagjait rendszeresen elküldik üdülni. * A dombóvári faipari szövetkezetben a közeljövőben áttérnek a szalagszerű termelésre. így kívánják olcsóbbá tenni a termékek előállítási költségét. * A faddi fémipari szövetkezetnél — a KISZÖV megállapítása szerint — több mint 30 ezer forint értékű elfekvő anyag van. Az anyag értékesítésére az intézkedést megtették. * A gyönki épületkarbantartó szövet kezet kilenc hónap alatt saját teherautóval való fuvarozással 22 267 forintot takarított meg. Úgy számítják a szövetkezet tagjai, hogy a tehergép kocsi vételárát két év alatt a fuvar- költségből megtakarítják. HIBRIDKUKORICA TERMELÉSI ANKÉT SZEKSZÄRDON A Megyei Tanács mezőgazdasági osztályának növénytermesztési csoportjától nyert információnk alapján ma, április 9-én, négy megye legjobb mezőgazdasági szakembereinek részvételével hibrid-kukorica termelési tájértekezletet tartanak. Az értekezletet a Szekszárdi Városi Művelődési Házban tartják meg, ahova mintegy 300 mezőgazdasági szakembert várnak. A hibridkukorica termeléssel kapcsolatos feladatokról Gonda Béla minisztériumi főosztályvezető tart elő adást. A tapasztalatcsere részletes ismertetésére lapunkban még visszatérünk. Ahol egéss télen tavass volt Az Iregszemcsei Kísérleti Intézet irodaépülete melletti üvegházban csodálatos látvány fogadja a belépőt. A kinti arcpirosító tél után mintha meleg nyárba, a trópusok világába lépne az ember... Az üvegházban minden zöld, s a nedves levegő csakhamar vízcseppeket rak a belépő hajára. Pohovits Józsefet az üvegház „főnökét” természetes, hogy virágai között találjuk: gondozza, figyeli őket, mert a virágok éppen olyanok, mint a gyermek. Mindig velük kell lenni, mert ha gazdájuk csak egy percre veszi le róluk a szemét, már bajuk történik. Különösen az ilyen ritkaságszámba menő virágoknak, amilyenek itt vannak ... Tekintsünk csak végig az üvegházon: a terem közepén egy pálmafa vonja magára a figyelmet, melynek levelei már a tetőzet üvegét érik Kicsi neki a hely... Amott egy gyönyörű színekben pompázó virágot látunk. Vezetőnk elmondja, hogy ennek a trópusi növénynek egyik érdekessége az, hogy nem a földből táplálkozik, hanem a leveleiből formált kehelyböl, melyben vizet raktároz. — Ez itt egy amarilis — mondja. — Hat virágot hozott, ez is nagy ritkaság. Ezer közül, ha eggyel előfordul. — És az a kék ott? — mutatunk egy szerényen megbújó, de színeiben gyönyörű virágra. — Az kérem? Fokföldi ibolya ... Szaporítása levélről történik. Ahova nézünk, mindenhol virág nyílik. Az asztal alatt gyöngyvirágok, amott begónia rózsaszín virága pompázik, s a .növény szépségét az is kiemeli, hogy leveleinek egyik oldala vörös, a másik haragoszöld. S ebből a csokorból emelkedik ki a virág szelíd halvá.nyrózsaszínje ... — Mióta foglalkozik virágokkal? — Másfél éve, de megmondom őszintén, hogy soha nem voltam kertész ... Beteg voltam és azt ajánlotta az orvos, hogy ilyen könnyű munkát végezzek, s mivel az intézet igazgatójának tervében volt egy üveg hő.z létesítése, engem bízott meg vele ... Kétezer forint alappal indultam, most körülbelül 80 000 forint értékű növényünk van. Elw.ondja, hogy először csak az intézet szükségletére, dekorálására termeltek, később már eladásra is, s most is igen sokat adnak el. S hogy a kertészek mennyire összetartanak, arra bizonyíték, • • • hogy meg kellett néznünk a primőráruk melegházát is, ahol nem ő, hanem Pálinkás Pista bácsi a „főnök”. Pista bácsit kedvencei között találjuk. Beosztottjai éppen karfiolt raknak ládákba, hogy egy nap múlva már a pestiek asztalán árassza étvágygerjesztő illatát. De étvágygerjesztő ez így is, amint Pista bácsi széthajtja a zöld leveleket, kedve lenne beleharapni az embernek a vajszínű karfiolbimbókba. A melegágyakban katonás rend uralkodik. A paprika, paradicsom, karalábsorok úgy sorakoznak egymás mellett, mintha vigyázba állnának. S amíg mindezt megnézzük, Pista bácsi elmondja azt is, hogy egész télen szántottak primőrárut a fővárosba: salátát, paprikát, paradicsomot ... — Innét lehet, hisz egész télen tavasz volt az üvegházban — jegyzem meg, a nem, is tavaszi, hanem nyári meleg kicsalt& izzadtságcsep- peket törölgetve homlokomról. — Egy kis tél azért volt itt is. Amikor a hóvihar tombolt, behord- ta a havat az üvegházakba, az apró réseken ... De nagyobb kárt szerencsére nem okozott... (b) r Állattenyésztési szakkör alakul Szép sikerrel fejeződött be a zombai és a Szentgál pusztai ezüstkalászos állattenyésztési gazdatanfolyam. A két tanfolyamon, amelyeket Fejes Béla gazdasági felügyelő vezetett, négy hónapon keresztül mintegy 40 hallgató vett részt és kapta meg az X. évfolyamról a bizonyítványt. A vizsgán jól válaszoltak a hallgatók a feltett kérdésekre, amelyeken kívül egy-egy önként választott tárgykörből rövid előadást tartottak az önképzőköri anyag megvitatásaként. A szaktárgyakon kívül vizsgáztak még a hallgatók állategészségügyi ismeretekből, tűzrendészetből, valamint gazdasági számtanból és mértanból. A tanfolyamok eredménye nemcsak abban mutatkozott meg, hogy a hallgatók szakképzés és önképzés terén igazolták szorgalmukat és előrehaladásukat, hanem abban is, hogy a szentgáli tsz-ben tartott tanfolyamon az egyéni gazdák is szép számmal képviselve voltak. Mindkét helyen elhatározták a hallgatók, hogy állandó állattenyésztési szakkört alakítanak, amelynek vezetésére és szervezésére a gazdasági felügyelőt kérik fel. Új szülőkre lelnek az elhagyott gyerekek ÚJ KÖNYV Bernáth Aurél: így éltünk Pannóniában (2. kiadás, Szépirodalmi.) Körülbelül 466 oldal, egészvászonkö- tésben 53.— forint. Kép Bernáth Aurél: Így éltünk Pannóniában című kötetből A nagysikerű emlékirat a három kötetre tervezett Kor és pálya című sorozat első része. Első kiadása rövid idő alatt elfogyott. Huszonnyolc éves, nyájas asz- szonyka lépked mellettem. Üjkeletű még ismeretségünk, de mivel ütünk célja egy, beszédbe elegyedünk. — Egy kisfiúit szeretnék örökbe fogadni. A férjem nagyon meghagyta, amikor eljöttem\, hogy mindenáron hozzak egy kis vendéget, mert a vacsorát már hármasban szeretné elkölteni. Mindketten nagyon szeretjük a gyerekeket, de nekem sajnos mám nem lehet. — Míg ezt mondja, arca szomorúvá válik, kiütközik rajta a medő.ő anyák néma fájd,alma. A szürke épület előtt megállunk. Rajta kis réztábla: „Gyermekvédő Otthon.” Egy tágas teremben már több felnőtt ember várakozik. Akik gyerekkel jöttek, nehéz, válsó.gos helyzetben vannak, s védelmet kérnek apró gyermekeik számáma. A látogatók nagyrésze azonban gyereket szeretne örökbe fogadni. Egy kövér ripacsosképű asszony a tartásdíj iránt érdeklődik. Szívenüt a rideg valóság: ez az asszony nem a gyerekre kíváncsi, csak azt nézi menynyit kap a fogadott gyerek után. A vendégek legtöbbjét azonban önzetlen embersége, szerető szíve hozta ide. Van itt olyan őszhajú asszony, akinek ötven éve nem hozott virágzást. Fiatal korában gyönyörű, karcsú alakja volt, s azt nem akarta „elrontani” a szüléssel. Most egy fiút szeretne örökbe fogadni, aki teljesen ó.rva, hogy nevükre vehessék. A gyermekek arcát fürkészem. Vannak köztük tíz-tizenkét évesek, legtöbbje négy-nyolc éves, de akadnak egészen aprók is. öröm és bánat még ismeretlen az egészen kicsik számá.ra. Beszélgetnek, játszanak, látszólag nem zavarja őket a felnőttek társasága. Bizonyára megszokták már az ilyen szemléket. Többen közel merészkednek a nagyokhoz. Fiatal szomszédomhoz is szegődik egy szőke fiúcska. Vékony kis emberke, de szeme úgy csillog, mint a hegyi tó tükre. Az asszonyka, mint virágszirmot, úgy fogja kezébe a gyerekarcot. — Hogy hívnak? — Pittinek! Már meg is történt a választás. Könnyebben ment, mint gondolta volna. Nyílik az ajtó, újabb látogató. Fiatal nő, karján öt év körüli gyermeket tart. Néhány kurta mondatban elmondja egész életét. Valamikor tanítónőképzőbe járt, de egy férfiért elhagyta az iskolát és szüleit is. Egy éve betegeskedik tüdejével, s a férje elhagyta. Most kórházba kell mennie és nincs kire hagyni gyermekét. Sűrű könnyek közt búcsúzik fiától, aztán átadja az egyik gondozónőnek. A gyerek riadtan néz vissza anyjára, aztán elsírja magát. A nő kirohan, hogy hamarabb élje át a válás perceit. A fiú még jobban sír, s visszajön az anya is. Nehéz a búcsúzás ... Az állam mindent megtesz, hogy minél jobb környezetben nevelkedhessenek az ilyen elhagyott gyermekek, de szülői szeretetet csak a szülő tud adni. S igazán jó az lenne, ha nem volnának elhagyott gyerekek. HAMAR IMRE