Tolna Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-27 / 73. szám
TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958 március 27. 2 „Tárgyalásaink a legteljesebb elvi egységben és egyetértésben folytak le“ Hazaérkezett a magyar párt■ és kormányküldöttség a Német Demokratikus Köztársaságból A magyar párt- és kormányküldöttség. amely Németország Szocialista Egységpártja Központi Bizottságának és a Német Demokratikus Köztársaság kormányának meghívására látogatást tett a Német Demokratikus Köztársaságban, tegnap délelőtt visszaérkezett Budapestre. A küldöttséget dr. Münnich Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a magyar forradalmi munkásparaszt kormány elnöke vezette; tagjai voltak Marosán György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja államminiszter. Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. dr. Sik Endre külügyminiszter, Antos István, az MSZMP Központi Bizottságának póttagja, pénzügyminiszter, a delegáció tagja volt még Rostás István, a Magyar Népköztársaság berlini nagykövete. A küldöttséggel együtt visszaérkezett Budapestre Rudolf Helmer, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete. A magyar párt- és kormányküldöttség elé a határra utazott Biszku Apró Antal e A díszőrség parancsnoka jelentést tett dr. Münnich Ferencnek, aki a Himnusz elhangzása után Apró Antallal együtt ellépett a díszőrség előtt. Ezután Apró Antal, a Minisztertanács elnökének első helyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja köszöntötte a visszaérkezett párt- és kormányküldöttséget, majd beszédében a többi közt a következőket mondotta; — Idehaza nagy érdeklődéssel figyeltük azokat a tárgyalásokat, amelyeket Németország Szocialista Egységpártja, a Német Demokratikus Köztársaság kormányának vezetőivel folytattak. Szívünkből szóltak, amikor a német munkásokkal, parasztokkal, értelmiségiekkel való találkozásokon tolmácsolták köszönetünBéla. az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, belügyminiszter. Sándor József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja. Sebes István kül- ügyminiszterhelvettes. A visszaérkező küldöttséget a Keleti-pályaudvaron ünnepélye en fogadták. Megjelent a fogadáson Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Fock Jenő, Ki"s Károly, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, az MSZMP Központi Bizottságának, a Minisztertanácsnak, az Elnöki Tanácsnak számos tagja, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet sok vezető személyisége. Jelen volt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagia. A Keleti-pályaudvar előtti téren többszáz budapesti dolgozó gyűlt össze a küldöttség fogadására. A küldöttséget hozó különvonat a Rákóczi induló hangjai mellett gördült he a Keleti-pályaudvar csarnokába. a küldöttség tagjait úttörők virágcsokrokkal köszöntötték. !rtárs baszéde két a német dolgozóknak azért a testvéri szolidaritásért és segítségért, amelyben bennünket az ellenforradalom elleni harcban részesítettek A szocialista országok népei és az egész nemzetközi munkásmozgalom is nagy megelégedéssel látja, hogy a Német Demokratikus Köztársaság erősödik, napról napra szilárdul. kitart a béke ügye mellett és küzd a nemzetközi feszültség enyhítéséért. — Mi, magyar kommunisták, mindig nagyrabecsültük a német munkás- mozgalmat, hiszen olyan nagy forradalmárokat adott az emberiségnek, mint Marx. Engels, akik már száz évvel ezelőtt megmutatták a felszabadulás útját az elnyomott proletariátusnak — mondotta. — Számtalan formában igyekeztünk kifejezni: tudjuk, hogy Marx és Engels országában vagyunk, olyan országban, amely klasszikus földje volt az osztályharc tudománya kialakulásának. — Láttuk azt — folytatta —, hogy a német elvtársak bizalommal vannak a jövő iránt és különösen erősíti őket, növeli bizalmukat a többi szocialista ország barátsága s az ilyen látogatások, mint amilyen a mienk is volt. Tárgyalásaink a legteljesebb elvi egységben cs egyetértésben folytak le. Minden ellen- vélemény nélkül egyeztünk meg egymással. A német elvtársak, munkáson parasztok, vezetők, mindenütt a legnagyobb szeretettel beszéltek pártunkról, Kádár elvtársról, pártunk első titkáráról és mindenkiről, aki akár vezető, akár egyszerű dolgozó ebben az országban, de harcol, becsületesen dolgozik a szocializmusért. — Nagyon örülünk, hogy a jól végzett munka után hazatérve láthatjuk itt az elvtársakat, Budapest dolgozóinak képviselőit, újjáalakuló, erősödő néphadseregünk fiait. Ez a közös akarat töltsön el mindnyájunkat, hogy ezt az országot boldoggá, erőssé, szocialistává tegyük, amely hűségesen áll a maga őrhelyén a nemzetközi békeharc Szovjetunió vezette táborában, együtt mindazokkal az országokkal és a kapitalista világnak azokkal a dolgozó tömegeivel, amelyek harcolnak a háborús veszély, a fasizmus újraéledése ellen és azt akarják, hogy a dolgozó emberiség nyugodtan haladhasson tovább a maga útján, a szocializmus felé. — Köszöntöm az elvtársakat, köszönjük ezt ,a szép fogadtatást, amellyel megtiszteltek bennünket — fejezte be válaszbeszédét dr. Mün- nich Ferenc. A nagy tapssal fogadott beszéd után az Internacionálé hangjai csendültek fel, majd a díszőrség díszmenetével fejeződött be a fogadtatás. Ezután Apró Antal, Kádár János, Marosán György és dr. Münnich Ferenc a téren összegyűltek sorai előtt elhaladva köszöntötte a fogadásra megjelent budapesti dolgozókat. Dr. Münnich Ferenc elrtárs beszéde Az üdvözlésre dr. Münnich Ferenc, a magyar párt- és kormányküldöttség vezetője válaszolt: — Kedves Kádár elvtárs! Kedves Apró elvtárs! Kedves Elvtársak! Barátaim! — Teljesítettük azt a nagy. nem túlzás, ha azt mondom, történelmi feladatot. hogy országunk fejlődésének egy új korszakában szorosabbra, mélyebbre fűzzük barátságunkat a német néppel, a Német Demokratikus Köztársaság dolgozóival. Az NDK vezetői még az ellenforradalmi harcok ideién jöttek hozzánk, hogy kifejezést adjanak szolidaritásuknak, s képviseljék azokat a német proletárokat, akik a magyar eseményekről liallva, ezrével jelentkeztek és követelték, hogy nemzetközi dandárokba szervezve jöhessenek segíteni a magyar munkásságnak és dolgozó parasztságnak. — A Német Demokratikus Köztársaság a szocialista világfront, a szocialista tábor előretolt állásában van. közvetlen közelben, szemtől szemben a legaktívabb, a legádázabb ellenséggel, a német militarizmussal Két Németország van egymás mellett: a Német Demokratikus Köztársaság, amely a haladás, a szocializmus országa. Marx, Engels, Liebknecht, Thaelmann és Wilhelm Pieck országa, és a másik Németország, ahol, ha nem is fizikailag, de szellemileg Hitlert akarják életre kelteni és amely ország életében egyre befolyásosabb szerepet játszanak a fasiszta gyilkosok. Ez határozza meg a helyzetet, ezt kell látni annak a megértéséhez, hogy milyen nehéz, milyen bonyolult Németország Szocialista Egységpártja, a Német Demokratikus Köztársaság kormányának feladata, hogy milyen nehéz küzdelmeket kell megvívnia ennek az országnak. — Mindennek ellenére az üzemekben. a gyárakban, a mezőgazdasági egységekben, ahol csak jártunk, városi nagygyűléseken. amelyeken résztvettünk, egyre szembeötlőbb. a nép optimizmusa, lelkesedése, önbizalma, és sajátszemünkkel győződtünk meg arról is, milyen számottevően javult a Német Demokratikus Köztársaság dolgozóinak az élete, emelkedett életszínvonala, hogy kultúrát, nagy rendet és nálunk is követendő tisztaságot találtunk minden intézményükben. A dolgozó nép pedig ezernyi formában adta tanújelét népünk iránti szeretetének, barátságának és az őszinte ragaszkodásának a proletárinternacionalizmus eszméihez. Ezután a következőket mondotta dr. Münnich Ferenc; — Első utunk ahhoz a gyönyörű emlékműhöz vezetett, amelyet a Német Demokratiküs Köztársaság népe állított a világ népeinek a szabadságáért, az emberiség jogaiért és kuRú- rájáért elesett szovjet hősöknek, elhelyeztük a hála koszorúját a német munkásmozgalom halottainak síremlékére is. Thaelmannéra. Lieb- knechtére és a többiekére. a haladó német kultúra iránti megbecsülé ünk és tiszteletünk ieléül megko zorúztuk Goethe és Schiller síremlékét. Hammarskjöld látogatásai Moszkvában Moszkva: (TASZSZ) Dag Ham- marksjöld, az ENSZ főtitkára március 25-én megbeszélést folytatott Alekszej Zaharov szovjet külügyminiszter helyettessel és Pavel Mali- tinnal, a szovjet Minisztertanács mellett működő külföldi gazdasági kapcsolatokkal foglalkozó állami bizottság elnökhelyettesével. A nap első felében Hammarskjöld Carapninnak, a szovjet külügyminisztérium kollégiuma tagjának a társaságában megtekintette az állami Tretyakov képtárat. Moszkva: (TASZSZ) A szovjet kormány kedden a Nagy Kreml palotában estebédet adott Dag Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára tiszteletére. Szovjet részről jelen voltak: Alekszej Kiricsenko, Frol Kozlov, Anasz- tasz Mikojan, Nyikita Hruscsov, Andrej Viszilij Kuznyecov külügyminiszterhelyettes és más hivatalos személyiségek. A vendégek közt megjelent: L. Finmark, az ENSZ titkárságának munkatársa, Rolf Sohlman, Svédország moszkvai nagykövete, valamint Alekszandr Topcsijev akadémikus, a Szovjet ENSZ Társaság elnöke. A TASZSZ jelentése Dulles sajtóértekezletéről Washington (TASZSZ). Dulles külügyminiszter legutóbbi sajtóértekezletén védelmezte az Egyesült Államoknak a legmagasabb szintű értekezletre vonatkozó politikáját, amely nak célja az, hogy a kérdést visszajuttassa kiinduló helyzetébe. Dulles nagysebtiben elutasította a március 24-i szovjet emlékiratot. Kijelentette: a benne foglalt javaslatok nem mozdítják elő a legmagasabb szintű értekezlet előkészítését, s a Szovjetunió túlságosan „nagy politikai árat” követel az értekezleten való részvételéért. Dulles síkraszállt amellett, hogy a külügyminiszterek vagy a nagykövetek előzetesen vitassák meg a kormányfői találkozás feltételeit. Az amerikai külügyminiszter ezután kijelentette: a második kormányfői értekezletnek azzal kell kezdenie, amivel a genfi első értekezlet befejeződött. Újólag világosan kifejezte, hogy az Egyesült Államok a kormányfői értekezlet elengedhetetlen napirendi kérdésnek tekinti Németország újraegyesítésének és a népi demokratikus országok helyze- ! tének megvitatását. A külügyminiszter hozzáfűzte: nem szeretné azt a benyomást kelteni, mintha azt gondolná, hogy a kormányfői értekezletet nem tartják meg. De mindabból, amit a szovjet kormány emlékiratáról mondott, valamint az errevonat- kozóan előre elkészített nyilatkozatból is nyilvánvaló, hogy az Egyesült Államok kormányának nem érdeke ennek az értekezletnek mielőbbi ösz- szehívása. KÖZLEMÉNY a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság párt- és kormányküldöttségeinek tárgyalásairól Németország Szocialista Egység- pártja Központi Bizottságának és a Német Demokratikus Köztársaság kormányának meghívására a Német Demokratikus Köztársaságba látogatott a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége. A tárgyalások során, mint a kiadott közlemény bevezetőben megállapítja, mindkét fél a kommunista és munkáspártok 1957. évi novemberi moszkvai tanácskozásának történelmi jelentőségű határozataiból indult ki. A közlemény leszögezi: az NSZEP örömmel üdvözli az MSZMP-t azokért a kimagasló eredményekért, amelyeket a magyar dolgozók az ellenforradalom által okozott károk leküzdésében és a szocializmus építésének sikeres folytatásában elértek. A magyar küldöttség a magyar dolgozó nép nevében köszönetét fejezte ki az NDK dolgozóinak és a német dolgozók vezető erejének, az NSZEP- nek azért az anyagi, erkölcsi és politikai segítségért, amelyet a MNK- nak nyújtottak. A közlemény ezután hangsúlyozza: mindkét párt különösen fontos feladatának tekinti, hogy gondosán óvja a marxi—lenini elmélet tisztaságát, azt megalkuvás nélkül védelmezze és alkotó módon alkalmazza. Mindkét párt megerősíti a szocialista országok kommunista és munkáspártjai moszkvai nyilatkozata megállapításainak helyességét, hogy a jelenlegi szakaszban a revizionizmus képezi a fő veszélyt. Az MSZMP és a NSZEP, hangzik tovább a közleményben, a proletárinternacionalizmus szellemében és híven a kommunista és munkáspártok moszkvai tanácskozásainak határozataihoz, fáradhatatlanul erősítik testvéri kapcsolataikat egymással, valamint minden más marxista— leninista párttal, különösen a Szovjetunió vezető Kommunista Pártjával. A közlemény második része a nemzetközi kérdésekről folytatott eszmecserével foglalkozik. Hangsúlyozza: A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság küldöttségei kijelentik: mindkét ország fokozni fogja erőfeszítéseit, hogy még hatékonyabban hozzájáruljon a nemzetközi feszültség enyhüléséhez, egy pusztító atomháború megakadályozásához és a béke megszilárdításához. Mindkét félnek az a véleménye, hogy a Lengyel Népköztársaság kormánya által javasolt atomfegyvermentes övezet létesítése Európa szívében mind a magyar, mind a német nép számára igen nagy jelentőségű lenne, majd hangsúlyozza a közlemény, hogy ilyen övezetek létesítése Európa és Ázsia más részein is hozzájárulna a nemzetközi feszültség csökkentéséhez. A nemzetközi feszültség enyhítésére és a biza-. lom légkörének helyreállítására irányuló őszinte törekvésükben a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság a maguk részéről erejükhöz mérten támogatják a kormányfői értekezlet létrehozását és eredményes lefolyását. Ezután a többi között megállapítja a közlemény, a tárgyaló felek megelégedéssel állapították meg, hogy a Német Demokratikus Köztársaság nemzetközi tekintélye, békés külpolitikájának eredményeként, jelentősen megnövekedett. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság küldöttségeinek határozott törekvése, hogy külpolitikájukban érvényesítik a különböző társadalmi és politikai berendezésű államok békés együttélésének elveit és kapcsolataikat minden állammal az egyenrangúság és a kölcsönös előnyök alapján építik ki. A közlemény azután megállapítja: A két fél megállapodott, hogy minden területen tovább szélesítik kapcsolataikat. Az árucsereforgalom növelésére az 1959—1960-as időszakra hosszúlejáratú kereskedelmi egyezményt írtak alá, amely a kölcsönös árucsereforgalom lehetőségeinek teljes kihasználását szolgálja. A közlemény így fejeződik be: A küldöttségek kifejezik azon meggyőződésüket, hogy a magyar párt- és kormányküldöttségnek a Német Demokratikus Köztársaságban tett látogatása tovább erősíti a két állam testvéri összefogását és hozzájárul a Szovjetunió vezette szocialista államok egységének további megszilárdításához. A közleményt magyar részről dr. Münnich Ferenc és Marosán György elvtárs, német részről Walter Ulbricht és Otto Grotewohl elvtárs írta alá. Hruscsov nyilatkozott egy mexikói újságírónak Moszkva: (TASZSZ) Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, nyilatkozatot adott Manue) Mexidonak, az Excelsior című mexikói lap tudósítójának. A nyilatkozatban Hruscsov egyebek között a következőket mondotta: „A nemzetközi kereskedelmi politikában szokásos gazdasági csere bármilyen formájába beleegyezünk, természetesen a teljes egyenjogúság és a kölcsönös előnyök elvének tiszteletben tartása alapján.” Az SZKP Központi Bizottságának első titkára ezután kifejtette: — A Szovjetunió kereskedelmi politikáját az a felfogás irányítja, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatok sokoldalú fejlesztésére van szükség, mert e kapcsolatoknak jelentősége nem csupán az, hogy normális kereskedelem fejlődik ki az egyes országok között, hanem légióként az, hogy elősegítik a rendes politikai viszony fejlődését, s az államok közötti bizalom kialakulását. — A Szovjetunió és a latinamerikai országok kereskedelmi kapcsolatai a háború után jelentősen kibővültek, de az elért színvonal mégsem elegndő, a kereskedelem fejlesztésének lehetőségei nagyrészt kihasználatlanok. A Szovjetunió nagy választékban szállíthatna ipari berendezést és gépeket a latin-amerikai országoknak, amelyeknek ezekre iparosításuk fejlesztéséhez szükségük van. Amikor a mexikói újságíró felvetette azt a kérdést, hogy a gazdasági verseny nem veszélyezteti-e a békés együttélés sikeres megvalósítását, Hruscsov hangsúlyozta: — A békés együttélést csupán a háború és a háborúra készülődés akadályozhatja. Arra a kérdésre, hogy „a Szovjetunió kormánya milyen álláspontot foglal el a volt gyarmati országok felszabadítása tekintetében”, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára ezt válaszolta: — A szovjet emberek megértéssel és rokonszenvvel látják e népeknek azt a törekvését, hogy levessék magukról a gyarmati rabság igáját, s felszabaduljanak az imperialista hatalmak rabságából. Ezek a népek számíthatnak rá, hogy a Szovjetunió segítségükre lesz nagy nehézségek árán kivívott függetlenségük megszilárdításában, ahélkül, hogy beavatkoznék belügyeikbe, vagy bármiféle feltételhez kötné segítségét. Hruscsov végül kifejezte azt a meggyőződését, hogy a mexikói nép nagyon jól meg tudja különböztetni ezt a segítséget az imperialista államok „segítségétől”, amely bilincsbe veri a kis országok gazdasági életét, s arra vezet, hogy ezeknek az országoknak népei elvesztik legdrágább kincsüket: szabadságukat és függetlenségüket. Azok a népek, amelyek hősi harcot vívnak a gyarmati elnyomás ellen, mindenkor számíthatnak a Szovjetunió erkölcsi és politikai támogatására, különösképpen az Egyesült Nemzetek Szervezetének keretein belül, — fejezte be nyilatkozatát az SZKP Központi Bizottságának első titkára.
