Tolna Megyei Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-21 / 44. szám

4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958 február 21. Asszonyoknak—lányoknak Vita a falusi asszonyok sorsáról Nem megoldás az öreg néni ... nem ér bennünket ilyen vádaskodás. Nem is volt semmi baj egy hónapig. Az öreg néni azonban megbetegedett — mindig beteges volt és a nyár kel­lős közepén ismét ágynak esett. Ott maradtunk ismét segítség nélkül pont akkor, amikor a legnagyobb szükség lett volna rá. Ráadásul azt mondta, hogy azért betegedett meg, mert na­gyon „kidolgoztattuk" és még az or­vosi költségeket sem fizetjük. Volt tehát segítségünk, de mégsem volt. A harmadik nyáron már a szövet­kezetben dolgoztunk. Akkor már nem volt ilyen problémám. Először is nem kellett mindig a férjemmel együtt a határban lenni, mert ott az asszanyi munkára nincs mindig szükség. Ha pedig ki is mentünk a határba — legtöbb nap azért dolgoz­tunk — tudott segíteni az uram is FOLTTISZTÍTÁS Közeledik a tavasz és bizony ilyenkor elég nagy veszélyt jelen­tenek a ruhákra a fűfoltok. Jó te­hát tudni, hogyan távolíthatjuk el azokat, ha véletlenül megjelennek a ruhán. A leghatásosabb szer, amellyel gyapjúszövetből és selyem bői eltávolíthatjuk a foltot, a cink- klorid. Ezzel a szerrel nedvesítsük meg a fűfoltot, de nyomban utána dörzsöljük át nedves ruhával, ve­gyük ki teljesen a rostokból a cink- kloridot, nehogy megtámadja a sző vetet. Vászonanyagokból kénezéssel tudjuk eltávolítani a fűfoltot. Ned­vesítsük be a foltot és az anyagot feszítsük ki egy tányér lapjára. Ez­után egy kénrudat gyújtsunk meg egy fémtálban és a tányérra kifeszí­tett anyagot tartsuk föléje, úgy, hogy a láng ne érje. Ezután öblít­sük ki alaposan. Tintafoltok eltávolítása. Itt alap­elvként kell venni, hogy lehetőleg azonnal fogjunk hozzá az eltávolí­tásához, hogy sikeres legyen az el­járás. Többféle eljárás ismeretes a Kozmetika Szőkére fessem-e a hajam, vagy feketére? az otthoni munkában, mert nem kell minden férfinek ott lenni a közös állatok etetésénél és a készülődés­nél. Külön gondozójuk van a teheneknek, növendékeknek, sertéseknek, lófogat pedig csak néhány van. A háztáji állatok gondozására nekem rendsze­rint nem volt gondom> legfeljebb az aprójószágokra, mert azt a férjem reggel-este elvégezte. A déli etetést pedig úgy oldottuk meg, hogy min­dig csak egy-két ember ment haza a tagok közül és az megetette a többi családok állatait is a reggel elkészí­tett takarmányból. Ebben az évben sikerült először rendet tartanom a konyhakertemben. Az idei nyáron is ezt tesszük. Előreláthatólag sikerül is majd minden, mint tavaly. V. J,-né tintafolt eltávolításánál. Az egyik legismertebb eljárás az, amikor a benedvesített tintafoltra citromsa­vat, vagy heresóoldatot csepegte­tünk, miközben állandóan dörzsöl­jük egészen addig, amíg a folt el nem tűnik, utána pedig kimossuk a foltos részt, vagy az egész anyagot. Színes tintafoltok eltávolításához a gyógyszertárban kell vásárolni egy vegyianyagot, amelynek a neve: Eau de Javéi és ezzel távolíthatjuk el. A kéktintafoltot tejjel, vagy tej és citrom vegyületével is eltávolít­hatunk. Gyapjúszövetnél cseppent­sünk a foltra forró faggyúgyertyát és tömény pirosfoszforsavas nátron oldatban mossuk ki. Szőnyegből úgy tudjuk kivenni a tintafoltot, ha te­jet csepegtetünk a foltra, körülbelül 10 percig rajta hagyjuk, majd vat­tával felitatjuk. Ezt addig kell is­mételni, amíg a folt el nem tűnik. Ezután szappanos vízzel, majd pe­dig tisztavízzel bedörzsöljük, utána pedig szárazra dörzsöljük egy tiszta ruhával. Szekszárd szőlőtermelésének jelenlegi helyzete és az előttünk álló feladatok A szakcsi Z-né azt javasolta, hogy fogadjanak fel egy öreg nénit az olyan családok, ahol a feleségnek a nyári munkák idején sokat kell dol­goznia a határban. Én ezt próbáltam, de merem állítani, nem megoldás, mert sok kellemetlenség származik belőle. Először felfogadtunk egy majdnem 60 éves öreg nénit, még elég jól birt dolgozni. Pár hónapig ment is minden a rendjén, de nem volt pon tos megegyezés arra vonatkozólag, hogy mit fizetünk neki, csak abban állapodtunk meg, hogy majd nem leszünk hálátlanok, adunk ezt is, azt is. Eleinte így is ment. Adtunk egy. kis hagymát, amikor láttuk, hogy bőségesen termett, vettünk neki még egy fejkendőt is, majdnem min­dig itt evett nálunk. Három hónap múlva azonban valaki visszamondta, hogy az öreg néni mindenkinek azt beszéli: kíváncsi lesz, hogy majd mit adunk a segítségért. Erre természete­sen összevesztünk. Mi ugyanis idő­közben különböző apróságokban any- nyi mindent adtunk neki, hogy bi­zony, ha havifizetést állapítunk meg akkor sem kapott volna többet. Ö azonban az ilyen „csekélység“’-et sem­mibe sem vette és végül azt mondta, hogy mi csak a munkáját kívánjuk, de nem szeretünk fizetni. A következő nyáron több eszünk volt. Amikor fogadtunk egy másik öreg nénit, pontosan megállapod­tunk, sőt írásba fektettük, hogy mi­vel tartozunk neki és ő is mit köte­les elvégezni. Gondoltuk, most majd ÜZENETEINK Ne resteljen orvostól tanácsot kérni U. F-nének üzenjük Szekszárdra: Azon ne csodálkozzék, hogy rövid házaséletük ellenére is bizonyos né­zeteltérésük, sőt veszekedésig fajuló összeütközések adódnak bizonyos sze­relmi dolgokból. Ez nagyon sok he­lyen így van és többnyire abból adó­dik, hogy a házastársak nincsenek tisztában a házasélet bizonyos lélek­tani és egészségügyi kérdéseivel, így nem értik meg egymás természetes kívánságait, vagy elváltozásait. Ezen csak úgy lehet segíteni, ha mindket­ten igyekeznek minél több szakiro­dalmat olvasni a házasélet különböző kérdéseiről, ha erre nincs módjuk, forduljanak bizalommal tanácsért egy gyakorlott orvoshoz. De ne csak ön, mint feleség menjen el tanácsért, hanem próbálja rábeszélni férjét is valamilyen formában, hogy ő szintén menjen el egy orvoshoz. Lehetőleg külön-külön menjenek. Ez sokkal jobb, mintha a szomszédoknak és egyéb ismerősöknek panaszkodna szüntelen, mert azok legfeljebb csak derűinek problémáikon, de nem tud­nak segíteni. Az orvos viszont ilyen esetekben, ha nem is gyógyszerekkel, de jótanácsaival igen sokat segíthet Mi, mint nyilvános fórum, hasonló egyéni kérdésekkel csak korlátolt mértékben foglalkozhatunk. Ez nem ok a jegygyűrű visszaadására „Marika”, Iregszemcse; Nekünk az a véleményünk, hogy nagyon rosszul cselekedne, ha visszaadná vőlegényé­nek a gyűrűt. Igaz, hogy faluhelyen még nagy problémát csinálnak abból, hogy a házastársak egyforma vallá- súak-e, de egyre több azoknak a száma, akik ezen nem problémáznak. Ha szeretik egymást, amit feltétele­zünk már abból is, hogy megtörtént az eljegyzés, egyetértenek bizonyos alapvető társadalmi kérdésekben, műveltség, munkaszeretet tekinteté­ben megtalálták egymásban, amit „ke­restek”, akkor szerintünk semmi akadálya sem lehet annak, hogy há­zasságot köthessenek és minden alap megvan ahhoz, hogy boldog életük legyen (még az anyagi gondokat is viszonylag könnyebben leküzdhetik). Leveléből azt vesszük ki, hogy nem is annyira maguk, mint inkább a szü­lők és a rokonság problémáznak ezen a kérdésen. Azt tanácsoljuk, hogy próbálják meggyőzni a szülőket ar­ról hogy elvégre is ma már modern világban élünk és a régebbi példák is mind azt bizonyítják, attól még lehet jó családi életük, hogy külön­böző vallásúak. A rokonság és isme­rősök véleményével kapcsolatban pe­dig mondják meg szüleiknek, hogy nem ők kötnek házasságot, hanem maguk ketten és ha segíteni akarnak magukon, mint fiatalokon, akkor nem avatkoznak bele ügyeikbe. Ezt a kérdést szegezi nekem a „Hiú asszony“’ jeligéjű levél írója. Engedje meg asszonyom, hogy ezen kérdése alkalmul szolgáljon nekem arra, hogy a válaszadással együtt a hajfestésről, ezen általá­nos érdekű kozmetikai műveletről elmondjak egyet-mást. Mindenekelőtt azt kell leszögez­nem, hogy a legszebb a természe­tes haj, legyen az bármilyen színű is. Tudom, hogy a divat nem en­ged beleszólást az ő parancsaiba, az a divat, mely még tegnapelőtt az aranyszőke, tegnap a platina- szőke hajat favorizálta, ma már nem a lakkozott, vagy lila hajkoro­nát teszi meg.a szépség ideáljának. Mielőtt valaki elhatározná magát arra, hogy megfesti a haját, tisz­tában kell lennie azzal, hogy soha többé vissza nem kapja hajának eredeti színét, lágyságát és annak természetes fényét. Számolnia kell arra, hogy a hajfestés egy adó, amelyet 2—3 hónaponként meg kell ismételni, mivel a festés ennyi idő alatt lekopik és a hajtövétől növő új haj is más színű lesz, amit újra meg újra festeni kell utána. A hajfestés egyik fő feltétele, hogy csak gyakorlott szakemberrel végeztessük a festést, mert ellen­kező esetben el lehetünk arra ké­szülve, hogy foltos lesz a haj. Pél­dául egy-egy rosszul sikerült hen- názásnak később zöldes-lilás szín- árnyalatú, kellemetlen emlékei ma­radhatnak. A közhit szerint az anyának le­hetőleg minél több sört kell in­nia, amikor szoptat, mert ettől sok tej képződik. Ez téves felfogás. A sörnek semmiféle hasznossága nincs a tejképződésre, sőt. a túlzott és rend­szeres fogyasztása ártalmas lehet. Sokkal helyesebb, ha az anya ehe­lyett vitamindús ételeket fogyaszt. Általában mindennemű ételt fo­A világosszínű hajat tetszés sze rint lehet barnára, feketére, avagy ticián vörösre is festeni, míg a sö­tétszínű hajat először színteleníteni kell vízben oldott Hyperol és szal­miákszesz keverékével, ez a műve­let t. k. már szőkíti is a hajat. Barna hajszín előállítására a zöld dióhéj kivonatát használják, amely teljesen ártalmatlan. A legártal­matlanabb és egyúttal a legrégibb hajfestőszer az úgynevezett perzsa hajfesték, amely egy régen ismere­tes növénynek, a hennának a leve­leiből készül. Ezzel akár bronzra vagy aranyszőkére lehet festeni a hajat, mindez aszerint változik, hogy7 pyrogállolt teszünk-e bele, vagy pe­dig indigóport, s ezeket milyen arányban keverjük a hennából készült péphez. Kedves „Hiú asszonyom!1’ Evvel nagy változatosan eléje tártam a hajfestés egyes csinját-binját, de mindig csali azt mondhatom, hogy legszebb a természetes haj, ha egészséges. És ha mégis az aggaszt­ja, hogy világosodik a haja, ami a haj természetében rejlik, célszerű ápolással is helyrehozhat egyes ár­nyalati különbségeket. így gyakon kamillás, citromleves, vagy szóda- bikarbónás mosással a haj szőkül, míg sok zsírozással, dióolajjal sö- tétebb tónusú lesz a haj. Dr. Fábián gyaszthat a szoptatós anya, amit nor­mális körülmények között fogyasz­tani szokott és ami jólesik neki. Olyan ételt, amit nem szokott meg­enni, mert „nem szeretett”, ne fo­gyasszon még valamilyen „tanács­adó” erőltetésére sem, mert az köny- nyen elronthatja az étvágyát, ami az erőnlét, tehát a tejképződés rovására megy; C zekszárd és Eger történelmi ^ borvidék egyénileg gazdálkodó parasztjai kölcsönös látogatásuk so­rán sok olyan tapasztalatot szereztek, melyek alkalmazásával a termelés előbbre vihető. Eger borvidéke a ter­mesztett fajták (Medoc Noir, nagy­burgundi. kisebb százalékban kadar­ka) telepítésével mennyiséget illetően szép eredményt ér el. Fenti vörösbort adó fajták, valamint fehérbort adó fajták (leányka, hárslevelű, rizlingek, muskotály) metszése a helyileg díszlő kadarka metszésével ellenkezőleg, hosszúcsaposan ugar- és termővesz- szők meghagyásával történik. Jelleg­zetes az egri borvidéken a téli taka­rás elhagyása, melyet a fagytűrő burgundi fajta termesztésével magya­ráznak helyesen. Természeti adottsá­guknál fogva — a borvidék fennsíkon terül el — az ültetési távolság na­gyobb és nagy százalékban fogatos műveléssel végzik a talajmunkákat. Az előbb említett takaratlan szőlők talaját a szüret befejeztével mélyen megkapálják, a nedvesség tárolása végett. A telepítések és felújítások nagyobb arányúak, mint a szekszárdi borvidéken. A talaj forgatását gépi erővel végzik. Alanyul azonos fajtá­kat használnak, mint a szekszárdiak. Ellenben előnyösebben használják — gyors termőre fordulás miatt is — a zöldoltást, melyet az eredést köve­tően döntéssel vezetnek el a hiányzó tőkékhez. Ennél a szaporítási módnál fennáll az a körülmény, hogy az alany és nemes vesszők félfás álla­pota hajtásnövekedésben el térül, ami az eredést veszélyezteti. Termelőszö­Vízszintes: 1. Az idézet kezdete. 12. Sok győzelmet szerzett atlétánk. 13. Kerti szerszámmal. 14. Külföldi áru­kat terheli. 15. Ezer, római számmal. 16. Időjelző. 17. Tejtermék — fordít­va. 19. Evőeszköz. 21. Azon a helyen? 23. Madár. 24. Komolyabb neheztelés. 25. Rosszat tesz. Í6. Csirke belső­rész. 28. Verskellék. 29. Művelem. 30. Udvarias megszólítás. 31. Morsehang. 33. Mesealak. 34. Csodálkozás. 35. Vas Kálmán. 36. Keresztül csúszó. 37. Ar­gon vegyjele. 38. Fegyvere. 39. Hidro­gén vegyjele. 40. Szovjet folyó. 41. Személyes névmás. 43. Megpróbálná megdönteni. 46. Igevégződés. 47. Ál­lat. 49. Becézett női név. 50. Földet mozgatsz. (Utolsó kockába kettős betű írandó.) 52. U-vel a végén élős­ködő rovar. 53. Zeneszerző — név­elővel. 55. Bibliai alak. 56. Távolabb. vetkezetük pincegazdasága és kezelt borai kifogástalanok. Az egyénileg gazdálkodók borai kellemesek, színük minden esetben a vörösbor színt meg­üti, ellenben zamatanyagban szegé­nyebbek a szekszárdi boroknál. Fel­tehető, hogy boraikban ez a kemény­ség a talaj szerkezetétől származik, mivel az altalaj legtöbb helyen tufa. A feldolgozás teljesen gépesítve van, egy azonos gép végzi el a bogyózást, zúzást, törköly szállítását. Kísérlet­képpen alkalmaztak egy berendezést, mely a törköly felmelegítését szol­gálta a mielőbbi zajos erjedés meg­indulása végett. Az erjesztés üveg­kádakban, a préselés nagyüzemi mó­don, hidraulikus présekkel történik, melyhez a nyomást egy külön gépi szivattyú szolgáltatja. J gyancsak eredményes volt a kutató intézet kísérleti telepé­nek megtekintése, ahol az intézet ve­zetője bemutatta a fajta-telepet, anyatelepet, valamint a jelenleg ki­kísérletezés alatt álló és magáról sza­porított új kadarka előállítását. A korábban elmondott hibák ki­javításával, illetve a feladat végre­hajtásának figyelembe vételével a szekszárdi vörösbor termelés fokozá­sát, a borok minőségének és mennyi­ségének javítását kell, hogy célul tűzze ki minden szőlőtermelő. Így ér­hetjük el, hogy a népgazdaságilag egyik legértékesebb kadarkát termő, a szekszárdi borvidék ismét vissza­szerezze bel- és külföldi hírnevét. (Vége) Függőleges: 1. A függ. 27. folyta­tása. 2. Felkiáltás. 3. Csavaros eszű. 4. Iparos. 5. Vízi növény. 6. Kettős betű. 7. Igen, németül, fonetikusan. 8. Szerszám. 9. Ütszéli növény. 10. Diploma kézbeadása. 11. Tüzelőanyag. 15. A függ. 54. folytatása. 18. Egyes vidékeken így mondják a „jónk” szót. 19. Testrész. 20. Idegen férfi név. 22. Elpusztult görög város. 27. A víz­szintes 1. folytatása. 29. Az esőn álló­kat. 32. Innivaló. 33. Oxigéndús le­vegő. 42. Sportot űz. 44. A. E. B. 45. C-vel a végén macskáknak mondják. 46. A lélek mérnökét. 48. Női név. 51. Nem érdeklődő. 53. Hajó magán­hangzói. 54. A függ. 1. folytatása. Á szoptatós anya táplálkozásáról Zimmermann Károly agronómus Hét évszázad magyar versei Juháss Ferenc: A Sántha-család (Földosztás)

Next

/
Oldalképek
Tartalom