Tolna Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-24 / 96. szám
1938 április 24. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 A TERVEK Tizenhárom, pártalapszervezet negyedévi munkaterve fekszik előttem. A dombóvári járásból érkeztek, onnan, ahol egykor, nem is olyan rég, alig 13 évvel ezelőtt Eszterházy Pál herceg még mintegy 32 000 hold földdel rendelkezett. Az egykori cselédek, akik jól ismerték a botosispánok kegyetlenkedéseit, készítették ezeket a terveket. A munkatervek — a szó legnemesebb értelmében véve a munka, mégpedig a pártmunka tervei. Nincsenek ezekben frázisok. Röviden, tömören csak a napirendi pon tok címeit sorolták fel a tervek készítői. Meghatározta 13 kommunista kollektíva azokat a legfontosabb feladatokat, amelyeket a második negyedévben akar elvégezni. Sokrétű, igen gazdag programot állítottak össze a pártvezetőségek, benne tükröződik egy egész járás élete. Nehéz lenne még csak címszavakban is megjelölni azokat a kérdéseket, amelyeket pártvezetőségi üléseken, taggyűléseken vitatnak meg az elkövetkező két, három hónapban. Csupán néhány kiragadott példa álljon itt szem- léltetőül: a községi tanácsok munkája; a községfejlesztési tervek végrehajtása; a társadalmi tulajdon védelme; a tömegszervezetek tevékenységének megvitatása; a falvak áruellátása és az árufelvásárlás; növényápolás, aratás, csépiéi; a kultúrmunka számos területe, mint például az iskolánbelüli oktatással kapcsolatos tennivalók; Itözbiztonság; sport; a gépállomások kapcsolata a termelőszövetkezetekkel — és lehetne még sorolni tovább. Miről beszélnek ezek a tervek? Mindenekelőtt arról, hogy a párt- szervezetek tervszerűen végzik munkájukat. A tervszerűség alaposabb, sok részletre kiterjedő munkát tesz lehetővé, egyik biztosíték arra, hogy valamennyi kommunista kap pártmegbizatást, kap munkaterületet, ahol politikai munkát fejt ki. Azt a felelősséget is tükrözik ezek a munkatervek, amelyet a kommunisták a dolgozók iránt éreznek. Az adott terület vezetőivé lettek, nemcsak beleszólnak egyes ügyekbe, hanem kezdeményezői is számos akciónak. Irányítók, vezetők, saját gazdáik lettek az egykori cselédek. Gazdák lettek az egykori kisemmizettek, a soha meg nem kérdezettek, akik elnyomatásuk idején azzal a csekély jogukkal sem élhettek, amit a törvény itt-ott még csak biztosított számukra. Hány cseléd volt rászorulva arra, hogy gyerekét visszatartsa az iskolából, mert szüksége volt gyermeke munkaerejére is, hogy valameny- nyire is fenntarthassa a családot. S most ezek az emberek, akik azóta pótolták tanulmányaikat, s akiknek látóhatáruk az elmúlt esztendőkben igen nagy mértékben kiszélesedtek, megvitatják, beleszólnak, irányítják a község életét. Erről beszélnek szótlanul is a munkatervek. K. BALOG JANOS Néhány indát A próbázás előtt — Levél — Mi, szakályi úttörők adtunk községünk dolgozóinak az év folyamán tarsolyunkból nótát, táncot, dalt, mesejátékot. Most is nagy izgalommal készülődünk, tanulunk, de ez egyszer nem tánc, dal, mesejáték, színdarab előadására, hanem az úttörő próbá- zásra. Telik-múlik az idő. Pajtások, közeledik a próbázás napja! Nálunk is május 1-én lesz az úttörőavatás, mint sok más községben. Addig minden pajtásnak le kell tennie az újoncpróbát. Mi, az 1633. számú Petőfi Sándor úttörőcsapat tagjai, izgalommal készülünk és várjuk a próbázás napját. A regölyi pajtásokkal baráti találkozót rendezünk, amin, reméljük, őszinte, önzetlen barátság fejlődik ki köztünk és a két falu között. E találkozón, április 27-én ejtjük meg a próbát a csernyédi völgyben. A Megyei Úttörő Elnökség vezetőit ezúton is szeretettel meghívjuk vendégünknek. A próbázás után, hogy kedvünk még jobb legyen, — gulyást főzünk. Reméljük, ez még a próbázásnál nem valami jó eredményt elért pajtások kedvét is felvidítja. Persze, a gulyáslevest mi, úttörők fogjuk elkészíteni. Úttörő vezetőnk már tudtunkra adta, hogy mind Szakályból, mind Regölyből a bennünket, úttörőket támogató nevelők is elkísérnek, ök lesznek a próbázó állomások vezetői. őrsvezetők! Pajtások! Akarjátok, hogy őrsötök minden tagja sugárzó arccal térjen haza a kirándulásról? Ha igen, egész évi munkánk leméré- sére készüljetek! A hátralevő időt még jól felhasználhatjátok! A szakályi úttörők nevében: Máthé Melinda rajtanácselnök A paksi járás termelőszövetkezeteiben a legutóbbi hetekben 26 család, 39 tag lépett be. Az új belépők 57 hold földet vittek be a közös gazdaságokba. A nemrég alakult sár- szentlőrinci Kossuth Termelőszövetkezetbe az elmúlt hetekben ismét hét tagot vettek fel, akik már dolgoznak is a szövetkezet nagy tábláin. A kajdacsi Igazság Győzelme Termelőszövetkezetbe is tíz tagot vettek fel a közelmúltban. S még arról is beszámolhatunk, hogy az Igazság Győzelme tagjai és a kiskajdacsi Béke Tsz tagjai elhatározták, hogy egyesítik közös gazdaságukat. Azért döntöttek így, mert ha több lesz a föld, több állatot tarthatnak, kevesebb adminisztrációs és irányító munkát végző emberre lesz szükség: — eredményesebben gazdálkodhatnak. Az egyesítés után a kiskajdacsi Béke Termelőszövetkezet üzemegysége lesz a községben lévő Igazság Győzelme Tsz-nek; A Tamási Járási Tanács Mezőgazdasági Osztályáról jelentették, hogy a termelőszövetkezetek között a járásban első a tamási Új Elet Tsz. Ebben a közös gazdaságban már elvégezték az őszi gabonák tavaszi ápolását, fejtrágyázását, az évelő pillangósok tavaszi ápolását, földbe tették már a burgonyát és a többi koratavaszi növények vetőmagját is. Ebben a szövetkezetben csupán csak a kukorica elvetése van vissza. A tagság szinte minden nap részt vesz a közös munkában, mintaszerűen munkálják meg a földeket és nagy gondot fordítanak az állattenyésztés fejlesztésére. Már az idén eddig 120 kövér sertést adtak el az államnak és jelenleg is száztizet hizlalnak. Az év végéig összesen 400 darab hízott sertést adnak el. A szövetkezet saját erejéből minden hónapban 10 forint előleget oszt a tagoknak. Az egyénileg dolgozó parasztok látják, hogy a termelőszövetkezeti tagok hogyan boldogulnak a közösben és egyre többen kérik a felvételüket. Ebben a gazdasági évben már 27 új tagot vettek fel a szövetkezetbe. Jelenleg is vannak dolgozó parasztok, akik felvételüket kérték a közösbe. A bölcskei Petőfi Termelőszövetkezetben is kielégítő ütemben haladnak a tavaszi munkák. Itt is földbe tették már — a kukorica kivételével — a tavaszi növények vetőmagját. Külön említésre méltó, hogy a szövetkezetben 28 hold étkezési zöldborsót termelnek. A borsó szépen fejlődik még e héten elvégzik az első kapálását. — A Megyei Népi Ellenőrzési Bizottsághoz eddig 41 bejelentés érkezett, amelyeknek vizsgálata folyamatban van. Egyébként a járási népi ellenőrzési bizottságok létrehozása megyénk hat járásában és Szekszárd városban befejeződött. Nagy vasút — kicsiben A vasúti sínek folyóméterenként alig nehezebbek 10 kilónál, s a sínek is olyan keskeny nyomközűek, hogy felnőtt ember könnyen átlépheti. A személy és teherszállító vagonok valamikor lóvonta- tásra készültek, most kis Diesel mozdony vontatja ezeket. Dombóvár. A gazdasági vasút pályaudvara néhány pár sínnel, teherkocsikkal és a pályaudvaron várakozó vegyesvonattal fogadja a látogatót. A forgalmi iroda ablakán a függönyt elhúzták, jelezve ezzel azt, hogy a jegykiadás megkezdődött, s néhány perc múlva indul a vegyesvonat Inám felé. A váróterem üres. Nincs olyan nctfjV forgalom mint a nagyvasúton, nincs söntés, ahol vonatokra váró emberek csapják agyon az időt. Kint a pályaudvaron pedig még jelző sincs, ami a mozdonyvezetőt, a vonatvezetőt utasítja. Különben mindenben kicsinyített mása a nagyvasútnak. De még sem az! A gazdasági vasutaknál mások a lehetőségek, de a vasúti rend a fegyelem az azonos. A forgalmi irodában Farkas István elvtárssal, a főnökkel beszélgettünk a gazdasági vasút munkásairól, a feladatokról, a távolabbi tervekről. A múltról kevés szó esik, mert igaz az, hogy húsz-harminc éve építették a vasutat, de akkor lóvontatású kocsik jártak, és személyszállítás nem volt, a teherárut is csak a földbirtokosok szállították gazdaságukból a mintegy tíz kilométeres vasúton. A jelenről már többet tudnak mondani. Az elmúlt években egész sor olyan községet kapcsoltak be a kisvasúti hálózatba, amelytől távol van a nagyvasút, és autóbusz- járata sincs. Dombóvárról, So- mogyszil, Gölle, Inám, Szentiván, Attala, Cserepespuszta, Nak, Vá- rong, Láp afő, Nosztány, Szilfás, Mászlony, Konda és Dalmand községekbe lehet kisvasúttal árut és személyeket szállítani. Itt is menetrend szerint közlekednek a vonatok mint a nagyvasúton. Éppen olyan sok baj van a szállíttatókkal, az utasokkal, mint a nagyállomáson. Itt is előfordul, hogy az utas lemarad a vonatról, hogy a szállítónak kocsiálláspénzt kell fizetnie. Az emberek a „kisvasutasok’’ már több év óta együtt vannak. Többen közülük a nagyvasúttól kerültek ide. S ezek az emberek az irányító szerepet töltik be. Ilyenek többek között Farkas István állomásfőnök, Várnai János, Sváb János vonatvezetők. A vonatok most még csak 15 kilométeres sebességgel közlekednek. De a távolabbi terv az, hogy átépítik a vasutat, nehezebb sínekre, jobb alépítményre, akkor megrövidül a menetidő, gyorsabban közlekedhetnek a vonatok. A távolabbi terv még az is, hogy egészen a Balaton vidékéig felvezetik a gazdasági vasutat, és modern személy- és teherkocsikat állítanak forgalomba. Amíg ez megvalósul, addig is a lehetőségekhez képest, a legjobban oldják meg feladataikat. Amíg mindezt megtudtam Farkas István főnöktől, elérkezett a vegyesvonat indulási ideje, és a forgalmista indítási engedélye után lassan kigördült a kis pályaudvarról a vonat Inám község felé, Kadlicskó Lajos mozdonyvezetővel, Szigeti Lajos vonatvezetőkalauzzal, Horváth János fékezővei, mintegy harminc utassal és két teherkocsi áruval. P. J. Az idei szokatlan időjárás egyrészt szükségessé tette, hogy az őszi gabonák fejtrágyázását termelőszövetkezeteink és az egyéni gazdák elvégezzék, másrészt pedig, hogy e munkával igyekezzenek, mivel a tavaszi munka, éppen az időjárás következtében eléggé összetorlódott. A megye területén termelőszövetkezetek és egyéniek vetéseit figyelembevéve több mint 32 000 holdon fejezték be eddig ,«,z ősziek fejtrágyázását és még 4—5000 holdon végzik el ezt a munkát. Képünk egy őszi búza tábla fejtrágyázását mutatja. H-I-REK — A Furkó pusztai Kendergyár az I. negyedévi tervét 102.7 százalékra teljesítette. Az önköltséget 8 százalékkal csökkentette a tervezetthez viszonyítva. — Takács Gézáné mözsi lakos ellen eljárást indítottak, mert ellopott Kvanduk Jánosné lakásáról egy függönyt, egy térítőt, egy dunnahuzatot, mintegy 800 forint értékben. Az ellopott tárgyakat lefoglalták bűnjelként, — Érdekes kiállítás nyílt meg a bonyhádi járási kultúrházban „Az atomháború és a béke szolgálatában" címmel. Magyar és német nyelvű magyarázattal 50 képben mutatják be az atom történetét. A kiállítást már az első napokban is igen sokan megtekintették. — Tűz keletkezett a nagykónyi földművesszövetkezeti szénatelepen, elégett körülbelül 500 mázsa széna és mintegy 100 mázsa alomszalma. A tűz úgy keletkezett, hogy egy Sallai nevű bonyhádi szénapréselőgép tulaj, donos megbízásából hozzá nem értő emberek gázolajjal akarták bemelegíteni a motort, miközben szikra pattant ki a gépből. Az ügyben folyik a nyomozás a felelősség megállapítása és a felelősségrevonás érdekében. — Korszerűsítik a decsi földművesszövetkezeti cukrászdát: beállítanak többek között egy kávéfőzőgépet is. Ugyanakkor jelentősen megnövelik az árukészletet is, hogy ki tudják elégíteni a vendégek igényeit. — Bartos József magyarkeszi lakos a tél folyamán kilőtt egy őzbakot a magyarkeszi védterületen és húsát 10 forintos áron forgalomba hozta. Bartos rendelkezik ugyan fegyver- tartási engedéllyel, „vadász’’, de neki sem szabad védterületen vadászni — ezért eljárás indult ellene. — A kisgyermek tüzet okozott Felsőnyéken. Hérincs György öt éves Lajos nevű unokája az udvaron játszadozott és meggyújtotta a szalmát a konyhából kivitt gyufával. Több gazdasági felszerelés, takarmány és szalma égett el. A kár mintegy 12 000 forint. * Lapunk április 13. számának első oldalán képeket közöltünk a kisipari szövetkezetek kiállításáról. Az egyik képen látható családi ház modelt nem a Szekszárdi Építőipari KTSZ tanulói készítették, hanem Érett György kőműves, a Bonyhádi Építőipari KTSZ dolgozója. Bútorokat ad a megyei tanács a legjobban rászoruló művelődési otthonoknak A megyei tanács művelődésügyi osztálya mintegy 120 000 forint értékben különböző bútorokat vásárol és azoknak a művelődési otthonoknak és könyvtáraknak juttatja, amelyek felszerelése a leghiányosabb és emiatt élénk kulturális élet a községben nem tud kialakulni. A bútor- vásárlás keretében 16 szekrényt, 500 széket, 20 asztalt és három könyvtári katalógus-asztalt vesz a művelődésügyi osztály és oszt szét a művelődési otthonok között. Faültető iskolások ... Kedden délután kivonultak a tolnai I. számú általános iskola nyolcadikos fiútanulói a Dunapartra. Néhányan egy-egy nyaláb facsemetét cipeltek, a többiek ásót, lapátot. Ezek után már könnyű volt a következtetés: faültetéshez készülődnek. Lent a Dunaparton néhány felnőtt ugyancsak facsemetét ültetett, a fiatal nyárfásban pótolták a „foghíjakat”. Az iskolások az egyik felnőtt irányításával láttak munkához, olyan igyekezettel, mintha legalábbis egy egész erdőt akarnának ültetni. — Nem úgy, te ... először a porha nyó földet kell visszarakni — magyarázza egy szürkekabátos, szőke fiú, Schmidt János, a társának. Jancsi a csemetét tartja, a (másik a földet szórja vissza a gödörbe lapátjával. — (Hallgassatok a Jánosra, ő a szakértő... — mondja a felügyelő tanítónéni, és magyarázóan teszi hozzá: — Otthon van kertjük, és ott foglalkozik eféle dolgokkal.. : Beszélgetés közben kiderül, hogy más osztályok is voltak már kint fát ültetni. — A húgom azzal dicsekedett, hogy ők fejenként 25 fát ültettek el — mondja Dala Lajos. A fiatalember, aki az ültetést irányítja, megjegyzi: — Nem tudom, majd mennyi marad meg ezekből a csemetékből. Akik itt laknak a közelben, azt mondják, hogy a sportolók tördeltek ki sokat a régebbi ültetésből. —■ Nem tudjuk, milyen sportolók lehettek azok — veszik védelembe a fiúk a sportolókat. — Aki sportolni akar, az nem idejön, hanem a sportpályára. A nyolcadikosok igyekeznek megvédeni a sportolók becsületét, ami nem is csoda, hiszen többségük sportol. A faültetés miatt elmaradt például a labdarúgó edzés. Nem baj, majd pótolják. Közben megered az eső. Egyik-másik fiú bizonytalankodik, abbahagyják-e a munkát, vagy sem. Az apró kis Dalrnan Laci megjegyzi: — Nem baj, ha esik.. s jobban növünk mi is, meg a csemeték is . ? Nekem meg ugyancsak elkel a növekedés, nem számít ez a kis eső... (Viharkabát van rajta.) Mégis csak abbahagyják a munkát, de nem az eső miatt. Néhány gimná- zista jön, hajójukat hozzák, amelyet irpajd tálvolból 'irányítanak, rádión keresztül. Odatódulnak a bárkához figyelik a gimnázistákat, akik a hajó motorjának teljesítményét próbálják ki. Hátha valamelyikük jövőre már ebben is közreműködik? Eláll az eső, a nyolcadikos fiúk újból a faültetéshez látnak. A Dunaparton 2000 ezüstjuhar- és szilfacsemetét ültettünk el — mondják a vezetők, — és ennek jórészét az iskolások ültették el. B. I.
