Tolna Megyei Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-06 / 31. szám
1958 február 6. TOLNA MEGYEI NEPCJSAG 3 Kiskorúak házassága Egyke Válások Csökken a község lakossága Koppányszántón Ez esz igy vés jón kire tartozik...? Óh, te embereket bolondító bü- írtak, hogy a tanács ezzel a kéA koppányszántói általános iskola igazgatójával beszélgetünk. Elmond eredményeket, hibákat, és végül a népművelési munka teljesértékű kibontakozásának legfőbb akadályából beszél. — Csak az iskolás gyerekeket tudjuk bevonni a művészeti csoportokba, mert amint kikerülnek az iskolából, a lányok férjhezmennek, néhány év múlva a fiúk is megnősülnek— Most is van már a nyolcadikos lányaink között két menyasszony. Elgondolkoztató dolgok. De vajon mit mondanak a tanács anyakönyvi számadatai? A következő út tehát a tanácsházára vezetett. S ha az igazgató által elmondottak figvelemreméltóak, akkor az anyakönyv adatai egyenesen megdöbbentőek. BESZÉLJENEK HÁT EZEK A SZÁMOK: A község lakóinak száma,: 1360- A következőkben az 1957-es számadatokat sorolom fel. Házasságot kötöttek ebben az évben huszonhatan, tehát tizenhárom pár. Ebből nyolc pár kiskorúakból tevődik össze, akiknek szülői beleegyezés kellett a házasság megkötéséhez. A törvénye, válások száma az elmúlt évben kettő volt, de többen csak úgy egyszerűen „szétmentek”. Amint mondja az igazgató is, meg a tanácstitkár is: „ösz- szemennek, aztán megint szétmennek”, mindennapos dolog ez nálunk. A múlt évben a megközelítőleg ezer- né^száz lakosú községben, írdd és mondd, hét gyerek született. Ugyanakkor az öregek közül tizennyolcán meghaltak, Tehát csak csupán a születések és halálozások közti különbségből 11 fővel csökkent a falu lakossága. Egyébként a halálozás átlaga húsz körül mozog, a születéseké pedig ritkán éri el a hetet. A lakosság számának alakulása tehát állan. dóan csökkenő tendenciát mutat. A felszabadulás után bekövetkezett bizonyos növekedés, ma azonban mai- ismét elszomorító a helyzet. Ez az oka annak, hogy feltűnően kevés az iskolásgyerekek száma. A felsorolt számadatok vízsgálása után természetesen meg kell nézni az okokat is, amelyek ezt a helyzetet eredményezik. AZ EGYKE ITT „HAGYOMÁNY”. A felszabadulás előtt természetesen az alapvető ok, a vagyon együttartása és növelése volt. Ma már kevésbé, inkább az, hogy a koppányszántói legények nem szívesen hoznak feleséget más községből, inkább eljegyzik már iskoláskorban a lányokat, s mielőtt bevonulnak katonának, megtörténik az esküvő is. A lány rendszerint 14 éves, a fiú még jó, ha 19. A szülők természetesen ehhez hozzájárulásukat adják, sőt ők kezdeményezik az ilyen házasságokat. Még szerencse, hogy annyi józanság van a fiatalokban, bár, gondolom, inkább a szülőkben, hogy az első évben nem születik az ilyen fiatalok házasságából gyerek, de azután is legfeljebb egy. Ha addigra nem válnak el. Nem ritka azonban a válás, a 18 éves elvált asszony, aki nemsokára „összeáll” más férfival, aztán megint elválik és megint összeáll, és így tovább. Elnézést kérek érte, nem sértő szándékkal mondom, de — szellemiekben és testben fejletlen gyerekemberek kerülnek össze az ilyen házasságokban, aminek, ne csodáljuk, ha válás a következménye- Ezért kevés aztán a gyerek is, mert félnek a gyerekáldástól, mert nem tudják, meddig lesznek házaspár, mikor 0 Összefog a község lakossága A múlt évben, az anyakönyvi bejegyzések szerint, tizenheten kötöttek házasságot, 5 haláleset történt és 7 születést jegyeztek be. A születések száma ennél több a községben, mert mintegy tíz gyerek a bonyhádi szülőotthonban született. Ezekből az adatokból nem nehéz megállapítani, hogy Mucsfa község lélekszámú állandóan növekedik. A növekedéssel pedig együttjár az, hogy az iskola kicsinek bizonyul már a gyerekek számához. Három tanteremben tanulnak a gyerekek, úgy, hogy egy részük délelőtt, másik részük dél- után jár iskolába. Ez pedig nemcsak az 6 számukra rossz, hanem a pedagógusok számára is. Ugyanekkor a még nem iskoláskorú gyermekek elhelyezése is gondot okozott a szülőknek, különösen a nagy nyári munkaidőben. Szükség lett volna m,egfelelő napköziotthonra, de nem volt megfelelő hely, ahol berendezhették volna. Mégis csak odáig jutottak el c községbeliek, hogy egynéhányszor elmondották tanácsüléseiken lés más alkalmakkor: „Jó, lenne, ha volna napközi- otthonunk”. Az egyik tanácsülésen aztán a múlt év végén váratlanul alkalom adódott arra, hogy megoldódjon a napköziotthon kérdése is. A tanács múlt évi költségvetési összegéből megmaradt 24 ezer forint. A v. bi javasolta, hogy ezt a 24 ezer forintot alapulvéve lá.ssanak a napközi- otthon megépítéséhez. anyagból. A határban például kivágnak 34 jegenyét, és azt feldolgozzák' épületanyagnak. A saját anyag értéke a felajánlott társadalmi mun ka értékével együtt mintegy 60 000 forintot tesz ki. A fogattal rendelkező gazdák például vállalták, hogy a homokot és az építkezéshez szükséges egyéb anyagát a helyszínre fuvarozzák, a többi munkákban — mint az építkezésnél a segédmunka — az egész köz ség résztvesz. Beosztják, hogy melyik nap ki, vagy hány fő dolgozik az építkezésnél. A napköziotthon terve már elkészült, egy társalgóból, egy étteremből, hálószobából, konyhából és kam rából á,ll majd. A napköziotthonnal gondolják majd megoldani az iskolák túlzsúfoltságának megszüntetését is olyanformán, hogy a napköziotthon nyáron működik, utána pedig iskolának is felhasználják. így a gyerekeknek cso.k délelőtt kell majd iskolába járni. Már megkezdték a tégla helyszínre szállítását, mintegy 18—20 ezer ott van az üres telken, ahol majd felépül a napköziotthon. A tavasz- szal, amint az idő már alkalmas lesz, megkezdődik az építkezés a község összes lakóinak közreműködésével. B. I. így kezdődött el aztán a napköziotthon megépítésére irányuló munka. A járási tanács is ígért segítséget, póthitel engedélyezésével. A megyei tanácstól is ígéretet kaptak, hogy 25 ezer forint támogatást juttatnak erre a célra. A meglevő pénz! összeg azonban még mindig nem elég, mert ahogyan számolták — és a kőműves elkészítette a tervet — kiderült, hogy az építkezés belekerül 130—150 ezer forintba. Ezért úgy határoztak, hogy a meglevő pénzösszeget társadalmi munkával pótolják. Azonkívül az épületanyag egy részét a tanács biztosítja bontásból és egyéb helyekről nyert VÁLASZ a szerkesztőségnek „Értesítjük a Tolna megyei Népújság szerkesztőségét, hogy a lap január 16-i számában megjelent „Egy mozdony panaszai” című cikkel kapcsolatban a vizsgálatot elvégeztük. A Fatelítő Vállalat ipartelepén tárolt 324-945 számú mozdonyt egyelőre az államvasutakon kívülálló okok miatt nem javítjuk meg, a mozdony alkatrészeinek megőrzésére az intézkedést megtettük.” KPM I. Vasúti Főosztálya, 1/7. mozdonyszolgálati osztály hagyja ott egyik a másikat, törvényesen, vagy anélkül. Követelőén vetődik fel a kérdés: MIT LEHETNE EZ ELLEN TENNI? Először is, adminisztratív eszközök alkalmazása, vagyis az orvosi engedélyek kiadására jogosult orvosok kevésbé legyenek liberálisak, s igazán j csak abban az esetben adjanak en- j gedélyt, ha megfelelően fejlett a férfi és a nő, nemcsak testiekben, hanem szellemiekben is. A másik eszköz a felvilágosítás. Sokat hallottunk a korai házasságok előnyeiről. Nos, ezeket nem is lehet letagadni, de azért a 14 éves lány és 16 éves fiú házassága túlságosan korai. A szülők s* támogassák az ilyen házasságokat, hiszen közülük nem egy a saját kárán, a saját felbomlott házasságán érzi a gyerekfejjel való házasságkötés „áldásait”. Azt hiszem, nem hibázok, amikor ezeket a kérdéseket feszegetem. Minden túlzás egészségtelen, ez a koppányszántói is, s belőle következnek azok a megdöbbentő számadatok, amelyeket cikkem elején felsoroltam. Letenyei György rokrá.cia, mikor kerülsz el végre és örökre bennünket — kérdezik a jó nagykónyiak, amikor a nem olyan régen lezárt gyalogúira tekintenek. E nagy fohászkodás oka a következő: Községfejlesztési alapból, a nagy kónyialc filléreiből közel 40 000 forintot gyűjtöttek össze, hogy járdát építsenek a vasútállomáshoz. A múlt év tavaszán kezdték el, őszre fejezték be a járda építését. A betonút egy szakaszán áthalad a vasúti síneken és amiből később a bonyodalom támadt. Előrebocsátjuk, hogy mielőtt az út építéséhez kezdtek, illetékes helyen érdeklődött a nagykónyi tanács, hogy a vasúti síneken keresztül építhetnek-e gyalogjárdád. Akkor azt mondották, hogy igen. Alig egy hétig örültek az emberek a sármentes útnak, amikor egy szép napon az utat a vasúti síneknél eldeszkázták. Kérdésükre azt a választ kapták, hogy az utat csak akkor használhatják, ha forgókeresztet állítanak fel. Ezen már ne múljon — gondolták és levelet írtak a MÁV Pécsi Igazgatóságának, amelyben engedélyt kértek a forgókereszttel ellátott gyalogjárda létesítéséhez. Válaszlevelükben a vécsiek arról réssel forduljon a megyei tanács illetékes osztályához. Ismét egy levél indult el, most már Szek- szárdra a megyei tanács közlekedésügyi osztályára, ahonnét pár nap múlva ismét egy levél érkezett, amelyben közölték, hogy kérésüket felterjesztették a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumba, röviden a KPM-hez. A megyei tanácson Sándor Gábor elvtárs osztályvezetőtől érdeklődtünk, jött-e már válasz a nagykónyiak kérésére. Nem kis meglepődéssel hallottuk, hogy a KPM ugyan válaszolt a levélre, amelyben egy ' közeljövőbeni újabb értesítést helyeztek kilátásba, amelyben közöl ni fogják, hogy ki engedélyezheti a forgókereszttel ellátott gyalogjár da használatá-t, ugyanis ügyrendi- leg még nincs döntés afelől, hogy ilyen esetben a KPM a Pécsi Igazgatóság, vagy egyszerűen a megyei tanács illetékes osztálya ad- hat-e engedélyt. így tehát megállt a tudomány. Negyvenezer forintos költséggel elkészült a gyalogjárda, csak éppen használni nem lehet, mert ügyrendileg még nincs döntés. Va jón meddig kell várni a nagykó- nylaknak? ... PÁLKOVÁCS RÓZA Á kommunisták vezetésével, példamutatásával. — Zárszámadás a Dombóvári Fűtőházban — Az elmúlt héten a pécsi igazgatóság területén dolgozó vasutas vezetőket összehívták a pécsi igazgatóságra, ahol Kossá István elvtárs közlekedés és postaügyi miniszter +artott beszámolót. Az 1957-es esztendőben a pécsi igazgatóság vasutasai sikeresen oldották meg a feladatokat, a miniszter elvtárs dicséretben részesített bennünket. Úgy érezzük, hogy erre a dicséretre a Dombóvári Fűtőház dolgozói büszkék lehetnek. Különösen, ha visszagondolunk az 1957-es esztendőre, milyen nehéz körülmények között végeztük munkánkat. Pártszervezetünk már az ellen- forradalom utáni első napokban a termelés, a tömegszervezeti élet rendezését tűzte feladatul. Ezt a feladatot mint az év vége mutatja, sikeresen oldottuk meg. A Fűtőház pártszervezete a gazdasági év elején legfontosabb feladatnak tartotta, hogy a Központi Vezetőség határozata alapján végezzük munkánkat. Elsősorban a munkafegyelem megszilárdítása, a pártszervezet további erő sítése és az osztályharc vitele volt a feladat. A dolgozó tömegekkel a kapcsolatot kiépítettük, a tömegszervezeteket munkába állítottuk és ezen keresztül felvilágosító munkát végeztünk a dolgozók között a párt, a kormány helyes politikájáról és ezzel egyidőben mozgósítottuk a fűtő- ház becsületes dolgozóit a feladatok elvégzésére. Nagy segítséget adott munkánk elvégzéséhez az országos pártértekezlet anyaga, amelyet tanulmányoztunk és ismertettünk a munkásokkal. Már 1957 első félévében a párt és a tömegszervezetek munkája nyomán olyan eredményeket értünk el a termelésben, hogy a fűtőház első lett, annak ellenére, hogy a tervszámok 13 százalékkal voltak magasabbak, mint 1956-ban. Az elmúlt évben a 100 elegy tonna kilométer tervet 3,416.866 kilométerrel túlteljesítettük. A mozdony kilométer tervet közel egy millió, a haszonkilométer tervet 500 000 kilométerrel túlteljesítettük. Terven felül 39 mozdonyt javítottunk ki. A mozdonyjavítási tervvel egy hónappal előre járunk. Emellett több mint 3000 darab kocsival többet javítottunk ki terven felül. A szénmegtakarítás 1957-ben 10 569 tonna volt, ami azt jelenti, hogy a Fűtőház mozdonyai 2 és félhónapig a megtakarított szénnel közlekedhetnek. 1957-ben 6500 darab túlsúlyos vonatot továbbítottunk, ami azt jelenti, hogy 1156 darab 1000 tonnás vonat továbbításához takarítottuk meg az üzemanyagot, a mozdonyt és a vonatkísérő személyzetet. E néhány tervismertető számadat nyilván azt eredményezte, hogy a fűtőházi munkások keresete is emelkedett. Az elmúlt évben 1,482.406 forint fizetésemelést kaptak. A termelési eredmények szépek és biztatók a jövőre nézve is. Az elmúlt évben is segítette munkánkat a szocialista munkaverseny újjáélesztése, új alapokra való helyezése. A pártszervezet a szakszervezettel és a szakvezetéssel együttesen továbbra is a munkaversenyt tartja a termelés növelése, az önköltség csökkentése legfontosabb tényezőjének. Az elmúlt évi eredményeink nem tesznek bennünket elbizakodottá. A további feladatunk a pártszervezet erősítése, a párttagok mozgósítása a határozatok végrehajtására, a tömegkapcsolat kiszélesítése. A kommunisták személyes példamutatása nyomán kívánjuk mozgósítani a fűtőház munkásait, az 1958-as tervfeladatok sikeres végrehajtására. Kosa József MSZMP szervező titkár. Váron gon semmi sem érdekli az embereket? Az öregek tanulni, a fiatalok szórakozni szeretnének Várongon — írtuk a múlt év decemberében és a cikkben bővebben foglalkoztunk azzal, hogy a gazdák érdeklődnének a tanulás iránt, de nincs, aki ezt szervezze. Megalakulna a KlSZ-szerve- zet is, ha a járási KISZ-bizottság segítene . Egyszóval Várongon sem ütötte volna fel a tétlenség, az érdek telenség a tanyáját, ha nem azt kellene hallani mindig, hogy meglenne, de... Várongi látogatásunk óta több mint egy hónap telt el, a héten ismét ellátogattunk a kis falucskába, arról érdeklődve, történt-e változás. — A fiatalság a megjelent cikkben említett színművet megtanulta és bemutatta — mondotta Fertály Lajos vb. elnök. — Nemcsak községünkben, hanem a Somogy megyei Gadácso.n is bemutatták és 3 előadás során 1500 forint bevételük volt. Itt nálunk is tömve volt a kultúrotthon, terv szerint vasárnap Lápafőn mutat ja be a kultúrgárda a nagy sikernek örvendő Annuska című színművet. Ez a hír bizonyítja, hogy a várongi fiatalok is szeretnek művelődni, szeretnek tanulni, saját, maguk és mások szórakoztatására. Sajnos, megint itt van a bökkenő, megint azt kell kérdezni; meddig fog ez tartani? Amikor még mindig nem alakult meg a KISZ-szervezet, amely egységbe tömöríti az ifjúságot, s nemcsak a szórakozást biztosítja, hanem nevel is. Jogosan kérdezik a várongi fiatalok, hogy a dombóvári járási KISZ- bizottság munkatársai, miért nem keresik fel őket, miért nem segítenek az első lépéseknél. Nem vitás, hogy a Dombóvári Járási KISZ Bizottság munkatársai szép eredményeket értek el a múlt hónapban, mert a járásban hat KISZ-szervezet alakult. összesen 136 taggal. Éppen ezért kérdezhetik a várongiak, és jogosan, hogy ha már a dombóvári járás epyetlen olyan községe Várong, ahol nincsen KISZ-szervezet, látogas sák meg többször őket, segítsenek a megalakulásban. De merik hinni és kérni azt is, hgy többször látogassanak el hozzájuk a megyei KISZ bizottság munkatársai. Változatlanul hanyagság uralkodik az ezüstkalászos g.azdatanfolyam szervezése terén. Gellén József gazda sági felügyelő, akinek „némi” köze lenne ehhez a szervezéshez, hetek óta nem volt a községben, nem látja el a rá váró munkát, pedig egy héten egy. napot ott kellene töltenie. A tanácselnök nem hivatalos értesülése szerint, a község gazdasági felügyelőjét, a Nosztány pusztai tsz-bé nevezték ki. Mindenesetre a járási tanács mezőgazdasági osztálya közölhetné velük, hogy mi a való helyzet és ha így van, nevezzenek ki egy másik szakembert, hiszen a községben is van nemrég végzett fiatal gazdász. — És a tanulás? — Érdekelne minket az ezüstkalászos gazdatanfolyam — válaszolta kérdésünkre Forris Lajos egyéni gazda. — Csak már kézbe venné valaki, mondják meg, hogy miről hallunk, mit tanulunk, hova megyünk. Nemcsak a gazdának igaz minden szava, hanem a következő is: A járási állatorvos pár héttel ezelőtt állategészségügyi kisfilmet hozott és vetített le a kultúretthonban a szarvasmarha tuberkulózisról. Az érdeklődés olyan nagy volt a gazdák részéről, hogy a kultúrteremben alig fértek el. Az új megismerésére vállalkoznának tehát Várongon is a gazdák. Tanulnának, amelyeket hasznosítaná nak is gazdaságukban, valószínű szakcsoportot is alakítanának, ha több segítséget kapnának.
