Tolna Megyei Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-23 / 46. szám

t TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1938. februái 'M. RÉGI HUMOR A Kapos völgyében Tolna megyét csaknem teljes egé­szében átszeli a Kapos. Dombóvár­nál lép a megye területére és Simon- tornya alatt folyik bele a Sióba. Tu­catnál több község határát érinti, illetve e községek területének kisebb nagyobb része fekszik a Kapos völ­gyében. Jóltermő föld ez, amelyen évtizedek óta kialakult egy sajátos növénykultúra, a Kapos völgye me­gyénkben a cukorrépa és főleg a kendertermelés hazája. A tizenkét községből hármat ragadunk ki, há­rom példát, mit nyújt a Kapós völ­gye e községek lakosságának. A három község Duzs, Csibrák és Kurd. Szomszédosak és mégis mind­egyiknél más és más helyzet adódik. DUZS községben nézzük meg először, mi­lyen lehetőséget ad az itteni lakos­ságnak a Kapos völgye. A község földterületéből 130 hold, részben rét, legelő és nagyobb mennyiségben szántóföld van a Kapos mentén. A cukorrépa átlagosan megadja a 200 mázsát, de nemritka az ennél na­gyobb termés sem. Illés Andrásnak 400 ölön 70 mázsa cukorrépája ter­mett, Máthé Pálnak is átlagosan 260 mázsás cukorrépatermést adott a föld. Jó termést ad minden évben a kender is. Császár Gyulának és Paál Gergelynek a kender 50 mázsán fe­lüli terméssel fizetett. Ha például megnézzük, öszesen mennyi cukorrépát és kendert ter­melnek, meglepő eredményre ju­tunk. Tavaly 20 holdon kendert, 11 holdon cukorrépát termeltek a duzsi gazdák, s ez alig egynegyede a Kapos menti földterületnek. A cukorrépa­termelés például jelentős mértékben megnövekedne, ha a kaposvári cu­korgyár jobban figyelembe venné a termelők érdekeit. Itt, Duzson ugyanis nincs átvevőhely, illetve hídmérleg és a gazdáknak Kurdra kell beszállítani a termést és ez na­gyon sok időt vesz igénybe. alkalmatlanná váltak. A Vízügyi Igazgatóság az elmúlt évben nagyobb mértékben végzett ároktisztítást, hogy megakadályozzák a további el- vizesedést. Az ároktisztítást egész télen keresztül is végezték, így be­fejezés előtt áll 1050 méter hosszú­ságú ároktisztítás, de még vissza van további 2000 méter. A víztelenítési munkák eredményeként már fel is törték a rétek egy részét, hogy újból szántóföldi művelésbe foghassák. A szomszéd községben, CSIBRÄKON 200 holdra tehető a kaposmenti föld­terület. Ez megoszlik az erdőgazda­ság, a termelőszövetkezet és az egyé­ni gazdák között. Az egyéni gazdák itt csupán három hold cukorrépát és két hold kendert termeltek a múlt évben, a termelőszövetkezet viszont 6 hold cukorréppát és 30 hold kendert. A tsz és az egyéniek ver­senyben vannak, melyikük ér el na­gyobb termést. A döntés egyelőre nehéz, mert mindegyik megközelíti a 300 mázsás cukorrépa, illetve az 50—60 mázsás kendertermést, vi­szont az a tsz javára billenti a mér­leget, hogy nagyobb területen érik el azt, amit az egyéniek kicsiben. Az erdőgazdaság főleg takarmányt ter­mel saját felhasználásra, azonfelül illetményföldnek használják fel a Kapcs-mentén lévő földjeiket, s így nem lehet számottevő termelésről beszélni az itteni vidék két fontos ipari növénye tekintetében. KURD a legszámottevőbb a három község közül, földterületének mintegy har­madrésze van a Kapos mentén. Itt hosszú évek óta úgy alakultak ki a talajviszonyok, hogy a gazdák 80 százalékának van kisebb-nagyobb földje itt, — ahogyan ők mondják — a berekben. Akinek van mondjuk nyolc hold földje, abból két hold a berek, ahol kendert, cukor- és ta­karmányrépát termel. Az elmúlt év ben sok gazda kapta vissza a föld­jét, amelyről a korábbi években le­mondott, s ennek megfelelően ko­moly fellendülés van a berekfölde­ken folytatott termelésben. Míg ta­valy 46 holdon termeltek cukorrépát a községben, addig az idén 52 holdra szerződtek, a tavalyi 86 hold helyett, az idén mintegy 100 holdon termel­nek kendert. A földek visszajuttatásával egy­idejűleg jelentkezett egy komoly ‘kérdés — a talajerő megjavításai Volt ugyanis olyan tábla, amelyik­ben 10 éven keresztül állandóan ken­der termett és alaposan kizsarolta a talajt. Az ősszel például nagy mé­retekben indult meg a berekföldek trágyázása. Váradi Károly, Gyar­mati Péter, Miklai Gyula, Máthé Já­nos, Gubinszki István, Takács Mi­hály és még nagyon sok dolgozó pa­raszt trágyázta meg a földjét, többen közülük összefogva egymással. A három község közül Kurd az, ahol kertészkedés is folyik, a Kapos által adott öntözési lehetőségek fel- használásával. Az akkori Dózsa Ter­melőszövetkezet húszholdas terüle­ten végzett csatornázást 1954-ben és 15 hold területen kertészkedett. Ezt a területet megtartotta az ellenfor­radalom után a Dózsa Tsz-ből újjá­alakult Uj Élet Tsz, és jelenleg há­rom holdon kertészkedik. A Kapos völgyének egyik sajátossága a jó termőképesség mellett az, hogy gyorsan gyomosodik, részben ez a magyarázat arra, hogy kertészkedést nemigen folytatnak. * íme, három község kiragadott pél­dája, milyen lehetőségeket ad a Ka­pos völgyében folyó belterjes gaz­dálkodás. A két főtermény: a cukor­répa és a kender, komoly jövedelmet nyújt, és az itteniek ki is használ­ják ezt a lehetőséget. Bognár István AZ ŐSZINTE PINCÉR Vendég: Mi van ma ebédre? Pincér (akinek éppen felmondtak): Hideg leves, kemény, sületlen tészta és állott sör. Ugyanazok, ami ren­desen. SOVÁNY ebéd I. suszterinas: No Miska, volt-c jó ebéd? II. suszterinas: Megjárta, a maj- szteruram barackot adott, majszterné asszonyom néhány nyaklevest, a kuntsaft pedig, ahová a cipőt vittem, fügét mutatott. BAKAFURFANG Káplár (egy közemberhez): Azt a kolbászt amit hazulról küldtek ne­ked. majd én eszem meg, hogy ne kapjál honvá^at tőle. FALUN Pali bá: Tudja kee. hogy Kovács szomszéd miből építette a házát? Mihály bá; Miből? Hát fából! Beethoven tudvalevőleg nehézhal­ló volt. Amikor Rossini Bécsbe uta­zott, ahol meglátogatta Beethovent, a lakásán ott találta Beethoven számos ismerősét, akiknek panasz­kodott, hogy a’igha fogják egymást megérteni. — Sohase aggódjék — szólt az egyik — tegyen úgy mint a diploma­ták: cseréljenek jegyzéket. * Mikor II. András király keresztes hadat vezetett a szent földre, a se­reg megpihent Spalató dalmáciai vá­rosban. A magyarok, úgy látszik ájtatos útjukban sem felejtkeztek meg a boros kancsórói, mert egy Makó ne­vű vitéz úgy megittasodott, hogy Spalato városában azt hitte, hogy Jeruzsálemben van. Innen ered az a szólás, hogy mész sze van tőle, mint Makó Jeruzsá­lemtől. Pali bá: Keveset tud kee. JSoai látja, hogy a kapufélfán az vagya« írva Isten segedelméből! MIRŐL BESZÉLGETNEK A KUTYÁK? Vizsla: A te gazdád is oly «mra- kozott? Komondor: Meghiszem azt. Sokszor az én részemet is ő eszi meg a m- déglőben. Vizsla: Legalább volna aztáa be­látása, s helyetted ugatna is. A VENDÉGLŐBEN Vendég (olvasgatva a francia «sa­vakban bővelkedő étlapot): — Pia­cér! Pincér: Tetszik parancsolni? Vendég: Hozzon nekem kérem, egy — francia szótárt. HAT AZ IGAZ! Nevelőnő: Ugyan hát hányseot mondtam már. hogy a francia acm ismeri a „j” hangot! Erzsiké: Igen. de hát akkor bsgyaa jajgatnak a franciák? Dukan angol tengernagy, mielőtt» de Ruyter parancsnoksága alatt álló hollandiai flottával harcba bocsát­kozott volna, a következő beszédet intézte a tisztekhez: — Uraim, amint láthatják, nagyon szigorú, hideg időnk van: én tehál csak azt ajánlom önöknek, hogy a saját egészségük érdekében jó eső­sen tüzeljenek. * Széchenyinél ebéd volt. Ott vol­tak Deák Ferenc, Pulszky s még többen. Döbrentey Gábor egy könyv­vel a hóna alatt jelent meg s azt át­nyújtotta Széchenyinek. — Az első magyar könyv, amely­ben nincs sajtóhiba. Nagy csodálkozás. Deák Ferenc azonban kezébe veszi a könyvet és felolvassa a címlapot: — Sakespeáre Remekei. Döbra» - tey Gábor ordítása szerint! (Az f be­tű kifelejtődött.) Anekdoták kires emberekről Naponta csak egyszer lehet for­dulni, és annak a gazdának, akinek 100 mázsánál több répa termett, majd két hét is beletelik, amíg le­szállítja. Ehhez jön még az, hogy ez az idő éppen egybeesik az őszi ve­tési és betakarítási munkákkal és emiatt nem egy gazda kétszer is meggondolja, termeljen-e cukorré­pát, vagy sem. Több ízben kérték már a cukorgyárat, hogy legalább az átvétel idejére állítson fel mozgó híd­mérleget, de erre a gyár csak úgy hajlandó, ha legalább harminc hol­don termelnek cukorrépát. Helyesebb lenne, ha a gyár előbb teljesítené a gazdák kérését, akkor biztosan ro­hamosan megnövekedne a cukorrépa termesztés. A szántóterület mellett 25 hold legelő és 18 hold rét van még a Ka­pós mentén, amely kényszerből lett rét és legelő. A vízlevezető árkok annyira eliszapolódtak, hogy a kör­nyező földek elvizesedtek, művelésre A bátai községi tanácson egy asz- szony panaszkodott a tanácselnöknek, s kérte azt, hogy szakítson időt, menjen ki Furkóra, szolgáltasson igazságot egy ügyben ... Mással vol­tam elfoglalva, s csak félig figyel­tem a beszélgetést, félmondatok ju­tottak el hozzám, de ez is elég volt ahhoz, hogy felkeltse érdeklődésemet, hogy elhatározzam, magam is meg­győződöm, a helyszínen, az esetről. * A széken mellettem idős, magas ember ül. Berger Gotfried; 87 éves, de nem néz ki annyinak, de arcának vonásain látszik, hogy az utóbbi na­pok megviselték. Kint, az ajtó mel­lett, a falhoz támasztva bütykös, kampósbotja várja gazdáját, hogy támaszt adjon neki a lépéseknél... Az ágy meílett van két szék egymás mellett, azon ülünk. A szobában sa- vanykás szag vegyül a frissen mor­zsolt kukorica hűvös illatával. A történet, amiért az idős ember itt van, s amiért én is idejöttem, rö­viden ennyi: Berger Gotfried lányával és vejé- vel él közös háztartásban Furkón. De a lánya és a veje nem tűrik meg maguk mellett. Persze ezt nem kell úgy érteni, hogy nem engedik be a lakásba. Ez eddig még nem történt Nem elég a százalékos túlteljesítés Ebben az évben kilenc gépállomáson végzett minőségi ellenőrzést a Megyei Igazgatóság. Egy-két gépállomáson a javítás minősége két­ségbeejtő. Kirívó példa a tamási gépállomás; traktoroknál például szám­szerű lemaradás nincs a javítás terén, csak például a 24.491 számú G. 35-ös traktornál javítás után törött volt a dinamó ékszíjtárcsa. A másik­nál a kormányszerkezet nem kielégítő, rosszak a hűtősapka menetek. Rossz a sebességváltó illesztése. A másik traktornál a nyomóhoroglyuk kopott ki. Az ekéknél kopottak a csúszótalpak, mozognak a kormány- lemezmerevítő csavarok. Nem megfelelő a barázdás kerék perselyezése. A tárcsáknál a kapaszkodók helytelenül vannak beállítva. Lehetne tovább sorolni azokat a hibákat, amelyeknek javítás után nem szabad előfor­dulni. Található még egy érdekesség ezen a gépállomáson. A múlt év utolsó négy hónapjában összesen 5000 munkaórával nem tudnak elszá­molni. Tudják, hogy a gépjavításra használták fel, de hogy milyen gé­peken történt ez a javítás, azt már nem tudják. Ügy néz ki a helyzet, hogy ledolgozták az 5000 órát, és a munkát átvették, pedig kifogásol­ható volt a minőség. Az igazgatóságnak az a véleménye, hogy a többi gépállomáson is tapasztalt látszólagos kis hibákat sem szabad elnézni, nem lehet azzal el­intézni, hogy „majd kijavítják”, mert példa van arra, hogy különös elő­szeretettel feledkeznek meg ezekről a gépállomásokon, s később követi majd több is. meg, de ami megtörtént, az talán még ennél is rosszabb. Tíz év óta nem ülhet már az asztalhoz evésnél, csak a sarokból nézheti a többiek étkezé­sét... Az idén két disznót vágott a család, de vele még nem kóstgltatták meg a hús, vagy a töltelék ízét, pedig sokszor megetette a disznókat. Ágyát az utóbbi időben kitették éjjelre a hi­degbe, hogy ott aludjon ... Igen, ez így olvasva is megbotránkoztató, de összeszorult a torkom, amikor az idős ember, mélyen maga elé nézve, könnytől fátyolos szemmel azt sut­togta: — Talán fáj, hogy ilyen sokáig élek... — És amikor azt kérdeztem tőle, hogy mire gondol így maga elé nézve, azt mondta: — Arra az időre, amikor még kislány volt a lányom, odaült a térdemre, meghúzta a haja­mat ... — még mondott valamit, de azt már masában suttogta, mintha senki nem lett volna közelében, csak az emlékek, amelyek mindig szépek, mert az idő megszépíti őket. azokat is, amik kicsit kellemetlenek voltak valamikor... Orvosok és betegek ... Berger Gotfried bácsi idegenek­nél tölti idejének nagyrészét, mert a családja — lánya és veje — nem látja szívesen. Reggel felballag Tinkó Jó- zsefékhez, s ottvan naphosszat. Itt szívesen látják, s ha enni kér, adnak neki, pedig csak ismerős. Nem magatehetetlen ember. A nyá­ron még kapált a mezőn — gondozta a szőlőt, de a levét nem kóstolhatta meg... És ha tehetetlen lenne?! Gyermekének akkor is kötelessége lenne gondoskodni róla, hátralévő évei alatt. A pusztán azt mondják, hogy a tavasszal majd ismét maguk­hoz vennék Schneiderék (így hív­ják a vejét), mert lehetne dolgoz­tatni a ház körül, s még talán a me­zőn is ... ... A címben vádat írtam, amit a későbbiekben felsoroltam, az valóban vád. melyet egy apa olvas gyermeke fejére, az az apa, aki egy életen át gyermekéért dolgozott. S lám, ez a hála — hálátlanság. Berger Gotfrid lányának és vejé- nek is vannak gyermekei. Gondol- tak-e már arra. hogy ők is járhatnak így, ahogy apjuk járt, mert ha a gyer­mek ezt látja, tanulja a szülőktől, ta­lán okkal cselekszi maga is ugyan­ezt ... Buni Antonio de Martino professzor, a nagytekintélyű orvos, aki a múlt században a nápolyi klinikát ve­zette, hallgatóit egy eszméletlenül fekvő súlyos beteg ágya köré gyűjtötte össze. Miközben a tudós hosszú előadást tartott a betegség ismérveiről, lefolyásáról, a paciens hirtelen felnyitotta szemét, cso­dálkozva meredt az őt körülvevő fehérköpenyes férfiakra és meg­kérdezte: „Kik ezek az idióták?” „Mily szerencsés fordulat” — kiáltott fel de Martino. „A beteg állapotában határozott javulás ál­lott be! Má.r megismeri környeze­tét!” * III. Musztafa kalifa udvarába egyszer híres perzsa orvos érke­zett, hogy felajánlja szolgálatait az uralkodónak. De mielőtt alkal­ma nyílt volna a bemutatkozásra, érdeklődött az egyik udvari em­bernél, milyen ott az élet. „Nagyon egyszerű” — szólt a magyarázat. „Valamennyien, a ka­lifa is és mi, az ő szolgái, csak akkor eszünk, ha éhesek vagyunk és akkor is oly mértékletesen, hogy az étkezés után is marad még étvágyunk.” „Ha ez a helyzet” — felelt a perzsa — „akkor itt nem sok a ke­resni valóm.” És azon nyomban elindult egy másik uralkodó udvarába. * „Hány embert küldött művésze­tével a föld alá?” kérdezte Nagy Frigyes egy alkalommal tréfámmm az egyik híres orvostól. Az_ orvos nem jött zavarba „Pontosan háromszázezer szer ke­vesebbet, mint Felség a mag* mű­vészetével!” — felelte. A király értette a tréfát és jái nevetett a bátor válaszon. Levret szülészorvost Versailles- be hívták, hogy segítséget nyújt­son a trónörökösnének a szülés­nél. Amikor a trónörökösnek be­mutatták, az leereszkedően igy szólt: „ön bizonyára nagyon boldog. Levret úr, hogy a trónörökösné- nak segítségére lehetett? Ez «agy hírnevet szerez önnek!” „Ha már most nem volna nagy hírnevem — felelte a szülész, — akkor ma nem volnék itt!” * Tristan Bemard egyszer meglá­togatta egy sebész barátját, aki ép­pen egy véres műtétet fejezett be. miközben a sebész szerszámait tisztogatta, a látogatójához for­dult: „Ön bizonyára mészárosnak tart engem...” „Semmiesetre sem” — felelte Tristan Bemard, „Sőt, ellenkező­leg, én alapvető különbséget látok a mészáros és a sebész között?’ „Még pedig?” „A mészáros előbb megöli ál­dozatát és csak aztán darabolja fel!” A hiú vőlegény Általában a nőkről szokták mon­dani, hogy szívesen eltikolják koru­kat. Most azonban kiderült, hogy néha még a férfiak sem vetik meg ezt a ravaszkodást. Amszterdamban bíróság elé állítottak egy 65 éves fér­fit, mert 1953-ban meghamisította keresztlevelét. Az 1892-ben született vőlegény-jelölt születési évét 1912-re hamisította és úgy mutatkozott be nála 30 évvel fiatalabb menyasszo­nyának, hogy mindössze 41 éves. Az okirathamisítás csak véletlen folytán derült ki, s a hatóságok emiatt bíró­ság elé állították. Fiatal felesége azonban annyira megszerette, hogy még ennek ellenére sem hajlandó tőle elválni. Ügy látszik, hogy a férj fiatalságát nem csak keresztlevéllel próbálta igazolni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom