Tolna Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-25 / 97. szám
1958 április 25. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 A kisipari szövetkezetek gazdasági fejlődése Szövetkezeteink a lakosság érdekében ! A kisipari termelőszövetkezetek feladatai közül az egyik legfontosabb a lakosság közvetlen igényeinek kielégítése, a javítás és szolgáltatás mellett, valamint hiánycikkek termelése, amit esetleg a gyáripar, adottságainál fogva, nem képes termelni. Ha megnézzük, hogy az ellenforradalom leverése óta ennek érdekében mit tettünk a megye kisipari termelőszövetkezeti vonalán, meg kell állapítani, hogy értünk el eredményeket. Csak egynéhányat említünk meg, mint például a Tolnai Fém- tömegcikk KTSZ-t, mely szövetkezet még nincs egy éve, hogy megalakult és termelésének legnagyobb részét a hiánycikkek termelése teszi ki. így például: kerékpár gyermekülés, kerékpár csomagtartó, csatornavasak, mézeskanna, mosdóállvány, horganyzott mosóteknő, ereszcsatorna stb. Ezek a cikkféleségek már hosszabb idő óta hiánycikként szerepeltek és éppen ezért ez a KTSZ ezekből több 10 ezer számra gyárt nemcsak a megye részére, hanem országos ellátásra is. Vagy nézzünk másik példát, a lakosság közvetlen igényeinek kielégítésére mit tettek építőipari szövetkezeteink. 1957-ben, több, mint 20 családi házat építettek szövetkezeteink. Itt csak azokat említjük meg, akik ezen akcióban legjobban kivették a részüket. A Dombóvári Vasipari KTSZ építőrészlege több, mint 8 családi házat épített az elmúlt évben. A Tolnai Fémtömegcikk KTSZ szintén növelte kapacitását és több gépi beruházást eszközölt, annak érdekében, hogy a múlt évinél lényegesen nagyobb mennyiségben gyártson hiánycikkeket. Olyan hiánycikkek gyártását is tervezik, amelyeket a múlt évben még nem gyártottak. Szövetkezeteink így és ehhez hasonlóan kívánnak eleget tenni ama hivatásuknak, mely sajátságosán a szövetkezeti mozgalom feladataiként megyénk területén reájuk hárul. A munkavédelem és balesetelhárítás megjavítását várjuk a küldöttgyűléstől A szövetkezetek egyenletes fejlődését az ellenforradalmi események megszakították, annak ellenére, hogy igyekeztek — egy-két kivételtől eltekintve — az első naptól kezdve helyt állni a termelés terén. A kiesések ellenére is . többet termeltek, mint az előző évben. Míg 1955-ben közel 63 millió forint termelési értéket állítottak elő, addig 1956-ban több mint 65.5 millió forintot. Sajnos, a nyereség alakulása nem ilyen kedvező. Ezen a téren az ellen- forradalom nagyobb veszteségeket okozott. 1955. évben közel 3.5 millió forint volt a nyereség, 1956. év végén csak egy és egynegyedmillió forinttal zártak a szövetkezetek, holott az év III. negyedévének végén A kisipari termelőszövetkezetek jelentős szerepet töltenek be népgazdaságunkban. A kisipari termelő szövetkezeti mozgalom viszont nem csak gazdasági egység, hanem szocialista jellegű tömegszervezet is. Éppen ezért szükséges a tagság szocialista szellemben való nevelése. A politikai nevelő munka feladatait a szövetkezet választott szerve, a Szövetkezeti Bizottság hivatott végezni. Ha megnézzük, hogyan dolgoztak a bizottságok, megállapíthatjuk, hogy jó munkát végeztek 1956 októberéig. Mozgósították a szövetkezeti tagokat a párt- és kormányhatározatok megvalósítására, komoly versenv- mozgalom volt szövetkezeteinkben, melynek eredményeképpen szövetkezeteink országos viszonylatban is az élen haladtak. Kultúr- és sporttevékenységet fejtettek ki, jól propagálták ilyen vonalon is a szövetkezeti mozgalmat. Az ellenséges propaganda hatására háttérbe szorult a szövetkezeti tagság politikai nevelése, a verseny, újítómozgalom, kultúr- és sportmunka. 1957. év második felében — amikor már több szövetkezetben is felvetették a politikai munka hiányát —, kezdtük életre hívni a szövetkezeti bizotteságo'kati Első feladatként a szocialista munkaverseny beindítása volt a cél. November 7-ére már számos szövetkezet tett felajánlást, melyet teljesítettek is. Ez év elején a vezetőség újjáválasz- tásával együtt megválasztották az új szövetkezeti bizottságokat is. Beindult már a politikai munka, melynek van eredménye, de ez még korántsem kielégítő. Több szövetkezetnél új módon megszabták a verseny- feladatokat, helyesen a minőség, a takarékosság kérdését állították előtérbe. Jó politikai munkát végeztek szövetkezeteinkben a jubileumi év első felében. Jó minőségű ter- melvényeikből kiállítást szerveztek, mely méltán nagy tetszést, elismerést váltott ki a többezer már meghaladták a kettő és egynegyedmillió forintot. így a IV. negyedévben több mint 1 millió forinttal esett vissza. A legnagyobb visszaesés a Dunaföldvári Cipész KTSz-nél volt, ahol körülbelül negyedmillió forint nyereség esett ki. Az ellenforradalmi események következményeként felszámolt az Ozorai Vegyes, Decsi Vegyes, Dunaföldvári Épületkarbantartó és a Tamási Épületkarbantartó KTSz. Ezek helyett azonban újabb szövetkezetek alakultak és így a szövetkezetek számában változás nem történt. Uj szövetkezetek: Tolnai Fémtömegcikk, Tolnai Asztalos és Mázoló, Dunaföldvári Asztalos és Mázoló, Dunaföldvári Építőipari KTSz. nézőből, akik eddig megtekintették a kiállítást. Jól sikerült a megyei kultúr- és sportfesztivál is. Bebizonyították a szövetkezetek, hogy nemcsak a termelés vonalán állnak helyt, hanem a kultúra és a sportmunka terén is tudnak színvonalas teljesítményt nyújtani. Nagy segítséget kell adni továbbra is a szövetkezeti bizottságoknak az alapszabályszerű működéshez, élővé kell tenni a szövetkezetek demokratizmusát, foglalkozni kell a szocialista munkaversennyel, az újító mozgalommal, melyek különösen jelentősek a takarékosság terén. A szövetkezeti bizottságoknak nagy segítséget fog adni a most megtartandó küldöttgyűlés, mely hosszú időre megszabja feladatainkat. Ha ezeket végrehajtjuk, nagy lépést haladunk előre a mozgalom útján. A bátaszélii Felkerestük a Bátaszéki Épületkarbantartó KTSZ-t, hogy megnézzük, mennyit és hogyan fejlődött az 1955. évi küldöttgyűlés óta. A lá.togatás során megállapítást nyert, hogy a szövetkezetnél nagy fejlődés van. Az 1955. évi 36 termelő taglétszám 1958-ra 54 főre emelkedett. Mintegy megyeszerte elismertek a művészi evezéssel készült bútoraik, valamint a szép kivitelű és kidolgozású konyhabútoraik, amit mi sem bizonyít ékesebben, mint az, hogy már szeptemberig el vannak látva munkával. A szövetkezet jelenleg 10 részleggel dolgozik. A kőművesrészleg kivételével, mely részben közületek részére is dolgozik, a többi részleg főleg a lakosság igényeit elégíti ki. A részAz ellenforradalom leverése után a szövetkezetek a rendelkezésükre álló termelési lehetőségeket helyesen használták ki és eddig el nem ért eredményekről számoltak be. 1957 év végén a termelési érték több mint 80 millió forint, és az elért nyereség meghaladta az 5 és negyedmillió forintot. Az ilyen arányú emelkedéshez hozzájárult a beruházásoknak 1 millió forintot meghaladó emelkedése is. Az elmondottak a szövetkezetek gazdasági megerősödését eredményez ték. Nőtt a szövetkezetek saját vagyona, több mint egy millió forinttal. Az emelkedés következtében a rövidlejáratú hitelek 1.7 százalékkal, a közép- és hosszúlejáratú hitelek 2.7 százalékkal csökkentek. Teljesen hitel nélkül gazdálkodik a Szekszárdi Cipész, Tolnai Ruházati és a Teveli Vegyes KTSz. Minimális hitele van a Nagydorogi Vegyes KTSz-nek. Ezek az eredmények a tagok jövedelmében is jelentkeztek, hiszen több mint 1 és negyedmillió forint került nyereségrészesedés címén kifizetésre. Ez átlagosan körülbelül 2 heti munkadíjnak felel meg. Voltak szövetkezetek, pl. a Paksi Cipész KTSz, Dunaföldvári Cipész, Szekszárdi Cipész, Szekszárdi Szabó, ahol körülbelül egy havi munkadíjnak megfelelő volt a részesedés. Bízunk benne, hogy a szövetkezetek a folyó évben — a nehézségek ellenére is — hasonló jó eredményeket érnek el. t Hiesz Miklós pénzügyi ov. bútorgyár“ legek közül kiemelkedik az asztalosrészleg. 1955 és 1958 hasonló időszakát összehasonlítva, bútorgyártásnál a legnagyobb az emelkedés. Míg 1955. I. negyedében 14 garnitúra bútort gyártottak, addig 1958. I. negyedében 45 garnitúrát. 1955-ben a lakosság részére csak 6 ezer forint összegű építkezést végeztek, 1957-ben pedig már 56 ezer forint összegben. Termelőszövetkezetek részére a múlt esztendőben 846 ezer forint összegű építkezést végeztek. Ezt a fejlődést természetesen a tagság jobb minőségi munkájának köszönhetik és nem utolsó sorban a nagyarányú műszaki fejlődésnek. 1955-ben 900 négyzetméter területen dolgoztak, jelenleg pedig 1460 négyzetméter területen. Bátran elmondhatjuk, hogy a megyében nincs még egy hasonló vállalat, amelynek olyan gépi berendezése lenne, mint a Bátaszéki Építők asztalos részlegének. Addig, míg 1955-ben a szövetkezet gépparkjának forint értéke 62 ezer volt, jelenleg 243 ezer forint értékű gépparkkal dolgoznak és ezzel biztosítani tudják a lakosság megnövekedett igényeinek kielégítését. Ez az egy szövetkezet is mutatja, hogy megyénk Kisipari Termelő Szövetkezetei a fejlődésben nem állnak meg, hanem a párt és a kormány határozatának szellemében állandó műszaki fejlődésen mennek keresztül. A megye kisipari termelőszövetkezeteinek munkavédelmi és baleset- elhárítási helyzetében jelentős visz- szaesés tapasztalható az 1956. októberi ellenforradalmi események következtében. A rend helyreállítása után a szövetkezetekben fokozottabban láttak a termeléshez. Egyes szövetkezeti vezetők figyelmüket úgyszólván teljesen a termelés eredményeire fordították és egyáltalán nem, vagy keveset foglalkoztak a dolgozók egészségvédelmével, általában a termelés egészségügyi alapfeltételeivel. Pedig a termelés és a dolgozók egészségügyi helyzete egymástól elszakíthatatlan. A szövetkezetekben működő munkavédelmi és szociális bizottságoknak is, de elsősorban a szövetkezetek vezetőinek sokkal többet kell ezekkel a kérdésekkel foglalkozni, mert a munkavédelmi helyzet, a balesetek alakulása komolyan befolyásolja egyes szövetkezetek, de a megye szövetkezeteinek termelési eredményét is. Ezen kívül a balesetet szenvedett dolgozó keresetveszteségen túlmenően esetleg hosszabb ideig vagy véglegesen kiesik a termelésből megrokkanása következtében. 1956-ban a megye szövetkezeteiben 47 üzemi baleset volt, ami 730 nap. Dunaföldvári Cipész KTSZ az idei évben 70 000 pár jóminőségű gumicsizmát ad az ország bányászainak, 30 000 pár gyermekcipőt és ezen túlmenően a sok cipőjavítás mellett még kb. 5000 pár flexi rámán varrott cipőt a lakosság részére. * A Szekszárdi Építőipari KTSZ az idei évben 20 darab összkomfortos kislakást fog a lakosság részére felépíteni; * A Dombóvári Faipari KTSZ 150 garnitúra fénj ezett hálószobát, 30 garnitúra festett konyhabútort gyárt az idén a lakosság szükségleteinek kielégítésére. 1958 július 1-ig beköltözik a korszerű, új üzemházba, mely 500 000 forintos költséggel épül. illetve 5840 munkaóra kiesést okozott. 1957-ben 44 üzemi baleset volt, ami 818 nap, illetve 6544 munkaóra kiesést jelentett. A Szekszárdi Építőipari Szövetkezetnél 1956-ban 16 üzemi baleset volt, aminek következtében 195 nap, illetve 1560 munkaóra esett ki a termelésből. Az 1957-ben történt hat üzemi baleset pedig 91 nap, illetve 728 munkaórakiesést okozott. A Dombóvári Vasipari Szövetkezetnél 1956-ban 11 üzemi baleset volt, a termeléskiesés 267 nap, illetve 2136 munkaóra. 1957-ben ugyancsak 11 üzemi baleset volt, ami 156 nap, illetve 1248 munkaóra kiesést okozott. Intézetünknek a társadalombiztosítási feladatok ellátásán kívül egyik fő feladata, hogy a szövetkezetek munkavédelmi helyzetében javulás álljon be. Mi a küldöttgyűléstől azt várjuk, hogy a szövetkezetek tagságát képviselő küldöttek nemcsak gazdasági téren hoznak fontos határozatokat, hanem a munkavédelmi, balesetelhárítási és egészségügyi téren fennálló komoly hiányosságok ügyében is határozottan állástfoglal- nak. KSZKBI Tolna megyei Alközpontja A Bonyhádi Ruházati és Szolgáltató KTSZ 1958. június 15-ig beköltözik az újonnan épülő összkomfortos üzemházba, mely kb. 500 000 forint költséggel épül. * A Tolnai Ruházati és Szolgáltató KTSZ hét részleggel rendelkezik. Különösen említésre méltó — a többi jó részleg mellett — a női és férfi szabó, valamint a cipész részleg munkája, ahol jó minőségű termelvé- nyekkel látják el nemcsak a község lakóit, hanem úgyszólván az egész járásból vannak megrendelőik. A szövetkezet betölti hivatását, mert az 1957-es gazdasági évben a teljes termelési értékének 96 százalékát közvetlen a lakosság részére termelte; ; Á megye legkisebb szövetkezete Meglátogattuk a megye legkisebb szövetkezetét, amely közvetlenül az ellenforradalom után alakult. Megtudtuk, hogy a Dunaföldvári Asztalos és Mázoló Szövetkezetnek 12 tagja van. A meginduláshoz szükséges pénzügyi eszközöket maguk adták össze és az első hónapokban vagy egyáltalán nem, vagy csak félfizetést vettek fel. Termelésük már 1957 II. negyedévében meghaladta a 143.900, nyereségük pedig a 10.100 forintot, mely utóbbi összeg a termelési érték 7.2 százaléka volt. 1958. I. negyedévében a termelési értékhez viszonyított nyereség az említett 7,2 százalékról 8 százalékra emelkedett. 1957 II. negyedévében semmi, ma pedig 25.400 forint saját erővel rendelkeznek. A művészi erezéssel készített bútorokkal oly nagy hírnévre tettek szert, hogy megrendelésekkel nemcsak a környékből, hanem Fejér és Bács megyéből is felkeresik a szövetkeze'et. Boros Imre, az erezés nagy szaktudást és még több érzéket igénylő művészetét olyan tökélyre vitte, hogy ma már nem marad el tanító mesterétől, Kvilman Andrástól sem. Ezt, valamint a kollektíva öszeforrott ■ munkáját dicséri az a tény is. hogy a hozzájuk benyújtott megrendelések négy-öt hónapra lekötik kapacitá- I sukat. II szövetkezetek politikai munkájáról Hírek Az egész megyében ismertek a Dombóvári Vasipari KTSZ termelvényei. A megye egyik legrégibb KTSZ-e, a Szekszárdi Cipész Szövetkezet jóminőségű, szép kivitelű cipővel sok elismerést arat. A Dunaföldvári Cipész KTSZ 10 éve működik. Kiváló munkájával sok elismerést szerzett a szövetkezetnek.
