Tolna Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-18 / 65. szám

195« március 18. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 3 Küldöttközgyűlés a szekszárdi földművesszövetkezetnél Vasárnap délelőtt tartotta a szek­szárdi földművesszövetkezet az évi küldöttközgyűlést, amelyen Dávid Ottó, az igazgatóság elnöke tartott beszámolót. Értékelte a szövetkezet múlt évi munkáját, gazdálkodását. Igen helyesen, nemcsak a szövetkezet kereske­delmi, pénzügyi munkájával fog­lalkozott részletesen, hanem az­zal is, hogy milyen formában igyekeztek segíteni a parasztság termelését, a gazdálkodás kor- szerűbbétételét és milyen elgon­dolások vannak a jövőre vonat­kozólag. Nem csali szerződéskötésekkel fog­lalkoznak, habár ez az egyik legfon­tosabb feladatuk, hanem például tá­mogatják a parasztság szövetkezését is. Beszélt többek között a szőlős­gazdák társulásáról. Részletesen ele­mezte a beszámoló a részjegybefize­tések jelentőségét is. Az elnökség beszámolója után a felügyelőbizottság beszámolója kö­vetkezett. Ezt Gyöngyösi János, a felügyelőbizottság elnöke mondotta el. Ez a beszámoló elsősorban a közvagyon védelmével és a bizottság munkájával foglalkozott. A felügyelőbizottság, de termé­szetesen az elnökség és a szövet­kezet valamennyi dolgozóját di­cséri, hogy itt a többi nagy föld- mfivesszövetkezetekhez viszonyít­va a leltárhiány összege a nagy forgalomhoz mérten, jelentékte­len volt és már annak is nagy része megté­rült, a többi pedig megtérül a jövő­ben. Ismertették a gyűlésen a szervezeti szabályzat főbb részeit is. A vita során sok fontos probléma került szóba. Többen hozzászóltak ah hoz a kérdéshez, hogy a szövetkezeti ügyvezető és elnök egyszemély le­gyen-e, mint eddig, vagy különválasz szák. Éppen a felelősség kidomborí­tása érdekében úgy foglaltak állást, hogy továbbra is egy személy töltse be az elnöki és ügyvezetői funkciót. Felvetődött a beszámolók és a hozzá­szólások során az is, hogy egyes ta­gok meghamisították vásárlási köny­veiket, hogy jogtalan haszonra te­gyenek szert. Egyhangúlag elítélték az ilyen megnyilvánulásokat és elha­tározták, hogy megszigorítják a bol­tokban is a beírás rendjét, a hami­sítókkal szemben pedig a jövőben szigorúan eljárnak. Tcbb javaslat hangzott el a kis­gép-ellátásra vonatkozóan. Java­solták, hogy milyen kölcsönkis- gépeket szerezzen be a szövetke­zet. Szóba került még egy másik, főként férfiakat érdeklő kérdés is: miért nem lehet Szekszárdon például a földművesszövetkezeti borkimérő­ben szekszárdi bort kapni? A vita tanulságai szerint a földművesszövet kezet a jövőben mér lehetővé tudja tenni, hogy lehessen inni például a „decizőben" szekszárdi bort. A vita után újjáválasztották az igazgatóságot és a felügyelőbizottsá­got. A megválasztottaknak mintegy fele most került először vezetőségbe. Az igazgatóság elnöke ismét Dávid Ottó, a felügyelőbizottság elnöke pe­dig Gyöngyösi János lett. A Zeneiskola Tanári Hangversenye a TTIT és a Zeneiskola közös rende­zésében lebonyolításra kerülő bér­leti hangversenysorozat keretében csütörtökön, március 20-án este fél 8 órai kezdettel kerül sor a Zene­iskola nagytermében. A csütörtök esti hangversenyen, amelynek a keretében az intézet va­lamennyi tanára szóhoz jut és sor ke­rül a vegyeskar szereplésére is, Händel, Mozart, Beethoven, Brahms, Mendelsohn, Grieg, Bartók stb. egy- egy remekműve szólal majd meg művészi előadásban, annak bizonyí­tására, hogy az intézet tanári kara sem volt tétlen az elmúlt két esz­tendő során. Bízunk abban, hogy a szekszárdi zenekedvelők komoly ér­deklődéssel tüntetik majd ki azokat, akit a mindennapi munka mellett éjszakába nyúló próbákkal, gyakor­lással fáradoztak azon, hogy művészi teljesítményt nyújthassanak azok számára, akiknek a számára a mu­zsika életszükséglet A hangverseny műsorát, amely minden bizonnyal sokak számára lesz kellemes megle­petés, az alábbiakban ismertetjük: 1. Senfl: Fű, fa és Jannequin: Sok csoda közt. Énekli a vegyeskar. Vezé­nyel: Bodonyi Ferenc. 2. Massenet: Elégia és Grieg: Sol- vejg dala. Előadja trombitán Vég­helyi Miklós. 3. Händel: Ária a Messiás című ora­tóriumból és Mozart: Zerlina áriája a Don Juan című operából. Énekli Paálné Falus Edit. 4. Bartók: Allegro Barbara és Mendelsohn: Scherzo. Zongorán játssza: Füzessiné, Markovits. Erzsé­bet. 5. Beethoven: Es dur trio. Előad­ják: Bogdán Edit, Polgár Margit és Bodonyi Ferenc. Szünet. 6. Beethoven: Tavaszi szonáta. Játssza: Bogdán Edit és Husek Rezső. 7. Mendelsohn: Ncctumo és Schu­mann: Träumerei. Csellón játssza: Bodonyi Ferenc. 8. Doppler—Véghelyi: Változatok egy témára. Előadja: Véghelyi Mik­lós trombitán. 9. Beethoven: A dobszó is hangzik és Jókedvvel, bánattal. Brahms: Az én szerelmem és Ut a kedveshez. Énekli FJaálné, Falus Edit. 10. Pugnani—Kreisler: Preludium és Allegro. Hegedűn játssza Bogdán Edit. 11. Schumann- Andante variációk. Két zongorán előadja: Polgár Mar­git és Markovics Erzsébet. Jegyek elővételben a zeneiskola gondnokánál válthatók. HÍREK — A szekszárdi földművesszövet­kezet tagjai a múlt évben 58 000 fo­rint részjegyet fizettek be és már az idei évben is meghaladja a befize­tett részjegyek összege a 10 000 fo­rintot. — Népművelési előadásokat ren­deznek Mözs községben. A legutóbbi előadást Létay Menyhért, a tolnai gimnázium igazgatója tartotta a rakétarepülésről. Az előadásokat át­lagosan 150—200 fő hallgatja. — Tűz ütött ki péntekről szombat­ra virradó éjjel Szekszárdon az Árvaház utcában. Kigyulladt egy zsuptetős ház, a tűzoltók hősies helyt­állása azonban megakadályozta a tűz tovaterjedését — Von Fa’z-Fein báró, Lichten­stein kormánymegbízottja közölte, hogy Európa négy legkisebb 'állama — Lichtenstein, Andorra, Monaco és San Marino — október utolsó heté­ben konferenciát tart majd San Ma- rinoban. A Vatikán megfigyelővel képviselteti magát. A „négy kicsi’“ barátsági és kölcsönös segítségnyúj­tási szerződés megkötésére készül — a turistaforgalom területén. — Március 15-e alkalmából ünne­pélyes vacsorát rendezett a duna- szentgyörgyi gazdakör. A vacsora résztvevői előtt a község egyik pe­dagógusa beszélt 1848. március 15. jelentő ségérőL — A dunaföldvári Alkotmány Tsz tagjai a 6-cs országúttól a tsz köz­ponti épületéig saját erejükből be­kötő utat építenek. — Az 1919-es veteránok márc. 21-én este vacsorával egybekötött gyűlést tartanak a megyeháza nagytermé­ben. — A glasgowi egyetem diákjai, akik a Butler elleni tüntetésben részt vettek, 150—200 font körüli számlára számíthatnak a Butler és a magisz­trátusok rohadt gyümölccsel és „ko- rambombákkar1 történt megdobálása miatt. Az Exeteri egyetem öt diákját akik a tüntetés óta megjárták a bör­tönt, az egyetemi hatóságok 24-én ünnepélyesen „megdorgálták." — A dunakömlődi Szabadság Tsz tagjai ebben az évben 80 tenyész­kant és 50 tenyészkocát adnak el. Ezenkívül 180 hízottsertés eladását is tervezik. — Az Regszemcséi községi tanács a közégfejlesztési alapból körülbelül 200 000 forintot fordít a művelődési ház építésére. A pénz egy részét az elmúlt évről takarította meg a ta­nács. — Március 28-án az Építőipari Vállalat dolgozói rendeznek klub­estet a Városi Művelődési Ház Téli­kertjében. — Würzburgban megrendezték a ,-Fränkischer Kreis“’ elnevezésű tár­saságban egyesült nyugatnémet ér­telmiségiek képviselőinek találkozó­ját. Az említett szövetség Nyugat- Németország militarizálása ellen küzd. Az egybegyűltek felhívást in­téztek a bonni Bundestaghoz, hogy a vezetőkörök mondjanak le a Bun­deswehr atomfegyverrel való fel­szereléséről és szüntessék meg az atomfegyverek tárolását Nyugat-Né- metország területén. D SZERKESZTŐSÉG POSTAIÉBÓL Lesz kultúrház Bogyiszlóit ! Mi, a bogyiszlói általános iskola VII. osztályos tanulói olvastuk a lap pénteki számában megjelent „Lesz-e Bogyiszlónak kultúrháza?” című cikküket. A mi véleményünk az, hogy Bo­gyiszlónak lesz kultúrháza, amennyi­ben ez csak rajtunk, bogyiszlóiakon múlik. Mi, fiatalok tudjuk elsősorban azt, hogy milyen kincs a kultúra és an­nak kedves vendéglátó otthona a kul­túrház. Mi, akik hazánknak művelt polgárai akarunk lenni, részt vál­lalunk a kultúra otthonának meg­teremtésében. Ezért vállaljuk, hogy az osztály 23 tanulója, egyenként egy-egy segédmunkás három műszak jának megfelelő munkát végez el az építkezés során (téglahordás, beton­keverés). Munkacsapatunk vezetését osztályfőnökünk vállalja. Reméljük, hogy példán!? követők­re talál: Tisztelettel a bogyiszlói ált. iskola VII. osztályos tanulói: 25 aláírás. Sárból van, vagy hóból ? Sárból van, vagy hóból? — Mind­egy! A lényeg az, hogy hó is van benne! Változik az időjárás, válto­zik a játék! A felsőnánai diákok az időjárás naponkinti változásával változtatják szórakozásukat! Ma jó idő van! — mondják, délután ibolyát szedünk! Szép ibolyacsokrot gyűjtenek és más­nap ezzel kedveskednek tanító néni­jüknek és tanító bácsijuknak. De mi történik másnap? Borult az idő, esik a hó! Mindegy — ma nem ibolyá- zunk, hanem hóembert készítünk. Kicsit sáros ugyan a hóember, de nem baj! Harcban áll az ibolya a hóember­rel — a tavasz a téllel. Reméljük, hogy az ibolya lesz a nyertes! Farkas József tanító Takarékos iskolások A Tolna megyei iskolások a tanév kezdete óta eredményesen gyűjtik az iskolabélyeget, januárig közel 600 000 forintot takarítottak meg. Legjobban takarékoskodó iskolák közé tartozik a szekszárdi 505-ös Ady Endre helyiipari iskola, ahol az iskolások már mintegy 5500 fo­Téli munka A szakcsi általános iskolában ta­nulás mellett kulturális élet is fo­lyik. A tél folyamán tanulóink lelke­sen készültek a falu népének szóra­koztatására. A múlt év decemberében iskolánk Arany—Kodály-estet ren­dezett, szavalóversennyel egybeköt­ve. Az első három helyezett értékes jutalmat kapott, ami további jó mun­kára ösztönözte a tanulóinkat. Ka­rácsonyra „Elégedetlen gyöngyvirág” című mesejátékkal leptük meg fa­lunk népét. Tanulóink lelkesedéssel vállaltak minden nehézséget — min­den munkát. Az előadás sikert ara­tott, ami köszönhető Mérei Jánosné tanárnőnek. A téli szünet ideje alatt sem lan­kadt tanulóink lelkesedése. Az úttö­rők már a téli szünetben lévő raj és „Ültess annyi fát, A Tolna megyei fiataloknak a ko­rábbi időkben kezdeményezett „Ül­tess annyi fát, ahány éves vagy” mozgalma ma már az egész ország ifjúságának mozgalmává vált. E jel­szót tette magáévá a KISZ Országos Értekezlete is, amikor a legközelebbi években 100 millió facsemete elülte­tését vállalta. Ennek érdekében — a fásítás népgazdasági és népegész­ségügyi fontosságát szem előtt tart­va, az idei évtől kezdődően évről évre hagyományossá kell tenni az ifjúság tavaszi és őszi fásítási moz­galmát. rintot, a Béri Balogh Ádám úti- Ál­talános Iskola, ahol 2300 forintot, a tengelici általános iskola, ahol 8700 forintot és a sárpilisi általános isko­la, ahol 6800 forintot gyűjtöttek ösz- sze. Dézsi Lajos — nyári öröm őrsi foglalkozásokon készültek a far­sangi álarcosbálra. A bál nemcsak tanulóinknak jelentett izgalmat, ha­nem az egész lakosságnak. Közsé­günkben még ilyen rendezvény nem volt. Az álarcosbál jól sikerült, ami köszönhető Nagy Lajos úttörővezető­nek és nem kis részben a Szülői Munkaközösségnek. A kulturális rendezvények alkal­mával befolyt összeget a nyári ki­rándulásra fordítjuk. A nyár folya­mán szeretnénk a felsőtagozattal el­látogatni Budapestre, Szegedre. Ta­nulóink megismerkednének váro­saink történelmi nevezetességeivel, szépségeivel. A téli munka ezért nyári öröm! Lengyel Rózsa tanítónő, Szakcs ahány éves vagy44 1958-ban március 10-től április 10-ig tavaszi, október 1-től december 1-ig őszi fásítási hónapot szerve­zünk. A tavaszi fásítás sikeres végrehaj­tása érdekében „Fásítási ankétot” tartunk, járási székhelyeken már­cius 19-én és 20-án. Az ankéton erdészeti-mezőgazda­sági szakemberek, KISZ fiatalok, Hazafias Népfront elnökeivel megbe­széljük a fásítás feladatait, gyakor­lati végrehajtását. Az ankét jelentő­sége abban áll, hogy eredményesen kibontakoztassa a fásítás munkála­tait. A KISZ bizottságainknak és szer­vezeteinknek úgy kell megszervezni a fásítás munkálatait a tanácsokkal, tömegszervezetekkel együtt, hogy ez mintegy főpróbája legyen az őszi fá­sítási hónapnak. A fák elültetése mellett gondolni kell későbbi gon­dozásukra, megvédésükre, mert a munkánk csak akkor lesz eredmé­nyes, ha az elültetett fák nagyrésze megered. A fásításban az önkéntes ifjúsági segítőbrigádokra hárul a munka el­végzésének nagyrésze, de törekedni kell arra, hogy a fásítást végző se­gítőbrigádokba minél több szerve­zeten kívüli fiatalt, úttörőt, felnőtt dolgozót vonjunk be. KlSZ-szerve- zeteink között versenyt indítunk az­zal a céllal: mely KISZ-szervezet ül­tet el több fát. A munkában legjobb eredményt elérő fiatalok „Ered­ményes fásításért” jelvényt, a kiváló munkát végző szervezetek „Emlék­plakettet” kapnak. Eredményes fásítási munkálataink kai hozzájárulunk a fásítás népgaz­dasági érdekeihez, lakóhelyünk, kör­nyezetünk szebbé, barátságosabbá tételéhez. Tóth József Kétszázan egy kis közösségben Az unalmasnak látszó téli napok Dunaszentgyörgyön szorgos munká­ban teltek el. A gazdáknak az az el­határozása, hogy közösséget teremt­senek maguknak, valóravált. A föld­művesszövetkezet székházában he­lyiséget kapott a gazdakör, ahova hetenként többször mintegy 200 em­ber látogat el, ismerkednek a rende­letekkel, olvasgatják a szakkönyve­ket, napilapokat, esténként pedig az ezüstkalászos gazdatanfolyam kere­tében a gazdálkodás mai korszerűbb és jobb formájáról beszélgettek. A tanfolyam befejeződött és 60 paraszt mondhatja magát oklevéllel kitünte­tett ezüstkalászos gazdának. E rövid bevezetés után László Benő 8 hol­das gazdának, a gazdakör elnökének adjuk át a szót. Kérdésünk, hogyan vélekednek a gazdakörről a faluban? — Amikor megalakultunk, ezév januárjában, gondolni sem mertünk arra, hogy ennyien, több mint 200-an leszünk. Beszélgettünk a gazdatár­sakkal, a napokban is megállított Böcz András bátyám. Azt mondja. — Aztán öcsém hozzám miért nem jöt­tök el, tagja lennék én is a gazda­körnek, mikor jártok mifelénk? És így megy ez nap nap után, gyarapo­dik a kis közösség, szívesen látogat­ják a gazdakört az emberek. — Hallottuk, hogy a gazdakör ke­retében tartották az ezüstkalászos tanfolyamot. Érdemes volt tanulni, ismét diáknak lenni? — Nagyon is megérte, mert a 2 hónap alatt sokoldalú képzettséget kaptunk. A pedagógusok felelevení­tették a számtan, s mértan tudo­mányt. A Gerjeni Állami Gazdaság több szakembere pedig az állatte­nyésztés és növénytermelés legfon­tosabb tennivalóiról, és főbb mód­szereiről beszélt. Előadást hallottunk a korszerű növényvédelemről, a do­hánytermelésről és általában min­denről, ami bennünket gazdákat ér­dekel. — Nagy érdeklődéssel hall­gattuk az itatásos borjúnevelésről és a sertéstenyésztésről szóló előadást. Nagyon sok gazda kevés gondot for­dít a szoptató anyasertések takar­mányozására. Kapnak az anyák egy kis répás, korpás moslékot, aztán csak azon csodálkozik a gazda, ha nem fejlődnek, csenevészek a mala­cok, és nagyon leromlik az anya. Nem kis érdeklődéssel hallgattuk, hogy egy szoptatós kocának nyolc li­ter teje van és abból 6—8, sőt 10 ma­lacot is nevel. Ha ezt nézzük, akkor tényleg kevés az a kis korpás mos­lék, különösen ha összehasonlítjuk mennyi takarmányt adunk egy 8 li­teres tehénnek. Még egy utolsó kérdés: — A gaz­dakört látogatják-e parasztfiatalok? — Nem! Bizony e tömör, s mindent kifejező tagadó szócska után egy pillanatig mi sem jutottunk szóhoz. Hogyan le­het ez. A beszélgetés során érdekes dolgokat tudtunk meg. Az ezüstka­lászos ’ gazdatanfolyamnak 60 hall­gatója közül egyetlenegy parasztfia­talt sem lehetett találni. Éppen úgy néz ki a helyzet, hogy a fiatalok szé­gyenük a paraszti munkát, mind- egyiltőjük hivatalija, irodába akar járni, mert lenézik azt a hivatást, amely gyermekkorukban, — de ké­sőbb is — gondtalan életet biztosí­tott. Pedig mennyivel többet tudná­• • • nak a mai parasztfiatalok a földből kihozni, ha tanfolyamra járnának, ha a mezőgazdasó.gi technikum, vagy középiskola elvégzése után nem iro­da után néznének, hanem segítené­nek az idősebbeknek és saját maguk bizonyítanák be, hogy a gazdálkodás gépesítése, a fejlettebb technika mennyivel többet tud a földből ki­hozni, mint ahogyan eddig gazdál­kodtak. Nemcsak az lehet paraszt, akinek VIII. elemije van, hanem az is, aki középiskolát végez. A duna- szentgyörgyi gazdakört sem azért hozták létre, hogy a parasztfiatalok oda esetleg csak ping-pongozni jár­janak, hanem azért is, hogy beszél­gessenek az idősebb gazdákkal, is­merkedjenek a gazdálkodás sokol­dalú tudományával. Kicsit elkalandoztunk, de gondol­juk nem volt hiábavaló, mert be­szélni és még többet kellene tenni annak érdekében, hogy a ma paraszt­fiatalja ne szégyellje a földmunkát, ne szégyellje, mert kenyeret ad néki. PÁLKOVÁCS RÓZA

Next

/
Oldalképek
Tartalom