Tolna Megyei Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-02 / 28. szám

1958 február Z.

TOT,NA MFOYFT NÉPÚJSÁG

Nyereségesen termel már a Dunaföldvári Kendergyár

Az SZTK közleménye:

Minden dolgozóról Munkaviszony nyÜYÓinfartóIcrp-ot keli kiállítani

Az utóbbi évek tapasztalatai azt A bejelentések határideje magánmutatják, hogy igen sok dolgozó munkáltatóknál január 31, kisebb álnyugdíj igényét azért kell elutasí- lami vállalatoknál és intézmények- taní, mert a különböző átszervezések nél február 15-e. nagyobb vállalatok

Most van a „zárszámadások” ideje lolt szálkendert. A másik a kóc-ag- zelőké 6—700 forint. Utóbbiaknál

az ipari üzemekben, mindenütt most regát, amelynek végterméke a tílolt, emelkedett, előbbieknél — mivel erekészül a mérleg az 1957-es évről, illetve rázott kóc. deti munkakörük is megszűnt, ők

amiből megállapítható, hogy alakult Az elmúlt esztendő második felé- is gépre kerültek — csökkent. Azon- a termelés az elmúlt évben, olcsób- bén már teljes egészében ezek a gé- ban a tilósok sem sajnálják a kőbán, vagy drágábban termelték-e, pék adták a gyár termelését. Éppen rábbi magasabb keresetet, mert azmint az előző években. ezért a második félév adatai már he- zal együtt szűnt meg a mostaninál

Talán sehol sem várják a vezetők lyes képet adnak a gépesítés elő- sokkal nehezebb, egészségtelenebb

és a dolgozók egyaránt olyan érdek- nyélről. A gyár túlteljesítette mind az munka is. Jellemző, hogy amikor a dolgozó nem tudja közölni és állami gazdaságoknál április 15-e.

iődéssel a mérlegbeszámoló adatait, egész évi, mind második féléves tér- szóba került nemrég, hogy ismét a munkáltató nevét, vagy a munkál- Az üzemi kifizetőhelyek pedig ma- mint a Dunaföldvári Kendergyár- vét. A tervteljesítés adatai — az szükség lesz kézi tilolásra — ha ja- elmulasztotta a bejelentési kő- guk vezetik folyamatosan. Mivel a

ban. Ez érthető, hiszen az elmúlt összehasonlítás szempontjából — vitás miatt le kell állni egyik-má- telezettségét. nyilvántartólapek, a születési adatok,

esztendőben nagy változások tör- nem sokat mondhatnak, mivel a sik géppel, akkor addig kézzel tilol-j a sérelmek megszüntetése és a ®v’ b°’ nap a-aPÍán lesznek kezelve,

téntek a gyárban. Olyanok, amelyek tervezésnél már figyelembevették az nak — a volt tilósok megmondták, gyorsabb igény elbírálása érdekében egy adat elírása nyomán a karton a Dunaföldvári Kendergyárat az or- új technológia bevezetését. Annál nem szívesen vállalkoznának rá. i a’ n/1957 (xil 19) Mü M sz ren- nem a megfelelő helyre kerül, melyszág legkorszerűbb kender kikészítő figyelemreméltóbb az, ha a mostani ............................................ ' dplpt iimi-Sn minrt™ rnss ian„á,ü

zemévé tették. A nyár elejére ké- adatokat a korábbiakkal hasonlítjuk A gepesites tehat szinte forradal- . '

szültek el sz úi többspEfchcn C^ph- össze Hs oéldául összevetiük az V3.ltoz3.st idézett elő 3 Dunsföld- 1 " •'Tyosn 3 o V3öy

vári Kendergyárban, jelentősen meg utána munkaviszonyba lépő dolgcs- ján kért munkaviszony igazolás kijavította a termelés gazdaságossá- z°król „Munkaviszony nyilvántartó- adását (nyugdíj, vagy egyéb célra)

gát. Azonban ehhez arra is szükség IaP“-°t kell kiállítani.. lehetetlenné teszi, mely a dolgozókrLshz°efűgéapetal2ételaa:Sí- tafó ^ **** ***** °kOZhat

kiak megtanulják a gép-követelte S7TK belyi szerveij vagy Jz általa Ezúton is kérjük a vállalatok és

megbízott munkáltató vezeti. Minden intézmények azon dolgozóit, kik a dolgozónak érdeke, hc.gy a részére fentebb említett adatokat az SZTK felfektetett nyilvántartólap pontos Alközpontnak megküldik, hogy a adatokat tartalmazzon, saját érdeké- pontos adatok közlésével segítsék képzeléseket is, ez döntő mértékben ben ellenőrizze és követelje meg a elő minden dolgozójuk) „Munkavivalóságnak megfelelő adatok közié- szony nyilvántartólap’*-jának jó veze- sét. tését.

Szlovákiából érkezett gépek felszere- 1957. negyedik negyedév mutatóit az lésével és a második félévben már 1955. negyedik negyedével (1956. ne- íjaz új gépek végezték a kenderkiké- gyedik negyedében az ellenforradal- szítés egyik legnehezebb munkáját, mi események következtében nem a tilolást. folyt normális termelés). Ha 1955.

A Dunaföldvári Kendergyár kor- negyedik negyedévét 100-nak vesz- szerűsítése egyben kísérlet is. Ki- szűk, akkor 1957. hasonló időszaká- sérlet üzemi méretekben, melynek ban

célja, választ adni arra, milyen gaz- termelt rost mennyisége 129,3%

dasági eredménnyel jár a legmoder- munkáslétszám 73,8%

nebb téchnika alkalmazása a rost- A kenderkikészítésnél foglalkoztaiparban, mennyi idő alatt térülnek tott munkások száma tehát több, meg a nagy összeget igénylő beru- mint egynegyedével csökkent, a ter- házások. Kísérlet az új gépek meg- melés mennyisége viszont közel követelte új technológia kialakítású- egyharmaddal növekedett. Azonban, ra. A dunaföldvári tapasztalatok ha a rosthozamot — ami ebben az alapján kerül majd sor a többi ha- iparágban igen fontos mutató, ar- sonló üzemek modernizálására is. ról árulkodik, hogy a feldolgozott

Két gépsort szereltek fel és he- kenderkóró hány százalék rostot lyeztek üzembe. Az egyik a kender- adott —, valamint a gyártott rost turbina, a hozzákapcsolt törő- minőségi összetételét nézzük, még gépekkel. Itt gyártják a ti- jobb képet kapunk.

y egy ké- adatok alap

munkaszervezést. Hogy ilv szónok az eredmények és hogy felülmúlják, nemcsak a régebbinél sokkal nagyobb követelményeket támasztó tér veket, de még a legmerészebb elaz üzem kollektívájának érdeme.

J. J.

Rosthozam Szálhozam Kóchozam

1955. IV. negyed

18,5

4,

14,5

Terv 1957. VII-XII.

18,1

5,2

12,8

Tényleges eredmény VII—XII.

19,1

6,25

12,85

1957. második félévében tehát min den mázsa kenderkóróból 19,1 kilogramm rostot tudtak „kihozni”, 0,6 kilóval többet, mint 1955-ben. Itt egyébként hónapról-hónapra jobb az eredmény, ami mutatja, hogyan sa- vara játították egyre jobban el a dolgozók a gépek kezelését. Júliusban 18,6, decemberben 19,7 a rosthozam mutatószáma. A géppel való tilo- lásnál tehát sokkal kevesebb rostanyag megy veszendőbe, mint a kézi tílolásnál, a rendelkezésre álló kenderből több rostot lehet készíteni. Ha a rosthozam az egész iparban így növekedne, jelentős importot lehetne megtakarítani.

Tanulságos képet mutat a késztermékek minőségi megoszlása, különösen a kócnál, ahol az arány eltolódott a legértékesebb tépéskóc ja1955.

1957.

negyedik negyedév

tépéskóc %

5,5

43,7

ázott tilolt kóc

53,9

27,5

rázott kóc

37,7

27,3

hulladék

2,9

1,5

Ha tehát a megtermelt készárú ér

Gazdag az idei „jégtermés

éi

Ssehszárd anyakönyvi hírei

tékét vesszük figyelembe, nemcsak a mennyiséget, a termelékenység ala kulása még kedvezőbb. A szálarány

. ,, , ... növekedése a minőség javulása nöA rosthozamon belül a szalarany „ „ . ... ,

_t__4__ ,,____..______, _ ,___ velte az egy mazsa készárura eső

i

s igen fontos tényezője a gazdaságos termelésnek, hiszen a tilolt szálkender értéke mázsánként mintegy 400 forinttal drágább a kócénál.

Korábban, a gépek üzembehelyezése előtt a feldolgozásra kerülő kenderkórónak csak egy részéből készítettek tilolt szálkendert. A „szálnyerésre nem alkalmas”, rövid kenderből és a kaparékból kócot tilolátlagárat. Míg 1955. negyedik negyedében 7456 forint volt az egy főre eső termelés értéke, ez két évvel később ennek több, mint kétszerese, 15 412 forint. Az önköltség viszont — elsősorban a termelékenység növekedése következtében — jóval az 1955—1956-os alá csökkent. Alacsonyabb lett, annak ellenére, hogy a múlt esztendőben

tak, illetve állították elő a razoge- , . ,, , .. ., ,

.. , , ,, , , beremelest hajtottak vegre.

pen. Ma mar a kaparekon kívül az

A szekszárdi anyakönyvi hivatal Á nna Mária (Gerjen), Szilágyi Kata- A hideg idő beköszöntővel befagy- házassági anyakönyvébe január 1-től lin (Kajdacs), Ganczer Judit (Tolna), tak a tavak és vastag jégréteg ke- 3i-ig bejegyzett házasságkötések: Antus László András (Tolna). Falusi letkezett. Most a legmegfelelőbb az czank István—Steiner Anna, Csákó- Imre, Soós Balázs, Gyurkovics Éva időjárás a jégvágáshoz és hordás- v,cs Ferenc—Rummel Zsuzsanna, (Fácánkert), Vass Zoltán (Bogyiszló), hoz, a jégvermek megtöltéséhez. j Harnos Gyula—Hermann Ferencné Gérzi Sándor (Bagamér), Geösel Er- Gyönkön például a tél folyamán Gserna Klára, Doszkocs János— zsébet (Varsád) Füller Márton (Zá- hat jégvermet fognak megtöltenii,.ottófi Emilia Kaszler Ferenc—Paddi vöd), Széles Zoltán, Tarr István amelyekben mintegy 500 íöcsi jege Anna zsuzsannaj Horváth Ferenc— (Szedres). Juhász Anna, Nagy László tartalékolnak a nyárrá Az elmúlt ^ ^ Ferenc_Vas_ (gárszentlőrincj, Lacz Magdolna, Frei

nekCa munkának az'elvégzése amely vári Jen5né Kiss vioIa- Nagybíró Borbála Gabriella, Borsos Erzsébet, az idén 10—12 000 forintra csökken László-Pesti Etel, Horváth János- Fehér János (Tolna), Halmos Agnes a7prf mert a iée szállítását tár- Mészáros Julianna, Bodri István— Magdolna, Sipter Olga, Herceg Vik- ,“dáLi munMval SK. Na- K.ía.in, Kovács ZoHán-Km, ■ r Domb,! László

ponta 10-15 fogat hordja állandóan Rozália, Farkas János—Toth Erase- Toth Jolán (Fadd), Borba th Mária a jeget és nemcsak a két termelőszö- b"b Horváth Ferenc—Horváth-Szabó és Erzsébet (Duzs). Szabién Ferenc, vetkezet tagjai veszik ki e munká- Mária. Bartók Julianna, Csizmadia Alajos

ból a részüket hanem a község egyé Születések: (Itt szerepelnek a kór- fFelsőnána). Reitzi István (Zomba), ni gazdái is. ! házban született vidékiek is.) Hérics Kovács István (Decs), Szombat Já________________________nos (Kaidacs), Bpncze István. Dombi

Antal, Simon Mária, Tóth Sándor, Janies Julianna (Decs), Gera Sándor (Mórágy), Deák Ernő (Bonyhád), éndrá.s Sándor (Kisdorog), Muck Katalin Ilona (Györköny). Mihálo- vics József (Gerjen), Szűcs Tmre (Gerjen), Orsós Éva (Bogyiszló), Karsn Éva (Várai ia), Csabók János jelentősebb kárt, ahol sekélyebben (A'sónána), Szabó Ferenc (Duna- vetettek. Ilyen esetben a kár csak szentgyöroy). Csongrádi z~n.-,n Tartsunk mindenben legnagyobb dgy csökkenthető, ha sima hengerek- (Mözs), Gáspár Tamás, Wéber Éva tisztaságot. Használat előtt és után kej a felfagyott és gyökereikkel a (Nagymánvok), Ágoston Rózsa íT>n. minden edényt és eszközt mossunk t£daj felszínére emelkedett növénye- gelic), Radványi- József (Györköny), jelentős me"- A Pince és annak levegője min- ket visszanyomjuk a talajba és újból Fekete Károly (Zomba), Dávid Jódig tiszta legyen. Boros pincében megteremtjük a kapcsolatot a gyö- zs°f Zoltán (Vára'ia). Fáth János

one

Hogyan kezeljük a borokat?

összes kenderkóró előbb a kendertur binán megy keresztül és az ott lecsak bort vagy a kezeléséhez szükséges eszközöket tartsunk. Arra nagyon ügyeljünk, hogy borunk tökéletesen kierjedjen. A bor akkor mond

A kenderkikészítő iparban jelenleg legtöbb üzem drágábban állítja eső hulladék kerül a kócagregátra. elő a rostot, mint amennyit kap érSzálat kapnak az üzemben tehát ab- te, tehát állami ártámogatásra szó- írpnn„k b, okc7prf, kezelésből a kenderből is, amit kézi tilolás- rul. így volt ez a Dunaföldvári, Ken- ...

nál nem volt érdemes szálnak fel- dergyárban is még egy évvel ez- dolgozni. Mint fenti táblázat ada- előtt. Ma azonban már nincs szük- tai mutatják, a szálarány több, mint ség a gyárban ártámogatásra. A gyár másfélszerese a két évvel ezelőtti- jelentős nyereséggel termel. íme, nek. néhány adat erről:

1955. IV. negyedév

1957. II. negyedév 1957. III. negyedév 1957. IV. negyedév

112,20 Ft ráfizetés mázsánként

11,98 Ft nyereség mázsánként 20,13 Ft nyereség mázsánként 110,16 Ft nyereség mázsánként

sei íze, zaroata, jellege teljesen és hibátlanul kifejlődik, megtisztul nem zavarodik, újból nem indul erjedésnek. A seprőről való lefejtést idejében végezzük. A töltögetést ne mulasszuk el. A pince se túl hideg, de túlcn-túl meleg se legyen. Meleg pincében hamar vénül és könnyen meg- j romlik a bor. Ezért a pincét szellőztessük, de télen a fagyot ne engedi jük b°. Fa a bornak gyanús ízét sza- A különbség tehát a múlt év utol- egy 13 forinttal növelték a mázsán- gát érezzük, fejtsük át azonnal erősen só negyedének és a két évvel előbbi kénti termelési költséget, több, mint kénezett hordóba. Az idejére meg nem hasonló időszaknak eredménye kö- 235 forint a különbség. Ma tehát tisztuló borokat állandóan figyeljük.

kerek és a talajmorzsák között. (Mözs), Gyurcsák Gabriella, Verhás

I József (Fácánkert). Mucska Imre Amit az anyajuhok vemhessé- (Mórágy). Visnvei Mihály (öcsény), géról és elletéséről tudni kell! Schumacher Gábor (Kisdorog! PaDp Elletni lehet télen, tavasszal, nyá- Klára- Horváth Kálmán

ron. Legjobb a téli elletés, mert úgy ° bortavasszal a fiatal bárányok anyjukkal! F áltál ozás i (Nvéki Ferencné. Sze- együtt kerülhetnek ki a legelőre. A rernipi-Szabó 7suzsanna, Sebestyén kosokat azért augusztusban verjük Fábián (Aparhant), Kvanduk Ferenc az anyák közé. Vemhesség alatt az (Bonyhád). özv. Bereczki Ferencné. -nvékpak is adjunk jobb, táplálóbb Lacza Rozália (Paks), Havasi Má- és nem nagy térfogatú takarmányt. H ás (Budapest). Kovács Lajos (Pálfa) Fagyott répa és burgonya, hideg SánHorné íBátaszék), dr.

ivóvíz, romlott széna elvetélést idézhet Bndó T.eins (Mohács). Kovács Miklós

(Dunaföldvári, Polecsák Zoltán (TTrvr-r'/rersy-p+óy Tóth Fék PítZ Menyhért (Váralja), Grősz János, kijavít- Baráth Ignácné (Váralja), Sörfőző

elő.

A méhek telelése

Télre a hibás kaptárakat

zött 222,36 forint. Ha ehhez hozzá- ennyivel, közel 30 százalékkal ol- yra szükséges úiból lefejtjük esetleg íuk- A röpnyílásra fogas szűkítőt te- Mihály (Decs), Keller Mihályné,

Lefler Pálné, Nagy Lajos, Haaz Károly (Paks), Tóth Julianna

vesszük, hogy a tavaly foganatosított bérpolitikai intézkedések mintszünk a kártevők (egér, cickány) ellen. A fészket szalmapárnával vagy

Autógumi futózást és javítást

(Zetor kivételével) minden méretre sürgősen is elkészíti a Dunaföldvári Cipész KTSZ

Dunaföldvár Telefon : £9

csobban állítanak elő a gyárban egy dcrítjük. mert csak a tiszta bor kifcZ'Klíenderr°St0t’ mmt a gépesl‘ fogástalan. A gondos pincegazda pe- . , , k - roly (Paks), Tóth Julianna (Decs),

n ' . . . . .. . dig lírával büszkélkedik s mindig ^ méhccsalád csomóba húzód. Nagy Anna (Budapest), Balogh ZolDe nem szsbed megfeledkezni sr- cssk tiszts bort ont 3 pohsrbs! ,, . , .,,T

_j.* ,

r

ól sem, amit így számokban nem le-, Vp .í. T“ , 2 lí ’ (ClkÓ)’ András

hét kifejezni. Mennyivel vált köny-í Hogyan védekezzünk a fel- a csaladok nyugalmat minden Sándor (Kisdorog), Scholl Jánosné

nyebbé a dolgozók munkája, akik1 fagyás ellen? gátastól. A nyugodtan telelő család (váralja), Nagy Jánosné, Guld Jómost sokkal egészségesebb körűimé-! ... .. . . , . ., kp1 ran' 'l,n zu§- zsefné (Tolna) Bormyai Ferencné,

Ellenőrizni, figyelni kell a vetese- inuló erős zugás, valami rendellenes- ’ ’

végezhetik munkájukat, ami tulaj- krt a frlfa?yás kártételének megaka- ség (anyátlanság, élelemhiány, hábor Tllés Istvánná (Mözs), Bock Erzsédonképpen csak a gépek kezelésé- dályozása végett. Amint a talajra rá gatás) jele. Igyekezzünk a baj okát bet (Várdomb), Szabó Ferenc (Dunából áll. Keresetük emelkedett. Míg lebet menni, a felfagyott őszi vetések mielőbb megszüntetni. szentgyörgy), Búzás Ferencné,

azelőtt 800 forint körül mozgott az hengerezését azonnal el kell végezni. K))1 jesz v^sár? Vincze Lajosné (Báta), Szigetvári

üzemi átlagbér, most ez 950—1000 fo- jra azonban a talaj még ragad, vár- , , , Antal, Gutái Józsefné (Bölcske),

rint. Igaz, hogy egyes kategóriák- Országos allat- es kirakodovasar „ , , _

nál csökkent a munkabér. A tilósok nunk ^e11 a hengerezessel. Tapaszta- fpbruár 3.án hétf6n; Paks. Kebruár SztanC^vics Sandorne, Rompos Johavi keresete azelőtt 1200-1300 fo- latok szerint a télvégi felfagyás külö. 4 én, kedden: Iregszemcse. Február 7-sef (Paks), Gereny József (Simonrint volt, de a törő- és rázógép ke-1 nősen az olyan őszi vetésekre okoz 6-án, csütörtökön: Gyönk, Sásd. | tornya), Kántor István (Tamási).