Tolna Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-28 / 74. szám
TO \G PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Áktíva ülést tartott III. évfolyam, 74. szám. ÁRA: 50 FILLER. Péntek, 1958 március 28. Fennállásuk 10. évfordulój át ünnepük a kisipari szövetkezetek Április 4-én kiállítás nyílik a szövetkezetek gyártmányaiból a Szakszervezetek Megyei Tanácsa «ET* A kisipari szövetkezetek fennállásuk 10. évfordulóját ünnepük ebben az évben. Ezt az évfordulót nagyszabású ünnepségekkel ünnepük országszerte. Megyénk kisipari szövetkezetei is készülnek az évfordulóra, amely megmozgatja a szövetkezet valamennyi tagját. Az évforduló legnagyobb szabású esemény lesz a szekszárdi múzeumban április 4-én megnyíló kiállítás, ahol a megye kisipari szövetkezetei bemutatják gyártmányaikat. repel a kiállításon, amelynek nem igen akad párja. Csupán a veretei többe kerültek ezer forintnál. A báta széki KSZ kombináltszekrényt és konyhabútort mutat be, nem árulunk el titkot, hogy ritka szép bútordarabok lesznek. A dunaföldvári Cipész KSZ — amely a szekszárdival együtt 10 éves fennállását ünnepli — bemutatja, hogyan fejlődött a gumicsizma, gyártás. Az ipari tanulók miniatűr bútorokkal, egyéb készítményekkel mutatják be, hogyan sajátították Másnap, 13-án a városi sporttelepen a sportfesztivál keretében különböző sportversenyekre kerül sor. Labdarúgásban, röplabdában és más versenyszámokban mérkőznek meg egymással a kisipari szövetkezetek csapatai. Az üzemek, vállalatok, hivatalok képviselőinek, bizalmiaknak Huber elvtárs, a Közalkalmazottak Szak- szervezete Elnökségének főtitkára, a SZOT Elnökségének tagja tartott beszámolót a SZOT XIX. kongresszusának határozatáról. Beszámolójában értékelte a kongresszus jelentőségét országos és világviszonylatban. Elmondotta, hogy nemcsak hazánkban, de az egész világon fellendülőben van a szervezett munkások mozgalma, megnőtt a szakszervezetek befolyása és tekintélye. Beszélt többek között arról, hogy a magyar szakszervezetek a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével, milyen figyelemreméltó eredményeket értek el az elmúlt másfél év alatt. Utalt ezzel kapcsolatban a bérrendezésekre, a társadalombiztosítás széleskörű kiterjesztésére és a nyugdíjazások rendezésének napirenden lévő kérdésére. Az elért eredményekkel kapcsolatban beszélt a külföldi szakszervezetek, elsősorban a Szovjetunió és a népi demokráciák segítségéről. Méltatta az előadó az üzemi tanácsok jelentőségét, mint a munkáshatalom szerveit, amelyeken keresztül a dolgozók közvetlenül részt vesznek a vezetésben javaslataikkal, észrevételeikkel. Huber elvtárs elmondotta a SZOT XIX. Kongresszusa által a szakszerve zetek elé kitűzött feladatokat is. Szerepei ezek között elsősorban a termelékenység fokozása, a takarékosság anyaggal, idővel és pénzzel, a rendeletek betartása, . és betartatása, a fokozott szakmai képzés és a dolgozók művelése. politikai képzése, az üzemi demokrácia fejlődése. A beszámolóhoz hozzászóltak a szakszervezetek képviselői. A hozzászólások egyrészt a beszámolót egészítették ki, másrészt speciális problémákkal foglalkoztak. Hogyan lehetne takarékoskodni a megye legnagyobb állami gazdaságában Beszélgetés Dabi József üb. elnökkel A kiállítás két részből áll majd, a szakmunkások, illetve az ipari tanulók által készített gyártmányokból. A kiállítás rendezőségének bizony, komoly gondot okoz a múzeum által rendelkezésre bocsátott négy teremben elhelyezni a kiállítás anyagát, annyiféle terméket mutatnak be a kisipari szövetkezetek. A hőgyészi KTSZ például egy komplett szeszfőzdeberendezést mutat be, a tolnai Fémtömegcikk KSZ kombinált gyalugépet, és egyéb gyártmányokat, a tolnai Épületkarbantartó KSZ vikendházat, a bonyhádi Épületkarbantartó KSZ igáskocsit. A te- veli Vegyes KSZ lószerszámmal sze„Hej halászok, halászok, mit fogott a hálótok ..Bizony sokszor eszükbe juthat-e strófa a tolnai halászszövetkezet tagjainak, akik 1952 augusztusában határozták el, hogy közösen halásznak tovább. Azóta bizony sok víz lefolyt a Dunán s a halászok hálóját nem egyszer töltötte meg a szerencse ponty, csuka vagy éppen szürkeharcsa formájában. Hozzájuk látogattunk el a napokban és érdeklődtünk munkájukról, eredményükről. Mint már említettük, 1952-ben alakultak s Béke név alatt azóta is sikeresen halászgatnak. Kezdetben bizony alig egy-két ladikjuk s hálójuk volt, ma pedig két motorcsónakkal járjc.k a Dunát Pakstól a Gemen- ci torkolatig. A jövedelemből telik perionháló készíttetésére, bár nem olcsó mulatság, hiszen a fonal kilója 522 forintba kerül és ebből 50 kilót vásároltak. Nem kis összeget fog felemészteni a háló megköttetése, cl szakmájukat. Az ő legjobb munkáikat díjakkal is jutalmazza a kiállítás rendezősége. A kiállítás egy hónapig, május 2-ig lesz nyitva. A kiállított tárgyakat, ruházati és egyéb cikkeket meg is lehet majd vásárolni. Fennállásuk 10. évfordulója alkalmából nagyszabású kulturális és sportfesztivált is rendeznek a megye kisipari szövetkezetei. Április 12-én a Városi Művelődési Házban kerül sor a kulturális fesztiválra, amelyen a kisipari szövetkezetek színjátszói, táncosai, énekesei mérik össze tudásukat. mert a mesterek egy „szemért” 4 forintot kérnek. A szövetkezet perion hálója 520 szemes lesz. Vásároltak továbbá 10 mázsa kenderfonalat, amely szintén tetemes összeget tesz ki. Évente átlag 60 000 forintot használnak fel anyagvásárlásra és a hálók megköttetésére. Nemcsak arról érdemes beszélni, hogy a halászszövetkezet a jó „hal- termések,” következtében anyagiakban hogyan gyarapodott, hanem arról is, hogy 29 tagja elégedett a szövetkezettel s mióta megalakultak, egyetlenegy kilépőjük sem volt. Igazságos a termelőszövetkezetben a részesedés is. A tagok a kihalászott, illetve értékesített hal árának a 60 százalékát kapják. A múlt évben a tagság átlagos jövedelme meghaladta a 20 000 forintot. Volt olyan hónap, amikor 3000 forintot „halásztak” össze fejenként. Szorgalmas munkájukon és nem utolsósorban szerencséjükön keresztül a múlt évet Az Alsóleperdi Állami Gazdaság, amely megyénk legnagyobb állami gazdasága, közel 50 millió forint termelési értéket képvisel. Ez a tekintélyes összeg, ha okosan, ha takarékosan gazdálkodnak vele, évente sokmilliót jövedelmez az államnak. De az okos gazdálkodásról és főleg a takarékos gazdálkodásról a közelmúltévekben nem igen beszélhettek. Ez a megállapítás a legutóbbi gazdasági évre már nem annyira vonatkozik, mint az előző évekre. De azért még mindig lehet, kell is egy-két olyan intézkedést tenni annak érdekében, hogy a kormány legutóbbi takarékossági felhívására ' Válaszolva, ne folyjon el annyi pénz közvetett, vagy közvetlen formában., Ennek lehetőségeiről beszélgettünk Dabi Józseffel, az Alsóleperdi Állami Gazdaság üzemi bizottságának elnökével. — Nálunk sok gép van, naponta rengeteg üzemanyag fogy el. Az üzemanyagot hordóból vödörbe, vödörből pedig a tankba öntik. S akármennyire is vigyáznak, minden vödörnél legalább fél liter a földre megy. Ezt már tavaly is felvetette a szakszervezeti bizottság többször, volt is szó arról, hogy találnak valami megoldást arra, hogy egy csövön közvetlen a hordóból a tankba kerüljön az üzemanyag. De ezideig nincs semmi — mondotta Dabi elvtárs. — Itt van például egy másik, az üzemi konyha. Tavaly hat üzemi konyha működött, mindenütt volt szakácsnő, ugyanakkor átlagban tais nyereségesen zárták, s nyereség- részesedés címén 39 000 forintot osztottak ki a tagoknak, ami két heti fizetésnek felel meg. Ebből láthatjuk tehát, hogy szép élet a halász élet, jól jövedelmez, csak bizony egy kis szerencse is kell hozzá. De ha már itt tartunk, elmondjuk a halászok jogosnak vélt sérelmét, amely a következő: A tolnai felsőrészből mintegy 74 holdat négy évvel ezelőtt elvettek a szövetkezettől azzal, hogy a halkeltető állomásnak kell kísérleti célra. A halkeltető állomás megvan, kísérlet nincs, lassan a terület is hínáros, gazos lesz, amely megnehezíti a ha- lászást. Szeretnék, ha ez a terület újra a szövetkezet tulajdonában lenne, mert 150—200 mázsa haltermés kiesést jelent nékik. Látogatásunkkor a halászok a taplósi Duna-ágban voltak, s biztos e napon sem hagyta cserben őket a halászszerencse. P. R. valy a hat üzemi konyhán (nem tévedés, a hat üzemi konyhán!) a reggeünél 55, az ebédnél 126, a vacsoránál pedig 48 ember étkezett. Az élelmet önköltségi áron adjuk, mégis tavaly 278 000 forintot fizettünk rá az üzemi konyhára. Ezzel kapcsolatban sok vita folyt a szakszervezet és a gazdasági vezetők között, de megoldást nem találtunk Az üzemi konyhákat megszüntetni nem lehet, mert az a dolgozók rová sára menne, ezt pedig nem engedjük meg — jelentette ki az ÜB. elnök. Azzal valóban nem lehet egyetérteni, hogy a dolgozók rovására takarékoskodjanak. De azért a költségeket lehet csökkenteni. Szerintem úgy, hogy ahol a vacsorához és a reggelihez kevesen vannak, ott csak fél napra alkalmazzanak személyzetet, ne hat, hanem csak két olyan üzemi konyhát tartsanak fenn, ahol egész napos műszakban dolgoznak, s ez a két üzemi konyha lássa el a gazdaság valamennyi dolgozójánákí reggeliztetését és vacsoráztatását. Szerintem ezzel az intézkedéssel a ráfizetésnek legalább a felét meg lehetne takarítani. — Indokolatlanul sok a ráfizetés a csurgói üzemegységben lévő állatok alcmszalma és takarmány előkészítésére. Ebbe az üzemegységbe például 20 kilométerről viszik az alomszénát. Szerintem lehetne erre megoldást találni, mégpedig úgy, hogy Sütvény- ben termeljék meg a csurgói állatok takarmányát és alomszalmáját, ez mégse 20 kilométerre, hanem 3 kilométerre van — mondotta el elképzelését Dabi József. Ezzel azt hiszem mindenisi a legmesszebbmenőkig egyetért. S ha még ezt így nem vették volna figyelembe, akkor a közeljövőben vegyék figyelembe, s ha lehet, már az idén valósítsák meg az üb. elnök javaslatát, vagy legalább is jussanak közelebb a csurgói üzemegységben lévő állatok tartásának gazdaságos megoldásához. — Szerintem a munkaruha megóvása és megbecsülése területén is vannak kívánnivalók. Jelenleg közel másfél millió forint értékű ruha van kint a dolgozóknál. Hogy ki kapott jogosan, vagy ki jogtalanul, azt nem lehet megállapítani. A jelenleg érvényben lévő miniszteri utasítás szerint ugyanis, ha akarunk mindenkinek, ha nem akarunk, akkor csak a dolgozók felének lehet munkaruhát és védőruhát adni. Jelent meg ugyan ezzel kapcsolatban két hónappal ezelőtt egy kormányrendelet, de a miniszteri végrehajtási utasítás még nem jött meg és ez akadályozza, hogy rendet teremtsünk e téren, pedig nagyon időszerű volna — folytatta Dabi József. Sajnos, azt mi sem tudjuk, miért késik a minisztérium végrehajtási utasítása. De Dabj Józseffel együtt nekünk is az a véleményünk, sürgősen adjon ki a minisztérium végrehajtási utasítást, ami mindenki számára közérthetőbb legyen, mint a jelenlegi. — A kormány takarékossági rendeleté alapján néhány nappal ezelőtt kimondtuk, hogy a gazdaságon belül ezentúl vacsorával egybekötött értekezlet nem lesz. A pártszervezet, a szakszervezet és az üzemi tanács nem tartja helyesnek, hogy akár a gazdasági vezetők, akár a tömegszer vezetek szendviccsel, teával, vagy vacsorával biztosítsák egy-egy érte« kéziét sikerét. Ehhez még annyit: az üzemi ta’ náes és a szakszervezet helyesen fog» lalt állást. Aki ezzel nem ért egyet, annak nem szívügye a takarékosság. Az értekezletek és különböző összejö vetelek eredményességét jó szervezéssel, ne pedig eszem-iszommal biztosítsák. De minek folytassuk? Hiszen az elmondottak is igazolják, hogy a megye legnagyobb állami gazdaságában ezeregy mód van arra, hogy takarékoskodjanak. Hiszen Dabi elvtárs azt is mondta még, hogy a megtermelt növények idejében és maradéktalan betakarításával is ezreket lehetne megtakarítani. Ha a magtárakat és raktárakat jobban ellenőriznék, elejét vennék annak, hogy onnét bárki is elvigyen egy szem takarmányt, az újabb ezreseket jelentene. Mert az Alsóleperdi Állami Gazdaság akkora, ha naponta minden magtárból csak egy kiló abraktakarmányt visznek el — ami nem tűnik soknak és ezt az üb. elnök szerint el is viszik — ez évente közel három vagon abraktakarmányt jelent, ami már szép summa, a gazdaság összes jószágainak három napi abraktakarmánya. Persze ezt egy ember, vagy tíz ember, de még száz sem tudja megakadályozni. Ha azonban az a többszáz, túlnyomó többségében becsületes ember, becsületes dolgozó, aki az Alsóleperdi Állami Gazdaságból kapja a fizetést, összefog és ellen őrzi a nyolc magtárost, akkor megmarad a takarmány. S ha minden vonalon ellenőrzik egymást a dolgozók, akkor többszázezret lehet meg«- takarítani. S kinek lesz ebből haszna? Közvetlen, vagy közvetett formában elsősorban az Alsóleperdi Állami Gazdaság dolgozóinak. Erről a kö- zeü napokban meg is győződhetnek Alsóleperden, amikor a borítékban mindenki megkapja a nyereségrészesedést. Molnár Lászióné Nagyarányú fásítás indult Nagyszokolyban Tolna megye fában egyik legszegényebb községe Nagyszokoly. Éppen ezért határozták el a falu gazdái, hogy az idén nagyarányú fásítást kezdenek, melynek során a tavasszal több mint 50 holdnyi területen telepítenek fát. A legeltetési bizottság húsz holdat telepít, elsősorban akácfával, a falu egyéni gazdái pedig több mint 30 holdat ültetnek be gyümölcsfával. Az egyik legnagyobb egyéni gyümölcsfatelepítést Balassa Lajos egyéni gazda végzi, aki 12 holdat diófával, 800 ölet pedig almafacsemetével ültet be. A másik nagy facsemete telepítő Fejes Sándor egyéni gazda, aki 2 holdat diófacsemetével, 1 holdat pedig almafával ültet be, mivel ez a két fafajta az, amely a község talajviszonyainak legjobban megfelel. A több mint öt ven holdas idei telepítés több egybefüggő területből áll. A falu lakói azzal is elő akarják segíteni a faültetést, hogy minden gazda egy-egy kiszáradt, kivágásra kerülő fa helyett kettőt ültet. Hálóját a szerencse ...
