Tolna Megyei Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-06 / 31. szám

1958 február 6. TOLNA MEGYEI NEPCJSAG 3 Kiskorúak házassága Egyke Válások Csökken a község lakossága Koppányszántón Ez esz igy vés jón kire tartozik...? Óh, te embereket bolondító bü- írtak, hogy a tanács ezzel a ké­A koppányszántói általános iskola igazgatójával beszélgetünk. Elmond eredményeket, hibákat, és végül a népművelési munka teljesértékű ki­bontakozásának legfőbb akadályából beszél. — Csak az iskolás gyerekeket tud­juk bevonni a művészeti csoportokba, mert amint kikerülnek az iskolából, a lányok férjhezmennek, néhány év múlva a fiúk is megnősülnek­— Most is van már a nyolcadikos lányaink között két menyasszony. Elgondolkoztató dolgok. De vajon mit mondanak a tanács anyakönyvi számadatai? A következő út tehát a tanácsházára vezetett. S ha az igazgató által el­mondottak figvelemreméltóak, akkor az anyakönyv adatai egyenesen meg­döbbentőek. BESZÉLJENEK HÁT EZEK A SZÁMOK: A község lakóinak száma,: 1360- A következőkben az 1957-es szám­adatokat sorolom fel. Házasságot kö­töttek ebben az évben huszonhatan, tehát tizenhárom pár. Ebből nyolc pár kiskorúakból tevődik össze, akik­nek szülői beleegyezés kellett a há­zasság megkötéséhez. A törvénye, válások száma az elmúlt évben kettő volt, de többen csak úgy egyszerűen „szétmentek”. Amint mondja az igaz­gató is, meg a tanácstitkár is: „ösz- szemennek, aztán megint szétmen­nek”, mindennapos dolog ez nálunk. A múlt évben a megközelítőleg ezer- né^száz lakosú községben, írdd és mondd, hét gyerek született. Ugyan­akkor az öregek közül tizennyolcán meghaltak, Tehát csak csupán a szü­letések és halálozások közti különb­ségből 11 fővel csökkent a falu la­kossága. Egyébként a halálozás át­laga húsz körül mozog, a születéseké pedig ritkán éri el a hetet. A lakos­ság számának alakulása tehát állan. dóan csökkenő tendenciát mutat. A felszabadulás után bekövetkezett bi­zonyos növekedés, ma azonban mai- ismét elszomorító a helyzet. Ez az oka annak, hogy feltűnően kevés az iskolásgyerekek száma. A felsorolt számadatok vízsgálása után természetesen meg kell nézni az okokat is, amelyek ezt a helyze­tet eredményezik. AZ EGYKE ITT „HAGYOMÁNY”. A felszabadulás előtt természetesen az alapvető ok, a vagyon együttartása és növelése volt. Ma már kevésbé, inkább az, hogy a koppányszántói le­gények nem szívesen hoznak felesé­get más községből, inkább eljegyzik már iskoláskorban a lányokat, s mi­előtt bevonulnak katonának, meg­történik az esküvő is. A lány rend­szerint 14 éves, a fiú még jó, ha 19. A szülők természetesen ehhez hoz­zájárulásukat adják, sőt ők kezde­ményezik az ilyen házasságokat. Még szerencse, hogy annyi józan­ság van a fiatalokban, bár, gondo­lom, inkább a szülőkben, hogy az első évben nem születik az ilyen fia­talok házasságából gyerek, de azután is legfeljebb egy. Ha addigra nem válnak el. Nem ritka azonban a vá­lás, a 18 éves elvált asszony, aki nem­sokára „összeáll” más férfival, aztán megint elválik és megint összeáll, és így tovább. Elnézést kérek érte, nem sértő szándékkal mondom, de — szelle­miekben és testben fejletlen gyerek­emberek kerülnek össze az ilyen há­zasságokban, aminek, ne csodáljuk, ha válás a következménye- Ezért ke­vés aztán a gyerek is, mert félnek a gyerekáldástól, mert nem tudják, meddig lesznek házaspár, mikor 0 Összefog a község lakossága A múlt évben, az anyakönyvi be­jegyzések szerint, tizenheten kötöt­tek házasságot, 5 haláleset történt és 7 születést jegyeztek be. A születé­sek száma ennél több a községben, mert mintegy tíz gyerek a bonyhádi szülőotthonban született. Ezekből az adatokból nem nehéz megállapítani, hogy Mucsfa község lélekszámú ál­landóan növekedik. A növekedéssel pedig együttjár az, hogy az iskola kicsinek bizonyul már a gyerekek számához. Három tanteremben ta­nulnak a gyerekek, úgy, hogy egy részük délelőtt, másik részük dél- után jár iskolába. Ez pedig nemcsak az 6 számukra rossz, hanem a peda­gógusok számára is. Ugyanekkor a még nem iskolás­korú gyermekek elhelyezése is gon­dot okozott a szülőknek, különösen a nagy nyári munkaidőben. Szükség lett volna m,egfelelő napköziotthon­ra, de nem volt megfelelő hely, ahol berendezhették volna. Mégis csak odáig jutottak el c községbeliek, hogy egynéhányszor elmondották tanácsüléseiken lés más alkalmak­kor: „Jó, lenne, ha volna napközi- otthonunk”. Az egyik tanácsülésen aztán a múlt év végén váratlanul alkalom adódott arra, hogy megoldódjon a napköziotthon kérdése is. A tanács múlt évi költségvetési összegéből megmaradt 24 ezer forint. A v. bi javasolta, hogy ezt a 24 ezer forin­tot alapulvéve lá.ssanak a napközi- otthon megépítéséhez. anyagból. A határban például ki­vágnak 34 jegenyét, és azt feldolgoz­zák' épületanyagnak. A saját anyag értéke a felajánlott társadalmi mun ka értékével együtt mintegy 60 000 forintot tesz ki. A fogattal rendelkező gazdák pél­dául vállalták, hogy a homokot és az építkezéshez szükséges egyéb anyagát a helyszínre fuvarozzák, a többi munkákban — mint az építke­zésnél a segédmunka — az egész köz ség résztvesz. Beosztják, hogy melyik nap ki, vagy hány fő dolgozik az építkezésnél. A napköziotthon terve már elké­szült, egy társalgóból, egy étterem­ből, hálószobából, konyhából és kam rából á,ll majd. A napköziotthonnal gondolják majd megoldani az isko­lák túlzsúfoltságának megszünteté­sét is olyanformán, hogy a napközi­otthon nyáron működik, utána pedig iskolának is felhasználják. így a gyerekeknek cso.k délelőtt kell majd iskolába járni. Már megkezdték a tégla helyszín­re szállítását, mintegy 18—20 ezer ott van az üres telken, ahol majd felépül a napköziotthon. A tavasz- szal, amint az idő már alkalmas lesz, megkezdődik az építkezés a község összes lakóinak közreműkö­désével. B. I. így kezdődött el aztán a napközi­otthon megépítésére irányuló mun­ka. A járási tanács is ígért segítsé­get, póthitel engedélyezésével. A megyei tanácstól is ígéretet kaptak, hogy 25 ezer forint támogatást jut­tatnak erre a célra. A meglevő pénz! összeg azonban még mindig nem elég, mert ahogyan számolták — és a kőműves elkészítette a tervet — kiderült, hogy az építkezés beleke­rül 130—150 ezer forintba. Ezért úgy határoztak, hogy a meglevő pénz­összeget társadalmi munkával pó­tolják. Azonkívül az épületanyag egy részét a tanács biztosítja bon­tásból és egyéb helyekről nyert VÁLASZ a szerkesztőségnek „Értesítjük a Tolna megyei Nép­újság szerkesztőségét, hogy a lap január 16-i számában megjelent „Egy mozdony panaszai” című cik­kel kapcsolatban a vizsgálatot elvé­geztük. A Fatelítő Vállalat ipartele­pén tárolt 324-945 számú mozdonyt egyelőre az államvasutakon kívül­álló okok miatt nem javítjuk meg, a mozdony alkatrészeinek megőrzé­sére az intézkedést megtettük.” KPM I. Vasúti Főosztálya, 1/7. mozdonyszolgálati osztály hagyja ott egyik a másikat, törvénye­sen, vagy anélkül. Követelőén vetődik fel a kérdés: MIT LEHETNE EZ ELLEN TENNI? Először is, adminisztratív eszközök alkalmazása, vagyis az orvosi enge­délyek kiadására jogosult orvosok ke­vésbé legyenek liberálisak, s igazán j csak abban az esetben adjanak en- j gedélyt, ha megfelelően fejlett a férfi és a nő, nemcsak testiekben, hanem szellemiekben is. A másik eszköz a felvilágosítás. Sokat hallottunk a ko­rai házasságok előnyeiről. Nos, eze­ket nem is lehet letagadni, de azért a 14 éves lány és 16 éves fiú házas­sága túlságosan korai. A szülők s* támogassák az ilyen házasságokat, hiszen közülük nem egy a saját ká­rán, a saját felbomlott házasságán érzi a gyerekfejjel való házasságkötés „áldásait”. Azt hiszem, nem hibázok, amikor ezeket a kérdéseket feszegetem. Minden túlzás egészségtelen, ez a koppányszántói is, s belőle következ­nek azok a megdöbbentő számadatok, amelyeket cikkem elején felsoroltam. Letenyei György rokrá.cia, mikor kerülsz el végre és örökre bennünket — kérdezik a jó nagykónyiak, amikor a nem olyan régen lezárt gyalogúira te­kintenek. E nagy fohászkodás oka a következő: Községfejlesztési alapból, a nagy kónyialc filléreiből közel 40 000 fo­rintot gyűjtöttek össze, hogy jár­dát építsenek a vasútállomáshoz. A múlt év tavaszán kezdték el, őszre fejezték be a járda építését. A betonút egy szakaszán áthalad a vasúti síneken és amiből ké­sőbb a bonyodalom támadt. Előre­bocsátjuk, hogy mielőtt az út épí­téséhez kezdtek, illetékes helyen érdeklődött a nagykónyi tanács, hogy a vasúti síneken keresztül építhetnek-e gyalogjárdád. Akkor azt mondották, hogy igen. Alig egy hétig örültek az emberek a sármentes útnak, amikor egy szép napon az utat a vasúti síneknél eldeszkázták. Kérdésükre azt a vá­laszt kapták, hogy az utat csak akkor használhatják, ha forgóke­resztet állítanak fel. Ezen már ne múljon — gondol­ták és levelet írtak a MÁV Pécsi Igazgatóságának, amelyben enge­délyt kértek a forgókereszttel el­látott gyalogjárda létesítéséhez. Válaszlevelükben a vécsiek arról réssel forduljon a megyei tanács illetékes osztályához. Ismét egy le­vél indult el, most már Szek- szárdra a megyei tanács közleke­désügyi osztályára, ahonnét pár nap múlva ismét egy levél érke­zett, amelyben közölték, hogy ké­résüket felterjesztették a Közle­kedés- és Postaügyi Minisztérium­ba, röviden a KPM-hez. A megyei tanácson Sándor Gábor elvtárs osztályvezetőtől érdeklődtünk, jött-e már válasz a nagykónyiak kérésére. Nem kis meglepődéssel hallottuk, hogy a KPM ugyan vá­laszolt a levélre, amelyben egy ' közeljövőbeni újabb értesítést he­lyeztek kilátásba, amelyben közöl ni fogják, hogy ki engedélyezheti a forgókereszttel ellátott gyalogjár da használatá-t, ugyanis ügyrendi- leg még nincs döntés afelől, hogy ilyen esetben a KPM a Pécsi Igaz­gatóság, vagy egyszerűen a me­gyei tanács illetékes osztálya ad- hat-e engedélyt. így tehát megállt a tudomány. Negyvenezer forintos költséggel elkészült a gyalogjárda, csak ép­pen használni nem lehet, mert ügyrendileg még nincs döntés. Va jón meddig kell várni a nagykó- nylaknak? ... PÁLKOVÁCS RÓZA Á kommunisták vezetésével, példamutatásával. — Zárszámadás a Dombóvári Fűtőházban — Az elmúlt héten a pécsi igazgató­ság területén dolgozó vasutas veze­tőket összehívták a pécsi igazgató­ságra, ahol Kossá István elvtárs köz­lekedés és postaügyi miniszter +artott beszámolót. Az 1957-es esztendőben a pécsi igazgatóság vasutasai sikere­sen oldották meg a feladatokat, a miniszter elvtárs dicséretben része­sített bennünket. Úgy érezzük, hogy erre a dicséretre a Dombóvári Fűtő­ház dolgozói büszkék lehetnek. Különösen, ha visszagondolunk az 1957-es esztendőre, milyen nehéz kö­rülmények között végeztük munkán­kat. Pártszervezetünk már az ellen- forradalom utáni első napokban a termelés, a tömegszervezeti élet ren­dezését tűzte feladatul. Ezt a felada­tot mint az év vége mutatja, sikere­sen oldottuk meg. A Fűtőház pártszervezete a gaz­dasági év elején legfontosabb fel­adatnak tartotta, hogy a Köz­ponti Vezetőség határozata alap­ján végezzük munkánkat. Elsősorban a munkafegyelem megszi­lárdítása, a pártszervezet további erő sítése és az osztályharc vitele volt a feladat. A dolgozó tömegekkel a kap­csolatot kiépítettük, a tömegszerve­zeteket munkába állítottuk és ezen keresztül felvilágosító munkát vé­geztünk a dolgozók között a párt, a kormány helyes politikájáról és ez­zel egyidőben mozgósítottuk a fűtő- ház becsületes dolgozóit a feladatok elvégzésére. Nagy segítséget adott munkánk elvégzéséhez az országos párt­értekezlet anyaga, amelyet ta­nulmányoztunk és ismertettünk a munkásokkal. Már 1957 első félévében a párt és a tömegszervezetek munkája nyomán olyan eredményeket értünk el a ter­melésben, hogy a fűtőház első lett, annak ellenére, hogy a tervszámok 13 százalékkal voltak magasabbak, mint 1956-ban. Az elmúlt évben a 100 elegy tonna kilométer tervet 3,416.866 kilomé­terrel túlteljesítettük. A mozdony kilométer tervet közel egy millió, a haszonkilométer tervet 500 000 kilométerrel túlteljesítettük. Terven felül 39 mozdonyt javítottunk ki. A mozdonyjavítási tervvel egy hónappal előre járunk. Emellett több mint 3000 darab kocsival többet ja­vítottunk ki terven felül. A szénmegtakarítás 1957-ben 10 569 tonna volt, ami azt jelenti, hogy a Fűtőház mozdonyai 2 és félhónapig a megtakarított szén­nel közlekedhetnek. 1957-ben 6500 darab túlsúlyos vo­natot továbbítottunk, ami azt jelenti, hogy 1156 darab 1000 tonnás vonat továbbításához takarítottuk meg az üzemanyagot, a mozdonyt és a vonat­kísérő személyzetet. E néhány tervismertető számadat nyilván azt eredményezte, hogy a fűtőházi munkások keresete is emel­kedett. Az elmúlt évben 1,482.406 forint fizetésemelést kaptak. A termelési eredmények szépek és biztatók a jövőre nézve is. Az el­múlt évben is segítette munkánkat a szocialista munkaverseny újjáélesz­tése, új alapokra való helyezése. A pártszervezet a szakszervezettel és a szakvezetéssel együttesen továbbra is a munkaversenyt tartja a termelés növelése, az önköltség csökkentése legfontosabb tényezőjének. Az elmúlt évi eredményeink nem tesznek bennünket elbizakodottá. A további feladatunk a pártszervezet erősítése, a párttagok mozgósítása a határozatok végrehajtására, a tömeg­kapcsolat kiszélesítése. A kommu­nisták személyes példamutatása nyo­mán kívánjuk mozgósítani a fűtőház munkásait, az 1958-as tervfeladatok sikeres végrehajtására. Kosa József MSZMP szervező titkár. Váron gon semmi sem érdekli az embereket? Az öregek tanulni, a fiatalok szó­rakozni szeretnének Várongon — ír­tuk a múlt év decemberében és a cikkben bővebben foglalkoztunk az­zal, hogy a gazdák érdeklődnének a tanulás iránt, de nincs, aki ezt szer­vezze. Megalakulna a KlSZ-szerve- zet is, ha a járási KISZ-bizottság se­gítene . Egyszóval Várongon sem ütötte volna fel a tétlenség, az érdek telenség a tanyáját, ha nem azt kel­lene hallani mindig, hogy meglenne, de... Várongi látogatásunk óta több mint egy hónap telt el, a héten is­mét ellátogattunk a kis falucskába, arról érdeklődve, történt-e változás. — A fiatalság a megjelent cikk­ben említett színművet megtanulta és bemutatta — mondotta Fertály Lajos vb. elnök. — Nemcsak közsé­günkben, hanem a Somogy megyei Gadácso.n is bemutatták és 3 előadás során 1500 forint bevételük volt. Itt nálunk is tömve volt a kultúrotthon, terv szerint vasárnap Lápafőn mutat ja be a kultúrgárda a nagy sikernek örvendő Annuska című színművet. Ez a hír bizonyítja, hogy a várongi fiatalok is szeretnek művelődni, sze­retnek tanulni, saját, maguk és má­sok szórakoztatására. Sajnos, megint itt van a bökkenő, megint azt kell kérdezni; meddig fog ez tartani? Amikor még mindig nem alakult meg a KISZ-szervezet, amely egységbe tömöríti az ifjúságot, s nemcsak a szórakozást biztosítja, hanem nevel is. Jogosan kérdezik a várongi fiata­lok, hogy a dombóvári járási KISZ- bizottság munkatársai, miért nem keresik fel őket, miért nem segíte­nek az első lépéseknél. Nem vitás, hogy a Dombóvári Járási KISZ Bi­zottság munkatársai szép eredménye­ket értek el a múlt hónapban, mert a járásban hat KISZ-szervezet ala­kult. összesen 136 taggal. Éppen ezért kérdezhetik a várongiak, és jogosan, hogy ha már a dombóvári járás epyetlen olyan községe Várong, ahol nincsen KISZ-szervezet, látogas sák meg többször őket, segítsenek a megalakulásban. De merik hinni és kérni azt is, hgy többször látogassa­nak el hozzájuk a megyei KISZ bi­zottság munkatársai. Változatlanul hanyagság uralkodik az ezüstkalászos g.azdatanfolyam szervezése terén. Gellén József gazda sági felügyelő, akinek „némi” köze lenne ehhez a szervezéshez, hetek óta nem volt a községben, nem látja el a rá váró munkát, pedig egy héten egy. napot ott kellene töltenie. A tanácselnök nem hivatalos értesülése szerint, a község gazdasági felügye­lőjét, a Nosztány pusztai tsz-bé ne­vezték ki. Mindenesetre a járási ta­nács mezőgazdasági osztálya közöl­hetné velük, hogy mi a való helyzet és ha így van, nevezzenek ki egy má­sik szakembert, hiszen a községben is van nemrég végzett fiatal gazdász. — És a tanulás? — Érdekelne minket az ezüstkalá­szos gazdatanfolyam — válaszolta kérdésünkre Forris Lajos egyéni gazda. — Csak már kézbe venné va­laki, mondják meg, hogy miről hal­lunk, mit tanulunk, hova megyünk. Nemcsak a gazdának igaz minden szava, hanem a következő is: A já­rási állatorvos pár héttel ezelőtt ál­lategészségügyi kisfilmet hozott és vetített le a kultúretthonban a szarvasmarha tuberkulózisról. Az ér­deklődés olyan nagy volt a gazdák részéről, hogy a kultúrteremben alig fértek el. Az új megismerésére vállalkozná­nak tehát Várongon is a gazdák. Tanulnának, amelyeket hasznosítaná nak is gazdaságukban, valószínű szakcsoportot is alakítanának, ha több segítséget kapnának.

Next

/
Oldalképek
Tartalom