Tolna Megyei Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-11 / 35. szám
III. évfolyam. 35. szám. ÁRA: 50 FILLÉR. Kedd. 1958 február 11. Ülés! tart a Megyei Tanács Végrehajtóbiznttsága A \Megyei Tanács, végrebajtóbi- zottsága szerdán, 12-én délelőtt ismét ülést tart, a szokásos munkarend szerint. A vb. ülésen az egyik napirendi pontként megvizsgálják a szekszárdi járási tanács vb. irányító és ellenőrző munkáját, Pintár Antal vb. elnökhelyettes beszámolója alapján. Erre a napirendi pontra meghívták felülvizsgálására is. Népfront tervek Simontornyán Két színjátszócsoport egy községben Alsónánán ebben ^ kis, dombok közé szorult községben két színjátszó csoport is működik: tanul, próbál, készül a bemutatóra. A kultúrház színjátszói Gárdonyi Géza: Bor című színművét, a Gazdakör tagjai pedig Szigligeti Ede: Cigány című színművét tanulják. A Bor-t 16 szereplővel február végén, a Cigány-t 10 szereplővel Husvétkor akarják bemutatni. A Cigány legidősebb szereplője a 40 éves, Dcmbai József erdész. Rajta kívül pedagógusok, dolgozó parasztok vállaltak szerepet a darabban. Vásár Szekszárdon Igen nagyszabású vásár volt hétfőn Szekszárdon. A vásárra sokszáz állatot hajtottak fel. Igen sok volt a vevő az állatvásárban és „kirakodó’* vásárban egyaránt. Különösen nagy volt á kereslet a sertésvásárban a növendékállatok iránt. Ez mindenekelőtt azzal magyarázható, hogy tavaly igen jó takarmánytermés volt, Stnßeb, mit ieitéíll Az utolsó simításokat végzi ifj. Szabó Lajos, a Szekszárdi Építőipari KTSZ bútorfestő részlegének dolgozója ezen a szép, kaukázusi dióhoz hasonlóra erezett kombinált szekrényen. Sajnos, ritkán kerül ki ilyen szép munka a festőrészlegből. mivel a szövetkezet asztalos- részlege — elsősorban helyhiány miatt — nagyon kevés bútort készít a lakosság részére. A festők — és bizonyára a szekszárdiak is — most abban reménykednek, hogy a szövetkezetnek ebben az évben megvalósításra kerülő bővítése után. több ilyen bútor tudnak majd készíteni. Mi újság állami gazdaságainkban ? — Meggyilkoltam az édesanyámat. Bevallottad a kihallgatáson, ami kor a bizonyítékok miatt már nem mondhattál mást, amikor már nem használt semmiféle hazug, be szajkózott „érv". Bevallottad a visszavonhatatlan igazságot, amelyet az elmúlt évtized során sem tudtál jóvátenni és arra nem is lesz módod sohasem, mert édesanyád már a temetőben pihen. Ha azt mondjuk, hogy bűnt követtél el, nem fejezzük ki teljesen felelősséged, mert a bűnt előbb-utóbb, ilyen vagy olyan formában többnyire „jóvá” lehet tenni, de az anyagyilkosságot nem. Ezt külön fogalomként kell kezelni, mert vajon van-e bestiálisabb ember annál, aki saját édesanyját meggyilkolja? Mikor ezt bevallottad Csider Miklós (lakhelye Bölcske), álno- kul megbánást mutattál. Igaz, ez nem változtat a lényegen, de a hasonló színjáték ismert nálad. 1947-ben, amikor meggyilkoltad az édesanyádat és a gyanú alapján letartóztattak, még oda akartál állni halott édesanyáid koporsójához, hogy „elsirasd” őt utolsó útján, kérted a hatóságokat, hogy engedjenek ki hozzá a temetésre. Véreskezű gyilkos létedre meg akartad játszani a fájó szívű gyermeket — de azt is azért, hogy eltereld magadról a figyelmet. Akkor, 1947-ben ez sikerült is, megtévesztetted a hatóságokat, a bíróság szabadlábra helyezett és te azt gondoltad, hogy az évek múlása majd elmossa a történteket és nem kell számot adnod a történtekért. Rosszul szó,moltál: már mintegy 600 oldalnyi akta gyűlt össze ellened bizonyítékként, több a járási tanácselnököket is. j^y másik napirendi pontként megvitatják az Autóközlekedési Vállalat jelentését a megye közúti közlekedésének helyzetéről. Ennek a napirendi pontnak Topor István AKÖV igazgató az előadója. Ezenkívül sor kerül még több kérvény és „személyi” probléma A Hazafias Népfront simontornyai bizottsága a közelmúltban kibővítette vezetőségét és a tagok egész sorát vonta be a munkába annak érdekében, hogy a község politikai és kulturális életét fellendítse. A Népfronton belül két bizottság alakult: az egyik kulturális, a másik községfejlesztési. A kulturális bizottság célul tűzte ki a várnak, mint műemléknek megmentését és egyben a község kulturális központjává óhajtja tenni. Itt kívánja megvalósítani a község múzeumát és az ifjúsági ház problémájának megoldását. A községi ej lesz ezenkívül pedig azzal, hogy a tél vége felé járunk, közeledik a tavasz, amikor már kisebb gond az állattartás. Emiatt feltűnően felszökött a növendéksertések ára. Ennek ellenére igen sok cserélt gazdát. A tavasz „közeledtét*’ mutatta az is, hogy nagy volt a kereslet a különféle mezőgazdasági szerszámokban, mint 100 ember tett tanúvallomást ügyedben és aki ismert, tudott viselt dolgaidról, az mind vádol. Két gyermeked pedig, akik ugyan nem nálad nevelkedtek, de most ők is megtudták a sok egyéb dolog mellett azt a tragikus valóságot, szégyenük, hogy ilyen embert kell apjuknak nevezni. Nézzük, hogyan is történt az eset? Csider egyedüli gyermek volt a családban és szülei szeretetük ben minden kénye-kedvét megadták egyetlen gyermeküknek. A háború előtti években igen sokat katonáskodott Csider és emiatt italozni kezdett. Ez odáig fajult, hogy felbomlott a családi élete 1945-ben. Ezután visszaköltözött Bölcskére özvegy édesanyjához, aki magánosán lakott a családi házban. Az anyának fájt, sírt a lelke fia züllött élete miatt, próbálta visszatéríteni a jó útra, valósággal könyörgött neki. Fia, aki már javában benn járt a férfikorban, hajthatatlan maradt, sőt, azt kérte anyjától, hogy írassa rá a vagyont. Az anya ezt nem tehette meg, hiszen neki is élnie kell valamiből és tudta azt is, hogy azzal csak segíti fiát a züllött, dologta- lan életben, mert lesz miből mulatoznia — ezért megtagadta az átíratást. Időközben tovább fokozódott Csider züllött élete: nők, alvilági emberek lettek a barátai, nekik adta mindenét. Ez tovább mérgesítette az anya és fia között a helyzetet, 1947-ben már azt követelte az anya a hatóságoktól, hogy lakoltassák ki fiát, nem bírja tűrni ezt a züllött életet és a szükség hátha rákényszeríti fiát a javulásra. A bíróság kiadta a HELYES kezdeményezés A Szekszárdi Közgazdasági Technikum KISZ-szervezetében a fiatalok elhatározták, hogy a maguk részéről is igyekeznek emléket állítani a Tanácsköztársaság hőseinek. A közeljövőben felkeresnek néhány szekszárdi régi harcost és asszonyt, akik tanúi voltak a Szekszárdon 1919-ben lezajlott eseményeknek. Az összegyűjtött anyagot, amelyet tőlük hallanak, feldolgozzák. végzést: Csider Miklósnak 1947. november elsején 12 óráig ki kell költöznie a lakásból. Csider nem költözött ki, még jobban züllött, mulatozott. November 11-én este a züllés után még arra sem volt ereje, hogy levetkőzzék: ruhástól aludt el az ágyon. Reggel arra ébred, hogy valaki beszél a konyhában. Felismerte édesanyja hangját, amint őt korholta. Erre felkelt, az ágy végéből elővette az ott lévő mintegy másfél kilós kalapácsot — bognár és kádár volt a mestersége — és kirontott a konyhába. A kalapáccsal fejbeverte — édesanyját, aki ezután holtan esett össze. — Hova tüntessem a holttestet — ötlött fel benne a gondolat. Először a kútba akarta dobni, de, hogy megjátszhassa a „baleset” látszatát, ledobta a pince lépcsőjén, mint ha onnét esett volna le és az ütések következtében lelte volna halálát. A kalapácsot a kútba dobta, bement ezután a műhelybe, megmosakodott, majd pedig irány a kocsma ... Mikor hazajött, akkor fedezte fel a konyha kövén a vértócsát. Felmosta, majd ismét inni ment... A szomszédok, mikor nem látták az öreg Csidernét, mindjárt va lami „rosszra” kezdtek gyanítani — ismerték fiát, ezért szóltak a rendőrségnek. Meg is találták az asszonyt — holtan, vérbefagyva. Az idők során Csider megnősült, de az új felesége sem bírta ki mellette: már baltával is zavarta, az asszony alig tudott menekülni. Végül lebukott Csider egy pár ezer forintos sikkasztási ügyön és bebizonyosodott az is, hogy — anyagyilkos. BODA FERENC Az elmúlt gazdasági év mindenféle szempontból jobban sikerült, mint azelőtt bármikor. Jobb volt a munka- szervezés, több termett holdanként és ami ezekből adódik, nyereségesen gazdálkodtak az állami gazdaságok, vagy egyéb eredményjavulást értek el. Három képben arról számolunk be, hogyan akarják még nyereségesebbé tenni a gazdálkodást három állami gazdaságban. ÉRDEMES „BOLDOGÍTÓ” FAJTÁT VETNI Megyénk egyik legnagyobb állami gazdaságában, Alsóleperden arról hallottunk, hogy érdemes bőyen termő Boldogító és Aranyalma burgo- nyafajtákat vetni. Ugyanis az előbbi 130, az utóbbi pedig 80 mázsás termést ad holdankint. A számítgatások alapján, ha a gazdaság a termelt burgonyamennyiséget vetőmagként értékesíti, akkor félmillió forinttal kapnak többet, mintha közönséges burgonyát adnak el. A két bőven- termő fajtából összesen 50 holdat vet a gazdaság. TERMELJÜNK OLCSÖ TÖMEGTAKARMÁNYT Már a névből is arra lehet következtetni, hogy a Középhídvégi Kísérleti Gazdaságban a szakemberek legfőbb feladatuknak tekintik, hogyan lehet olcsó és jóminőségű tömegtakarmányt előállítani és így csökkenteni az állatok felnevelési költségét. Erről beszélt a gazdaság igazgatója, Czapáry László. — Gazdaságunkban a jól bevált nyolcas vetésforgót alakítottuk ki, s Nemrég — az évzáró mérleg elkészítésekor — jelentették a Dombóvári Fűtőházból, hogy az elmúlt évben összesen 6500 túlsúlyos vonatot továbbítottak több mint egymillió tonna túlsúllyal. A Fűtőház statisztikusai azt is kimutatták, hogy a túlsúlyos vonatok továbbításával 1156, egyenként ezer tonnás vonat indítását takarították meg a múlt esztendőben. A vonatok gazdaságos üzemeltetésével és a teherbíróképességük kihasználásával igen jelentős szénmennyiséget takarítottak meg a fűtőházi mozdonyvezetők és fűtők, a fűtőház valamennyi részlegének a jó munkája eredményeként pedig ösz- szesen 8 488 000 forint megtakarítással zárták múltévi pénzügyi tervüket a Dombóvári Fűtőház munkásai. A múltévi eredmények ismertetése után határozták el a Fűtőház KISZ fiataljai, hogy a bátaszéki, a pécsi, a nagykanizsai és a kaposvári fűtőházak fiataljaival együtt, mint a déldunántúli fűtőházi KlSZ-szerA Megyei Tanács Szakszervezeti Bizottsága a Megyei Tanács KISZ szervezetével közösen nagyszabású kulturális program megvalósításához látott hozzá. Megszervezik a szin- játszócscportot, tánccsoportot és egy bábegyüttest. Március elsejével megkezdi működését húsz taggal a Megyei Tanács dolgozóiból alakult fotoszakkör is, amelynek ennek különösen nagy jelentősége van a takarmányszükséglet kielégítésében. Ugyanis többféle és olcsó takarmányt tudunk termelni, amelynek óriási jelentősége, hogy a talajt nem kizsarolva, hanem jó erőben adja vissza. Nálunk nagyon bevált a borsós, szőj ás, napraforgós, kukoricás keverékek vetése és etetése, amely olcsó tömegtakarmány és magas fehérjetartalmánál fogva kitűnő tejelő takarmány. Ezt bizonyítja, hogy a múlt évben a tehenészet évi átlaga 3382 kiló, míg a kísérleti törzsnél elérte a 4480 kilót. TAVASZRA KÉSZÜLŐDNEK... a Sárközi Állami Gazdaságban is. Őszről nem maradt vissza mélyszántás, így csak az őszi szántások tavaszi elmunkálását kezdik meg, amikor a talaj állapota megengedi- A folyamatos téli gépjavítás során legelőször azokat a munkagépeket, erőgépeket javították ki, amelyeket a tavaszi meginduláskor legelőször használni fognak. Arról hallottunk, hogy új gépeket kaptak, többek között két darab Szuper Zetort, két darab DT. lánctalpas traktort, egy járvasilózót, azonkívül több műtrágyaszórót alakítanak át korongossá. A tavaszi felkészüléshez tartozik a dolgozók ellátása, az üzemi konyha felkészülése. Sárközi tapasztalatok szerint a téli időszak alatt nem dolgoznak fel sertéseket, hanem mindig frissen vágott hússal látják el a konyhát. Terv szerint száz darab hízósertés, öt darab vágószarvasmarha és 15 darab borjú levágása szerepel az idei tervben. P. R vezetek brigádjai együttesen egymillió forint értékű fűtőanyag- és alkatrész megtakarítására vállalkoznak ebben az évben. Alig indult meg a versengés az öt fűtőház fiataljai között, hétfőn, február 10-én délután az új év nagyszerű munkasikerének híre járta be a fűtőhzi szerelőcsarnokokat és műhelyeket. A 424—313-as számú mozdonnyal Reményi János mozdonyvezető, Tóth A. Lajos és Beles János fűtők az idei 500-ik túlsúlyos vonattal indultak ki a komlói szénosztályozóról. A túlsúlyos vonattal, amely 18 óra 32 perckor haladt át a dombóvári pályaudvaron, kohó- és kokszolható szenet vittek Sztálin- városba. Az év elejétől eddig továbbított ötszáz túlsúlyos vonattal összesen mintegy százezer tonna túlsúlyt továbbítottak a dombóváriak és tíz, egyenként ezer-ezer tonnás vonat továbbításához elegendő mennyiségű szenet takarítottak meg. Nagy munkájához a Szakszervezeti Bizottság 5000 forint támogatást biztosít. Természetesen anyagilag támogatják a különböző művészeti csoportok munkáját is. A könyvtár könyvállományának bővítésére 1000 forintot adnak. Szóbakerül a tanácson belül egy zenekar megszervezésének kérdése is. tési bizottság a falu szépítését tűzte ci célul: a megkezdett parkosítást széles társadalmi megmozdulással tovább viszi, a gyalogjárókat sárta- lanítja, egyes utcákban pedig a gyártól kapott salakkal új gyalogjárókat készít. A gyűlésen megjelentek száma és érdeklődése azt bizonyítja, hogy a sok célkitűzés nem marad eredménytelen. Bízunk abban, hogy a Népfront következetes munkája a község dolgozóinak megelégedését eredményezi. II. F. amelyek a tavaszi—nyári munkákhoz szükségesek és az igásállatokban is nagyobb volt a kereslek, mint az előző szekszárdi vásáron. Említésreméltó még, hogy a vásárlók nemcsak a környező községekből jöttek, hanem a megye távolabbi részeiből is. Lapzártakor még nem tudtak pontos ada tokát közölni a vásár forgalmáról. Az idei 500. túlsúlyos vonatot továbbították hétfőn a dombóváriak Művészeti csoportok, fői ószakkör alakúi a Megyei Tanácsnál
