Tolna Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-26 / 22. szám
1953 január 26. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG WÍ'í!íwiiiiiiibin!iiiiiiii i M i i i i n r Hogyan ellenőrizhetjük az őszi vetések fejlődését? Fontos feladat, hogy figyelemmel kísérjük az őszi vetések fejlődését. A vizsgálatot a következő módszerrel végezhetjük el: A vizsgálandó területen legalább négy átlagos helyen 50x50 centiméteres léckeret segítségével, 0.25 négyzetméter területen kell megszámolni a kikelt élő növényeket, a csírában lévő magvakat és a még ki nem kelt, nem csírázott magvakat. A négy mérés eredményét összesítve, százalékosan kell kifejezni. Ha a vetést hótakaró borítja, a vizsgálat helyéről a havat óvatosan el kell távolítani. A talaj felületéről a havat cirokseprővel kell elsöpörni. A ki nem kelt magvakat, amelyek még csírázásnak sem indultak, mesterségesen kell csíráztatni a csírázóképességük megállapítása végett. Mit kell tudni a faj, fajta. tájfajta fogalmáról? A ló, a szarvasmarha, a sertés, a juh, a kutya, a lúd, stb. egy-egy fajt alkot. Az egyes állatfajok egyedei hasonló külső és belső testberendezéssel bírnak, egymás között párosodva tulajdonságaikat nemzőképes utódaikra átörökíteni képesek. Az állatfajok öszekeveredését a természet nem engedi mez. Különböző fajú állatok eredményesen nem párosulhatnak. Kivétel a ló és a szamár, amely párosodásábó! származik az öszvér. Az egyes állatfajok fajtákra oszlanak. Lófajták: az arab, az angol telivér, a belga, stb. Szarvasmarhafajták: a magyar, a szimmentáli, a borzderes, stb. Sertésfajták: a mangalica, a (yorkshirei) yorksiri, a (fcerksbirei), a berksiri. Juhfajták: a racka, a merinó, a cigálya. Kutyafajták: a komondor, a puli, a vizsla, a tacskó. Az állatfajták tehát a faj keretén belülálló, a talaj, éghajlat vagy tartási viszonyok és az ember tenyésztő befolyása alatt létrejött olyan állatcsoportok, amelyeknek egyedei jellemző testalakulásaikat HÍREK — Orvosi ügyeletes: dr. Hidasi István, Rákóczi u. 46. Telefon: 46—94.! — A magyarkeszi tanács a községfejlesztési alapból az idén már 2000 forintot adott a helyi könyvtár fejlesztésére és még 1000 forintot fog adni az év folyamán. A községben igen nagy az érdeklődés a könyvek iránt és ezért segíti ilyen jelentős összeggel a községi tanács a könyvtárfejlesztést. — Nagy érdeklődéssel várja a megye közönsége a Fekete szem éjszakája című francia—magyar kopro- dukciós film bemutatását. Értesüléseink szerint a film rövidesen bemutatásra kerül a filmszínházakban Jelenleg a francia szereplők hangjának magyarra szinkronizálása folyik. — A Bonyhádi Járási Kultúrotthon Vörösmarty színjátszó csoportja február elsején Zomba községben mu-1 tatja be az Egerek és emberek című színművet. Az előadást nagy érdeklődéssel várja a falu közönsége. — Tegnap este a Szekszárdi Városi Művelődési Ház Központi Művészeti Együttese a BM-klubban Bor, dal, szerelem címmel műsort adott. A műsornak igen nagy sikere volt, utána pedig táncmulatságot rendeztek. — A TTIT Fö’drajz-geolégiai szakosztálya az elmúlt év utolsó negyedében 15 előadást tartott a megyében. A 15 előadásnak 541 hallgatója volt. Az előadások közérdekű földrajzi, geológiai problémákról tájékoztatták a lakosságot. — Az elmúlt három év alatt több új létesítménnyel gyarapodott Bikács község: kultúrház létesült, autóbusz j garázst építettek, az egyik iskolát 40 000 forintos költséggel átalakítót-j ták, a másik iskolát 14 000 forintos költséggel tatarozták, jelenleg pedig a villanyhálózat bővítése folyik' bonyodalmak a körzethatár kijelölése körül és tulajdonságaikat utódaikra hűen átörökíteni képesek. Az egyes fajták között nagyon sok különbség lehet. Az egyik igénytelen, edzett, de kevés hasznot ad, a másik sok hasznot ad, de kényes. Az egyik fajta lassan, a másik gyorsan fejlődik. Mindig olyan fajtát tenyésszünk, amelyik a mi sajátos viszonyaink között a legjobban megfelel. Tájfajtának nevezzük a fajta keretén belül kialakult olyan állatcsoportot, amelynek egyedei egyes vidékek eltérő viszonyai következtében bizoí- nyos különálló tulajdonságokra tettek szert. Ilyen tájfajták hazánkban: a bonyhádi, a Moson megyei szarvas- marha, a mezőhegyesi félvér ló. Hogyan készítsünk keverék (komposzt) trágyát? Bőr, szőr, toll, csontok, udvar, utcai söpredék, árkok tisztítása alkal-j mával kikerült iszapos földből, va-1 kolathulladéktaól, föl nem magzott gyomokból, nem ragályos betegségben elhullott apró állatok hulláiból, konyhai hulladékokból, hamu, mész, igen jó komposzttrágyát készíthetünk. Az udvar egyik félreeső, emel- kedettebb, árnyékos helyén ezeket az anyagokat 20—30 centiméter vastag földréteggel váltakozva, 2—3 méter széles és 1.5—2 méter magas rakásba rakjuk. A rakás tetejét mindig földréteg fedje. A kész rakást az összeérés és keveredés siettetésére 2—3 hónaponkint, vagy szükség sze-j rint, felülről lefelé ásva át lapátol juki és állandóan nyirkosán tartjuk. A keveréktrágya akkor érett, ha egyneműnek, földszínűnek látszik. Az érett keveréktrágyát átrostálva, me- legágyi földnek, fészektrágyának, rétek, legelők felültrágyázására használhatjuk. HOL LESZ VÁSÁR? Országos állat, és kirakodóvásár január 27-én, hétfőn: Dunaszekcső. vezetőképző tanfolyam Indult szer- Január 30-án, csütörtökön: Felső- dán. A tanfolyamnak mintegy 30 hall A megye gépállomásainak kiadták . a megmásíthatatlan utasítást, nugy mettot-meadig menetnek a gé- peKhtel. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a bölcskei gépállomás csak kizárólag a dunaszentgyúrgyi és fad- di hatarmesgyéig mehet. A tamási gépállomás pedig csak az iregszem- csei kanyarig mehet, egy lépést sem tovább. Ezt be kell tartani, mert különben a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium kíméletlen ellenőrei né- hányezer forintra megbüntetik a gépállomást. Ez így önmagában nem is kifogásolható ... Meghozták a rendeletet, tűzön-vizén keresztül harcolnak annak végrehajtásáért, amit bizonyít, hogy a közelmúltban > több gépállomást megbüntettek a körzethatárok átlépéséért. Igen. csak hogy ez a rendelet rossz, megköti a gépállomásokat irányító vezetők kezét és sok esetben oda vezet, hogy a parasztok körében elveszti tekintélyét a névállomás. Ugyanis, ha egy duna- szentgyörnyi paraszt trágyát akar vitetni a bölcskei géváhomással a fáddá határban lévő földiére és a rendeletet tiszteletben akaria tartani. a következőket, kell tennie: Megkéri előbb a böVcT-pí névállomást, hogy vigne el a trágyát a dunaszent- nyörnyi falu végéig és ott rakja le. s mindjárt a szedrest gépállomást is megkéri, hogy Dunaszentgyörgy vé* gén lerakott trágyát szíveskedjek, a rendeltetési helyére, a faddi határban lévő földjére szállítani. Vagy: ha a tamási gépállomás egyik dolgozója Hőgyészről Tamásiba akar költözni és megkapja egy napra a gépállomás tehergépkocsiját, nagy utánjárással szerez egy TEFU menetlevelet és a következőt teszi: Elmegy a varsádi gépállomásra — ami oda 60 kilométerre van — kér egy vontatót, vagy más alkalmas járművet és a hőgyé- szi faluvégig elviteti a holmiját. Ott átrakja a tamási gépállomás jármüvére és így viheti tovább. De minek példá-zgassimk feleslegesen ... Hiszen a két említett esető bői is kitűnik, hogy a körzethatárok kijelölése rossz, ez így nem maradó hat. Az helyes, ha a gépállomásokat arra nevelik, hogy ne „furigázza- nak” szanaszét a megyében. De semmiesetre sem íny ... Szóval azt akarjuk mondani, hogy a menye n°r>állomási vezetőinek jogos az a kérése, hogy vizsgálják felül a körzethatár-' rokkái kapcsolatos KPM rendeletet és találjanak megoldást arra. hogy az említettekhez hasonló eset ne áll■1 jón elő. Egy úi termelőszövetkezet készülő tervéből 27 000 forintos költséggel. Az anyagiakat főként a községfejlesztési alapból biztosították. — Lengyelen termelőszövetkezeti nyék. Megkezdték a tanácsi vállalatok mérlegbeszámolóinak felülvizsgálását A Megyei Tanácshoz — egy-két kivételtől eltekintve — már valarpeny- nyi tanácsi vállalat beküldte az 1957. évi mérlegbeszámolóját. A Megyei Tanács pénzügyi osztályának vállalati csoportja a napokban kezdte meg a mérlegbeszámolók felülvizsgálását. A felülvizsgálással állapítják ugyanis meg, hogy egy-egy vál lalat jogosult-e. és ha igen, mennyi nyereségrészesedés kifizetésére. Nem növelte-e meg nem engedett módon, esetleg hamis jelentésekkel a nyereségrészesedés alapját képező terven felüli nyereséget. A mérlegbeszámolók felülvizsgálás sál körülbelül egy hónapon belül készülnek el, ezután kerül sor a vállalatoknál a nyereségrészesedés kifizetésére. Nyereségrészesedés lesz előreláthatólag a tanácsi vállalatok többségénél. gatőja van és egy tamú. hónapi időtar— A Fácánkerti Növényvédő Állomás szakemberei január 28-án Tolna némedi és Madccsa községekben tar-j tanak előadást a növényvédelem időszerű kérdéseiről. — A megye 12 középisko’áiában az 1957—58-as tanévben összesen 2920 diákot tanít 187 tanár 95 tanteremben. — Talált tárgyak: az idei évben egy darab férfikerékpárt találtak, jogos tulajdonosa a Szekszárdi Város: és Járás; Rendőrkapitányságon átveheti. Január 17-én találtak egy darab szemüveget, amelyet (tulajdonosa szintén átvehet a Szekszárdi Városi és Járási Rendőrkapitányságon. Hárman hajolnak az asztalon kiterített papírok fölé. Gazdag Mihály, a szövetkezet elnöke, Peterdi István községi gazdasági felügyelő és Tábori Imre, a járási mezőgazdasági osztály tsz könyvelője a szövetkezet tervét készíti. Nem kis gond egy ilyen terv elkészítése, mert ez egyúttal útlevél is. Ennek alapján indulnak el a közös gazdálkodás útján egy újonnan alakúit szövetkezet tagjai. Nemrég alakult meg ez a szövetkezet Nagydorogon. A közös vagyon, amivel elindulnak, még nem nagy. Ezzel a tervvel kell megteremteni az alapot és nem csoda, hogy estére kelve a három ember feje az egész napos számolástól olyan, mint a méhkas. Amint a ceruzát leteszik, nyújtóznak egyet és megállapítják: ,.Na. mára elég volt. Holnap pedig megcsináljuk a pénzügyi tervet.” A rovatokba írt számokból pedig kibontakozik a szövetkezet jövőbeni működése. Az állattenyésztésről és a növénytermelésről már képet lehet alkotni. Tíz család 186 hold földön gazdálkodik, A megalakuláskor 34 hold búzavetést vittek be a tagok és mivel ez kevésnek bizonyul, 20 hold tavaszi búzát vet még a szövetkezet. A búzán kívül 27 hold őszi árpavetés van. A tavasz folyamán 2—2 holdon takarmány-, illetve cukorrépát, 10 holdon édescirkot, 25 holdon kukoricát, 5 holdon zabot, két holdon lencsét, 5 holdon burgonyát, öt holdon zabosbükkönvt és 5 holdon lucernát vetnek. Két hold dohány termelésére kötlek szerződést, amellyel a pénzjövedelmet növelik. A közös állatállományra vonatkozóan arról szól a terv, hogy a kezdéshez 10 tehenet, 8 pár lovat és 10 kocasüldőt vásárolnak, azonfelül 10 marhát, amelyet meghizlalnak. Az ál latok részére a takarmányt részben úgy biztosítják, hogy üzembehelyea- nek egy kalapácsos darálót és a kívülállóknak is végeznek darálást. — A pénzügyi tervre holnap kerül sor — állapítják meg. — Ahogyan számolunk, az év végén úgy 16 forint készpénz jut egy munkaegységre. A földeket tavasszal trágyázni kell, ez lesz az első közös munka, amellyel a tagság megkezdi a közös gazdálkodást — mondja Peterdi István községi gazdasági felügyelő. Sikkasztott a szeszfőzd ekezel o Kurdi István gyűl aj; lakos ügyében társadalmi tulajdon sérelmére isméié1 ten e1 követett sikkasztás bűntettében hozott ítéletet a dombóvári já- rásbfrősáe. Kurdi István, a gvulaii szeszfőzde kezelője volt, amelyet az ellenforradalom óta a közséei tanács üzemeltetett. Kurdi nem fizette be teljes egészében a főzés során összeszedett pénzt, hanem elsikkasztotta. A bíróság megállapítása szerint több mint 14 000 forintot sikkasztott el, illetve használt fel jogtalanul saját céljaira. A tárgyalás során többek kö • zött azzal védekezett, hogy elvesztett három befizetési csekket, és azért nem tudja igazolni a befizetést. A bíróság azonban megállapította, hogy alaptalan ez a védekezése és ezért nem is fogadta el. A bíróság egy évi és hat hónapi börtönbüntetésre ítélte Kurdi Istvánt, ezenkívül kötelezte arra, hogy hat hónapon belül térítse meg a községi tanácsnak, mint sértettnek a több mint 14 000 forint elsikkasztott összeget. i Akik a maguk kárán tanulnak (X) Minden közmondásban van valami túlzás, amely a hagyományos népi bölcsességet költőies szuperla- tivuszokban juttatja kifejezésre. így sajnos tudjuk, hogy nem mindenki lel aranyat, aki korán kel, sőt aki korán kel, esetleg egész nap álmos lesz, mégis nem tagadhatjuk, hogy mély igazság van a népi mondásban, hogy aki korán kel, aranyat lel. Vagy nem mindenki esik például abba a verembe, amelyet másnak ás; sőt egye sek esetleg előnyös helyzetbe is kerülhetnek azáltal, hogy másoknak ver met ásnak, viszont mégis igaz, hogy aki másnak vermet ás, maga esik bele. Ugyanígy igaz az is, hogy más kárán tanul az okos, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy aki a maga kárán tanul, az mind ostoba, sőt a legtöbb esetben, aki a maga kárán tanul, az okosabbnak tartja magát mint azok, akik az ő számára összehasonlításra szolgálnak például. Sőt utóbbi közmondás esetében okosságát esetleg tiszteletreméltó érvekkel is alá tudja támasztani, amilyen tiszteletreméltó érv például a takarékosság, akkor, ha történetesen a biztosítási díj megtakarításáról van szó. Az alábbiakban néhány számadattal szolgálunk a Tolna megyei tűzrendészet! és biztosítási kárstatisztikából — a közmondások fenti értelemben vett viszonylagosságának előrebocsátásával és ennek különös időszerűségét az adja meg, hogy 1957. december 31-ével az első éve zárult le (az adórendszerű biztosítás megszűnése után) az új önkéntes biztosítás bevezetésének. A Tolna megyei Tűzrendészeti Ősz tályparancsriokság 1957. évben 160 tűzesetet mutat ki a megye területén 837 720 forint megállapított tűzkárral. Ebben az összegben bennfoslal- tatnak az állami és szocialista szektorokban előfordult tűzkárok is, amelyekkel azonban itt nem kívánunk foglalkozni. Az Állami Biztosító csal/ magánfeleknek 1957. évben 336 esetben fizetett ki tűzkárt 401 470 forint összegben. Ezekben az Állami Biztosító által kifizetett esetekben azonban a viharkárok is benn vannak, amelyekre 1957. óta szintén kiterjed a kárkockázat a tűzbiztosítás keretében. De eltérés van az összegszerűség tekintetében is, mert a tűzrendészet csak az anyagi kárt mutatja ki, amíg az Állami Biztosító a munkadí- jalmt is felértékeli, mert a károk biztosítás útján csak így térülhetnek m°g. Innen adódik például, hogy amfg a tűzrendészet Nagv Gvnla tolnai lakos tűzkára esetében 8720 forint kárt állapított meg. addig az Állami Biztosító 30 190 forint kártérítést fizetett ki. Balassa Ferenc gvu- laji lakos esetében a tűzrendészet 14 000 forintot állapított meg. amíg az Állami Biztosító 19 470 forintot fizetett ki. A szembeszökő esetek azonban azok, amikor a tűzrendészet kimutatja a tűzkárt, az Állami BiztosRó azonban nem becsülheti fel a kárt azért, mert az épület, mezőgazdaság nem volt biztosítva. M. I. szedresi lakosnak 1957. áprilisában pajtája, ólja, fészere, góréia ,terméove égett el, a tűzrendészet a kárt 15 000 forintra becsülte, de a fél a biztosítási díjjal takarékoskodott, nem biztosított és így kártérítés alá nem eshetett. A tűzrendészet által kimutatott 160 esetben körülbelül a fele nem biztosított. A legkirívóbb az ozorai három ház leégése volt (1 chr István, Nagv József, Bartó Józsefi 3 lakóépület, 5 gazdasági épület, szalma, termények égtek el, a tűzrendészet által felbecsülve 61 270 forint kárral. Az Állami Biztosító csak Bartó Józsefet kártalaníthatta, mert hármuk közül csak ő rendelkezel biztosítással. Bevezetőben azt mondottuk, hogy a közmondások viszonylagosak. A kiragadott néhány eset számokkal ezt a viszonylagosságot kívánia meg- dönteni, mert a számok abszolútak. Kétszer kettő csak négy lehet. Ilven viszonylagosság a „más kárán tanul az okos” esetében a takarékosság a biztosítási díjjal, ami egyben ellentmondás is, mert maga a biztosítás is takarékosság. És aki a számokból nem tud tanulni, az (csak két eset lehetséges) vagy még nem volt alkalma megtanulni számolni (hogy ilyenek vannak, az ellen persze megyénk pedagógusai tiltakoznának), a másik eset pedig, hogy az említett közmondás rá nem vonatkozik, mert tényleg nem „okos”.
