Tolna Megyei Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-09 / 34. szám

I95B február 9. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 9 Tervek, lehetőségek a Szekszárdi Vasipari Vállalat fejlesztésére Ssekszard iparosításának problé­mája nem újkeletű kérdés. Már évti­zedekkel ezelőtt is voltak tervek ar­ra, hogy a város ne csak a vörösbo­ráról legyen híres (ami nem éppen megvetendő), hanem váljék a megye iparának, közlekedésének központjá­vá is. Ezek az elgondolások azonban mindig megbuktak a város régi veze­tőinek magatartásán. Az öregek még jól emlékeznek arra, hogyan 'gán­csolta el a gazdag polgárokból, viri­listákból álló vezetőség egymás után a terveket, akár vasúti csomópont, akár ipari üzem létesítéséről volt szó, mindig ugyanazzal az indokkal: .,Ha itt gyárat építenek, nem ka­punk a szőlőkbe napszámost.“’ A felszabadulás után sok minden történt e téren is a sokévtizedes mu­lasztás pótlására. U| ipari negyede van a városnak, ahol nemcsak a gyapóttermelési kísérletek kudarca miatt kihasz­nál hatatlanná vájt gyapotegro- náló épült fel, hanem üzemek egész sora. Ez azonban nem elég. A lehetőségek — elsősorban ami a rendelkezésre álló munkaerőt illeti — sokkal na­gyobbak. A MÁSODIK ÖTÉVES TERV irányelveibe már belekerült Szek- szárd iparosításának programja. Az ellenforradalom-okozta súlyos gazda­sági helyzet következtében azonban nagy beruházásra egyelőre nem le­het számítani. Éppen ezért olyan megoldást kell keresni, ami kevés pénzből megvalósítható. Ilyen tervekkel foglalkoznak mór egy esztendő óta a Szekszárdi Vas­ipari Vállalatnál. Néhány év alatt fejlődött ez a vállalat, bár igen mos­toha körülmények között dolgozik. Négy helyen vannak a műhelyei, ami megnehezíti az irányítást, ellenőr­zést. A nagyobbik baj az, hogy minde­nütt szűk a hely és ez akadályoz­za a fejlődést. Akadályozza azt, hogy a vállalat mér leges részlegében ne csak javításokat végezzenek, hanem új mérlegeket is gyártsanak. Akadályozza, hogy a vil­lanymotor javítóműhely egy komoly üzemmé fejlődjék, hogy bővüljenek a vállalat többi részlegei is. A villamos tekercselő részleg fejlesztésére látnak legtöbb le­hetőséget a vállalatnál, ezt akar­ják egy villanymotor gyártó üzemmé fejleszteni. Ez a részleg jelenleg leégett villany- motorokat javít, illetve tekercsel, havonta mintegy 100—150 darabot. A villanymotorok iránt igen nagy a ke­reslet, országos viszonylatban is nagy a hiány villanymotorokban. Ez aka­dályozza például a háztartási gépek (mosógép) és a mezőgazdasági kisgé­pek gyártásának fejlődését. Jellem­ző, hogy a budapesti MEZŐSZÖV máris elvi megrendelést adott a vál­lalatnak évi nyolcezer darab villany­motor gyártására és ha a vállalat létre tudná hozni ezt az üzemet, őt évre lekötné a MEZÖSZÖV a vállalat teljes villanymotor-ter­melését. a v Állal at tekercselő RÉSZLEGÉT, — amely magva lenne ennek az új üzemnek, a Budapesti Különleges Kismotorgyár főmérnöke patronálja, segíti felkészülését a nagyobb felada­tokra. Nyolc munkás dolgozik itt, akik megnagyobbodott üzemben tud­nák betanítani az új dolgozókat, irá­nyítani a termelést. Már eddig is igyekeznek saját erőből korszerűsí­teni a berendezést, most készítenek egy tekercselőgépet, műszerfalat. A villanymotor-üzem berendezé­sének faagy részét is házilag tudnák elkészíteni. így az egé­szet meg lehetne valósítani kevés beruházásból. A Vasipari Vállalat jelenleg 230 .dolgozót foglalkoztat, ebből 37 az ipari tanuló. A vállalat bővítésével akár kétszeresére is lehetne emelni a létszámot. Mondhatnánk, létkérdés ez a felszabaduló tanulók elhelyezke­dése szempontjából, mert ha a válla­lat nem bővül, nem tudnak majd el­helyezkedni. A villamosipar fejlődé­sének távlatai pedig, szinte be- láthatatlanok. Itt találhatnának el- helytezkedést, tanulhatnának szakmát sokan a szekszárdi középiskolákból kike rülő fiatalok közül. (A jelenlegi 87 ipari tanulóból is 20 az érettségizett fiatal.) A vállalatnál KÉSZÜLNEK A VILLANYMOTOR GYÁRTÁSRA Lakos elvtárs, a vállalat igazgató­ja elmondta, hogy az év végére el akarnak készülni a nullszériával, az első 100 darab áj villanymotorral. Még akkor is, ha a jelenlegi szűk helyiségben kell dolgozniok. Eddig még azt sem sikerült el­érni, hogy egy telket kapjon a válla­lat új telephely építéséhez, ahová pár év alatt az egész vállalatot ösz- szevennák. Most azonban — mint a Városi Tanácstól értesültünk — ko­molyan foglalkoznak a vállalat fej­lesztésének terveivel és rövidesen döntenek a vállalat telek-kérelme ügyében. Döntően ezen múlik, hogy egy újabb lépést tegyünk a megye- székhely iparosításában. J. J. az, hogy önként jöjjön A lényeg A FALU szocialista átalakítása közben szinte naponta jönnek fel­színre különböző nézetek, a szövet­kezni akaró emberek között, sokszor akadnak nézeteltérések, vélemény­különbségek. Nem egyszer a már szövetkezeti tagnak is a szemére ve­tik, hogy üres kézzel lépett a kö­zösbe ... A másikat pedig éppen azért nem veszik fel a nagy család­ba, mert nem tud bevinni 10 hold földet, kocsit, lovat és így tovább. Pedig egy szövetkezet jó, vagy rossz gazdálkodása legkevésbé múlik azon, hogy ki, mivel lépett a közös­be: középparaszt, kisparaszt, vagy éppen agrárproletár volt a kapun kívül. Ennek bizonyítására leírom, hogy kik, hogyan és miért gazdál­kodnak példamutató eredménnyel a kurdi Uj Élet Tsz-ben ... A szövetkezet tavaly a megye egyik legkisebb közös gazdasága volt, 14 tag, alig 200 hold földön gaz dálkodott. A tagság összetétele na­gyon tanulságos. A hat cigány csa­ládon kívül 3 volt középparaszt, né­hány iparos, a többi pedig agrár­proletár volt mielőtt a közösbe lé­pett. És ez az elég vegyes összetéte­lű nagy család tavaly olyan jól gaz­dálkodott, hogy 67 forint volt az egy munkaegység pénzértéke a szövet­kezetben. Emellett megalapozták a gazdaságot is annyira, hogy az idén megyei viszonylatban legjobb közös gazdaságoknak mondott aparhanti ts»-ekkel is felveszik a versenyt. A HELYZET UGYANIS AZ, hogy Kurdon, az Uj Élet Tsz-ben, a tag­ság létszáma több mint kétszeresére emelkedett. A tavalyi 14 helyett ma 35 tagot tartanak nyilván a szövet­kezetben. Az elmúlt év decemberé­ben négyen, az év első hónapjában pedig 15-en léptek be a közösbe. S ma már többszáz birka, 21 szarvas­jószág, jól jövedelmező sertéstörzs, valamint önálló iparos-brigád dol­gozik a közösben. Annyira megala­pozták tavaly a közös gazdaságot, hogy ebben az évben 15 forint havi munkaegységelőleget osztanak és ezt eddig minden hónapban ki is osz­tották. A szövetkezet egyik leg­szorgalmasabb tagja Staud József például 900 forint munkaegységelő­leget vett fel januárban. Az idei gazdasági évre pedig merész tervei vannak az Uj Életbelieknek. A töb­bi között 11 előhasi üszőt vásárolnak a kiselejtezett 7 tehén helyett, négy hold öntözéses kertészetet létesíte­nek és 500 libát, valamint 200 puly­kát nevelnek fel a közösben. így fest jelenleg a szövetkezet. Megkérdeztem több tsz-tagtól, hogy szerepel-e a tervben a szövet­kezet számszerű fejlesztése. — A becsületes emberek előtt min dig nyitva van a szövetkezet kapu­ja. Minket nem érdekel az, hogy hoz-e valamit az új tag, vagy nem. A lényeg az, hogy önként jöjjön, tudjon és akarjon dolgozni a közös­ben, — adta meg a választ Ignácz József, aki januárban lépett be a a közösbe 12 holdjával együtt. DE NEMCSAK ö, a többi tagok is ezt mondják. A tagság együtt is, meg külön is kimondta, amit a me­gye sok termelőszövetkezetében nem értenek, nem akarnak érteni, vagy éppen nem mernek kimonda­ni. Azt tudniillik, hogy szinte min­den községben van néhány tucat, egyébként becsületes ember, aki a felszabadulás után önhibáján kívül agrárproletár lett, s aki előbb vagy utóbb termelőszövetkezeti tag akar lenni. Azok, akik 1945-ben a föld­osztáskor 10—15 éves gyermekek voltak, azóta megnőttek, családot alapítottak és nem jutottak földhöz, agrárproletárok lettek, s ma kopog­tatnak a szövetkezet ajtaján. A kur­di Uj Élet tagok több mint fele ilyen. S nagyon jól megvannak együtt a volt középparasztokkal. Jól érzik magukat a tsz-ben a letűnt társadalomban legjobban megvetett cigányok is. S hogy milyen becsüle­tesen dolgoztak tavaly, azt mi sem A Magyar Fotóművészek Szövet­sége tehetségkutató fényképpályáza­tot hirdet, amelynek feltételeit az alábbiakban közöljük: A pályázaton mindenki résztve- het, aki nem tagja a Szövetségnek és hazai (országos), vagy nemzet­közi kiállításon I., II., III. díjat nem nyert. A kép témája szabadon vá­lasztott, elsősorban olyan legyen, amely a mai életet művészien tük­rözi. A pályázaton legfeljebb 10— 10 db 18x24 cm fekete-fehér és szí­nes (kézzel színezett kivételével) ••• bizonyítja jobban, mint az, hogy át­lagban 2500 forint volt egy-egy ci­gánynak titulált tsz-tag havi jöve­delme. S ezt nem herdálták el, ma szinte kivétel nélkül valamennyien házat építenek. S a tsz tagok, akik­kel együtt dolgoznak a közösben, maguk harcolnak az ellen, hogy ne tegyenek olyan megkülönböztetést a kívülállók sem, meg mások, hogy ez cigány tsz tag, ez meg ilyen, vagy olyan. A tsz tag az mind egyforma, s ha becsületesen dolgozik, a mun­kája után járó részesedést minden­ki egyformán megkapja. NEM VOLNA TELJES a kép, ha szó nélkül hagynánk, hogy miből él­nek meg a közösben azok az agrár­proletárok, akik nem vittek be föl­det. Valamennyien abból várják ta­lán a jövedelmet, amit a középpa­rasztok bevittek? Nem!... Van a községben éppen elég tartalékföld, s ebből kisebb-nagyobb darabokat bér bevettek, ezen belterjesen gazdál­kodnak. Sok állatot tartanak, ker­tészkednek, az 5 tagú kőműves-bri­gád pedig bérmunkákat is vállal. A tsz vállalta el például a községi kultúrház építését és az egyik dom­bóvári termelőszövetkezetnek is­tállót is épít a kurdi Uj Élet Tsz. Akinek nem akad ma még munká­ja az állattenyésztésben és a nö­vénytermesztésben, az a kőműves­brigádban dolgozik. De mindenki dolgozik a közösben szívvel-lélekkel, s a tagok között soha nincs szemre- . hányás ... Dolgoznak, építik a kö­zös gazdaságot és örömmel várják a j középparasztokat és a földnélküli > proletárokat egyaránt. S ez így van rendjén. Molnár Lászlóné képpel lehet résztvenni. Nevezési díj nincs. A képek hátlapján fel kell tün­tetni nyomtatott betűkkel, vagy gép­pel a pályázó nevét, születési évét, lakcímét, a kép címét és a felvétel adatait. A képek beküldési határ­ideje: 1958. március 1. A képeket Tolna megye területéről a követke­ző címre kell beküldeni: Mecseki Fotóklub, Pécs 1. Postafiók 50. A pályázat díjazása tájegységek sze­rint történik, tájegységenkint 2 dí­jat osztanak ki. A tehetségkutató fényképpályázat feltételei HÍREK Várható időjárás vasárnap estig: Felhős, párás idő, több helyen hava­zás, havas eső ónoseső. Mérsékelt lég­áramlás, a hőmérséklet alig változik. Várható legmagasabb nappali hő­mérséklet vasárnap 0—plusz 3 fok között. — ÜGYELETES ORVOS vasár­nap: február 9-én dr. Scherer Sán­dor, Beloiannisz u. 27. szám. Tele­fonszám: 26—88. * — A VÁRDOMBI SZÜLŐI MUN­KAKÖZÖSSÉG előadást szervezett a községben „Hogyan neveljük a 10—12 éves gyermekeket?” címmel. Az előadást az általános iskóla egyik tanára tartotta. * — A SÁRKÖZI ÁLLAMI GAZ­DASÁG Jolán nevű tehene naponta 40,2 liter tejet ad 3,7 százalékos tej­zsírtartalommal. * — „ANYÁK ISKOLÁJA” indult február 4-én Bátaszéken, amely iránt igen nagy az érdeklődés. A tanfolyamot a helyi védőnő vezeti az egészségházban és az anyák leg­fontosabb problémáival foglalkoz­nak. * — TEVÉKENYKEDIK a bonyhádi járási kultúrház keretében a cigány- kultúrcsoport. Hetenkint háromszor 24 cigány-fiatal jön össze a kultúr- házban, ahol zenét, táncot, éneket tanulnak, de ugyanakkor megtanít­ják velük a kultúrember szokásait, az illemet is. • — MÜLLER SEBESTYÉN kop- pányszántói lakost 400 forint pénz- büntetésre ítélte a tamási járásbíró­ság, mert talált egy pár hiányos ló­szerszámot és azt lakására vitte, ahelyett, hogy azt az előírás szerint 8 napon belül beszolgáltatta volna a hatóságoknak. A szerszám csak rendőri eljárás során került vissza a tulajdonosához. — A DOMBÓVÁRI KENDER­GYÁRBAN új férfi és női fürdőt építettek a régi elavult helyett. * — FENNÁLLÁSÁNAK 8. ÉVFOR DULÓJÁT ünnepelte a múlt szom­baton a Tolna megyei Népbolt Vál­lalat a Városi Művelődési Ház színház és télikertjében. * — A SZEKSZÁRDI Hosszú-völgyi vízmosás megkötésére az idei és a következő évben a tervek szerint mintegy 240 000 forintot fordít a vá­rosi tanács. * — A NÖTANÁCS pénteken este alakult meg Alsónána községben. * — TAVALY 4 új községi könyv­tárat létesítettek a paksi járásban: Kiskajdacson, András-pusztán, Paks Hegyes pusztán, Pusztahencse—Föl­des-pusztán. * — SZEKSZÁRD VÁROS három éves fejlesztési terve szerint 96 hold új szőlőt kell telepíteni. Emellett igyekeznek bevezetni a kadarka­állomány feljavítása érdekében a szőlők szelektálását és törzskönyve­zését. * — CUKORRÉPA termelő szakcso­port alakult a tél folyamán. Pince­hely községben. A szakcsoportnak eddig csak viszonylag kis területet tudtak ugyan biztosítani, de a helyi vezetők arra törekszenek, hogy nö­velhessék a területet, hogy tudjanak még új tagokat felvenni és növel­hessék a jövedelmet. • — A SIMONTORNYAI BŐR­GYÁRBAN 6 hónapos hegesztőtan­folyam kezdődött a lakatosok szá­mára. A tanfölyamot a Csepeli Vas­művek egyik szakmunkása vezeti és hetenkint egyszer van „oktatási nap”. Baromfitenyésztők figyelmébe! A baromfi tenyészállatok kiválasz­tásánál fontos, hogy a tenyészállatok a kitűzött célnak megfelelőek, egész­ségesek, az ivarjelleget magukon vi­selők testi hibáktól mentesek, te- nyészérettek és megfelelő életkorúak legyenek. Az egyes egyedek, a kitű­zött cél értelmében viseljék magukon a tojó- vagy húsjsllcget. Úgy a saját tenyészetünkből, mint megbízható tenyésztőktől történő vásárlásnál ilyen állatokat vegyünk tenyésztés­be. Kettő évesnél idősebb tyúkot a tenyészetben ne tartsunk meg, ha­nem feljavítva értékesítsük. Hogyan védekezzünk a mezei pocok ellen ? Amint a föld megszikkad és jár­ható, kezdjük meg a mezei pockok irtását. Ilyenkor még kevés munká­val és kis költséggel védekezhetünk és megelőzhetjük a kártevő későbbi (nyári, őszi) tömeges elszaporodását. Az irtást a község egész területén egy időben, társadalmi úton szerve­zett kollektív munkával kell végre­hajtani. Előre kitűzött napon elvé­gezzük a pocoklyukak betömését. En­nek legegyszerűbb módja a fogaso­lás. Ahol a fogas alkalmazása nem vezet célhoz (utakon, árokparton, le­gelőn, stb.), ott a lyukat ásóval vagy kapával tömjük be. Erre a munkára a község területének nagyságától függően 10—15 főből álló ideiglenes munkacsapatokat szervezzünk. A pocok irtása a lyukak betömését kö­vető napon történik. Az irtásban részvevőket egy vonalban (csatárlánc­ban) úgy állítjuk fel, hogy az embe­rek 2—3 méter távolságban álljanak egymástól. Minden 10—15 főhöz cso­portvezetőt jelölünk ki, az emberek mögött járva ellenőrzi a munka mi­nőségét. A csatárlánc egyszerre in­dul el és az emberek a konzervdo­bozban magukkal vitt Arvalinból a pocok által a betömés után újból ki­bontott lyukban (lakott lyukba) 3—4 szemet helyeznek el 5—6 centiméter mélyen. Az adagolás gyors és biz­tos, ha az irtásban részvevők nádból adagoló lapátkát készítenek maguk­nak. Megjelent a vetnhességi naptár Az egyszerűen, könnyen kezelhető korong különböző állatok — szarvas- marha, bivaly, lő, szamár nyúl, macska, kutya, sertés, juh, kecske — vejnhességi idejének meghatározása mellett mutatja a vemhesség ideje alatti teendőket is (elapasztás, elő- etetés, az előetetésre adott abrak el­vonásának ideje, egyéni kutricába helyezés). Az állattenyésztők, állat­tartók számára igen gyakran szüksé­ges, fontos tudnivalókat tartalmazó segédeszköz a Mezőgazdasági Könyv­kiadótól rendelhető meg. Cím: Buda­pest, V., Nádor utca 31. A korong ára a postai költségekkel együtt 4 forint 60 fillér. A nyers juhbőrök termelői és gyűjtői árának újabb megállapítása. (1/1957. (XII. 31) Kip. M—ÁH számú rendelet). A rendelet szerint a nyersjuhbőrök termelői és gyűjtési árát a rendelet mellékletét képező részletes árjegyzék tartal­mazza. Az új árakat az 1958. évi ja­nuár hé 1. napjától kezdődően kell alkalmazni. Hol lesz vásár? Országos állat- és kirakodóvásár február 9-én, vasárnap: Baja, Domb­óvár. Február 10-én, hétfőn: Duna- patai, Pécsvárad, Sárbogárd, Szek- szárd.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom