Tolna Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-09 / 58. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ,r,VFJ III. évfolyam, 58. szám. MA 10 OLDAL, ÁRA: 60 FILLÉR. Vasárnap, 1958 március 9. A tanácsok egyik legfontosabb feladata a párt agrárpolitikájának megvalósítása Apró Antal elvtárs beszéde a tanácsfunkcionáriusok értekezletén n gödöllői egyetem tanárainak előadása az ikersoros kukoricatermelásről Ünnepség a szekszárdi Béke Tsz-ben Tegnap délelőtt igen érdekes programja volt a szekszárdi Béke Termelőszövetkezet tagságának. A program egyik, része a gödöllői agráregyetem tanársegédéinek, Faragó Ferencnek és László Domokosnak az előadása volt a gödöllői ikersoros | kukoricatermesztésről (a szövetkezet j ugyanis az idén nagyobb területen 1 kísérletezik a kukorica ikersoros ' módszerrel való termesztésével). A | másik pedig a szövetkezet asszonyainak megjutalmazása a Nemzetközi Nőnap alkalmából. A szövetkezet tagsága nagy figyelemmel hallgatta végig az előadásokat. Faragó Ferenc a kukoricatermelés különböző módszereivel foglalkozott előadásában. Az egyetemen azt az ifjúságot képezzük ki, amelynek majd feladata lesz elősegíteni a mezőgazdaság fejlődését. Ezért keressük a kapcsolatot a gyakorlattal, hogy a mi munkánk is hathatósabb legyen. Tanszékünk egyik feladata, a kukorica terméshozamának növelése. A kukorica termésterülete hazánkban igen nagy helyet foglal el a mezőgazdasági termelésben és nagy szerepe van a mezőgazdaság belterjességének fokozásában. — Jelenleg még ott tartunk, hogy nagy eltérések vannak egyes évek termésátlagai között, a szemes termés 6—14 mázsa között ingadozik. Ez a szélsőséges ingadozás nem tesaS (Folytatás a 2. oldalon.) Péntek reggel az EFEDOSZ székhazában megkezdődött a tanács- funkcionáriusok országos értekezlete. Az elnökségben helyet foglalt Dobi István, az Elnöki Tanács elnök e, dr. Münnich Ferenc, a Miniszter- tanács elnöke. Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kiss Károly, Rónai Sándor, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagjai, valamint politikai, gazdasági életünk és a tanácsok számos vezetője. A kétnapos értekezletet Dobi 1 stván, az Elnöki Tanács elnöke nyitotta meg, majd Apró Antal, a Minisztertanács első elnökhelyettese ismertette a tanácsok előtt álló feladatokat. Apró Antal elvtárs beszéde — Tanácsaink összességükben népi demokratikus államunk új típusú helyi szervezetét alkotják, amely alapvetően különbözik a kapitalista Magyarország helyi szerveitől. A mi tanácsrendszerünk magasabbrendű a létrehozatal módjában, a társadalmi életben betöltött szerepében és a dolgozó tömegekhez való viszonyában egyaránt — kezdte beszédét Apró Antal, majd megállapította, hogy a felszabadulás előtti Magyar- ország helyi képviselőtestületei a burzsoá osztálydiktatúra eszközei voltak s a dolgozókat óriási sánc választotta el ettől a burzsoá-földesúri szervezettől. Ezt az idősebbek még igen jól ismerik. Abból az államból, abból a gyűlölt közigazgatásból nem kér a dolgozó ember, nem is kesergett a megszűnése miatt. A továbbiakban megállapította, hogy a tanácsok rendszere csaknem nyolc esztendős fennállása alatt igen nagy szolgálatot tett a dolgozó embereknek. A tanácsok demokratikus alapelvek szerint választott és a demokratikus centralizmus alapján működő testületi szervek, amelyek a dolgozó nép egységes államhatalmát képviselik és ellátják a társadalmi, gazdasági és kulturális vezetés feladatait. a városi és falusi proletariátust, — mindössze 3 600 000 élt választójogával, addig 1954-ben a közel 6 600 000 választásra jogosult közül mintegy 6 500 000-en éltek választójogukkal. Apró Antal ezután megállapította, hogy tanácsaink mint hatalmi szervek az alkotmányos jogszabá- I lyok keretei között önállóan irányítják a falu, a város, a járás és a megye társadalmi, gazdasági, valamint kulturális életét. — A szocializmus építésében — folytatta — továbbra is szilárdan támaszkodhatunk a tanácsokra. A párt és a kormány nevében kijelenthetem, hogy a megkezdett úton tovább fogunk haladni, erősíteni, szilárdítani és fejleszteni fogjuk a tanácsok munkáját. Részletesen elemezte ezután a községpolitikai munkát, amely nem más, mint a dolgozók mindennapos érdekeinek a szolgálata, kielégítése, a lakosság hozzájárulásával, társadalmi munkájával, valamint az állam támogatásával. ■ Ezután áttért a falvak és városok egyes problémáinak ismertetésére, megállapítva, hogy Tanácsaink létrejöttével megteremtettük annak a szocialista típusi) állami szervezetnek az alapjait; amely hivatott arra, hogy a dolgozók széles rétegeit bevonja az államhatalom gyakorlásába. Míg 1939-ben az akkori helyi ön- kormányzatok megválasztásában a 4 600 000 választásra jogosultból — akik közül kirekesztették elsősorban társadalmi előrehaladásunk szempontjából most a falu, a mezőgazdaság a legfontosabb harci terület. A dolgozó nép életszínvonalának kö- Vétkezetes emelése nem lehetséges a termelés szakadatlan növekedése, a termékek önköltségének csökkentése, és a munka termelékenységének növekedése nélkül. Mezőgazdasági Gazdag társutazási program — külföldre Felkerestük a IBUSZ Tolna megyei kirendeltségét, hogy megtudjuk, milyen külföldi utazási lehetőségek között válogathatnak megyénk dolgozói. Több örvendetes dologról szereztünk tudomást. Mindenekelőtt megnyugtató, hogy az idén a társasutazásokra nemcsak a fővárosi és nagyobb városokban lakóknak nyílik lehetősége, hanem mindenkinek, lakhelyre való tekintet nélkül. Ugyanis meghatározták minden területre, hogy hány fő vehet részt társasutazásban. így nem fordulhat elő, hogy például a pesti „üzleti érzékkel” rendelkezők kiszorítják a társasutazásokból a vidéki dolgozókat A tájékoztató alapján az idén a következő társasutazások között válogathatnak a dolgozók: 7 napos út Prágába vonattal, vagy repülőgéppel, 13 napos út Karlovy-Vary-ba, vagy Marienske Lanzne-be, 3 napos út Pozsonyba autóval, 8 napos út Stary Smokovec-be, 7 napos szlovákiai körút, 13 napos körút Csehszlovákiába, 14 napos út a Szovjetunióba, oda vonattal, vissza repülőgéppel, 12 napos út szintén a Szovjetunióba, oda repülőgéppel, vissza vonattal, ezenkívül egy 19 napos Feketetengeri körút, 11 napos körutazás a Német Demokratikus Köztársaságba (útvonal: Prága, Drezda, Erfurt, Leipzig), 14 napos út a román tengerpartra, 11 napos erdélyi körutazás. Ezenkívül lehetőség van az állami gazdaságok, földművesszövetkezetek, termelőszövetkezetek, vállalatok számára, hogy az IBUSZ-on keresztül külön szervezzenek társaskirándulást külországba, A társasutazásokon való részvétel, amelyre még körülbelül Két hétig lehet jelentkezni, általában 500— 4000 forintba kerül. Nem olcsó, de a sok élményért, látnivalóért minden bizonnyal megéri. — NEVELÉSSEL kapcsolatos kérdésekről tartanak előadást a Bonyhádi Zománcgyárban. A Bonyhádi Zománcgyár üzemi bizottságának kérésére a TTIT pedagógiai szakosztálya előadássorozatot indít március 15-e után a zománcgyárban. Az előadások témáját a gyár munkásai szabadon választhatják. Az előadássorozat előreláthatóan 6 előadásból áll majd. A nőket ünnepelték A Bonyhádi Cipőgyárban a párt, a vállalatvezetőség és a szakszervezet március 8-án reggel, a Nemzetközi Nőnap alkalmából köszöntötték a gyár nődolgozóit. Az üzemi dolgozó asszonyok ünneplését vasárnap délután folytatják és teadélutánt rendeznek, amelyre meghívják és megajándékozzák a nyugdíjba vonult idős nődolgozókat is. Ajándékot kapnak még a legjobb szakszervezeti és társadalmi aktívák. A gyár a jelenleg beteg nődolgozókról sem feledkezik meg, ezeket beteglátogatás keretében köszöntik. * A Szekszárdi Patyolat Vállalat vezetősége és a szakszervezet pénteken a déli szünetben köszöntötte 21 nődolgozóját. Az asszonyok tiszteletére rövid megemlékezést tartót tak és minden nödolgozó egy tűzálló edényt kapott ajándékba. * A Bonyhádi Zománcgyárban a Nemzetközi Nőnap alkalmából hanglemezes műsorral és virággal köszö ütötték az asszonyokat. Tsz alakult termelésünk pedig még alacsony színvonalú. A mezőgazdaság szerkezete ma még túlnyomórészt kisárutermelő jellegű, ami a termelés fejlesztési szempontjából nagyon hátrányos. — A mezőgazdaság szocialista átalakítása és a mezőgazdasági termelés fejlesztése tehát egységes, elválaszthatatlan feladat — mondotta Apró Antal, majd így folytatta: — A kormány eddig is több intézkedést tett a termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejlődése érdekében. A községi tanácsok nagyrésze megállta helyét az ellenforradalom idején erőszakkal felbomlasztott tsz-ek újjászervezésében, vagyonuk megvédésében, és a rendszertelen tagosítások által keletkezett földbirtokviszonyok rendezésében. Sok helyi tanácsi funkcionárius azonban a legutóbbi időkig népszerűtlennek tartotta a szövetkezeti mozgalom melletti határozott kiállást. Egyesek úgy vélekednek, hogy nincs szükség a szövetkezeti mozgalom melletti agitációra, mert ez az önkéntesség megsértésének tűnhetne fel. A falun meghúzódó ellenséges elemek azonban egyáltalán nem ilyen passzívak és a szövetkezetek életét igyekeznek a legrosszabb színben feltüntetni. Mórágy községben hétfőn, március 3-án este Uj Erő néven, tíz családdal, 88 hold földön tsz alakult. Az újonnan alakult tsz iránt igen nagy az érdeklődés, s további fejlődésre számítanak. A tsz-tagok — éppen a felbomlott tsz hibáján okulva — megválogatják kit vesznek maguk közé. A meglévő 88 hold föld mellé, amelyet az alakítók vittek Mórágyon be, állami tartalékból, 100 holdra szeretnék kiegészíteni. A tsz vezetőségét még nem választották meg, egyelőre három tagú intézőbizottság intézi a tsz ügyét. A tagok úgy döntöttek, hogy az állatokat hamarosan összehordják és a tavasszal már közösen kezdik meg a munkát. A jövőben a köz-égi tanácsok érezzék jobban magukénak a községük területén működő tszékét. A iárási és megyei tanácsok pedig ne a községi tanács megkerülésével foglalkozzanak a termelőszövetkezetekkel, hanem velük együtt munkálkodjanak a termelőszövetkezeti mozgalom sok és bonyolult problémájának meg oldásában. A szervező munka sikereit igazolja Szabolcs megye példája, ahol az aktív munka eredményeképpen az elmúlt év utolsó negyedében is számottevőn nőtt a szövetkezeti tagok száma. A tanácsok nagyon fontos feladata, hogy a munkájukban még jelentkező hiányossá^ gokat minél gyorsabban leküzdjék s az egész tanácsapparátus bátran, nyíltan álljon ki a párt és a kormány mezőgazdasági politikája mellett. Ha ezt tesszük, komoly eredményt érünk el a mezőgazdaság szocialista átalakításában, r (Folytatás a 2. oldalon.) Harminchat előadás — 2205 hallgató A Tolna megyei TTIT agornómiai szakosztályának tagjai az 1957-es évben 36 előadást tartottak. Az előadásokon 2205 hallgató vett részt. Ezen belül a növénytermelés és növényvédelem kérdéséről 13, az állattenyésztéssel kapcsolatban 13, a kertészetről 7, az üzemtanról és gépesítésről pedig 3 előadás hangzott el. Az előadások 70 százalékát falun, 30 százalékát pedig városban, vagy járási központokban tartották. Az 1958-as évben a TTIT agronómiái szakosztályának tagjai azt tervezik, hogy előadásaikhoz az eddigieknél több szemléltető eszközt, valamint hangos- és diafilmet használnak fel. Piaci jelentés Tegnap, a rossz időjárás ellenére nagy volt a szekszárdi hetipiac. Sok tojást, túrót, tejfölt, vöröshagymát és egyéb zöldségféléket kínáltak. A tojás ára az elmúlt héthez viszonyítva 30 fillért esett. Míg szombaton múlt egy hete 1 forint 20 fillért, 1 forint 40 fillért kértek egy tojásért, addig tegnap a tojás darabját 90 fillérért, 1 forintért árusították. Olcsóbban adták tegnap a dughagymát is. Míg egy héttel ezelőtt 7 forintot, addig tegnap 5 forintot kértek egy liter dughagymáért. Nagy volt a felhozatal zöldségből, burgonyából, mákból, spenótból és tejtermékekből. Ezeket a szokásos árért adták. A levesbe való vöröshagymának kilóját 2 forint 40 fillér, a főzni való burgonyának kilóját 1 forint 30 fillérért, a levesbe való zöldség és sárgarépa kilóját pedig 3 forintért kínálták. A túró és tejföl ára változatlanul 14 forint volt kilónként, illetve 20 forint literenként. Már a második nagynyeremény került Nagy szók olyba A lottózók kórusban: — Ez nem igazság kérem ... Ezt „kicsinálták”... Az egyik községben annyi a nyeremény, hogy nem győzik felszedni a sok pénzt, a másikban pedig semmi. .. Ez így nem mehet tovább ... A szerencse istennője: — Csöndesebben, kérem! Egy szót sem akarok hallani! A szerencse forgan- dó és a nyereményeket nem lehet előre „megrendelni”, mint ahogyan azt sokan szeretnék. Igen, a szerencse forgandó és így került Nagyszokolyba már másodszor komoly nyeremény. Nemrégiben Wartburg autót nyert a lottó tárgynyereménysorsolásán három nagyszokolyi atyafi, most pedig Tóth István cipészmestert érte a nagy szerencse: 4 találatot' ért el a lottón és szerdán felvette érte a bankban a 158 000 forintot. Belépünk a konyhába. Itt van a konyhaberendezés is és a suszterműhely is. Az embernek vigyáznia kell, hogy fel ne bukjon a sok javításra váró csizmában, bakancsban. A mester nincs itthon, elment a faluba különféle ügyeit intézni. Titokban arra gondolunk, hogy örömében bizonyára mulat a kocsmában, de később a kocsmárosné „megnyugtat”: — Még csak egy féldecire se tért be. Nem olyan ember az... Nagyon spórolós, nem jár az mulatozni. Valami különleges, szemmel látható jelenségeket keres az újságíró a lakásban, a feleség arcán, viselkedésén, ami arra mutat, hogy rendkívüli öröm érte a családot. Semmi különös jelenség: az asszony nyugodtan beszél, elmeséli, hogy oefe- jezik a pénzből a ház építését, kifizetik az adósságokat. — És dolgozunk tovább, mintha mi sem történt volna. Látja, itt a sok munka, jönnek a kuncsaftok és meg kell élni holnap is ... Tehát mintha mi sem történt voh na, élnek és dolgoznak tovább. Ezenkívül pedig nyilván nem adnak pénzt kölcsön annak az ismeretlennek, aki az egyik távoli községből felkereste őket levélben: „Súlyos anyagi gondokkal küszködöm. Nagy szükségem lenne sürgősen 600 forintra, addig, amíg a Budapesten lévő telkemet értékesíteni tudom. Legyenek szívesek kölcsönözni .. A levél alatt pontos név, foglalkozás és lakcím. A pénzt alig vették fel, máris ott volt náluk a levél. Mint az szokásos, ilyenkor mindjárt jelentkeznek a „jóbarátok” is — pár ezer forint „kölcsön” erejéig... 1 B. F.
