Tolna Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-15 / 63. szám
TOLNA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ili évfolyam, 63. szám. ARA: 50 FILLÉR. Szombat, 1958 március 15 Megbeszélés a tavaszi fásítási munkákról a Megyei Tanács mezőgazdasági osztályán Március 12-én Tarlós István me gyei erdészeti felügyelő vezetésével a Megyei KISZ Bizottság és a Hazafias Népfront részvételével az erdő- gazdaságok fásítási előadói megbeszélték a tavaszi fásítással kapcsolatos feladatokat. Elhatározták, hogy a jövő hét folyamán minden járási székhelyen fásítási ankétet tartanak. A községi mezőgazdasági felügyelők, KISZ titkárok és népfrontbizottsági elnökök részére. Március 19-én szerdán lesz a bonyhádi, dombóvári és gyönki ankét, 20-án, csütörtökön, a ' paksi, szekszárdi és tamási ankét. Az ankétokra az erdőgazdaságok biztosítanak előadókat, * akik főként az egész fásítási akció szervezeti és gyakorlati végrehajtását fogják ismertetni. Az ő ismertetésük alapján a községi mezőgazdasági felügyelők összevont KISZ- és népfrontülésen fogják minden faluban a fásítási teendőket tnegbeszélnk .A tavaszi fásítási terv szerint a megyében 531 000 csemetét és 61 140 suhángot fognak elültetni olyan területeken, amelyeken eddig nem volt erdő és fa. A TTIT közgyűlésének előkészületei Négyéves fennállása óta az alakuló közgyűlésen kívül április 12-én kerül sor Tolna megyében első ízben a Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat rendes közgyűlésére. A közgyűlés napirendjén szerepel Horvay Árpád elnöki beszámolója, amely felöleli a Társulat négyéves munkáját, a vezetőség újjáválasztása és az Országos Elnökség alapszabály-módosító tervezetének megvitatása. A közgyűlést a szakosztályok plenáris ülései előzik meg. Már mind a 13 szakosztály megtartotta ülését, amelyen felmérték a négy esztendő munkáját és elkészítették a következő félév munkatervét. A tolnai „csibe gyárban“ Télies még az idő, kint élesen fúj a böjti szél. Az emberek igyekeznek ledéi alá, nem kellemes ilyenkor az utcán tartózkodni. A Tolnai Baromfikeltető Állomás keltetőgép termében a kellemes meleg és a baromficsipogás a tavasz hangulatát varázsolja. Kelnek a kis csibék. Bauer Ferenc- né, Bukovszky Józsefné, Rorbacher Mihályné, Horváth Józsefné és a többiek egyik keltetögéptől a másikhoz mennek, forgatják a tojásokat, ellenőrzik a hőmérsékletet, a páratartalmát „bábáskodnak” segítik és ellenőrzik a csibék kelését. Egymás után emelik ki a tojástartókat, immár a kikelt nyüzsgő, pelyhes kis apró jószágokkal. — Jól kezdődött az idei év csibekeltetése — mondja Pukszler elvtárs, a baromfikeltető állomás vezetője. Már megkezdtük a szállítást is. Az első kelésből 10 085 darab naposcsibét Dombóvár, Fadd és Tenge- lic mintaközségeknek szállítottunk le. Csütörtökön ismét 32 000 darabot szállítottunk. És a szállítóketrecekben 50 darabos „csomagolásban” „útrakészen” sorakoznak egymás mellett a pelyhes jószágokkal megrakott csibeketrecek, fajtánként csoportosítva. Az egyikben sárga-magyar, a másikban Rhode Island, sávozott Plymuth, kendermagos sárga színben. A „csibe gyár” a beérkezett igénylések sorrendjében szállítja le a megrendeléseket”. A mintaközségeken kívül már szállítottak azoknak a tsz-ek- nek is, amelyeknél biztosítva van a naposcsibe nevelés feltétele. A tolnai Alkotmány Tsz-nek például 500 darab naposcsibét szállítottak le. A tsz ugyanis a FÖLDSZÖV-vel szerző dést kötött korai pecsenyecsibe nevelésére. — A tervek szerint ebben az évben 570 000 darab naposcsibét keltetünk — mondja Pukszler elvtárs, — s valamennyit a megye területére szállítjuk. Több mint félmillió darab baromfi. Nagy szám. Es ha a felnevelés is olyan sikeres lesz, mint az eddigi kelés, eleget tehetünk nemcsak baromfi export kötelességünknek, de el lesz látva baromfival a belföldi piac is. POZSONYINE Március 31-ig lehet jelentkezni a nemzetközi borversenyre A szeptember 1-től 9-ig Budapesten megrendezendő nemzetközi borvrr- seny jelentkezési határideje, éppúgy, mint az Országos Mezőgazdasági Kiállításon való részvétele, március 31. A versenven részt vehetnek a külföldi és belföldi bortermelő gazdaságok, szövetkezetek, pincegazdaságok, egyéni termelők. A benevezés a következő minőségű csoportokba történhet: fehér kommersz-, vörös kommersz-, fehér minőségi-, vörös minőségi borok, csemege és ürmös borok, habzó és pezsgő borok, valamint borpárlatok. A beküldött borokat nemzetközi bizottság minősíti és díjaz-a, arany-, ezüst-, bronzéremmel és oklevéllel. A verseny rendezői kívánatosnak tartják, hogy a magyar termőtájaka1, így Tokaj-hegyalját, Somlót, Sopront, Balatonfüredet, Csopakot, a Mecsek vidékét, valamint az egyéb hegyvidéki és alföldi tájakat minél teljesebben képviseljék. A versenyre való jelentkezés módiát és a nemzetközi bíráló bizottság értékelési módszerét a LXTT. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár részvételi szabályzatában részletesen ismer- ' tetik. Pecsenyebárány exportra I A belecskai Szabadság Termelőszövetkezet tagjai nemcsak az öntözé’es kertészetükből akarnak ebben az évben is szép eredményeket elérni és nagy jövedelmet biztosítani, hanem az állattenyésztésből, s ezen belül is juhtenyésztésből. A termelőszövetkezetnek 224 darab anyajuh állománya van, amelyektől már eddig is több, I mint 120 bárány ellett. A termelcszö- I vetkezet tagjai úgy határoztak, hogy az őszre ezekből a bárányokból mintegv 75—30 darabot pe-'senye- bárányként exportra értékesítenek. A bárányok átlag 30—35 kilósak j lesznek, és kilónként 15 forintot kap I majd a termelőszövetkezet értük Nagy előnye még az exportra történő értékesítésnek, hogy őszig ezeket a bárányokat egyszer meg tudják nyírni, mert csak 2 centiméteres gyapjúval veszik át a bárányokat. Új filmszínházak nyilnok TV na megyében Megyénknek még több olyan községe van, ahol nem működik állandó mozi, hanem a körzeti filmszínházak hálózatába kapcsolták be őket. Ez bár eredménynek számít mégis bizonyos akadályokat támaszt a filmforgalmazásban. Eddig Győré és Váralja, a két bányászközség is ebbe a körzeti hálózatba volt bekaorsolva, most azonban a megyei moziüz-mi vállalat elhatározta, hogy mindkét községben állandó mozit létesít. Ez azt jelenti, hogy minden szombaton és vasárnap rendszeresen lesz előadás, sőt. ha a közönség úgy kívánja, más hétköznapokon is tartanak vetítést. Hasonló a helyzet Üjiregen és Adorjánnusztán is. Bár e két utób binál a felszerelés biztosítása még akadályokba ütközik, a vállalat vezetősége reméli, hogy április 4-én mind a négy helyen meg tudják nyitni az új filmszínházat. • • Önkéntes ifjúsági segítő brigádok a szekszárdi járásban A szekszárdi járásban sorra alakulnak az önkéntes ifjúsági segítő brigádok a KISZ tagokból, de munkájukba bevonják az ifjúsági szervezeten kívüli fiatalokat is. A seeítő brigádok kidolgozták programjukat, amelyben szereDel a községek, legelők fásítása, a községekben lévő pakkok rendbehozása, az emlékművek körüli parkosítás, a kultúrotthonok és környékük rendese. Ahol nines snortnólva. ott a seffí+ő brigád sport- pálva^nűést kezdeményez, ahol pedig elhanyagolt állanothan van ott a fiatalok rendbehozsók. A se-ítő brigádok a termelőszövetkezeteknek és az állami gazdaságoknak is sosn't- séget nvűjtanak egyes sürgős mező- paariasáei munka plvépzéséVtfm. Az egyik legfontosabb feladatuknak tekintik a brigádok, hogy az idős, elhagyatott, egyedülálló, vagy munka- képtelen öregeknek segítséget nyújtsanak. A faddi Szabadság Földje Termelőszövetkezetben is megalakult az önkéntes ifjúsági segítő brigád a március 4-én tartott KISZ taggvűlé sen. A fiatalok a termelőszövetkezet vezetőségétől 600 négyszögöl földet kértek és kaptak is, amelyen paprikát termesztenek. A föld mrmé'éből származó hasznot arra fordítják, kpgy a különböző szerel £ seket vásároljanak. Ezen kívül a brigád tagjai parkot létesítenek a kul- I túrház előtt. A termolőszöve'kpzet és I a pártszervezet örömmél fogadta a I fiatalok példamutató kezdeményezé- Isét. c-í; Száztíz évvel ezelőtt. 1848 tavaszán vihar söpört végig Európán, a polgári forradalom vihara, Franciaországot, Olaszországot, Németországot Ausztriát végigsöpörve 1848 március 15-én elérte Magyarországot. A polgári for radalom szétzúzta a feudális társadalmi rendet, eltörölte a jobbágyrendszert, paraszti birtokká tette az úrbéres telkeket, megszüntette a hirhedt úriszéket, az ország élére önálló, magyar kormányt állított. A polgári forradalom nemzeti demokratikus vívmányai utat nyitottak hazánkban a polgári fejlődésnek, megnyílt annak a lehetősége, hogy leküzd je az elmarádottságet, amelyet a Habsburg-uralcm kényszerített rá gyarmati politikájával. Sok égető kérdést -azonban nem oldhatott meg a polgári forradalom, mert a forradalom vezető ereje a középnemesség veit. Ezért maradt nálunk érintetlen a feudális nagybirtok és maradt föld nélkül a jobbágysorból felszabadított paraszt. A jobbágyok koldusokká lettek, nem volt választó joga, nem volt lehetősége arra, hogy beleszóljon, az ország dolgaiba. A polgári forradalom, amely pe dig csak részben oldotta meg feladatát, túl sok volt a Habsburgok nak. a belső ellenforradalmi erőkre támaszkodva, fegyveres erővel törtek hazánkra. Népünk nem hódolt meg az elnyomóknak. Hosz- szú hónapokon keresztül dicsőséges harcot vívott az ellenforradalom erőivel szemben. Ez a küzdelem akkor népünket az emberi ha ladás élére áhította. Az ellenforradalmi túlerővel szemben elbukott a függetlenségi harc. A hatalmas áldozatok ellenére megoldatlan maradt a nemzeti függetlenség kivívása, a feudális nagybirtokrendszer felszámolása, g demokratikus, polgári köztársaság kivívása. A forradalom eszméihez csak a dolgozó nép maradt hű. Az uralkodó osztály eldobta — s azóta soha többet fel nem emelték — a nemzeti függetlenség lobogóját, kiegyeztek a Habsburgokkal. A századfordulóra kialakult hazánkban is a karitalizmus. A társadalmi előrehaladásnak feltétele most már túlnőtt a félbenmaradt polgári forradalom vívmányainak tel jes megoldásán. A tőkés rend meg döntése került előtérbe. A társadalom fejlődése ekkorra túljutott már azon a ponton, hogy a középnemesség oldja meg a feladatokat. Hiszen ennek a rétegnek is alapvető érdeke a tőkés rend védelme lett. csak a munkásosztály vehette és vette kezébe a társadalom fejlődéséért vívott harc irányítását. Ennek egyik legfényesebb bizonyítéka a Magyar Tanácsköztársaság. A tanácsköztársaság azoknak az uralmát döntötte meg, akik 1848-ban, 1867-ben elárulták a magyar polgári forradalmat, akik lepaktáitak az ellen- forradalom erőivel, akik szembefordultak a magyar néopel. A tanácsköztársaság biztosított először olyan jogokat a népnek, amelyeket Petőfi követelt, ez volt az az államhatalom, amelyik elő-, szőr vette köztulajdonba a bankokat, gyárakat és a feudális nagybirtokokat. önrendelkezés alánján először biztosított szabadságot a nemzetiségeknek. A tények azt bizonyítják, hogy * éppen a kommunisták voltak azok, akik híven 1848 eszméihez megvalósították a legfontosabb célkitűzéseket. Az 1919-es ellenforradalom a haladás erőivel szemben kegyetlen terrort alkalmazott. Eltörölték a legelemibb emberi jogok gyakorlásának még a lehetőségét is. De a terror ellenére is a kommunisták voltak azok, akik magasra tartották a nemzeti függetlenség zászlaját, harcba szálltak a fasizmussal, a hazaáruló urakkal, a nemzetpusztító imperialista háborúval. Az 1848-as demokratikus nemzeti feladatok teljesítésére a Szovjetunió felszabadító harcai adtak lehetőséget a magyar népnek. Felosztottuk a nagybirtokokat, a kevés földdel rendelkező parasztok között, megteremtettük a népi demokratikus államot, eltávolítottuk az állam- hatalomból a nagybirtok és a nagytőkés osztályok képviselőit, szembefordultunk a reakció, soviniszta uszításaival, rendeztük viszonyunkat a szomszédos államok kai. Teljesítettük tehát 1848 örökségét. megoldottuk azokat a problémákat, amelyeket akkor az ellenforradalom győzelme miatt megoldani nem, lehetett. Az 1848 és Petőfi szellemének megtagadását jelentette volna, ha nem megyünk tovább, hiszen a társadalom egy évszázad alatt tovább fejlődött, a feladatok megoldása' is szélesebbkörű lett. A szocializmus építésének időszaka következett el. Néhány év alatt kiemeltük hazánkat abból az elmaradottságból, amelybe a tőkés rend taszította. Jelentősen előre haladtunk a kizsákmányolás felszámolásában. Erős ipart teremtettünk, amely nélkül, Kossuth szavaival élve, „félkarú óriás a nemzet.“ A falun megnyitottuk a szocialista fejlődés útját, letörtük a volt uralkodó osztály művelődési egyeduralmát: kinyíltak a középiskolák és egyetemek kapui a munkás és parasztfiatalok előtt. A magyar kommunisták célja volt és marad, hogy a szocializmus építésével párhuzamosan évről évre nagyobb darab kenyér jusson minden dolgozó asztalára, hogy szélesebben terjedjen a műveltség, a dolgozók maguk igazgassák a népi demokratikus szerveken keresztül önmagukat, növekedjék népi demokratikus államunk anyagi ereje. 1956-ban az ellenforradalmárok nem átallották felhasználni a népi hatalom rágalmazására és zavartkeltésére az 1848-as anti- feudális jelszavakat sem. Uj forradalmat hirdettek, pedig éppen a forradalom ellen keltek fel. Miféle forradalom az, amely egy társadalmat vissza akar vetni egy alacsonyabb társadalmi rendszerbe? Milyen forradalom az, amelyik a népi hatalom megdöntése révén Mindszentyeket, Eszter- házy hercegeket akarja uralomra juttatni? Milyen forradalom az, amelyik szítja a nemzetközi ellentéteket a nacionalizmus és a sovinizmust, s ugyanakkor a haladó gondolkodású embereket börtönbe juttatja, ki végezteti? — Ez nem forradalom, ez reakció, ellenforradalom. S amint 1848-ban és 1919-ben felkeltek a reakció erői, hogy megfékezzék a társadalmi haladást — ez az akció akkor a történelmi helyzetből adódóan sikerrel iárt, ugyanúgy akar tak eljárni 1956 őszén is. 1848 örököseinek kiáltották ki magukat. Pedig a mai Magyarországon csak az nevezheti magát 1848 utódainak, forradalmárnak, aki a munkásosztály hatalmáért, a proletárdiktatúráért, a szocialista demokráciáért harcol a burzsoázia, a földesurak restauráció jával szemben, aki a munkásosztállyal fog össze, aki a szocialista országokkal lép testvéri szövetségre. Az ellenforradalomnak az elmúlt évszázadalatti három fegyveres támadása a társadalmi hala dás ellen hazánkban arra int bennünket, hogy kérlelhetetlenek legyünk a bplső bitangokkal, az ellenforradalom erőivel szemben, épp úgy, mint Petőfi volt.
