Tolna Megyei Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-14 / 38. szám

1058 február 14. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Asszonyoknak—lányoknak Vita a falusi asszonyok sorsáról •. • Nem lehet megoldani a mi problémánkat? Én is parasztasszony vagyok, ma­gamról tudom, hogy milyen a falusi élet és éppen ezért csak egyetérthe- tek azzal a bizonyos tamási asz- szonnyal, aki a múlt héten levelet írt az asszonyrovatba. Bizony nálunk is­meretlen a szabadidő és a pihenés olyan értelemben, mint a városi asz- szonyoknál, ha azt akarjuk, hogy kis gazdaságunk ne menjen tönkre. Segítséget, támogatást kér a pa­rasztasszonyok számára B. I. Nagyon elkelne ez a segítség. De kérdés, hogy lehet-e ezen segíteni. Mióta én em­lékszem, és ahogyan öregjeink me­sélik, a parasztasszonyoknak mindig ez volt a sorsuk, mindig a munká­ban kellett megöregedniök időnap előtt. Pesten az asszonyok háztartási gépeket vásárolnak, készételeket fo­gyasztanak, így aztán nem sokból áll a háztartási munka, több szabadide­jük van. Kérdés, mi ezt megtehet- jük-e? Ahol padló van, vehetnek padlókefélő gépet, de többnyire még nincs padló a falusi házakban és hát nem is ebből áll a falusi asszony munkája. A baromfiak, sertések ete­tését, gondozását, a gyermekek gon­dozását pedig nem lehet gépesíteni. Igaz, ha lenne mosógép, vásárolhat­nánk belőle mi falusiak is, az nagy Ne felejtsük el . . . Az elmúlt napokban vitték, vagy a közeli napokban viszik haza a gyermekek iskolai biznyítványukat, bemutatni a szülőknek és aláíratni. A gyermeküket túlzottan és helytele­nül szerető anyák ilyenkor azt szok­ták tenni, ha véletlenül rossz jegye­ket visz haza a gyermek, hogy alá­írják minden további nélkül a bizo­nyítványt, az apa elől pedig eltitkol­ják, nem mutatják meg, vagy a való­ságosnál jobb eredményt közölnek vele. Ezt azért teszik, nehogy az apa esetleg szót emeljen a gyermek első félévi hanyagságai miatt. Helytelen dolog ez az anyák részéről. Az apa- nak, anyának egyaránt mindenről tudni kell, ami a gyermekkel törté­nik és a gyermek esetleges mulasz­tásait nem eltitkolni kell egymás elől, ellenkezőleg, közösen kell meg­beszélni, mit lehet tenni annak érde­kében, hogy azok a jövőben ne for­duljanak elő. segítséget jelentene. Mindez azonban kevés ahhoz a sok munkához viszo­nyítva, amit nekünk el kell végez­nünk: ettől még fel kell kelnünk haj­nalban etetnünk, napközbe dolgoz­nunk kell kint a mezőn és este szin­tén ezernyi munkát kell elvégeznünk. Véleményem szerint tehát mi, fa­lusi asszonyok, hiába problémázunk azon, hogy hogyan tudnánk megsza­badulni ettől a sok fáradságos mun­kától. Amíg lesz falu, földmunka, ad­dig kell lenni olyan asszonyoknak is, akik ezt elviselik. V. O-né Dunaföldvár Fogadjanak fel egy öreg nénit Azt hiszem, nem járna rosszul B. I-né, ha megegyezne egy idősebb né­nivel, minden faluban vannak egye­dülálló öregasszonyok és felfogadná azt segítségnek. Ez nem kerülne sok pénzbe sem, egy öreg néni azért, mert otthona lenne és megfelelő el­látása, és pár forintért elvállalná a nyári hónapokra az otthoni munkák egy részét. Ügy gondolom, nem jár­nának rosszul egy ilyen öreg nénivel. Az reggel, este segítene a házi mun­káknál, az etetésnél, esetleg főzhetne is, és ami a legfontosabb, nem kel­lene minden délben hazasietnie etet­ni. A háromszori etetés főként a nö­vendék baromfiaknál, mindenhogyan kevés és az öreg néninek lenne mód­ja segíteni az ilyen dolgokban. Mint mondani szokták, „unalomból” is el­végezné a házi munkák egy részét. Még a gyermekeket is rájuk bíz­hatná, amikor nincsenek óvodában. Z-né Szakcs Á kocsmák ellen A napokban olvastam a Népújs ágban a „Bővül Szekszárd kereske­delmi hálózata” cikket. A cikk olvasása után azonban az jutott eszem­be, hogy napjainkban mennyit fogla lkozik a rádió és a sajtó a Vendég­látó Vállalat azon részlegével, amel yik az italt szolgáltatja a fogyasztó­közönségnek, illetve azoknak a szemé lyeknek, akik nem ismerik, vagy nem akarják ismerni a pénz értékét, illetve az alkohol erejét. „Hogyan küzdjünk ellenük?” — vetődik fel a kérdés, amikor ezek a személyek éppen három új kocsma nyitásáról tájékozódnak- Ha a Vendéglátó Vál­lalat kap egy tervet és azt egységeire bontja tovább, nem az lesz-e az eladó érdeke, hogy teljesítse is tervét, mégpedig az ital értékesíté­sével, nem igen törődve annak káros hatásával, vagy következményeivel (duhajkodás, családi botrány stb.) Helyes a lakossággal való törődés, de szerény véleményem szerint inkább kultúrszomjas a lakosság, de in­kább elkéne még egy filmszínház és helyes lenne a cukrászdák bővíté- SG is. GOMBOR SÁNDORNÉ Szekszárd ÜZENJÜK Szoptassunk-e éjszaka? A csecsemőnek semmi szüksége nincs az éjszakai táplálkozásra, még akkor sem, ha éjszaka felsír. Az éj­szakai sírás oka ugyanis sok egyéb dolog lehet, mindenekelőtt a meg­szokás. Amelyik csecsemőt hozzá­szoktatnak az éjszakai táplálkozás­hoz, az minden éjszaka rendszere­sen felébred és sírni kezd, még ha nincs semmi baja, akkor is. A cse­csemőre nézve egyenesen káros le­het az éjszakai szoptatás. Még a fel­nőtt szervezetnek is feltétlenül szűk sége van az éjszakai, huzamosabb nyugalomra, de méginkább megkí­vánja ezt a kis csecsemő szerveze­te, gyomra, amely bizony nagyon gyenge és ennélfogva igen sok pi­henést, „kímélést” kíván. A csecse­mőnél is az éjszakai pihenés a leg­értékesebb és ezt megzavarni a rossz szoktatással, felelőtlenség az anya ré széről. A leghelyesebb úgy beosztani a szoptatási időt már az első perc­től kezdve, hogy éjszakára legalább 8 órai szoptatási szünet legyen. Rend szeres szoptatással napközben bősé­gesen képes magához venni annyi táplálékot, amennyire szüksége van. A gyermek „érdekei” mellett az anya érdekeit is figyelembe kell ven ni: ez szintén a rendszerességet és az éjszakai pihenést kívánja meg, ezért feltétlenül kerüljük el az éj­szakai szoptatást. FOLTTISZTÍTÁS Bizony gyakori dolog, hogy nem­csak a ruhánkon éktelenkedik egy folt, hanem cipőnkön is és bizony hiába kenjük be cipőkrémmel, az nem tűnik el, legfeljebb kicsit hal­ványodik. E kellemetlen foltok rend szerint zsírfoltok szoktak lenni. A barna és szürke bőrcipőből a zsír­foltot úgy tudjuk legkönnyebben el­távolítani, ha kristályvízzel magné­ziumpépet készítünk és azzal be­kenjük a foltot. A bekenés után hagyjuk 5—6 órán át „száradni” a cipőt, utána keféljük le, majd cipő­krémmel tisztítsuk. V. O-né, Dombóvár. Most különö­sen kihangsúlyozzuk, hogy végered­ményben saját magának kell dönte­nie válása tekintetében. Azzal min­denesetre egyetértünk, hogy nem azo­nosítja magát férjének azzal a cse­lekedetével, hogy sikkasztott, amiért most bíróság elé kerül és amit maga csak akkor tudott meg, amikor már napvilágra került az ügy. Azt szok­ták mondani, hogy a jó feleség jó- ban-rosszban egyaránt kitart férje mellett. Ez általában igaz, de nem túlzunk, ha azt mondjuk, hogy ez nem vonatkozik az olyan esetekre, amikor a férj bűnös útra tért és börtönbe került. Ilyenkor az a fele­ség, amelyik nem azonosítja magát férje tetteivel, nyilván akkor jár el helyesen, ha elvál férjétől. De van az éremnek egy másik oldala is. Mint leveléből kitűnik, három gyermekük van, valamennyien kicsinyek, nincs <jilyan kereseti lehetősége, és va­gyoni körülményeik sem olyanok, hogy eltarthatná a gyermekeket apa nélkül, tehát rá van utalva férjének szüleire. Ezenkívül nem tudjuk azt sem. hogy milyen mértékű volt fér­jének a bűncselekménye, nem ismer­jük annak a körülményeit, férjét sem ismerjük, ezért a fentiek figye­lembe vétele mellett saját magának kell döntenie. T. E„ Nagydorog. Kezd szerfelett érdekes lenni ez az „ismeretlen isme­retség”. Mindig örömmel olvassuk leveleit, amelyek erről a „titokzatos” szerelemről számolnak be és nincs kizárva, hogy mint különlegességet, érdekességet — ez a fejleményektől is függ — felhasználjuk majd az új­ságírásban, azaz írunk róla. Legyen továbbra is bizalommal velünk szem­ben, mert pletyka semmi esetre sem lesz a dologból, másrészt pedig, mi a valóságra vagyunk kíváncsiak. Amit magáról ír: örvendünk annak, hogy szeret írogatni. írogasson tovább, ha alkalmunk lesz, estleg segítünk is. Anyukáját pedig győzze meg arról: igaz, hogy ön nem tud megélni az írásból, de viszont ártalmára sem vá­lik, csak tanulhat belőle és attól még nyugodtan is dolgozhat akár hivatal­ban is. Próbálja meggyőzni szüleit arról is, hogy engedjék színművészeti főiskolára, ha van kedve hozzá és már^ felvétel előtt áll. Persze arra is gondoljon, hogy ez nem kis áldo­zat lesz majd szüleitől. Szeretnénk, ha legközelebb az egyéb megígért dolgok mellett munkájáról is írna. Vöröskereszt élet a szekszárdi járásban Kozmetika Az influenza kozmetikai jelentősége Az influenzát és a sokszor velejáró náthát nem kell külön ismertetnünk. Bemutatkozott már pár hónap előtt, mint ázsiai nátha, és bemutatkozik most február elején a nyirkos, kö­dös időjárásban, mint meghűléses betegség. A betegség súlyos, vagy enyhébb formája kevés befolyással van a bekövetkező kozmetikai ár­talmak kifejlődésére, amelyek elég gyakoriak. Az ázsiai influenzának a kozmeti­kai hátrányai sokszor pár héttel utá­na, de még ma is jelentkeznek haj­hullás alakjában. A betegség kór­okozója ugyanis mérget választ ki, ami a hajhagyma sejtjeire bénító ha tással van. Ez a hatás lassan fejlő­dik ki és mikor hosszabb idő eltelte után elérte azt a fokot, melynél a hajhagyma működése megbénul, a hajhullás rohamosan beáll, sokszor oly mértékben, hogy már enyhe hú­zásra is csomókban jön ki a haj, fő­leg hajmosás alkalmával észleljük ezt, ami azt a látszatot szokta kel­teni, hogy a mosás árt a hajnak, holott csak a már meglazult és élet- képtelen szálak jönnek ki ilyenkor, amelyek már amúgy sem volnának megtarthatók. Az ilyen hajhullás korai megállí­tására és a kihullott szálak vissza­nyerésére a fejbőrt a leggondosabb kezelés alá kell venni. Olyan gyógy­módot alkalmazunk, mely a haj­hagymák vérkeringését és anyag­cseréjét megjavítja és ezáltal új haj­szálak képzésére serkenti. Leghatá­sosabbak e szempontból a Quarzlám pa ultraviolett sugarai, legtöbb eset­ben már néhány besugárzás után csökken az ilyen hajhullás. Aki­nek ilyen besugárzásokra nincs ide­je, annak saját magának kell fej­bőrét intenzív ápolás alá venni. Legalább hetenkint egyszeri fejmo­sás, s ez alkalommal enyhe masz- százs szükséges a fejbőrre. Ezután bőrizgató szesszel, mely resorcint vagy salicilsavat tartalmaz, dörgöl­jük be a fejbőrt. Olykor előfordul, hogy a helyi ke­zelés nem vezet kellő eredményre. Ilyenkor a szervezet általános le- gyengülését gyógyítjuk, ami már az orvos feladata. Az influenza következtében legyen gült és vérszegény ember szerveze­ti ellenállásának csökkenése követ­keztében sömörös kiütések is elcsú­fíthatják az arcot, különösen, ha az száraz természetű, amihez a ta­vaszba hajló időjárás is hozzájárul, no meg a télen beállott vitamin hiá­nya a szervezetnek. Dr. Fábián A Vöröskereszt első negyedévi já­rási elnökségi ülése és a titkári érte­kezlet arról tanúskodott, hogy az el­múlt hónapokban eredményesen be­indult a Vöröskereszt munkája. Fadd községben mintegy 40 fővel indult meg a Vöröskereszt szervezet. Megszervezte a vezetőség az első­segélynyújtó tanfolyamot és az „Anyák iskoláját”. Zsúfolásig meg­telt teremben tartott előadást köz­egészségügyi feladatokról dr. Zsirkó László főorvos. Február 20-án pedig a „Házasélet egészségügyi problémái’’ címmel tart előadást dr. Schneider Zoltán szekszárdi nőgyógyász, fő­orvos. Farsang utolsó napjára műso­ros teaesttel készül a Vöröskereszt lelkes gárdája. Mözs községben 35 fővel alakult meg a Vöröskereszt-szervezet. Tervbe vették az „Anyák iskolája” beindítá­sát. Megalakult az „Ifjúsági Vörös- kereszt” is, amelynek keretében be­indult az „Ifjú egészségőr” tan­folyam. Öcsényben a Vöröskereszt-aktívák a tanács, a község orvosa, a védőnő segítségével kezdték meg a szervezet újjáalakítását: 'Máris teljes erővel foglalkoznak szociális ügyekkel: a hétgyermekes Lakatos-család helyze­tének rendezésére nagy gondot fordít a Vöröskereszt. Munkájuk eredmé­nyességét jelzi a szervezetbe belépő 12 új tag is. Decsen igen szép eredményeket ért el az évek óta nem működő szerve­zet újjáélesztésében a szervező bi­zottság, Blaskovich Walterné titkár­ral az élen. Január hónapban 107 tag jelentkezett felvételre a Vöröskereszt szervezetbe. Hét új véradót is tobo­roztak. Beindult az „Anyák iskolája” és az „Elsősegélynyújtó” tanfolyam. Két alkalommal rendezett Vörös- kereszt-est keretében dr. Hargitai Ferenc főorvos: „Terhesség, meddő­ség” címmel, majd dr. Szeghő István: „Hogyan védekezhetünk a teherbe- jutás ellen”, dr. Flieg Józsefné: „A gyógyszerek helyes használata” és Thúróczy Gyuláné: „A házi beteg­ápolás” címmel tartott előadását nagy érdeklődés kísérte. Beindult az „Ifjúsági Vöröskereszt” dr. Örkényi Miklósné tanárnő vezetésével. A köz­ség Vöröskereszt-életének fellendü­lése nagymértékben köszönhető dr. Szeghő István községi orvos fárado­zásának. Több községben: Bátán, Bátaszé- ken, Öcsényben, Medinán, Faddon, szintén beindult az „Ifjúsági Vörös- kereszt” munkája. Bátán, Bátaszéken dr. Vilii Ká- rolyné vezetésével működik az „Anyák iskolája”. Február hónapban Decs, Szedres, Bogyiszló, Alsónyék, Báta, Fadd, Bátaszék, Harc, Vár­domb, Sióagárd községekben rendez a Vöröskereszt nőgyógyászati és más egészségügyi témáról szakorvosok bevonásával előadást a beérkezett kérelmek alapján. Esküdt Lajosné Vöröskereszt járási titkára Több mint 100 színjátszó csoport működik Tolna megyében Az idei tél ismét fellendülést ho­zott megyénkben a műkedvelő szín­játszó mozgalomban. A Megyei Művelődésügyi O. nyilvántartása sze rint Tolna megye községeiben ösz- szesen 104 színjátszó együttes mű­ködik eredményesen, mintegy 900 taggal. Az együttesek több mint fe­le új színdarabot is mutatott már be, a 104 csoport összesen több mint 300 előadást tartott egyrészt székhelyén, másrészt a szomszédos községek­ben. A munkában azonban még van javítani való, hiszen 17 olyan község van, amelyben egyáltalán nem mű­ködik színjátszó együttes, köztük a jelentős műkedvelő művészeti ha­gyományokkal rendelkező Sárpilisen és Decsen. A legtöbb együttes Szek- szárdon és Bonyhádon működik. A műkedvelő színjátszó hét megrende­zése minden bizonnyal további fej­lődést fog eredményezni a már mű­ködő csoportok munkájában és a rendezők azt is várják tőle, hogy azokban a községekben is létesül együttes, ahol eddig még egyáltalán, vagy hosszabb idő óta nem műkö­dik. A szép favágó legény Két napon át, kedden és szer­dán, óvodások zsivajáétól volt han­gos a zeneiskola hangversenyterme. A Kálvin-téri iskola bábjátszói be­mutatták „A szép favágó legény” cí­mű mesejátékot. Az óvodák aprósá­gai alig fértek be a 100 fős befogadó képességű terembe, annyian voltak kíváncsiak a szép favágó legény históriájára. A siker természetesen nem maradt el, a nézők együtt iz­gultak, lelkesedtek, bánkódtak a bábukkal s végül együtt ünnepelték a gonosz varázsló legyőzetését. S amikor az előadás végén a favágó legény megkérdezte tetszett-e, olyan zsivajban tört ki az igen, amilyent felnőttek még a legnagyobb lelkese­dés közepette sem, csak gyerekek tudnak csinálni. Hogy melyik bábú tetszett a legjobban, ebben mái megoszlottak a vélemények, ahogy azonban elbúcsúzni mégegyszer fel­vonultak, már igazán nem lehetett különbséget tenni, kié a nagyobb si­ker. Ez volt „A szép favágó legény” tizedik előadása, s előreláthatólag még ugyanennyit megér hasonló si­ker mellett. A bábjátszó együttes, amint ezt dr. Lemle Zoltánné, a vezető el­mondta, már igen hosszú idő óta működik, s nem kevésszer volt ré­szük sikerben. A szereplők — nem a bábuk, hanem az igaziak — óvó­nők, tanítónők és egy háziasszony, akik azért csinálják, hogy ezzel is örömet szerezzenek a gyerekeknek Átlag kéthavonta mutatnak be ú) darabot, amelyre heti két-három pró búval készülnek fel. Akkor aztán jön az előadássorozat. S mennyi gyerek nézi meg az előadásokat. Ezt is már eddig legalább ezren látták, s egy sem volt, aki számára ne jelentett volna élményt. Ez eddig a dolog igazán szép és i lelkesítő oldala. Van azonban ne- »hézség is jócskán. Bár a megyei mű •velődésügyi osztály biztosít havon­ta 200 forint támogatást, amely sokai jelent, az együttes munkájának tel­jesértékű kibontakozása elé azon­ban elháríthatatlannak látszó aka­dályok gördülnek. A bábcsoport már kinőtt a para­vánból, szebbre, jobbra alkalmas. Kellene egy állandó színpad, vagy — nem túlzás ez az igény — színház, így bárhol állítják fel Színpadukat, csak vendégek, mindig ők a „sze­gény rokon”, akinek rögtön tovább kell állnia, ha a házigazdának szűk sége van a teremre. Bár most a ze­neiskola nagyon kedves volt, hogy kölcsönadta termét, ez nem megol­dás. Nem nagy teremre lenne szük­ség, csak akkorára, hogy száz sze­mély beférjen. Olyan kellene, minta bonyhádi, s ha Bonyhádon lehetett, ugyan miért ne lehetne Szekszárdon is. Ha hely lenne ugyanúgy, mint Bonyhádon, a csoport teljesítménye is elérné a bonyhádiét. Ezzel valószínűleg megoldódnának az anyagi problémák is, amelyek vannak, hiszen most vásároltak há­rom bábut 500 forintért, amely két és félhavi támogatást emésztett fel. Ezen segíteni pedig a bevétel növe­lésével lehet. Majd egyszer talán ez is megoldó­dik. (—i —V) Restaurálják a vajdahunyadi várat Bukarest: (MTI) A Scinteia, a Ro­mán Munkáspárt központi lapja ked di számában közli, hogy a Műemlék- védelmi Igazgatóság megkezdte a vajdahunyadi ősi vár restaurálását. A kápolnát és az úgynevezett arany­házat már teljesen helyreállították. Most az országgyűlési terein restau­rálását kezdik meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom