Tolna Megyei Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-18 / 41. szám

2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958 február 18. A magyar— szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segély nyújtási szerződés megkötése 10. évfordulójának ünnepsége A Magyar Szocialista Munkáspárt dezett a Petőfi Színházban. Az ün- Budapesti Bizottsága, a Hazafias népségén megjelentek a párt és kor- Népfront Országos Tanácsa és a Ma- mány vezetői, a gazdasági és kultu- gyar-Szovjet Baráti Társaság feb- rális élet kimagasló személyiségei és ruár 17-én este hét órakor a ma- a diplomáciai testületek képviselői, gyár—szovjet barátsági, együttmű- Az ünnepi beszédet Somogyi Mik- ködési és kölcsönös segélynyújtási lós, a Magyar Szocialista Munkás­szerződés megkötésének 10.. évfor- párt Politikai Bizottságának tagja, a dulója alkalmából ünnepséget ren- SZOT elnöke mondotta. Somogyi Miklós elvtárs beszéde — 1948. február 18-án Magyaror­szág és a Szovjetunió kormánya ba­rátsági együttműködési és kölcsö­nös segélynyújtási egyezményt írt alá. Messze kiemelkedő eseménye ez népünk történelmének, sőt a nem zetközi politikai életnek is. Nagysze­rű dokumentuma és egyben ragyogó szimbólum! mondotta beszéde ele jén. Majd így folytatta: 1948. a magyar nép, a magyar munkásosztály történelmi győzel­meinek éve, a munkásegység végle­ges létrejöttének esztendeje volt. Erre az időre esik a proletárdikta­túrának, a nép hatalmának a betel­jesedése. Olyan nemzetközi viszo­nyok között értük el ezeket a sike­reket, amikor a világimperializmus, — felhasználva a hazai reakciót — mindent elkövetett, hogy letérítsen bennünket a szocializmusért folyó harc útjáról. A szerződés új állomás hazánk nemzetközi helyzetében Önkéntelenül felvetődik a kér­dés: mi adta az erőt, hogy egy kis nép, amelyet urai alig három évvel előbb még Hitler utolsó csatlósaként szégyenletes szerepre kárhoztatták, nemcsak kiállta az imperialisták és a belső reakció állandóan megújuló ro­hamát, hanem a dolgozó nép ja­vára lényegében eldöntötte a nagy történelmi pert. A magyar—szovjet barátsági szer­ződés nem csupán két magasztos célért küzdő nép szövetségének a do­kumentuma, hanem új állomás ha­zánk nemzetközi helyzetében. Év­századok óta első alkalom volt, hogy a magyar állam egy nagyhatalom­mal egyenlő félként tárgyalhatott. És nagyszerűsége nem csupán abban nyilvánul meg, hogy nem vagyunk és válhatunk többé egy nagyhatal­mi-politikai eszközévé, hanem ab­ban, hogy célja a demokráciáért, a szocializmusért küzdő magyar nép megerősítése volt, s hogy az első olyan szerződés, amely valóban bé­kénk, függetlenségünk, boldog jö­vőnk záloga. Ez a szerződés segítet­te felemelni népünket a haladó em­beriség, a szabad népek sorába és avatta az igazságért, az emberiség boldog jövőjéért küzdők tagjává. E szerződés megkötése emelte népünk öntudatát, nemzetközi te­kintélyét és így növelte erői­ket is. A Szovjetuniótól kapott segítséget felhasználva, munkásosztályunk, dől gozó parasztságunk, értelmiségünk alkotókészségével, magunk is gazda­gítottuk a békéért, a szabadságért küzdő népek erejét. Ezután méltatta a szovjet tapasz­talatok, a Szovjetunióval való együtt működés segítségével elért eredmé­nyeket, majd a szocializmus és a béke erőinek növekedéséről szólt. A haladással szembeni erők persze mindent elkövetnek, hogy bemocs­kolják a szovjet külpolitikát, hogy kisebbítsék a szovjet nép eredmé­nyeit. 1956-ban nálunk is — amikor a munkáshatalomra támadtak — rágalmazták a szocializmust építő országok vezetőjét, a Szovjetuniót. Az imperializmus azért igyekezett szembefordítani a magyar népet a Szovjetunióval, mert csak így re­mélhette, hogy végezni tud a szo­cialista Magyarországgal. Visszapillantást nyújtott Somogyi elvtárs az ellenforradalmi események re, majd a Szovjetunió részéről ha­zánknak az ellenforradalom leveré­sében nyújtott anyagi, politikai és erkölcsi segítést méltatta. Népünk és a nemzetközi proleta­riátus ügye iránti kötelességünk, hogy a munkás hatalmat minden támadástól megvédjük, tovább erősítsük. Aki a párt, a munkásosztály vezető­szerepe ellen lép fel, az a népet tá­madja, aki a Szovjetunió és a ma­gyar nép szövetségét akarja megbon tani, az a békéért és a szocializmus­ért folyó harc ellen támad. Ezért kell igazságunk erejével szembe- szállnunik a revizionista nézetekkel, a kishitűséggel. Ezért kell leleplez­nünk minden olyan nézetet és el­méletet, amellyel a visszavonulásra kényszerített imperializmus indít meg-megújuló támadást a szocialista államok ellen. Hazánk iránti felelősségünk és internacionalista kötelességeink teljesítése is parancsolóan írja elő, hogy az összes lehetőségünk­kel élve erősítsük népgazdasá­gunkat. A Magyar Szocialista Munkáspárt gazdaságpolitikája lehetővé teszi, hogy a dolgozók résztvegyenek gaz­dasági életünk minden kérdésének eldöntésében. Népgazdaságunk erősítésén kell munkálkodnunk azért is, mert je­lenlegi életszínvonalunk megtartá­sának alapjait még nem mindenben teremtettük meg. Már pedig pár­tunknak és kormányunknak az a célja, hogy megvédje az életkörül­mények javításában elért vívmánya­inkat is, sőt azt akarjuk, hogy a le­hetőség megteremtése után halad­junk még gyorsabban a felemelke­dés útján. A Szovjetunió ennek a célnak az elérésében is sokoldalúan támogat bennünket. Rendelkezé­sünkre bocsátja a technika fejleszté­sében elért vívmányait, tapasztala­tait. Rajtunk múlik, hogy milyen si­kerrel alkalmazzuk azokat népünk javára. A nagy szovjet nép szövetségese vagyunk a békéért, a két világ- rendszer békés együttéléséért folytatott harcban is. És örömmel üdvözöljük a Szovjet­uniónak legújabb békeoffenziváját, amelynek az államok miniszterelnö­keinek csúcstalálkozójáért most foly­tat. Ez megfelel a magyar dolgozók, a magyar nép érdekeinek és találko­zik az emberiség nagyobbik és job­bik részének törekvéseivel. Pártunk és kormányunk el van szánva, hogy az ilyen értelemben vállalt kötelezettségének is min­denben eleget tesz. Erre kötelez bennünket az a test­véri szövetség, amelyet felszabadí­tónkkal, • a szovjet néppel kötöttünk és amelynek dokumentuma most tíz esztendeje született meg. • Hiszem, hogy a következő évtizedek újabb sikerek, győzelmek a két nép boldo­gulásának, békés életünknek, a szo­cializmus győzelmének időszaka lesz. Éljen a szovjet és a magyar nép örök barátsága! Éljen a béke! J. I. Gromov elvtárs beszéde Az ünnepségen beszédet mondott J. I. Gromov, a Szovjetunió buda­pesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete is. Beszédében a többi között a következőket mondotta: A szovjet és a magyar népet rég­óta testvéri, forradalmi szálak fűzik össze. Népeink barátsága, amely mélyen az internacionalizmus szelle­mén alapul, nem ma kezdődött, nem is tegnap. Kezdete a Nagy Októberi Szocialista Forradalomba nyúlik vissza, azokba a viharos évekbe, amikor a magyar dolgozók tízezré­vel siettek Oroszország proletariátu­sának és parasztságának segítségére és velük együtt áldozták fel életüket a szocialista forradalom nagy vív­mányainak védelmében. Népeink barátsága kiállta e sú­lyos megpróbáltatásokat a fehér terror nehéz éveiben, Horthy fasiszta rendszerének uralma ide­jén, a második világháború alatt, s a nemzetközi és belső reakciós erők által kirobbantott ellenfor­radalmi lázadás napjaiban is. Ezután Gromov elvtárs foglalko­zott a szerződés jelentőségével, majd rámutatott: E szerződés kiemelkedő jellemvonása, hogy a proletár inter­nacionalizmus, a teljes egyenjogúság elvein, a magyar és a szovjet nép nemzeti érdekeinek tiszteletben tar­tásán, a közös ügy, a szocializmus építésében megmutatkozó j testvéri, önzetlen, kölcsönös segítségén és együttműködésén alapul. Kapcsolataink alapja a teljes egyenjogúság ■ Gazdasági és kereskedelmi kapcso­latainkról szólva hangsúlyozta: gaz­dasági és pénzügyi vonatkozásban országainktól távol áll az a törekvés, hogy egymás rovására akarjanak gazdagodni. Kapcsolataink alapja a teljes egyenjogúság, a kölcsönös elő­nyök és a kölcsönös segélynyújtás. Ezektől az elvektől vezettetve, s fi­gyelembe véve Magyarországnak az utóbbi időaen támadt gazdasági ne­hézségeit a Szovjetunió hitelnyújtással és áruszállításainak növelésével ön­zetlen segítséget igyekezett nyúj­tani a Magyar Népköztársaság­nak. Országaink gazdasági fejlődésében fontos szerepet játszik a tudományos és technikai együttműködés, a ter­melési tapasztalatok kölcsönös és el­lenszolgáltatás nélküli cseréje. Bennünket, szovjet embereket, őszinte örömmel tölt el, hogy a ma­gyar dolgozó nép aránylag rövid idő­szak alatt jelentős eredményeket ért el gazdaságának fejlesztésben. Külö­nösen megnyilvánul ez az ipari ter­melés sikereiben. Magyarország ipari termelése jelenleg több mint három­szorosa a háború előttinek. Ezek a si­kerek reális alapot teremtettek azok­hoz az intézkedésekhez, amelyeket az utóbbi időkben hajtottak végre a ma­gyar dolgozók életszínvonalának eme­lésére. A magyar zene, a magyar irodalom, a magyar művészet alkotásai — mon­dotta a kulturális kapcsolatainkról szólva — forró szeretetre és elisme­résre találtak a szovjet közvélemény­ben. A Szovjetunióban az utóbbi na­pokban megalakult Szovjet—Magyar Baráti Társaság kétségtelenül elő fogja segíteni kulturális kapcsola­taink még nagyobbarányú fejlődését, népeink még szorosabb közeledését. Politikai ás nemzetközi kapcsola­tainkról szólva kijelentette: A két ország a béke, a de­mokrácia és a szocializmus tá­borának egyenjogú tagja. Orszá­gaink között a nemzetközi kérdé­sekben semmiféle nézeteltérés nincs. A Szovjetunió és Magyarország test­véri szövetségben a szocialista tábor többi országával, hatalmas erőként, aktívan lép fel a nemzetközi küzdő­téren a népek biztonságáért, a béke megszilárdításáért folyó harcban. A barátsági, együttműködési és köl­csönös segélynyújtási szerződés, vala­mint az 1957 március 28-án aláírt szovjet—magyar kormánynyilatkozat az az alap, amelyen a szovjet és a magyar nép barátsága és együttmű­ködése ezután is fejlődni és erősödni fog. A magyar nép vezető és irányító ereje a Magyar Szocialista Mun­káspárt. A Szovjetunió Kommu­nista Pártja és a Magyar Szocia­lista Munkáspárt között a marxiz- mus-leninizmus tanítása alapján fennálló megbonthatatlan, mély elvi egység olyan döntő tényező, amely meghatározza a közös cél, az új társadalom építése l'clé ha­ladó népeink egyre jobban erő­södő erkölcsi és politikai egysé­gét. Engedjék meg, hogy a nevezetes évforduló alkalmából a Magyar Nép- köztársaság egész dolgozó népének tolmácsoljam a Szovjetunió népeinek forró testvéri üdvözletét s azt a kí­vánságát, hogy a magyar dolgozó nép érjen el újabb nagy sikereket a szo­cialista társadalom építésében — mondotta a többi között. A beszédek elhangzása után ünnepi műsor következett. A Szocialista Internacionálé beavatkozik Jugoszlávia belügyeibe Belgrád (Tanjug). A Borba hétfői számában „káros akció1’ címmel kommentálja a szocialista interna­cionálé határozatát. Ez a határozat felszólítja az összes szocialista pár­tokat. szálljanak síkra a Belgrádban nemrégen elítélt Pavlovics .és Kre- kics szabadontoocslátása Érdekében. Mint a Borba megállapítja, ez beavat kozást jelent Jugoszlávia belügyeibe. Pavlovics és Krekics Jugoszlávia po­litikai és társadalmi rendjének erő­szakos megdöntésére törekedett s ez a cselekmény a Jugoszláv Alkot­mány és a törvények értelmében büntetendő. A Szocialista Internacio- nálé tehát, amidőn védelmébe veszi ezeket az embereket, egyszersmind azonosítja magát céljaikkal és tevé­kenységükkel. Ez pedig azt jelenti, hogy beavatkozik Jugoszlávia bel­ügyeibe. A Szocialista Internacionálé szóbanforgó határozatával, egyúttal gátolja azokat a törekvéseket is, amelyeket a munkásosztály fejt ki á béke megőrzéséért és a nemzetközi feszültség enyhítéséért, miután az pusztán az egymás mellett élés el­veinek alapján nem érhető el. Ami pedig a jugoszláv rendszer megdön­tésére irányuló tevékenységért el­ítélt személyek védelmezését illeti, az mindennek nevezhető, csak éppen az egymás mellett élés elvei tisz- telebentartásának nem. Á francia—tunéziai konfliktus legfrissebb fejleményei Párizs (MTI). A francia és a tuné­ziai kormány egyaránt elfogadta az Egyesült Államok kormányának jó­szolgálatait, amelyek — jóllehet for­málisan még nem ajánlották fel azo­kat — már napok óta éreztetik hatá­sukat mind Párizsban, mind pedig Tuniszban. Szádok Mokkadem tunéziai külügy miniszter közölte, hogy Habib Bur- giba elnök hajlandó elnapoltatni a Biztonsági Tanács keddre kitűzött vitáját, ha az Egyesült Államok hi­vatalosan felajánlja jószolgálatait. A francia kormány szintén bejelen­tette, hogy kész elfogadni az ameri­kai jószolgálatokat, ha „nem döntőbí­ráskodásról’’ van szó. Stassen szerint Lengyelországnak és Csehszlovákiának is részt kell venni a csúcsértekezleten Washington (AFP). Harold Stassen megtartani, s azon Lengyelországnak vasárnapi televíziós nyilatkozatában és Csehszlovákiának is részt kell úgy vélekedett, hogy a csúcsértekez- vennie, letet az ENSZ felügyelete mellett kell A szovjet és a magyar mezőgazdaság tapasztalatcseréje minden területen gyümölcsöző A szovjet—magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segély- nyújtási szerződés aláírásának 10. év fordulója alkalmából dr. Somos And­rás Kossuth-díjas akadémikus, egye­temi tanár, a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság Elnökségének tagja nyilatkozott az MTI munkatársának. — Az évtizedes távlatból visszate­kintve fejlődésünkre, megállapít­ható, hogy különösen felbecsülhetet­len volt számunkra az a segítség, amelyet a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság építésének gazdag ta­pasztalataiból kaptunk a Szovjet­uniótól. Hiszen e téren teljesen új alapokon kellett munkánkat kezdeni. Az a körülmény, hogy jelenleg már állami gazdaságaink és termelőszö­vetkezeteink többsége szépen jöve­delmező termelési tervékenységet folytat, hogy gépállomásaink a leg­fontosabb talajmunkákat {Mpesftet­ték, beszédes bizonyítéka annak, hogy a sokszor nagyon nehéz körül­mények közepette folyó munkát, amelyben az 1956. évi ellenforradal­mi események jelentették a legko­molyabb akadályt, eredménnyel tud­tuk végezni. — A növénytermesztés és az állat- tenyésztés munkájának állandó kor­szerűsítéséhez a termesztési módsze­rek és az állattenyésztési eljárások egész tömegét vesszük át a Szovjet­uniótól. — Az állattenyésztésben messze­menő hatása volt a természetszerű állatnevelési módszernek, az itatá­sos borjúnevelésnek, a mesterséges termékenyítés bevezetésének, vala­mint az állatok jó takarmányozását nagymértékben elősegítő nagyüzemi silózás bevezetésének. Az elmúlt évek során sikerült el­érni, hogy a mezőgazdasági terme­lés legnehezebb alapvető munkáit túlnyomó többségben már korszerű gépekkel végezzük. E téren is a Szov jetunió segítségét kell elsősorban hangsúlyoznunk. A különböző mé­retű vontatótraktoroktól kezdve a legkorszerűbb tőzegcserépgyártó gépig, úgyszólván valamennyi gép­típusból kaptunk mintapéldányokat, valamint műszaki leírásokat ahhoz, hogy a nagyobb mennyiségben szük­séges gépek gyártását hazánkban is megkezdhessük. A hazánknak át­adott különböző mezőgazdasági vonó gépek, ekék, vető. és betakarítógé­pek száma meghaladja a háromezret. — A szovjet agrártudomány meg­ismerése megváltoztatta mezőgazda- sági kutatómunkánk arculatát. A Szovjetunióban járt magyar kuta­tók tapasztalatai szerint, valamint az itt járt szovjet kutatókkal, tudósok­kal folytatott megbeszélések alapján, mezőgazdasági kutatási intézmé­nyeink hálózatát a termesztési tá­jakra építettük. A Szovjetunióban tanult aspiránsok többsége ma már itthon végez komoly kutatómunkát. — A szarvasmarhanemesítés terén nagy lehetőségek tárultak fel azzal, hogy a kosztromai fajtával elkezd­hettük a magyar-tarka és a magyar­szürke fajták keresztezését. Hasonló­képpen szovjet segítséggel bővítet­tük ki a sertéstenyésztésben rendkí­vül kedvezően alkalmazható haszon- állattal-előállító keresztezéseket. Juhtenyésztésünk gyapjútermesztésé­nek színvonalát nagyban emeli a kaukázusi, az aszkániai és a sztrav- ropolii juhfajtákkal való kerés^te- zés. — Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy mezőgazdaságunknak a felszabadulás után bekövetkezett újjászületésében döntő szerepe volt a szovjet mező­gazdasággal való kapcsolatoknak. Az együttműködés azonban távolról sem volt egyoldalú. A szovjet tudósok nagyra becsülik és tanulmányozzák a talajtani tudományokban elért magyar eredményeket, s különösen nagy érdeklődést tanúsítanak a szi­kesek és a homoktalajok javításának hazánkban kialakított módszerei iránt. Nagyra értékelik a magyar növénynemesítési eredményeket is. Ismeretesek a szovjet kukoricater­mesztők előtt a magyar hibridkuko­ricafajták. Az állattenyésztési mun­kákban a szovjet szakemberek fel­használják mindazokat a tapasztala­tokat, amelyet a magyar-tarka tehén, a mangalica, a nonius és az egyéb lófajták tenyésztésével kapcsolatban nyújtani tudunk. — Várható, hogy a már szervezet­té vált tudományos kapcsolatunk » jövőben is mindkét fél számára gyü­mölcsöző lesz — fejezte be nyilatko­zatát Somo6 András.

Next

/
Oldalképek
Tartalom