Tolna Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-12 / 60. szám

ÏC NA MEGYEI VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÉS A TANÁCSOK lAPjA MACYAR szocialista munkáspárt IIL évfolyam, 60. szám. ARA: 50 FILLER. Szerda, 1958 március 12. Kedden tartotta első ülését a Tolna megyei népi ellenőrzési bizottság Kedden tartotta meg az alakuló, egyben az első ülését a Tolna me­gyei népi ellenőrzési bizottság. Az ülésen különösen a kereskedelem területére kiterjedő társadalmi tu­lajdon védelmi vizsgálatok, továb­bá a dolgozók bejelentéseinek, pa­naszainak a tanácsszervek által történt intézkedéseinek az ellen­őrzése, megszervezése szerepelt. A bizottság elkészítette az éves ter­vét és megkezdte az eddig beérke­zett panaszok és bejelentések vizs­gálatát is. A megye különböző helységeiből eddig 13 bejelentés ér­kezett a népi ellenőrzési bizottság­hoz, a többi között olyan nagyará­nyú visszaélésről szóló hejelentés is, amelynek vizsgálatát az illeté­kes bűnüldöző szervekre bízta a népi ellenőrzési bizottság. Fiatal pedagógusok tanácskozása a KISZ szervezetekben végzett munkáról Színháztörténeti előadás és kiállítás a Városi Művelődési Házban A Megyei KISZ Bizottság és a Megyei Tanács Művelődésügyi Osz­tálya tanácskozásra hívta össze már­cius 11-én azokat a fiatal pedagógu­sokat. akik a KISZ szervezetek mun­kájában és a községek társadalmi életében tevékenyen résztvesznek. Bősz József művelődésügyi osz­tályvezető megnyitója után -Várnai Ferenc, a KISZ Központi Bizottsá­gának titkára tartott előadást, amely ben ismertette az ifjúsági szervezet eddigi eredményeit és rámutatott azokra a feladatokra, amelyek a szervezet előtt állnak, amelyek meg­oldásához a fiatal pedagógus segít­sége elengedhetetlenül szükséges. — Voltak, akik az ellenforradalom után azt a nézetet vallották, hogy az ifjúság közti ellenforradalom- okozla zűrzavarból úgy tudunk kilá- bolni, ha alkalmazkodunk a zűrza­varhoz és lassú munkával igyek­szünk a zűrzavart leküzdeni — mon­dotta. Ehelyett a párt Központi Bi­zottsága a KISZ létrehozását látta helyesnek, s hogy a párt iránymuta­tása helyes volt, az is bizonyítja, hogy a KISZ-nek jelenleg nyolcezer szervezete működik, mintegy negyedmillió taggal. A továbbiakban rámutatott a KISZ szervezetek előtt álló legfontosabb feladatokra, s azt így fogalmazta meg: — A lenini elveknek megfelelő­en a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség elsőrendű és legfontosabb feladata a fiatalok kommunista nevelése. Az ifjúsági szervezet és a pedagó­gusok együttműködéséről szólva' el­mondotta. hogy a párt bízik a peda­gógusokban, s tőlük azt várja, hogy hatékonyan vegyenek részt a fiatal pedagógusok az ifjúsági szervezet munkájában. A pedagógusok között vannak még, akik egyes részletkér­désekben nem értenek egyet politi­kánkkal, azonban velük is együtt kí­ván működni a KISZ, mégpedig a következő alapon: A pedagógusok mindenekelőtt a nép szolgálatát tartsák szem előtt, s a tanulókat is ebben a szellemben neveljék. gítenék a politechnikai oktatást, de a munkás és diákfiatalok ta­lálkozóját is. Gombás György németkéri nevelő arról beszélt, hogy az ifjúsági szer­vezet egyik legfontosabb munkájá­nak tartja a különböző nemzetiségű fiatalok közös tevékenységének ki­alakítását. Több hozzászóló beszélt arról, hogy elsőrendűen szükséges a fiatalok között a közösségi szellem kialakítása, a helyes magatartásra való nevelés. Szóvátették, hogy a rádió, a film és a sajtó nem egyszer olyan stílusban tárgyal kérdéseket, amelyek nem hogy elősegítenék, hanem akadályoz­zák a fiatalok helyes nevelését. Hunyadi Károly elvtárs, megyei népfront titkár hozzászólásában töb­bek között rámutatott arra, hogy a falvak nagyszerű eredményeiben a pedagógusok munkája is bent van s arról szólt, hogy az eredmények to­vábbfejlesztésétől senki sem tart­hatja magát távol. így a mezőgazda­ság szocialista átszervezésében is komoly segítséget tudnak nyújtani a pedagógusok. A fiatal pedagógusok tanácskozá­sán megjelent és felszólalt Rapai Gyula elvtárs, a Megyei Pártbizott­ság első titkára. — A szív és lelke­sedés ahhoz, hogy eredményes mun­kát végezzünk önmagában még nem elég, az szükséges, hogy tudatosan cselekedjünk. Ehhez pedig szüksé­ges, hogy a falusi pedagógusok po­litizáljanak is. A történelmi helyzet minden em­bert rákényszerít, így a nevelő­ket is, hogy állást foglaljanak az egyes kérdésekben. Akik ma még nem mindenben érte­nék velünk egyet, meggyőző munká­val kell magunk mellé állítani őket, ehhez semmiféle erőszakra nincs szükség — mondotta — majd a to­vábbiakban hangsúlyozta, hogy az emberek között vannak bizonyos el­lentmondások, amelyek főleg a fia­talok és az idősebbek között jelent­keznek, ennek oka a társadalmi ha­ladásban rejlik, abban, hogy ezt a haladást a fiatalok előbb teszik ma­gukévá, mint az idősebbek. — A párt bízik a pedagógusok többségében és azt is szeretnénk, hogy a jövőben gyakrabban ta­lálkozzunk a pedagógusokkal, s ők többször adjanak a párt és ál­lami vezetőiünk segítséget a nevelési problémák megoldásában. A további fejlődést, népünk boldogulását csak közös munkával tudjuk biztosítani, munkások, parasztok, értelmisé­giek munkájával, s ebből nem maradhat ki a pedagógusok te­vékenysége sem — fejezte be felszólalását Rapai Gyula elvtárs. Ezután Várnai Ferenc elvtárs vá­laszolt az elhangzott kérdésekre, majd a tanácskozás Bősz József zárszavával ért véget. Új gyártmány a Simontornyai Bőrgyárban A Simontornyai Bőrgyár az elmúlt évek során már nem egy új bőrféle­séggel lepte meg a feldolgozó ipart, illetve a vásárlókat. A közelmúlt­ban ismét egy új felsőbőrfajtával növelte a gyár a bőrök választékát. Kidolgozták az üzemben a fekete préselt vixos tehénbőr gyártásának technológiáját és ebből a bőrből ed­dig már mintegy 20 ezer pár csiz­mához elegendő mennyiségűt készí­tettek el és szállítottak le a feldol­gozó ipar részére. Az új technológia gazdaságosság szempontjából is sokat jelent a gyárnak, ezzel az eljárással ugyanis a rendelkezésre álló nyersbőrből ma­gasabb minőségi kategóriájú bőrö­ket lehet gyártani. A Városi Művelődési Ház már többízben rendezett színháztörténeti előadást, amelynek előadója dr. Cen- ner Mihály, az Országos Színháztör­téneti Múzeum mb. igazgatója volt. Március 9-én dr. Cenner Mihály is­mét meglátogatta a művelődési há­zat és a szekszárdi művészegyüttes tagjai, valamint számos érdeklődő előtt a magyar színészet nagyjairól, köztük Jászai Mariról, Blaha Lujzá­ról, Márkus Emíliáról, Bajor Gizi­ről, Odry Árpádról, Somlay Artúrról és Ritkay Mártonról tartott elő­adást, majd a megjelentek hangle­mezről hallhatták a felsorolt nagy művészek hangját, Jászai Mariét ki­véve, akitől hangfelvétel sajnos nem maradt fenn. Befejezésül Kabos Gyu­lától hallhatott a közönség két kup­iét. Külön érdekessége volt az elő­adásnak, hogy megemlékezett Hege­dűs Gyuláról, a Vígszínház egykori vezető színészéről, aki a Tolna me­gyei Kétyen született 1870-ben, és iskoláit Szekszárdon végezte. Ké­sőbb már beérkezett színészként járt a megyeszékhelyen, sőt színmű­vekben fel is lépett. Huszonöt új belépő Szorgalmasan dolgoznak, hordják a trágyát, csíráztatásra készítik a burgonyát a bátai Vörös Zászló Ter­melőszövetkezet tagjai. Ezt a han­gyaszorgalmat figyelemmel kísérik a község kívülálló parasztjai is. De nemcsak figyelik, hanem mind töb­ben és többen döntenek úgy: érde­mesebb a közösben dolgozni, mert MÁRCIUS 15-1 A március 15-i ünnepségek meg­rendezését a megyében a KlSZ-szer- vezetek irámjítják. Az iskolákban 14- én a tanítás befejezése után tar­tanak megemlékezéseket 1848. már­cius 15-éről. Méltatják a magyar if­júság szerepét a Habsburgok elleni harcban, küzdelmüket Magyaror­szág polgári felvirágzásáért. Március 15- én délelőtt a KISZ városi bizott­sága, valamint a KISZ-szervezetek képviselői koszorút helyeznek el az 1848-as emlékművön. Délután 6 óra­nagyobb a jövedelem. Ezt az elgon­dolást igazolja, hogy a legutóbb megtartott termelőszövetkezeti köz­gyűlésen a tagok 25 új tag felvétele felől döntöttek. Az új belépők között van Dan- csik Antal nyolc, Simlacsik Pál nyolc, Mihó József kettő és Kisrko Jánosné kétholdas dolgozó paraszt. ÜNNEPSÉGEK kor a városi kultúrházban a KISZ bizottság rendezésében ifjúsági gyű­lés lesz. * Március 21-én a Magyar Tanács- köztársaság kikiáltásának 39-ik év­fordulóján este 7 órakor a volt me­gyeháza nagytermében ünnepi estét rendez az MSZMP városi bizottsága, amelyen résztvesznek a tanácsköz­társaság veterán harcosai, valamint a szovjet helyőrség tagjai is. Harminc vagon műtrágya Megbarátkoztak már a szekszárdi gazdák is azzal a gondolattal, hogy a műtrágyának milyen nagy talajerő visszapótló hatása van. Ezt bizonyít­ja, hogy míg az elmúlt évben, no­vember elejéig csak 27 vagon mű­trágyát igényeltek és szórtak ki földjeikre, addig ezév március elejéig 5 vagon kálisót, 5 vagon szuperfosz­fátot és 20 vagon pétisót vásároltak. A Szekszárdi Földművesszövetke­zet központi raktárában azonban nemcsak műtrágyát vásárolhatnak a gazdák, hanem nagyhatású növény­védő szereket is. A pedagógusok legyenek a szocialista hazafiságra való nevelés élharcosai. Az ifjúsági szervezet elkövetkezendő hosszabb távlatú feladatát illetően a következőket mondotta Várnai elv­tára: — Töltsük meg alapszerveze­teinket tartalmas élettel. Olyan fiatalok nevelkedjenek a KISZ-szervezetekbcn, akik tud­ják. hogy feladatuk a pártot ösz- szekapcsolni a többi fiatalok­kal is. Ehhez és a közösségi szellem kiala­kításához egyik legjobb eszköz, a közösen végzett társadalmi munka. Ezért hozzuk létre országszerte az önkéntes ifjúsági segítő brigádokat. A szocialista erkölcsről szólva felhívta a figyelmet arra, hogy a KTSZ-tagok mutassanak példát a tisztelettudásban, szüleikkel, az idő­sebbekkel és a lányokkal szemben. Lépjenek fél az erkölcstelenek, a huli­gán elemek ellen. ( A vitában a több mint 100 megje­lent közül számosán felszólaltak. Többék között Kaszás Imre, a szek­szárdi gimnázium tanára elmondta ; hogy fokozott mértékben szükség van a munkás-paraszt és diákfiata­lok találkozására, s a fizikai munká­nak a diákokkal való megszerettető-, séhez ; helyes lenne vidéken is tanműhe- | tyeket létesíteni, amelyek elősc­Riadó! S amint elhangzott a parancs, az ügyeletes azonnal — a parancsnak megfelelően — megkezdte a riadóz- tatást. A szekszárdi járási Cséby József munkásőrszázadot riadóztat­ták. Voltak, akiket szórakozó he­lyeken, másokat a meleg ágyban, ismét másokat szolgálati helyükön ért a riadó. Egészen rövid idő alatt harcra készen sorakoztak az egysé­gek a megadott helyen. Felsorakoznak a szakaszok s mellettük ott vannak a nehéz fegy­verek is, a géppuskások, a golyó­szórósok. A ragyogóan tisztántar- tott fegyvereket ismét megmarkol­ják a munkásőrök a néphatalom védelmére. Egymás után foglalják el helyü­ket a 'kijelölt gépkocsikon, és elin­dultak a megadott irányba. A fel­adat az volt, hogy egy pusztát, ame­lyet az ellenforradalmárck, huligá­nok, csendőrök és kulákok tarta­nak megszállva, el kell foglalni, meg kell semmisíteni az ellenforra­dalmárokat. A Cséby József mun- kásőrszázad az általános feladaton túl azt a parancsot kapta, hogy a kastélyt, amelyben az ellenforra- dalmárok parancsnoksága székel, foglalja el. Megkezdődött a tüzérségi előké­szítő tűz, főcélja a kastély volt. RI A — Ez telibe talált, mondja az egyik elvtárs, amikor meglátja, hogy éppen az épület erkélyén go­molyog a füst. — Nem lehet valami kellemes do log egy tüzérségi tűz kellős közepén lenni — mondja egy másik s köz­ben csőretölti fegyverét —, de ezek megérdemlik. S amíg tart a tüzérségi tűz. ad­dig a szakaszok szőkéivé, kúszva, sarat taposva elfoglalják a roham­vonalat. Az előnyomulásukat a géppuska és a golyószóró fergete­ges tüze fedezi. Ha itt-ott a tüzér­ségi tűz ellenére el-eldördül egy- egy fegyver az „ellenforradalmárok1’ kezében, azonnal megkapja a méltó választ. A munkásórszázad elfoglalta a rohamvonalat. Itt újra tölti min­denki a fegyverét, a leghűségesebb barátot, amely harcban is hűsége­sen szolgálja gazdáját. Dolgoznak a rádiósok. Utasítások, parancsok jönnek, mennek, s a helyzetnek megfelelően tőlük már futárokkal megy tovább a parancs. Most éppen DÓ a tüzérségi tűz áthelyezéséről tör­tént intézkedés. Ez pedig már a roham közvetlen közelségét jelzi. Ebben a pillanatban rakéta száll a magasba, egymás után kettő is. Megindul a roham. Szapora léptekkel közelítik meg a munkásőrök az akadályokat, köz­tük a drótakadályt is, amelyet idő­közben átkelésre alkalmassá tettek. Ropognak a fegyverek, s egyre gyé­rebb a válasz az ellenforradalmá­rok kezében lévő kastélyból. Golyószórójukat a tüzérségi tűz megsemmisítette. Nem volt több sorczatlövő fegyverük. Ez köny- nyebbé tette a rohamozó egységek­nek a parancs teljesítését. S amíg megközelítik a drótaka­dályt, távolról hallani a géppuska kerepelését. Az épület emeleti ré­szét tartja tűz a'att. s hallani, amint a golyószórók is működnek, ők fedezik az elvtársak rohamát. Már csak 40—50 méterre vannak a kastélytól, s most a szapora lé­péseket felváltja a futás és közben felzúg a hajrá. Zúg a puszta a rob­banások és lövések zajától, a kas­tély falai pedig verik vissza a haj­rát! Rövid ideig tart a közelharc bent az épületben. Még egy-bét fegyverdörrenés elhangzik ugyan, de ekkor már az épület tetején ott leng a vörös és a nemzeti színű zászló. Győzelem! A munkásőrök mara­déktalanul teljesítették a paran­csot. * Mindez gyakorlat volt csupán. A munkásőrök kommunista ifjú lel­kesedéssel védik a néphatalmat. A 20—30—40 évesek mellett ott van­nak az 55—60 éves elvtársak is, akik már két világháborút éltek át, akik kenyerük javát a tőkés rend­ben fogyasztották el, akik nyögték a tőkés igát. öregedő testtel, de if­jú szívvel, lelkesedéssel ragadják meg a fegyvert, hogy soha többé ne ismétlődjék meg az 1919-es fehér­terror és az 1956-os ellenforrada­lom. Most csak gyakorlat volt de ha valaki elvetemültségében addig megy, hogy fegyvert fog a népi állam ellen, kérlelhetetlen könyör* telenséggel, a korszerű fegyverek­kel kapja meg a méltó választ. Ezt bizonyította a gyakorlat is. K. Balog János

Next

/
Oldalképek
Tartalom