Tolna Megyei Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-11 / 35. szám

III. évfolyam. 35. szám. ÁRA: 50 FILLÉR. Kedd. 1958 február 11. Ülés! tart a Megyei Tanács Végrehajtóbiznttsága A \Megyei Tanács, végrebajtóbi- zottsága szerdán, 12-én délelőtt is­mét ülést tart, a szokásos munkarend szerint. A vb. ülésen az egyik napi­rendi pontként megvizsgálják a szek­szárdi járási tanács vb. irányító és ellenőrző munkáját, Pintár Antal vb. elnökhelyettes beszámolója alapján. Erre a napirendi pontra meghívták felülvizsgálására is. Népfront tervek Simontornyán Két színjátszócsoport egy községben Alsónánán ebben ^ kis, dombok közé szorult községben két színjátszó cso­port is működik: tanul, próbál, ké­szül a bemutatóra. A kultúrház szín­játszói Gárdonyi Géza: Bor című színművét, a Gazdakör tagjai pedig Szigligeti Ede: Cigány című színmű­vét tanulják. A Bor-t 16 szereplővel február végén, a Cigány-t 10 szerep­lővel Husvétkor akarják bemutatni. A Cigány legidősebb szereplője a 40 éves, Dcmbai József erdész. Rajta kí­vül pedagógusok, dolgozó parasztok vállaltak szerepet a darabban. Vásár Szekszárdon Igen nagyszabású vásár volt hét­főn Szekszárdon. A vásárra sokszáz állatot hajtottak fel. Igen sok volt a vevő az állatvásárban és „kirakodó’* vásárban egyaránt. Különösen nagy volt á kereslet a sertésvásárban a növendékállatok iránt. Ez minde­nekelőtt azzal magyarázható, hogy tavaly igen jó takarmánytermés volt, Stnßeb, mit ieitéíll Az utolsó simításokat végzi ifj. Szabó Lajos, a Szekszárdi Építőipari KTSZ bútorfestő részle­gének dolgozója ezen a szép, kauká­zusi dióhoz hasonlóra erezett kombi­nált szekrényen. Sajnos, ritkán kerül ki ilyen szép munka a festőrészleg­ből. mivel a szövetkezet asztalos- részlege — elsősorban helyhiány miatt — nagyon kevés bútort készít a lakosság részére. A festők — és bi­zonyára a szekszárdiak is — most abban reménykednek, hogy a szövet­kezetnek ebben az évben megvalósí­tásra kerülő bővítése után. több ilyen bútor tudnak majd készíteni. Mi újság állami gazdaságainkban ? — Meggyilkoltam az édesanyá­mat. Bevallottad a kihallgatáson, ami kor a bizonyítékok miatt már nem mondhattál mást, amikor már nem használt semmiféle hazug, be szajkózott „érv". Bevallottad a visszavonhatatlan igazságot, ame­lyet az elmúlt évtized során sem tudtál jóvátenni és arra nem is lesz módod sohasem, mert édes­anyád már a temetőben pihen. Ha azt mondjuk, hogy bűnt követtél el, nem fejezzük ki teljesen fele­lősséged, mert a bűnt előbb-utóbb, ilyen vagy olyan formában több­nyire „jóvá” lehet tenni, de az anyagyilkosságot nem. Ezt külön fogalomként kell kezelni, mert va­jon van-e bestiálisabb ember an­nál, aki saját édesanyját meggyil­kolja? Mikor ezt bevallottad Csider Miklós (lakhelye Bölcske), álno- kul megbánást mutattál. Igaz, ez nem változtat a lényegen, de a hasonló színjáték ismert nálad. 1947-ben, amikor meggyilkoltad az édesanyádat és a gyanú alapján letartóztattak, még oda akartál állni halott édesanyáid koporsójá­hoz, hogy „elsirasd” őt utolsó út­ján, kérted a hatóságokat, hogy engedjenek ki hozzá a temetésre. Véreskezű gyilkos létedre meg akartad játszani a fájó szívű gyer­meket — de azt is azért, hogy el­tereld magadról a figyelmet. Ak­kor, 1947-ben ez sikerült is, meg­tévesztetted a hatóságokat, a bí­róság szabadlábra helyezett és te azt gondoltad, hogy az évek mú­lása majd elmossa a történteket és nem kell számot adnod a történ­tekért. Rosszul szó,moltál: már mintegy 600 oldalnyi akta gyűlt össze ellened bizonyítékként, több a járási tanácselnököket is. j^y má­sik napirendi pontként megvitatják az Autóközlekedési Vállalat jelenté­sét a megye közúti közlekedésének helyzetéről. Ennek a napirendi pont­nak Topor István AKÖV igazgató az előadója. Ezenkívül sor kerül még több kérvény és „személyi” probléma A Hazafias Népfront simontornyai bizottsága a közelmúltban kibővítette vezetőségét és a tagok egész sorát vonta be a munkába annak érdeké­ben, hogy a község politikai és kul­turális életét fellendítse. A Népfron­ton belül két bizottság alakult: az egyik kulturális, a másik községfej­lesztési. A kulturális bizottság célul tűzte ki a várnak, mint műemlék­nek megmentését és egyben a község kulturális központjává óhajtja tenni. Itt kívánja megvalósítani a község múzeumát és az ifjúsági ház problé­májának megoldását. A községi ej lesz ezenkívül pedig azzal, hogy a tél vége felé járunk, közeledik a tavasz, ami­kor már kisebb gond az állattartás. Emiatt feltűnően felszökött a növen­déksertések ára. Ennek ellenére igen sok cserélt gazdát. A tavasz „közeledtét*’ mutatta az is, hogy nagy volt a kereslet a külön­féle mezőgazdasági szerszámokban, mint 100 ember tett tanúvallomást ügyedben és aki ismert, tudott vi­selt dolgaidról, az mind vádol. Két gyermeked pedig, akik ugyan nem nálad nevelkedtek, de most ők is megtudták a sok egyéb do­log mellett azt a tragikus való­ságot, szégyenük, hogy ilyen embert kell apjuknak nevezni. Nézzük, hogyan is történt az eset? Csider egyedüli gyermek volt a családban és szülei szeretetük ben minden kénye-kedvét meg­adták egyetlen gyermeküknek. A háború előtti években igen so­kat katonáskodott Csider és emiatt italozni kezdett. Ez odáig fajult, hogy felbomlott a családi élete 1945-ben. Ezután visszaköltözött Bölcskére özvegy édesanyjához, aki magánosán lakott a családi házban. Az anyának fájt, sírt a lelke fia züllött élete miatt, próbálta visszatéríteni a jó útra, valósággal könyörgött neki. Fia, aki már javában benn járt a férfikorban, hajthatatlan maradt, sőt, azt kér­te anyjától, hogy írassa rá a va­gyont. Az anya ezt nem tehette meg, hiszen neki is élnie kell va­lamiből és tudta azt is, hogy azzal csak segíti fiát a züllött, dologta- lan életben, mert lesz miből mu­latoznia — ezért megtagadta az átíratást. Időközben tovább foko­zódott Csider züllött élete: nők, alvilági emberek lettek a barátai, nekik adta mindenét. Ez tovább mérgesítette az anya és fia között a helyzetet, 1947-ben már azt kö­vetelte az anya a hatóságoktól, hogy lakoltassák ki fiát, nem bír­ja tűrni ezt a züllött életet és a szükség hátha rákényszeríti fiát a javulásra. A bíróság kiadta a HELYES kezdeményezés A Szekszárdi Közgazdasági Techni­kum KISZ-szervezetében a fiatalok elhatározták, hogy a maguk részéről is igyekeznek emléket állítani a Tanácsköztársaság hőseinek. A közeljövőben felkeresnek néhány szekszárdi régi harcost és asszonyt, akik tanúi voltak a Szekszárdon 1919-ben lezajlott eseményeknek. Az összegyűjtött anyagot, amelyet tőlük hallanak, feldolgozzák. végzést: Csider Miklósnak 1947. november elsején 12 óráig ki kell költöznie a lakásból. Csider nem költözött ki, még jobban züllött, mulatozott. November 11-én este a züllés után még arra sem volt ereje, hogy levetkőzzék: ruhástól aludt el az ágyon. Reggel arra éb­red, hogy valaki beszél a konyhá­ban. Felismerte édesanyja hang­ját, amint őt korholta. Erre fel­kelt, az ágy végéből elővette az ott lévő mintegy másfél kilós ka­lapácsot — bognár és kádár volt a mestersége — és kirontott a kony­hába. A kalapáccsal fejbeverte — édesanyját, aki ezután holtan esett össze. — Hova tüntessem a holttestet — ötlött fel benne a gondolat. Elő­ször a kútba akarta dobni, de, hogy megjátszhassa a „baleset” látsza­tát, ledobta a pince lépcsőjén, mint ha onnét esett volna le és az üté­sek következtében lelte volna ha­lálát. A kalapácsot a kútba dobta, bement ezután a műhelybe, meg­mosakodott, majd pedig irány a kocsma ... Mikor hazajött, akkor fedezte fel a konyha kövén a vér­tócsát. Felmosta, majd ismét inni ment... A szomszédok, mikor nem lát­ták az öreg Csidernét, mindjárt va lami „rosszra” kezdtek gyanítani — ismerték fiát, ezért szóltak a rendőrségnek. Meg is találták az asszonyt — holtan, vérbefagyva. Az idők során Csider megnősült, de az új felesége sem bírta ki mellette: már baltával is zavarta, az asszony alig tudott menekülni. Végül lebukott Csider egy pár ezer forintos sikkasztási ügyön és bebi­zonyosodott az is, hogy — anya­gyilkos. BODA FERENC Az elmúlt gazdasági év mindenféle szempontból jobban sikerült, mint az­előtt bármikor. Jobb volt a munka- szervezés, több termett holdanként és ami ezekből adódik, nyereségesen gazdálkodtak az állami gazdaságok, vagy egyéb eredményjavulást értek el. Három képben arról számolunk be, hogyan akarják még nyeresége­sebbé tenni a gazdálkodást három ál­lami gazdaságban. ÉRDEMES „BOLDOGÍTÓ” FAJTÁT VETNI Megyénk egyik legnagyobb állami gazdaságában, Alsóleperden arról hallottunk, hogy érdemes bőyen ter­mő Boldogító és Aranyalma burgo- nyafajtákat vetni. Ugyanis az előbbi 130, az utóbbi pedig 80 mázsás ter­mést ad holdankint. A számítgatások alapján, ha a gazdaság a termelt burgonyamennyiséget vetőmagként értékesíti, akkor félmillió forinttal kapnak többet, mintha közönséges burgonyát adnak el. A két bőven- termő fajtából összesen 50 holdat vet a gazdaság. TERMELJÜNK OLCSÖ TÖMEGTAKARMÁNYT Már a névből is arra lehet követ­keztetni, hogy a Középhídvégi Kísér­leti Gazdaságban a szakemberek leg­főbb feladatuknak tekintik, hogyan lehet olcsó és jóminőségű tömeg­takarmányt előállítani és így csök­kenteni az állatok felnevelési költsé­gét. Erről beszélt a gazdaság igazga­tója, Czapáry László. — Gazdaságunkban a jól bevált nyolcas vetésforgót alakítottuk ki, s Nemrég — az évzáró mérleg el­készítésekor — jelentették a Dombó­vári Fűtőházból, hogy az elmúlt év­ben összesen 6500 túlsúlyos vonatot továbbítottak több mint egymillió tonna túlsúllyal. A Fűtőház statiszti­kusai azt is kimutatták, hogy a túl­súlyos vonatok továbbításával 1156, egyenként ezer tonnás vonat indítá­sát takarították meg a múlt eszten­dőben. A vonatok gazdaságos üze­meltetésével és a teherbíróképessé­gük kihasználásával igen jelentős szénmennyiséget takarítottak meg a fűtőházi mozdonyvezetők és fűtők, a fűtőház valamennyi részlegének a jó munkája eredményeként pedig ösz- szesen 8 488 000 forint megtakarítás­sal zárták múltévi pénzügyi tervüket a Dombóvári Fűtőház munkásai. A múltévi eredmények ismerte­tése után határozták el a Fűtőház KISZ fiataljai, hogy a bátaszéki, a pécsi, a nagykanizsai és a kaposvári fűtőházak fiataljaival együtt, mint a déldunántúli fűtőházi KlSZ-szer­A Megyei Tanács Szakszervezeti Bizottsága a Megyei Tanács KISZ szervezetével közösen nagyszabású kulturális program megvalósításához látott hozzá. Megszervezik a szin- játszócscportot, tánccsoportot és egy bábegyüttest. Március else­jével megkezdi működését húsz taggal a Megyei Tanács dolgozói­ból alakult fotoszakkör is, amelynek ennek különösen nagy jelentősége van a takarmányszükséglet kielégíté­sében. Ugyanis többféle és olcsó ta­karmányt tudunk termelni, amely­nek óriási jelentősége, hogy a talajt nem kizsarolva, hanem jó erőben adja vissza. Nálunk nagyon bevált a borsós, szőj ás, napraforgós, kukori­cás keverékek vetése és etetése, amely olcsó tömegtakarmány és ma­gas fehérjetartalmánál fogva kitűnő tejelő takarmány. Ezt bizonyítja, hogy a múlt évben a tehenészet évi átlaga 3382 kiló, míg a kísérleti törzs­nél elérte a 4480 kilót. TAVASZRA KÉSZÜLŐDNEK... a Sárközi Állami Gazdaságban is. Őszről nem maradt vissza mélyszán­tás, így csak az őszi szántások ta­vaszi elmunkálását kezdik meg, ami­kor a talaj állapota megengedi- A folyamatos téli gépjavítás során leg­először azokat a munkagépeket, erő­gépeket javították ki, amelyeket a tavaszi meginduláskor legelőször használni fognak. Arról hallottunk, hogy új gépeket kaptak, többek kö­zött két darab Szuper Zetort, két darab DT. lánctalpas traktort, egy járvasilózót, azonkívül több műtrá­gyaszórót alakítanak át korongossá. A tavaszi felkészüléshez tartozik a dolgozók ellátása, az üzemi konyha felkészülése. Sárközi tapasztalatok szerint a téli időszak alatt nem dol­goznak fel sertéseket, hanem mindig frissen vágott hússal látják el a konyhát. Terv szerint száz darab hízósertés, öt darab vágószarvas­marha és 15 darab borjú levágása szerepel az idei tervben. P. R vezetek brigádjai együttesen egymil­lió forint értékű fűtőanyag- és alkat­rész megtakarítására vállalkoznak ebben az évben. Alig indult meg a versengés az öt fűtőház fiataljai kö­zött, hétfőn, február 10-én délután az új év nagyszerű munkasikerének híre járta be a fűtőhzi szerelőcsar­nokokat és műhelyeket. A 424—313-as számú mozdonnyal Reményi János mozdonyvezető, Tóth A. Lajos és Be­les János fűtők az idei 500-ik túlsúlyos vonattal indultak ki a komlói szénosz­tályozóról. A túlsúlyos vonattal, amely 18 óra 32 perckor haladt át a dombóvári pályaudvaron, kohó- és kokszolható szenet vittek Sztálin- városba. Az év elejétől eddig továbbított ötszáz túlsúlyos vonattal összesen mintegy százezer tonna túlsúlyt to­vábbítottak a dombóváriak és tíz, egyenként ezer-ezer tonnás vonat továbbításához elegendő mennyiségű szenet takarítottak meg. Nagy munkájához a Szakszervezeti Bizott­ság 5000 forint támogatást biztosít. Természetesen anyagilag támogatják a különböző művészeti csoportok munkáját is. A könyvtár könyvállo­mányának bővítésére 1000 forintot adnak. Szóbakerül a tanácson belül egy zenekar megszervezésének kér­dése is. tési bizottság a falu szépítését tűzte ci célul: a megkezdett parkosítást széles társadalmi megmozdulással tovább viszi, a gyalogjárókat sárta- lanítja, egyes utcákban pedig a gyártól kapott salakkal új gyalogjá­rókat készít. A gyűlésen megjelentek száma és érdeklődése azt bizonyítja, hogy a sok célkitűzés nem marad ered­ménytelen. Bízunk abban, hogy a Népfront következetes munkája a község dolgozóinak megelégedését eredményezi. II. F. amelyek a tavaszi—nyári munkákhoz szükségesek és az igásállatokban is nagyobb volt a kereslek, mint az elő­ző szekszárdi vásáron. Említésreméltó még, hogy a vásárlók nemcsak a kör­nyező községekből jöttek, hanem a megye távolabbi részeiből is. Lap­zártakor még nem tudtak pontos ada tokát közölni a vásár forgalmáról. Az idei 500. túlsúlyos vonatot továbbították hétfőn a dombóváriak Művészeti csoportok, fői ószakkör alakúi a Megyei Tanácsnál

Next

/
Oldalképek
Tartalom