Tolna Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-03 / 79. szám
2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958 április 3. Hruscsov elvtárs vezetésével megérkezett Budapestre a szovjet párt- és kormányküldöttség iük ót, mint a magyar nép őszinte, kipróbált barátját. Kedves Elvtársak! Érezzék jól magukat magyar földön, ünnepeljenek velünk együtt népünk szabadságának születésnapján. Éljen a hazánkat felszabadító nagy N. Sz. Hruscsov beszéde Kedves Kádár elvtárs! Kedves Dobi elvtárs! Kedves Münnich elvtárs! Kedves elvtársak, kedves barátaink, a Magyar Népköztársaság j dicső fővárosának tisztelt dolgozói, Budapest népe! A mély megindultság érzésével lépünk ma földjükre. Most, a találkozás első perceiben, kedves magyar barátaink, először is teljesítjük népünktől kapott megbízatásunkat: tolmácsoljuk Önöknek és Magyarország minden dolgozójának a szovjet nép szívből jövő, forró testvéri üdvözletét! (Nagy taps.) A Szovjetunió népeit az a mély meggyőződés hatja át, hogy a magyar munkások, parasztok, értelmiségiek — Magyarország minden dolgozója — hűséges fegyvertárs a békéért, a szabadságért, a népeink boldogságáért és jobb jövőjéért vívott harcban. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a forradalmi muhkás-paraszt kormány meghívta a Szovjetunió párt- és kormányküldöttségét, hogy látogasson el az önök hazájába. Szívünk mélyéből szólunk, amikor őszinte köszönetét mondunk Önöknek, kedves elvtársak ezért a meghívásért. (Lelkes taps.) Mindig jóleső érzés, amikor barátok találkoznak, különösen kedves nekünk ez a találkozás most, ezekben a tavaszi napokban, amikor a magyar nép felszabadulásának 13-ik évfordulóját, a Magyar Népköztársaság életének történelmi nevezetességű napját, a hitlerista hódítók és a Horthy-fasiszták igája alóli felszabadulását ünnepli. Önökkel együtt örömmel üljük meg a magyar nép e nagy ünnepét. Nem titkoljuk, hogy mélyen meghatott bennünket az a rendkívül meleg, baráti fogadtatás., amelyben bennünket, a szovjet nép képviselőit részesítették. Hálásan köszönjük szívélyes vendégszeretetüket kedves elvtársak. Ez a találkozás minden szónál szebben beszél arról az őszinte, mély barátságról, amelyet a magyar nép érez a szovjet nép iránt. Fogadják mély hálánkat azokért a meleg szavakért, amelyeket igen tisztelt Kádár János elvtársunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt első titkára a Szovjetunióhoz intézett. (Nagy taps!) A szovjet emberek tavaly, mint legkedvesebb vendégeiket fogadták a magyar nép képviselőit, a Magyar Népköztársaság párt- és kormány- küldöttségét Mi akkor az Önök vezetőivel tüzetesen megvitattuk az országaink közötti baráti kapcsolatok továbbfejlesztésének sok kérdését és a nemzetközi helyzet számos problémáját is. 1957 március 28-án közös nyilatkozatot fogadtunk el, amely fontos mérföldkő a szovjet— magyar barátság erősítésének útján. Azóta mindössze egy esztendő telt A szovjet párt- és kormányküldöttség látogatása az Országházban szovjet nép, a Szovjetunió és dicső 'kommunista pártja! Éljen a szocializmus és a béke! (Hosszantartó taps.) Éljen örökké a magyar—szovjet barátság! (Hosszantartó ütemes taps.) Éljen a szovjet—magyar barátság! el, de hány örvendetes és fontos esemény történt azóta országaink életében! Barátságunk tovább szilárdult, erősen bővültek gazdasági, politikai és kulturális kapcsolataink. Ellenségeink provokációkkal és összeesküvésekkel megkísérelték szétzúzni vagy legalább is meggyengíteni népeink barátságát, azonban aknamunkájuk ellenére még inkább ‘megerősödött a Szovjetunió és a Magyar Népköz- társaság testvéri együttműködése. (Nagy taps.) A Szovjetunió és a Magyar Nép- köztársaság között miként valameny nyi szocialista ország között, olyan kapcsolatok alakultak tó, amilyenek a leghívebb barátokat fűzik össze, akiket az érdekek közössége, az ideológia egysége és a szocializmusért, a kommunizmusért vívott harc végső célja egyesít. Soha senki meg nem bonthatja országainknak ezt az egységét és összeforrottságát. (Hosszantartó nagy taps.) Az imperialisták erőfeszítéseivel szembenáll a szocialista tábor valamennyi országának szilárd egysége és együttműködése. Meggyőződéssel állíthatjuk, hogy amíg egységesek és összeforrot- tak vagyunk, addig az ellenségnek semmiféle fondorlatai nem ijeszthetnek meg bennünket Ezért tovább erősítjük és mint szemünkfényét óvjuk ezt az egységet, még szorosabbra zárjuk sorainkat, elmélyítjük barátságunkat és testvéri együttműködésünket. A szovjet emberek nagyon jól tudják, hogy Magyarország dolgozói a Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány vezetésével, milyen sikereket arattak új életük építésében. Biztosíthatjuk Önöket, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista ország a leghívebb és a legmegbízhatóbb barátjuk. (Nagy taps.) Szívünk mélyéből kívánunk önöknek újabb sikereket a szocialista Magyarország építéséhez. (Nagy taps.) Engedjék meg, hogy kifejezzem meggyőződésemet : küldöttségünk magyarországi látogatása újabb lépés lesz a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság közötti testvéri barátság erősítésének útján, s elő fogja segíteni a világbéke megszilárdítását. (Éljenzés, hosszantartó taps.) Éljen a Magyar Népköztársaság! (Lelkes, nagy taps.) Erősödjék és virágozzék a magyaí és a szovjet nép megbonthatatlan barátsága! (Viharos taps, éljenzés, ütemes felkiáltások: szovjet—magyar barátság!) (Folytatás az 1. oldalról.) most 13 esztendeje — léphetett a magyar nép a béke harcosai, az emberi jövendő katonái közé. Nagy megtiszteltetésnek tekintjük, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet kormány küldöttsége eljött hozzánk és ezt a kü’döttséget Hruscsov elvtárs vezeti. (Hatalmas taps!) A Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének, a Szovjetunió Kommunista Pártja első titkárának és a küldöttség többi tagjának sok a mindennapi munkája: a világ legnagyobb szocialista állama kormányának, az emberiség jövőjét munkáló lenini pártnak a vezetése, váltókra nehezedik a szovjet építés ezernyi gondja és a béke védelmében folytatott nagy nemzetközi küzdelem szüntelen csatái. Hogy mégis eljöttek hozzánk, ezt a magyar nép iránti nagy megbecsülésnek érezzük, külön is megköszönjük. (Nagy taps!) Köszönetünket elsősorban azzal fejezzük ki, hogy mi is minden erőnkkel a békét szolgáljuk, a béke és a szocializmus ügyének győzelmét törekszünk elősegíteni. Ez is egyike annak a sok szálnak, amely összeköti a Magyar Népköztársaság politikáját a békét te-g bátrabban, legtótartóbban védelmező szovjet politikával. Most például, amikor a szovjet kormány bejelentette, hogy a maga részéről felfüggeszti az atomkísérleteket és felszólította a többi hatalmat példája követésére, korunk legnagyobb béíketettei- nek egyikével járult hozzá a bonyolult nemzetközi problémák megoldásához. Azok az emberiségellenes őrültek, akik az atom- és hidrogénfegyvert a nemzetközi viták megoldása eszközének tartják, jó ha tudják: a szocialista tábor vezető hatalmának ez a békelépése a sok más tényező között azon is alapszik, hogy a szocialista tábor ereje szüntelenül nő, egysége szilárdul és sem atom, sem más fenyegetés nem téríti el a békés megoldások felé vezető útjáról. Mi, magyarok, lelkes örömmel fogadtuk az új szovjet béketett hírét. Egész népünk nevében mondhatom el, hogy a Magyar Népköztársaság dolgozó milliói — éppúgy, mint eddig, mindenben támogatják a Szovjetunió harcát, amelyet a szocialista tábor élén a békéért, a leszerelésért, a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttéléséért és gyümölcsöző kapcsolatainak megteremtéséért folytat. (Nagy taps!) Szeretnénk, ha itt tartózkodásuk napjaiban, amikor a magyar nép fiaival találkoznak, mindig éreznék, kedves szovjet elvtársaink, hogy túl a szavakon, hétköznapjaink minden munkájában és gondolatában ott él népünk szeretete a szovjet nép, a Szovjetunió Kommunista Pártja, kormánya és vezetői iránt. (Hosz- szantartó taps.) Ennek az érzelemnek egyforma két része a köszönet a magyar népnek nyújtott testvéri segítségért és a tisztelet, a megbecsülés a Szovjetunió kommunista építőmunkájának új, világraszóló győzelmei iránt. Bizonyosak vagyunk abban, hogy találkozásaik népünk fiaival, leányaival, munkásokkal, dolgozó parasztokkal, a nép ügyét szolgáló értelmiségiekkel tovább erősítik a magyar—szovjet barátságot, megszilárdítják a szocialista tábor, a proletárinternacionalizmus, a béke nemzetközi erőit._ Még egyszer köszöntőm Önöket, kedves elvtársak, a szovjet párt- és kormányküldöttség tagjait, külön is köszöntőm Hruscsov elvtársat, (hosz- szantartó, viharos, lelkes taps) akit együtt a világ munkásmozgalmának sok-sok millió fiával nagyrabecsü- lünk és tisztelünk. Külön üdvozölA Szovjetunió párt- kormányküldöttsége N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnöke vezetésével megérkezése után látogatást tett az Országházban. Az Országház főbejáratánál Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke fogadta a Szovjetunió párt- és kormányküldöttségének tagjait. A szovjet vendégeket a parlament Mun- kácsy-termében Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Dobi István, a népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, s a kormány több tagja fogadta. A Szovjetunió párt- és kormány- küldöttségének tagjai hosszas, szívélyes baráti beszélgetést folytattak a magyar államférfiakkal. flz MSZMP Budapesti Bizottságénak felhívása az április 4-i nagygyűlésre BUDAPEST DOLGOZÓ NÉPE! Elvtársak, Barátaink! A Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága meghívja fővárosunk dolgozóit, elvtársainkat és barátainkat az április 4-én, délelőtt 11 órakor a Dózsa György úton rendezendő nagygyűlésre. A nagygyűlésen — amelyen részt vesznek kedves vendégeink, a Szovjetunió pártés kormányküldöttsége — N. Sz. Hruscsov elvtárs, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és Kádár János elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szól Budapest dolgozó népéhez. Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága Szovjet vendégeink Lapunk tegnapi számában közöltük a Magyarországra látogató szovjet küldöttség tagjai közül N. Sz. Hruscsovnak, F. R. Kozlovnak, A. A. Gromikonak, P. J. Selesztnek és A. P. Bojkovának életrajzát. Az alábbiakban a küldöttség két másik tagjának, V. V. Grisin- nek és J. I. Gromovnák életrajzát közöljük. Viktor Vasziljevics Grisin Viktor Vasziljevics Grisin, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja. V. V. Grisin 1914-ben született Szerpuhov városában, munkáscsaládból. 1933-ban a moszkvai vasúti technikum tanulója lett. Tanulmányait 1937-ben végezte el, technikusszerelő szakképzést szerezve magának. Még iskolai tanuló korában, 1935-ben belépett a Komszomol tagjai sorába, 1937—38-ban a szerpuho- vi vasúti fűtőház helyettes főnökeként dolgozott, és a fűtőház Kom- szomol-szervezetének titkára volt. 1938-ban kezdte meg szolgálatát a hadseregben. Ebben az évben vették fel a Szovjetunió Kommunista Pártjába. A hadseregből Szerpuhov városába tért vissza. 1942-től 1950-ig a szer- puhovi városi pártbizottság titkára volt, 1950—1952 között a moszkvai területi pártbizottság gépgyártási osztályát vezette. 1952 szeptemberében a moszkvai területi pártbizottság titkárává választották. 1956 márciusában a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának elnökévé választották. Azóta is ebben a beosztásban dolgozik. Három évvel ezelőtt a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa küldöttévé választották. Több alkalommal a moszkvai területi és a moszkvai városi tanács tagjává választották. Küldött volt a XIX. és a XX. pártkongresszuson. A XIX. és a XX. pártkongresszuson beválasztották az SZKP Központi Bizottságába, V. V. Grisint Lenin-renddel és több más kitüntetéssel tüntették ki. Jevgenyij Ivanovlcs Gromov Jevgenyij Ivanovics Gromov, az SZKP Központi Bizottságának póttagja, a Szovjetunió nagykövete a Magyar Népköztársaságban. J. I. Gromov munkáscsalád gyermeke, 1909-ben született a brjanszki terület Klinci nevű városában. A középiskola elvégzése után mint lakatos dolgozott a különböző moszkvai üzemekben. 1936-ban fejezte be tanulmányait a moszkvai Energiagazdálkodási Intézetben s a rákövetkező években mint mérnök dolgozott. Később — 1940-től — pártmunkát végzett, 1948-tól 1957-ig az SZKP Központi Bizottságának apparátusánál előbb osztályvezetőhelyettes, majd pedig osztályvezető. 1957 márciusában kinevezték a Szovjetunió nagykövetévé a Magyar Népköztársaságba. J. I. Gromov elvtársat kitüntették a Vörös Csillag renddel, valamint a Honvédő Háború Érdemrendjének első osztályával. A TASZSZ NYILATKOZATA Moszkva: (TASZSZ) A Szovjetunió Legfelső Tanácsának 1958. március 31-i történelmi jelentőségű határozata, amelynek értelmében a Szovjetunió egyoldalúan beszünteti az atom- és hidrogénfegyverkísérleteket, a világközvélemény figyelmének középpontjában áll és minden országban lelkes helyeslésre talált. ' Az atom- és hidrogénfegyverkísérletek beszüntetésével a Szovjetunió elsőnek vetette meg a gyakorlati alapját a nukleáris kísérletek általános beszüntetésének és megnyitotta az utat ahhoz, hogy az emberiség megmeneküljön a püsztító atomháború veszélyétől. A nagyhatalmak egyikének e nemes kezdeményezése a többi államok, elsősorban a nukleáris fegyverekkel rendelkező államok előtt szintén felveti a kérdést, hogy a leszerelés hasznosságát hirdető kijelentésekről térjenek át az atomháború veszélyének csökkentése érdekében teendő gyakorlati lépésekre. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának határozatával kapcsolatban az amerikai külügyminisztérium külön nyilatkozatot adott ki, amely kifejti az amerikai kormány álláspontját erről a kérdésről. Ebben a nyilván sebtiben megszerkesztett nyilatkozatban kísérletet tesznek arra, hogy bizalmatlanságot keltsenek a szovjet lépés iránt. A nyilatkozat lényegesen arra szólít fel, hogy folytassák a fegyverkezési versenyt és az atomháborúra irányuló készülődéseknek a népek által elítélt politikáját. Ezzel kapcsolatban a TASZSZ-t felhatalmazták az alábbiak kijelentésére: A Szovjetunió vezető körei sajnálattal veszik tudomásul, hogy a Szovjetunió gyakorlati lépése ilyen fogadtatásra talált az amerikai kormánykörökben, holott a Szovjetuniót az az őszinte óhaj vezérelte, hogy kezdődjék meg gyakorlatilag az összes népeket behatóan foglalkoztató leghalaszthatatlanabb kérdésnek, az atomveszély elhárításának megoldása. A Szovjetunióban igen sajnálják, hogy az amerikai külügyminisztériumnak ez a bizonyos mértékig ingerülthangú és vitatkozó hajlandóságú nyilatkozata, — mint Washingtonban rámutattak —, Eisenhower elnök jóváhagyásával hangzott el. Különösen nagy csalódást keltett az a körülmény, hogy a nyilatkozat nem utal az amerikai kormánynak arra az óhajára, hogy támogatja a Szovjetunió kezdeményezését, s ugyanakkor beszünteti az atom- és hidrogénfegyverkísérleteket és ezzel a maga részéről is előmozdítja a béke megszilárdításának nagy ügyét. Nem nehéz megállapítani, hogy az amerikai külügyminisztérium nyilatkozatának érvei mesterkéltek, kiagyaltak, az a kísérlet pedig, hogy a kétely árnyékát vessék a Szovjetunió lépésére, hogy lejárassák ezt a kezdeményezően fellépő országot, nyilván az amerikai álláspont igazolását szolgálja. Az Egyesült Államok ugyanis még mindig nem hajlandó tudomásul venni a népek követelését és nem hajlandó véget vetni a nukleáris fegyverkísérleteknek.
