Tolna Megyei Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-09 / 34. szám

II földművesszövetkezetek 1958. évi közgvüléseinek megtartása Fejlődjünk vissza a „szatócsságig”? A SZŐ VOSZ kongresszuson el fogadott földművesszövetke­zeti minta-alapszabály előírja, hogy a naptári év végétől számított 3 hó­napon belül össze kell hívni és meg kell tartani az évi rendes közgyű­lést. Az ezévi közgyűlések jelentősé­gükben nagyobbak, eltérnek az ed­dig tartott szokásos közgyűlésektől Ezeken a kongresszusi határozatnak megfelelően újjá kell választani a ve zetőségeket. „Az új vezetőségekbe a régi becsületes, szövetkezeti mun­kában kipróbált vezetők mellé első­sorban olyan tekintélyes, a szövetke­zeti mozgalomban tevékenyen dol­gozó parasztokat kell beválasztani, akik megértik a szövetkezetbe tömö­rült tagok közösségi érdekét és a munkás-paraszt szövetség erősítése érdekében képesek és akarnak is harcolni ezekért”, mondja ki a kong­resszus határozata. A vezetőségek újjáválasztása nem azt jelenti, hogy az újonnan meg­választott vezetőségekbe nem kerül­hetnek be ismét azok a jelenlegi ve­zetőségi tagok, akik tisztségüknek, feladataiknak megfelelő munkát vé­geztek. Olyan emberek kellenek a vezetőségekbe, akik képesek az MSZMP, a kormány politikájából adódó feladatokat megvalósítani. Feddhetetlen tekintélynek, köztiszte­letnek örvendő, a munkában élen­járó volt szegény parasztok, akik a népi demokrácia vívmányainak kö­vetkeztében lettek új gazdák, a mun kásosztály legszilárdabb szövetsége­sei. 17 zek mellett régi és új közép­parasztok, — a népi demok­ráciához leghűbb értelmiségi, pe­dagógus, orvos, vagy mezőgazdasági szakember. Párttagok és pártonkí- vüliek. A közgyűléseken módjában áll a tagságnak alaposan megvitatni az MSZMP agrártéziseiből eredő, a SZÖVOSZ IV. Kongresszusán ho­zott határozatok megvalósításának konkrét tennivalóit, módszereit az adott községben. Elég itt utalni pl. a terméshozam növelése érdekében végzendő termeltetési tevékenység­re, a szakcsoportok szervezésére, s működésére, a felvásárlás, az áru­ellátás, a vagyonvédelem, a saját erő növelésének, az fmsz. gazdál­kodásának kérdéseire. jyj indezeket a helyi sajátossá­goknak figyelembevételével kell megvitatni — a vezetőségnek a tagsággal együtt — és kézzelfogha­tóan meghatározni, szinte programba foglalni az 1958-as év tennivalóit. Érthetően minden fmsz-i tag számá­ra, hogy ne csak a „globális” fel­adatot, hanem saját feladatát is megismerje. Ezekből következik, hogy szövet­kezeteink vezetőségeinek a helyi szervek segítségére is támaszkodva nagyon gondosan kell ügyelnie a gyűlések előkészítésére. A siker ér­dekében széleskörű politikai munká­ra és a már korábban is bevált jó módszerek alkalmazására van szük­ség, pl. tagság személyes meghívása, a napirendek időbeni tudatosítása, a gyűléseken rövid kultúrműsor biz­tosítása, stb. A z előkészítő munkába bátran be kell vonni a választmá­nyi tagokat, a nőbizottságot, a szö­vetkezet apparátusát. A földműves­szövetkezet vezetőségeinek meg kell értenie, hogy a jó előkészítő mun­kán múlik a közgyűlések sikere, vagy sikertelensége. (X) Tengelic-Szőlőhegy, — ha a tér­képen jelölve nincs is —, de léte­zik, még pedig ezer lelket számláló kisközségi minőségben. Valamikor a község lakói — nem is olyan rég — a Benyovszky grófék „igavonói” voltak és az uraság „jobblétre szén- deredése” után ők meg a jobblét felé fordították a szekerük rúdját. Sok küzdelem után megteremtet­ték a maguk gazdasági alapját, igazi példáját szolgáltatják az egyé­ni belterjes gazdálkodásnak. Emel­lett nem váltak önzővé a közügy mindenkinek ügye. Amit elhatároz­nak, azt végre is hajtják. Ebben és a kezdeményezésben nagy elismerés illeti Szalontai Jánost, aki az iskola igazgatója. Mindenki szereti és a legnagyobb tiszteletben tartja. Az ő kezdeményezésére félmillió forin­tot teremtettek elő villany bevezeté­sére, most meg kultúrházat építe­nek. Ezt a bevezetést nem hagyhattuk el saját érdekükben. Kezdjük mind­járt az elején. A megyében az elsők között alakították meg annakidején a földművesszövetkezetet. A Ten- geliccel való fúzió óta, — bár ez is közügy — még sem szívügye sen­kinek sem a szövetkezet szőlőhegye. A döbröközi földművesszövetkezet színjátszó gárdája Felejthetetlen szép élményben volt is megérdemelte a közönség tapsát, része annak, aki január 26-án este szépen és jól játszottak. megnézte a döbröközi földművesszö­vetkezet színjátszó csoportjának az előadását. Hónapok óta itt-ott hallani lehe­tett, hogy a döbröközi földművesszö­vetkezet kultúrgárdája előadásra ké­EI kell mondani még azt a szín­játszó gárdáról, hogy a darabot rnár Kocsolán is előadták. Bizony meghoz­ták az áldozatot, mert szekéren utaz­tak Kocsoláról Döbröközre. A hideg- - ben nem volt ez könnyű. A régi ko­szül. Később azt is^ lehete t már médiások lelkülete adott nekik erőt, x * kitartást, a zord időjárással szemben is elmennének játszani, ha módot ad­nak nekik rá. Tudjuk, hogy eddig a megye az újságcikkeken keresztül megemlékezett a próbákról, most azonban semmi hír arról, hogy a két kézzel ígért segítségből valami is megfoghatóvá válna. A döbröközi színjátszó gárda meg­olvasni, hogy a Szent láng című szín­darabot akarják lejátszani. Bizony, amíg eljutottak addig, hogy a közönség elé állhatnak, sok-sok akadályt, nehézséget kellett legyőzni és az útból elhárítani. Amikor a múlt év őszén kampány- szerű munkával feladattá nőtt a szerződéses termeltetési terv teljesí- érdemli, hogy felfigyeljünk a műn­tése, akkor megakadt a fonal, elakad­tak a rendszeres próbák. Ez értelem­szerűen magával hozta az elkedvet- lenedést, a személyi lemorzsolódást. Az újabb szereplők „betanítása” vi­szont visszavetette azokat, akik már*» eljutottak a főpróbáig­kájukra, megérdemlik, hogy támo­gassuk őket. Tessék megnézni, biz­tos, hogy gyakorlati segítséget érde­melnek. (x) B. B. Éppen a sok nehézség ellenére,! Vezetőségi gyűlést hirdetett az írás, amelyet a kölesdi földművesszövet­hogy mégis szívósan kitartottak el-1 kezet küldött szét megjelenés és tu- határozásuk mellett, érdemel elisme-S domásulvétel végett. Szépen, rend­rést és bámulatot. | ben össze is jöttek és figyelmesen I végighallgatták a IV. Szövetkezeti Ritkán láttam akkora lelkesedést,! Kongresszus határozatait a szövetke- olyan reményteli örömet, mint a ’ zet gazdái. Amikor megvitatásra ke- múlt vasárnap este Döbröközön, ami-1 rült a sor, egyszeriben nyomottá vált a hangulat. Borjádiak is voltak a je­lenlévő vezetőségben, a volt tsz tag­jaiból. Valahogy úgy érezték, hogy itt tenni kellene valamit, hisz ők kényszerből osztották szét a tsz-t, kor a földművesszövetkezet kultúr­gárdája várta, hogy odaadja a vára­kozó közönségnek kultúrpoharát. Egymást öltöztették, szépítették, csinosították, azt akarta mind, hogy} mondják is a volt tagok, hogy ha egyek és jók legyenek, hogy meg-'" 1 nyerjék a közönség tetszését. Sike­rült! Nyugodtan elmondhatjuk, hogy várakozáson felül sikerült! A lelke­sedés szép eredményt hozott. A zsú­folásig megtelt teremben alig ma­radt szárazon szem; mindenkit magá­val ragadott a Szent láng c. szín­darab írójának tüze, a felhőkig fel együttmaradhattak volna, az idén munkaegységenként biztosan elérték volna a száz forintot. Ezt követő reggelen Sebestyén elv- 'társ, a fmsz igazgatóság elnöke, ko­brán felébredt, öt óra után már a szö­vetkezet istállójában találta a reggeli derengés. A szövetkezet két szép lobbanó édesanyai szeretet, az era- ’ lova ütemesen ropogtatta a zabot, béri tulajdonságot alkotó szerelem Hirtelen arra gondolt, hogy a borjádi kiteljesülése. Elismerés illeti Föd ír- tsz-nek is, — ha együtt lennének — nét, aki hős édesanyát és megértő i!yen szép „számos állatai” lehetné- anyóst alakított. Bájos és szép volt nek • • • Még reggel elment a p rt és Szilágyiné Sztella szerepében, viszont ; a tanács segítségét kérni, velük meg- Horváth Juci is megjátszotta az beszélni, hogy mit tegyenek a borjá- ápolónő szerepét, a 'kötelességérzetet ügyében. így indult el a szer­darabban. Látni lehetett, hogy átérzi, * keresték a régi tagokat. A fogadta- amit mondott A többi férfiszereplő * tás ünnepélyessége, a meleg kézszo­Segítésre készen állunk Az 1958. gazdasági évben újabb fel­adattal bővül a földművesszövetkeze tek mezőgazdasági termelésszerve­zési munkája. Az eddigi felvásárlási valamint szerződéses termeltetési te­vékenységen keresztül a mezőgazda- sági gépi munkák fokozott kiterjesz­tése érdekében a normálholdra át­számítható gépi munkákra — az ösz- szes cséplési munkák kivételével — a mezőgazdasági termelőszövetkeze­tek és termelőszövetkezeti csoportok kivételével, valamennyi megrendelő felé a földművesszövetkezetek kötnek szerződést. A földművesszövetkezetek ezen feladatukat a gépállomásokkal szerződésben rögzítik, mely a föld­művesszövetkezetek tervfeladatát ké­pezi. A gépállomások a tervfelada­toknak megfelelően, figyelembevéve a munkák időbeni bontását, a gépe­ket a szükséges munkagépekkel együtt, a földművesszövetkezetekhez kihelyezik. A gépek üzemeltetése továbbra is a gépállomások feladata, a munka irányítását pedig a gépállomási bri­gádvezetőn keresztül az fmsz. igaz­gatósága és agronómusa végzi. A földművesszövetkezetek, mint a falusi lakosság legszélesebb tömeg­szervezetei, ezen újabb feladat ellátá­sával közelebb hozza dolgozó paraszt Ságunkat a mezőgazdasági munka gé­pesítéséhez, ezen keresztül a terme­lés belterjessé tételéhez. Ezen túlme­nően a földművesszövetkezet, mint a parasztság érdekvédelmi szerve, ki­küszöböli a termelők igényeit kielé­gítő gépi munkáknál jelentkező ed­digi hiányosságokat is. Helyesebb lesz a gépek üzemeltetésének szerve­zése, jobban biztosítható a gépek ka­pacitásának kihasználása, minimális­ra csökkentve a gépek üresjáratát. 1A földművesiszövetkezet megkíméli a termelőket a felesleges időtöltés­től, vitáktól, s nem utolsó sorban nem ürül hiába az elsőbbséget bizto­sító bütykös, háttérbe szorítva az azzal nem rendelkezőket, (x) Dióhéjban KÖLESDRŐL rítások elárulták, hogy várva-várt vendégek érkeztek. Amikor a brigád­tagok újra összeverődtek, a megelé­gedés hangján vitatták az agitáció eredményét. A borjádiak így alakí­tották meg újra a termelőszövetkeze­tet, a teljes önkéntesség alapján. A régit leszámítva, a földművesszövet­kezet részéről ez volt az első segít­ség, de nem utolsó, hisz a működő Kossuth Tsz tagjai is azt mondják, hogy egymás nélkül nem tudnának élni, még a vigalomban sem. A zár­számadáskor, december elején, a jó részesedés örömében is együtt osztoz­tak úgyannyira, hogy szombat estétől vasárnap délutánig húzta Kiss Józsi „bandája" a talp alá valót. A Kossuth-nak nem voltak kádjai, kölcsön vette a szövetkezettől, hogy a szilvát beleszedhessék. A kifőzést Csurgai bécsi, a szövetkezet meg­becsült szeszfőzde vezetője végezte. Jól fizetett a besztercei szilva. Üs­tönként 22—24 litert adott. Vessünk egy rövid pillantást a szö­vetkezet egy évtizedes múltjára, je­lenére. Üggyel-bajjal döcögött a megalakulás után, elég hosszú ideig. Hat évvel ezelőtt — mondja Sebes­tyén kartárs — egy kis szobában vol­tunk, kecskelábú asztal mellett szőt­tük a főkönyvelő kartárssal a jövő terveit. Ma már 14 millió forint össz­forgalmat bonyolított le a szövetke­zet. Ezenkívül a parasztság termelé­sét segíti az állandóan növekvő igé­nyeket a lehetőséghez mérten a leg­messzebbmenőkig igyekeznek kielé­gíteni. Az árubeszerzésre ia nagy súlyt fektetnek. Példásan működnek az üzemágak. A bolti kiskereskedelem, a vendég­látóipar, az étkezde, a felvásárlás, a szolgáltató üzemágak és a Tüzép- telep együttes eredményei és szolgá­latkészsége a vevőkkel szemben jó kapcsolatot teremtett a falu dolgo­zóival. * f la I A sok fáradságos munka mellett nagy gondban voltak a vezetők min­Azt mondják, hogy nem hagyják ér­vényesülni a választott vezető aka­ratát, határozatát. Példával is él­nek: a bolthoz építettek minden ve­zetőségi beleegyezés nélkül egy raktárt. Ajtó hosszú ideig nem ke­rült rá, így a kocsmát járók „egyéb egészségügyi” célokra igénybevet­ték. S még mielőtt eredeti rendelte­tésének átadták volna, egy szép hold világos éjszakán megrendülve alap­jaiban, összeomlott. A helyi vezető­ség ezt nem akarta így, főleg a pénzt nem egy romba fektette vol­na be, mert az csak esetleg a fáraók birodalmában érték. Ezek meghallgatása után határoz­tam el, hogy megnézem a szövetke­zet „elárvult” boltját. Nem ért meg­lepetés. Olyannak találtam, mint amilyennek elképzeltem. A kirakat­ban néhány leminősitett fazék és lá­bas van, persze ár nélkül; igaz, hogy nem vennék úgy sem, a körü­lötte az őszi nagy csatában elhul­lott legyek pedig nem a szép kira­katot, hanem az utolsó ítéletet vár­ják. Amikor beléptem a boltba, alig tudtam elkerülni a balesetet. Tudni­illik egy ócska, de annál nagyobb kocsikenőcsös hordó tátotta rám éhes száját, bűzölgő kocsikenőccsel az alján. Hirtelen oldalt léptem ... Ezer bocsánat... 4, azaz négy ha­sáb tűzifa állta utamat, így — gyor­san még egy „sasszé” jobbra... a mindenségit... egy kanna hamuba léptem — pers e nem léptem volna bele, ha nem a földre lenne tálalva. Az eke, láda, por, sár, szalma és egyéb szerves és szervetlen szemét végtelen halmazán 1 „RÖVIKÖT” nagyker. szállító kosarán kötöttem ki. Körülnéztem. Ameddig csak szem ellát, rendetlenség, összevissza ság és szemét. A polcokra dobált árun nagyítóval sem lehet árjelző cédulát találni. Senki sem tudja, hogy minek mi az ára, még a bolt­kezelő sem. 80—90 ezer forintos a bolt forgalma. Hát ha a mai kor és a szőlőhegyi parasztság követelmé­nyeinek megfelelő tisztaság és rend volna, még ennél nagygobb forga­lomra is lehetne számítani. Ezt vi­szont elősegíteni a választott veze­tőknek a kötelessége. Ne csak a vil­lany és a kultúrház, bár ez is na­gyon fontos, hogy a kulturált ke­reskedelem is legyen szívügyük. (X) dig az 1-es számú bolt miatt- Sehol sem volt baj, de ott mindig. Most végre sikerült jó kezekbe helvezni a bolt irányításának kulcsát. Bonnyai István boltvezető kartárs tapasztalt kereskedő, rövid működési ideje elle­nére úgy rendbehozta a boltot, hogy igazán öröm bemenni. A tisztaság, a rend és az ízléses áruelhelyezés mel­lett még az udvariasság is szinte egyedülálló. A forgalom megnöveke­dett, a jó munka eredményeképpen. A választott vezetőség figyelemmel kíséri a kiskereskedelem működését. Aktívan dolgoznak a nőbizottság tagjai is. Borjúdon és Hangosban varró- és szőnyeghímző tanfolyamot indítottak. Bekapcsolódnak minden munkába, hiszen saját érdekük, hogy az elsők közé kerüljenek. A szövet­kezet vezetőségének figyelme min­denre kiterjed. Jó bizonyíték erre az, hogy mákot adnak, ingyen vetőmag­ként, a gazdáknak és csak a mák­gubót kérik vissza, természetesen megfizetve, aminek folytán három­szor több gubót szállítottak el a ter­vezettnél a gyógyszeripar részére, A tsz szervezéstől a mákgubóig ju­tottunk el — igazán csak dióhéjban. Sokat lehetne írni, de sokat is lehet látni Kölesden. amit követni kellene sok szövetkezetnek, hogy munkájuk a IV. Kongresszus határozatainak, • párt agrártéziseinek megvalósítását tükrözzék, (x) _

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom