Tolna Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-27 / 99. szám
„Legfontosabb, hogy megtaláltuk azt a közös utat, amelyen együtt haladhatunk az asszonyok minden rétegével“ Este hét óra. A tolnai Gazdakör helyiségében megtelnek a széksorok. Mintegy 130 földművesszövetkezeti nőtag ült össze tanácskozásra. Képviseltette magát községünk nőlakosságának minden rétege. Itt látjuk a dolgozó parasztasszonyokat, a tsz- dolgozókat, a Selyemfonó és Pamutszövőipari Vállalatok üzemi nőbizottságának tagjait, alkalmazottait, pedagógusokat, háziasszonyokat. AZ ÉRTEKEZLET vezérgondolata; legfontosabb, hogy megtaláljuk azt a közös utat, amelyen együtt haladhatunk az asszonyok minden rétegével. 1957 augusztus 30-án a földműves- szövetkezeti nőbizottság a megyében elsőnek alakította meg a Földműves- szövetkezeti Nőbizottságot. Az eltel idő alatt a tolnai földművesszövétke- zeti nőbizottság eredményes munkára tekinthet vissza. Munkánk közé tartozott, hogy a földművesszövetkezeti célkitűzéseket a mai és a holnapi szövetkezeti nőtagokkal ismertessük, belevonjuk őket a földművesszövetkezet termelést segítő, értékesítő, áruellátási és kulturális tevékenységébe és a jövőben is azon leszünk, hogy az élet minden területén kapcsolatba kerüljünk a község asszonyaival és leányaival, — mondotta beszámolójában dr. Verseghy Ferenc- né, a földművesszövetkezeti nőbizottság elnöke. — Ez a megállapítás a földműveszövetkezeti nőbizottság dús, mindent felölelő munkaprogramját foglalja magában, mely szerves részévé vált a községi nőtanács munkájának. A nőtanáccsal való szoros kapcsolat, együttműködés különösen a nőtagság sajátos problémáinak megoldása és kulturális nevelése érdekében válik szükségessé. A SAJÁTOS problémák megoldása terén a földművesszövetkezeti nőbizottság a részjegyekből vásárolt két mosógép beállításával megtette az első lépést. Jelentősen megköny- nyíti a parasztasszonyok és földdel foglalkozó háziasszonyok munkáját az aprómagvető kisgépek kölcsönzése és a boltokban bevezetésre kerülő „előre megrendelések” a nagy nyári munkák idejére. (Az asszonyok a rendeléseket előre beadják és azokat a kívánt napokra elkészítik.) A boltosbizottságok munkája jelentősen hozzájárul a vásárló asszonyok apró- cseprő gondjainak, kívánságaiknak megoldásában. A boltosbizottságok ellenőrzései nyomán igen jelentősen megjavult a szövetkezeti boltok tisztasága, a vevőkkel való foglalkozás kulturáltsága, ha nem is nagymértékben, de emelkedett. Az ellenőrzéseket tovább fokozzák és különös tekintettel a tisztasági hónapra, a vöröskeresztes aktívákkal kívánják elérni, hogy a szövetkezeti boltok tisztaság tekintetében mintaboltokká váljanak. A földművesszövetkezeti nőbizottság továbbra is feladatának tekinti, hogy az üzemi nőbizottságokkal együtt a Községi Nőtanács segítségére legyen a helyi és az országos akciók lebonyolításában. Ilyen volt például a Szovjet—Magyar Nőtalálkozó és a Nemzetközi Nőnap ünnepségeinek megszervezése. A nőbizottság rendezte a földművesszövetkezeti batyús- bált, melynek bevételének jelentős részét a fóti Gyermekváros javára fordították. Több községünk női lakosságát érintő problémák kerültek megbeszélésre, mint a gyermekjátszóterek bővítése, a nyári iskolai napköziotthonok fenntartása, a húsellátás kérdése, a boltok nyitvatartási ideje, az áruválaszték bővítésének problémája, stb. ÉL, DOLGOZIK a szövetkezeti nőbizottság, s ahhoz, hogy jó munkát végezhessen, szüksége van a szövetkezeti asszonyok, lányok segítő, lelkes munkájára. Ehhez a munkához hív mindenkit, akihez még nem talált utat a hívó szó. Jöjjenek, segítsenek megoldani községi problémáinkat, hiszen saját életükről van szó, itt élnek, itt nevelik gyermekeiket, s a szebb, boldogabb életért dolgozzanak velünk! A lelkes hangulatú gyűlésnek vége. Hazafelé menet eszünkbe jut, hogy mennyire igazak Lenin szavai, hogy „nem az egyes nők ragyogó tettei... a legjelentősebbek, hanem inkább a nők millióinak mindennapos jelen- tektelen tettei, még a legegyszerűbbeké és a legszerényebbeké is”. Takács Istvánné szöv. dolgozó, Tolna Hegyezzéklki a ceruzájukat a kurdi ^kőművesek... Évek óta vajúdó probléma megoldásán fáradozik most a Kurdi Földművesszövetkezet vezetősége. A község lakossága, a szövetkezet egész tagsága régi vágya az, hogy Kurdon is legyen szeszfőzde. Ugyanis közismert, hogy Kurd és vidéke földművesszövetkezet területén gyümölcs bőség szokott lenni, tehát adva van a cefrézési lehetőség, helyesebben a pálinkafőzés alapanyaga a község határában könnyen összegyűjthető. Elismeréssel kell megemlékezni arról, hogy a helyi szervek is: párt, a tanács, Hazafias Népfront a legmesz- szebbmenőkig segítségére áll a szövetkezet vezetőségének — helyiség, terület átengedés, szervezés és sok más formában, úgyhogy, már az épület átalakítása folyamatban van. És ha már az épület átalakítását említettük, beszéljünk a kurdi kőművesmesterek „ceruzájáról" is. Tudjuk, hogy egyes maszek mesterek ceruzája olykor-olykor elég „vastagon szokott fogni.“’ (Régi magyar közmondást kell idéznem; „akinek nem Inge, ne vegye magára”). Szóval a szövetkezet vezetősége a leendő pálinkafőzőé épület átalakítására költségvetési pályázatot kért a kurdi szakemberektől. A költségvetés egyike 5800 forintról, a másik pedig 6175 forintról summázott. A költség- vetés olvasgatása közben olyan érzésünk keletkezett, hogy más utat kell járnunk, ha célba akarunk érni a rendelkezésünkre álló forrás eszközzel. nyér az van, el is adják a boltok, kifogása egyeseknek az, hogy miért kell boltnyitásra várni. No, ezen lehetne javítani, ne egyszerre nyissanak a boltok, tehát igazítani kell a nyitvatartási időn, mint az óramutatón, amikor siet, vagy rostál. Az értelmiségi, az irodai dolgozók egyik másikának néha-néha szüksége volna salátára, zöldhagymára és egyéb zöldségfélére. Kitűnt a szűnni nem akaró vitában, hogy nincs zöldségtermelés a községben, honnan importáljanak a kenyér, zöldségbolt számára. Úgy hírlik, hogy hetente még 50— 1.0(0 csomó zöldhagyma forgalomra is lehetne számítani. A védelem azt is közbevetette, hogy a forró, gőzölgő kenyér, nem jó hatással lehet a zöldségfélékre. „Dániel a forró kemencében“’ élve maradt a régi feljegyzések szerint, de manapság már nincsenek csodák. Én mégis csodálkozom, hogy az ügyvezető miért nem készül fel alaposabban a gyűlésre. Javaslom, hogy a napirendi pontokat alaposan gondolja át, kivitelezési lehetőségeit a helyi szervekkel beszélje meg, mérje fel a lehetőségeket, szóval kész, határozott tényeken nyugvó problémák megoldását keli előterjeszteni... Akkor gördülékeny lesz a gyűlés és nem fog hajnali órákig eltartani. Hipotézisre nem lehet építeni, (x) B. B. Láttuk — hallottuk ... hogy a Paks és Vidéke Körzeti Fmsz dunakömlődi helyi szervezeténél az elmúlt napokban — ha elkésve is — megalakult az fmsz-i nőbizottság. A nőbizottság tagjai Hornok Bálintné, Nándori Lajosné, elnökéül pedig Polányi Máténét választották. A nőbizottság munka- programot készített és együttműködik a helyi Nőtanáccsal; ... hogy a nagydorogi fmsz keretében a dolgozó parasztok két cukorrépatermelő szakcsoportot alakítottak; . :. hogy a kocsolai földművesszövetkezet nőbizottsága több mint 1400 forinttal járult hozzá a Gyermekváros felépítéséhez, mely összeget be is küldték a Megyei Nőtanácsnak; . ;. hogy a bátaszéki földművesszövetkezet a helyi KTSZ-ekkel és a KPVDSZ-el egyetértésben a dolgozók szórakozására klubhelyiséget létesített, amelyben színpadot, televíziót, biliárdasztalt és egyéb szórakozási eszközöket biztosítanak. Az év bálja ... mondta találóan az egyik résztvevő a nagysikerű dombóvári kereskedelmi dolgozók bálján április 18-án, szombaton este. Valóban kiemelkedő volt e rendezvény, szinte minden tekintetben. A művelődési otthon gyönyörűen díszített terme mintha a csodásán szép természet egy kiemelt gyöngyszeme lett volna. Az üde-zöld pálmák, páfrányok, aszparáguszok, szinte eltüntették a zord, szögletes falakat. A jácintokkal ékesített asztalok katonás rendje, a rendezők udvarias magatartása, a két zenekar nagyszerű munkája, szorgalma, a kultúrműsor gördülékenysége — nó és sikere — mind, mind élményt jelentett. A közönség hatalmas hulláma tanújelét adta, hogy tiszteli Dombóvár kereskedelmi dolgozóit, hiszen talán egyetlen meghívott sem maradt otthon. Szólni kell a kitűnő, hangulatról, amely tetőfokán is • •• megmaradt nemesnek, emberinek. Aztán a szellemes „leg” versenyről, melyen sokat derültek az egybegyűltek. Már hogyne derültek volna, amikor eredményhirdetéskor megtudták, hogy a „legszebb” férfi cím elnyerője Kerecsényi Béla, a „legrosszabb” táncos Horváth Gyula, a „legtöbb” virslit Gőgös Sándor fogyasztotta és így tovább. S hiába mutatott hajnali négyet az óramutató, a sokaság nem ritkult. Ja kérem, ki siet el onnét, ahol jól érzi magát? Egyszóval így volt, szép volt az „év bálja” Dombóváron. Reseterits István Dombóvár Azt javallom a kurdi kőműveseknek, hogy hegyezzenek ceruzát! Ha arra illetékes felügyeleti szervek a költségvetést felülvizsgálják, lehet, hogy kifogás tárgyává teszik a vastagon fogó ceruza produktumát. „Jobb a sűrű garas, mint a ritka forint” . ;. (X) Kell-e Kúrára kenyérbolt piaci standdal? A vezetőségi ülés több napirendi pontja közül sokáig a körül folyt a vita, hogy csináljon a szövetkezet kenyérboltot, ahol zöldségfélék árusítását is megoldaná a szövetkezet, legnagyobb bökkenőt persze a helyiség kérdése okozza, mert a borbély elmegy, csak azt nem lehet tudni, hogy mikor és hová, szóval beszél a kérdésről, de esze ágában sincs komolyan foglalkozni a dologgal. KeNe feledkezzünk meg a részjegyalapnövelésről Földművesszövetkezeteink még a múlt évben a földművesszövetkezetek IV. Kongresszusa tiszteletére a SZÖVOSZ felhívására mozgalmat indítottak a részjegyalapok növelése céljából. E téren a múlt évben elért eredményekről rendszeresen beszámoltunk olvasóinknak. A rész- - jegy alapnövelés munkája ezévben is komoly feladatot ró földművesszövetkezeteinkre, amelyet — ahogy az ezév első negyedévi részjegyalapnör velési tapasztalatai mutatták — sok szövetkezetünk magáévá is tett. Ezt bizonyítja például, hogy a dombóvári földművesszövetkezet több mint 9000 forinttal, a simontornyai földművesszövetkezet 8400 forinttal, a tolnai 6516 forinttal, a bátaszéki 5250 forinttá. növelte részjegyalapját. Azonban több földművesszövetkezetünknél, mint például a szakcsi, a kocsolai földművesszövetkezetnél megfeledkeztek a részjegyalapnövelési munkáról. Ezév első három hónapjában $ nem növekedett az említett fö.d- művesszövetkezetek részjegyalapja. Több földművesszövetkezetnél, mint például Harcon, Regölyben és másutt nem kielégítő a részjegyalapnövelé- ' | sekkel kapcsolatos felvilágosító ( i munka, amit az ezévi befizetések 11 alacsony számai mutatnak. A rész- jegyalapnöveléssel kapcsolatos feladatokat egyetlen földművesszövetkezeti dolgozó sem tarthatja egy szűk kampánynak, ez állandó feladatot kell, hogy képezzen földművesszövetkezeteinknél. Ezért földművesszövetkezeti vezetőségeinket, dolgozóinkat saját szövetkezetük további fejlődésed arra kötelezi, hogy ne feledkezzenek d meg a részjegyalapnöveléssel kap-(. csolatos feladatok elvégzéséről. VALAHO Az ellenőr kartársat ismerte már mindenki a jaluban, amikor a minap ismét megérkezett. Midőn leszállt az autóbuszról, cigaretta után nyúl a zsebébi, hogy rágyújtson. Azonban szomorúan kellett tapasztalnia, hogy még egy szét- feslett Harmónia sincs a zsebében, mert otthon felejtette a gyufával együtt. Nos, mit lehet ilyenkor mást tenni, mint, hogy benyit a boltba. A bolt tele van vásárlókkal és az ellenőr annak rendje és módja szerint nem tolakszik oda a pulthoz, hanem megáll és várja, hogy rákerüljön a sor, mert hát azt az ellenőrök nagyon jól tudják, hogy a protekció ellen küzdeni kell, így tehát még az ellenőrnek sem jár protekció. Várja türelmesen, hogy rákerüljön a sor. A boltveztő sem vette észre mindjárt, mert neki többek között van egy olyan különös szokása, hogy csak akkor emeli fel a fejét, amikor valaki másodszor mondja, hogy „legyen szíves, adjon már egy kiló konyhasót.” Különben mindig a pultot, vagy a földet nézi. Szimatja azonban úgy látszik nem rossz, mert az ellenőr kartársat azért csakhamar észrevette, még mielőtt az odakerült volna a sorrend betartásával a pulthoz. Észrevette és mindjárt lekapta fejéről a süveget, hogy méltóképpen üdvözölje a „vendéget”, másik kezével pedig meglökte az inast, hogy 6 is ve* gye észre és köszöntse az ellenőr kartársat, majd pedig áthajolt a pulton s „utat” csinált a várakozó tömegben, hogy a nem mindennapi vendég odajuthasson a pulthoz. — Juli néni, menjen már odébb, látja, hogy az ellenőr kartárs .. ■ — Látom, látom, lelkem, de így sosem kerül rám a sor ... Megalakult megyénk negyedik takarékszövetkezete A szakcsi földművesszövetkezet tagjai, dolgozó parasztok a mérleg- beszámoló közgyűlésén takarékszövetkezet létesítésére hoztak határozatot. Az e célból választott előkészítő bizottság április 19-én a takarékszövetkezet alakuló közgyűlésének megszervezésével munkáját befejezte: megalakult a Szakcs és Vidéke Takarékszövetkezet. A takarékszövetkezetnek 105 tagja van, ebből 99 fő a 100 forintos részjegyét is már az alakuló közgyűlést megelőzően befizette. Az alakuló közgyűlésen 9 tagú igazgatóságot és 6 tagú felügyelőbizottságot választottak, majd az igazgatóság dr. Fehér Jánost választotta meg a takarékszövetkezet igazgatósága elnökének. —J. L... — Tessék parancsolni kartársam, mivel lehetek szolgálatára. Talán az ellenőrzési könyvet, vagy a papírokat... — Oh, nem, nem — szabadkozik az ellenőr és kezdi magát fe- szélyezetten érezni, hogy most miatta ilyen felzúdulás van. — Csak egy doboz cigarettát és egy gyufát kérek ... — Lágymányosit, vagy pécsit tetszik parancsolni. — Mindegy kérem. — No de mégis, a dohányos ember ugyebár kiszokta választan1 a kedvenc cigarettáját. Közben a tömegből is halk suttogás hallatszik: — Milyen udvarias tud lenni ez a boltos egyes emberekkel szemben. De mivelünk... — Hja kérem, mi nem vagyunk ellenőrök ... B.
