Tolna Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-19 / 16. szám
MŰVELŐDÉS Erkölcsi nevelés az iskolában GYENES ISTVÁN: A középiskolai osztályfői változatos programjáról órák meggyőzést itt is kövesse az ellen- már őrzés. Minden nevelő, szülő, sőt min- a múlt vasárnap esett szó. Emeljük den felnőtt összefogására van szük- most ki a sok lehetőség, a sok tenni- ség ahhoz, hogy ezen a téren ered- való közül a legfontosabbat, az er- ményt, sikert érjünk el. kölcsi nevelést. folyton ellenőriztessük tartását. annak meg-;]' A társadalmi tulajdon ellen elkö-v vetett bűntettek nagy száma arre« int, hogy ezen a téren is bajok van-iú a program A ,fegyeln}ezettség kérdése is ha- nak Ezek a bajok a legtöbbször ab-új aioci ir-árw scrd° az előzőkhöz. Ahhoz, hogy a ból származnak, hogy az embereké' gyerek fegyelmezetten tudjon visel- nem tudnak bánni a pénzzel, nem« kedni, megint csak állandó, minden tudják beosztani a maguk kévését, é?$ nevelő tényezőtől származó tudatos ha egyszer hozzányúlnak a sokhoz! ráhatásra van szükség. De azt meg ninCs megállás. — Az iskolának itt» erkölcsi kel! tennie az osztályfőnek, hogy vi- is alapvetően fontos szerepe van.« cL^cu.judzó er- *agltsa me§ az önkéntes, belső meg- Meg kell tanítania a rábízott gyere- m kölcstan megírására. A kommunista győződésbólfakadó fegyelmezettség keket a pénzkezelésre. Beszélje merj erkölcs ismérvei, tartalmi jegyei is- es f kulso dnl1 kozt* különbségét, a szülőkkel, hogy havonként meghal mertek és meghatározottak, de hiány ™utasf°n ra az előző magasabbren- tározott — nem túlságosan nagy -« zik azoknak tételekbe foglalása. Erre hűségére, emberhez méltóbb voltara, zsebpénzt adjanak a tanulóknak, és$ oedig szükség van már taníthatósá- Egyb€? azt, 1S mfg . kel1. azzal a gyerekek gazdálkodjanak! „,lk kedvéért is megint csak gyakorlati es irodalmi Legyenek természetesen a szülők kö-jg Kezdjük talán a legelemibb dolgo- példak aJapÍá?.- milyen terhet jelent vetkezetesek ebben a kérdésben, ál!-« a szukebb közösségnek, de a tarsada- jak meg, hogy ne adjanak se pót- jű lomnak is a fegyelmezetlen ember. lást, se előleget — ebben az esetben'j Fiég sokat olvasunk a munkás- nem érneazegész semmit. Az ősz-4 ^ vándorlásról, kétlaki munká- talyfo pedlg tanácsaival irányítsa az Nem könnyű dolog végrehajtása. A vallás-erkölcsi irány, zattal együtt az erkölcstan is kikerült az iskolából, és még ma sem pótolták azt semmivel. A hiány pedig egyre érezhetőbb, egyre sürgetőbben je lentkezik az igény a mai normák summázását tartalmazó erkon, neveljük tanítványainkat figyelmes, tapintatos, tisztelettudó ifjúvá. Ennek a munkának csak elenyészően csekély része végezhető el osztályfő nöki órán. Ott kell felvilágosítanunk sokról> igazolatlan hiányzásokról, el- összeg felhasznált, számoltassa bfjj)S tanítványainkat, hogyan kell visel- lógott munkanapokról, tervteljesítési ^,^i°nkon^h°^^ kednie osztálytársaival, a másnemű- nehézségekről, a globális teljesítésen ekkel, szüleivel, nevelőivel és általá- belüli lemaradásokról ahhoz, hogy ban az idősebbekkel, a felnőttek- lássuk:, a munkaerkölcs területén is kel szemben. Meg lehet ezt oldani van mjt tennünk. A bajt, mint álta- többféleképpen. Beszélhet maga az [aban minden bajt, gyökerében kell osztályfőnök a kérdésről bár ez a orvosolnunk, az iskolában kell a legkevésbé célravezető. Tarthat az munkát megkezdenünk. Az első itt osztály valamelyik tagja kiselőadást, js a felvilágosítás. Beszéljen az oszamit a többi tanuló megvitat — ez tályfő arról, hogy lehetséges volt-e sik nem felé. Rengeteg problé- ™ar.íobb meg°ldas; olvashat az ősz- valaha a munkafegyelem megsértése. ma adódik ezen a téren, de ezek leg- tályfonok irodalmi szemelvényeket Bizony, azonnal az utcán találta ma- gyakrabban eevéni kérdések Mit te- követendő, vagy elrettentő ^Idak^ gát valaki, ha nem dolgozott teljes gfS^SSSSk pen, ez rendszerint nagy érdeklődést erővel,. Mennyivel inkább kötelező kényes területen? Állítsa a fiúk elé vált ki a tanulókból. De megteheti az a lelkiismeretes munka ma, amikor tiszteletet és sveneédséeet oaran- «ztMyfS-i* a* is, hogy „éhin, a haazon . né„ KözvMve te- SSST. S Sí“AS" igéügyes gyerekkel eljátszatja a proble- tiát a népé, a dolgozóké. Ajánlatos nvesséset mát, kis jelenetben mutatja be a ='--->— —------- —««—* s h ibást is, a helyes magatartást is. — A f rr mm rr rr bűvös gyűrű A bűvös gyűrű éppen összekattant S magányom gyorsan záruló körébe Egy villanásnyi résen át beléptél. Gőgös vagy, zavart. Hallgatva bántó. Nem tudod, hogyan kerültél ide, S már visszamenni is reménytelen. Én várok. Vívd meg néma harcodat, Állj ki mellém, vagy támadj ellenem- — Sorsunk akárhogy a közös magány. Várok, figyellek izzó nyugalommal, Mint azon a baljós nyári estén , » Mikor a bűvös gyűrű összekattant S külön magányom záruló körébe Egy villanásnyi résen át beléptél. vagyonkájukkal. — Az osztálykassza intézménye is jó alkalom arra, hogy néhány tanulót, mint pénztárosokat és ellenőröket a közösség vagyonának kezelésére szoktassuk. Középiskolás diákjaink abban a korban vannak, amikor már nagy érdeklődéssel fordulnak a máSZÍNHÁZI level „A kis rákák^-ról és a Falussín húsról Ennyi történhet az osztályfői órán. De mivel az erkölcsi nevelés akarati tényezőknek a jóra és szépre irányítása állandó szoktatás útján, a munka nagyobbik: és nehezebbik része abban van, hogy a tanult, esetleg látott ismereteket a gyakorlatban végeztessük. Állandó ellenőrzés kell ehhez, mindig a tanulók közt kell lennünk, a hibákat szakadatlanul nyesegetnünk, H ányszor hangzik el nap- x iáinkban is, hogy a mai ifjúság tiszteletlen. Nemcsak él, hanem egyenesen visszaél néhány fiatal a szabadsággal. Túlértékeli saját jótulajdonságait, lebecsüli és lenézi az öregebbeket. A könyvszerű tudást többre tartja az élettapasztalatnál. Sok odáig megy, hogy a vezetést is magának követeli, mint ahogy a delXfem könnyű feladat a Faluszín- ' ház leguto ■ti szekszárdi előadásáról színikiritikát írni, hiszen a néző még napok múltán is az előadás hatása alatt van, s így szá- , , . -------- a lányokban a fiúk maga-1 momra {s hiányzik a szükséges tárilyenkor egy-egy szülőnek, regi tartása iránt; szilárdítsa meg mind- syiiagosság, ne csodálkozzék tehát m unkásnak a megszólaltatasa, aki két nembeli ifjúság erkölcsi ítélőké- senki> ha a dicséretben és a jelzőkmagógia annak idején az ország ve- délel6tti és délutáni elfoglaltságot, zetéset is az ifjúságnak követelte. Függesztessük ki az otthoni „tanuló- Van baj itt is! Hogy segítsünk? sarokban”, és családlátogatásaink al- Mindenek előtt megértetéssel. BeszéL ka]mával ellenőrizzük, a szülőkkel jünk az örök generációs problémáról, amit Ady úgy fejez ki: „Apa," fiú: egy Igen és egy Nem’’, a fiatal daru kudarcba fúló nagyotakarásá- ról. Értessük meg az életbölcsesség nagy jelentőségét, az élettapasztalat fontos, sőt döntő szerepét a helyes vezetésben. Konkrét példákra, irodalmi alakokra hivatkozzunk! És a saját életéből vett példákon érzékel- pességét; küzdjön a helytelen, sőt ben gyakran használom a felsőfokot. tetne a nagy változásokat. A laza erkölcsi szemlélet ellen. Építse Azt hiszern> nem túlzók - termémeggyozes ezen a eren is a szó a ki a jövendő családi élet eszményét, hetesen ez egyéni véleményem, bi- tas kövesse. A rendszeres munkára készítse elő az ifjakat a családfenn- zonyára lesznek, akik nem értenek neveles minden tanórának egyik tartás, a gyermeknevelés szép felada- et velem _ ha azt mondom: a órán ezen túl kell menni egy kicsit. ’ j Ealufnhaz együttese az utóbbi hoTanítsa meg az osztályfőnök a tanú- És az érintetteken kívül mennyi, napok legszebb színészi teljesitme- lókat először is dolgozni. Minden de mennyi kérdés merülhet fel még nyet nyújtotta. S ezt annak ellenere tárgy tanulásának megvan a maga Hiszen még csak említés sem tör- í®tíe> h°9y a dar“b bar niondanivalo- technikája, azt meg kell beszélni. Rá tént az igazmondásról, hazudozásról, íaban kiemelkedő, keresztmetszetet kell mutatnunk — hogy megint a hálátlanságról, a gyengébbeken tudja adni az USA deli államaiban konkrét példát mondjak — tanítvá- való segítésről. Aztán ott a szenve- a kapitalizmus felnövekvő idoszaka- nyainknál arra, matematikából elő- délyek; kártya, ital stb. elleni harc naíc>_ megírásában, szerkezetében már szőr az óra elméleti anyagát vegye problémája. Nem is érintettük az korántsem ilyen egyértelműen jo. át és tanulja meg mindenki, csak az- ország vezetőinek, a zászlónak, a cí- Erős Priestley utánérzés tapasztalha- után nyúljon a házi feladathoz, mernek kijáró tiszteletet és megbe- tó a cselekmény bonyolításában, de Mert — minden észszerűséggel szem- esülést. De folytathatnánk bármed- ez nem is csoda, hiszen a polgári ben — az az általános diákszokás, dig, ki nem meríthetnénk a kérdést, társadalom életét, ellentmondásait, hogy fordítva csinálják. Készíttes- mert az osztályfői óra anyaga rend- bomlását bemutató színművekre pél- sünk napirendet. Tartalmazza az a kívül változatos, sokrétű és bonyo- dátlanul nagy hatást gyakorolt Priest lult — bonyolult, mint maga az élet. íey- >>A kis rókák” egy család életén, Létay Menyhért a tolnai gimn. igazgatója. három kiskapitalista életén keresztül mutatja be a századeleji VSA déli államainak gazdasági helyzetét, __________ is.:, f'' V* fk „ Hés Endre: v Történet-.: a szerelemről és a balálról című könyve a .éli Könyvvásárra jelent meg. Emlékezés ‘Szigligeti Edére halálának nyolcvanadik évfordulója alkalmából 1878 január 19-én halt meg Budapesten a színházi élet felvirágoztatásának egyik fáradhatatlan munkása, a népszínművek megteremtője: Szigligeti Ede. A megindult polgárosodás fellendítette színjátszásunkat is. 1837-ben megnyílt a Nemzeti Színház, s ezzel egyidejűleg a magyar drámairodalom is fejlődésnek indult. Egész sor drámaíró jelentkezik, műveik a kibontakozó szellemi életet tükrözik. Ennek, az írókban, művészekben, politikusokban és hazafiakban gazdag kornak a gyermeke Szigligeti Ede is. 1814-ben született Nagyváradon, ér telmiségi családból. Az apja mindenáron azt szerette volna, ha mérnök lesz belőle. Amikor Pestre kerül, érdeklődése mindinkább a színházi élet felé irányul, keveset törődik a család előítéleteivel, felcsap színésznek. Nagy érdeklődéssel olvassa Shakespeare, Moliere és Goethe munkáit, de szívesen lapozgat a görög és római történelem lapjaiban is. Kezdetben, mint színész működött, de itt nem sok babér termett számára. Tehetsége a szervezésben és a szellemi irányításban mutatkozott meg. Először a Nemzeti Színházban is szí- nészkedett, később titkár, rendező, dramaturg, majd pedig igazgató lett. írói pályája is ilyen változatos. 1843- ban írta első népszínművét, amely nálunk még nem tapasztalt sikert aratott. A XIX. század első felében már egyre tudatosabban nyúlnak az írók a paraszti élet témáihoz. A Csongor és Tündé-ben Vörösmarty még elnéző humorral rajzolja a parasztszereplőket, de Szigligeti már az ö szemszögükből nézi a világot. Az út, amelyen Szigligeti eddig jutott, természetesen nem volt egyenesivelésű. írogatott tündérjátékokat, történelmi drámákat és középfalú társalgási színműveket is. Szigligeti nagyon jól ismerte a közönség igényeit, a színház technikai lehetőségeit, s ennek tudatában alkotta műveit. Az élete szüntelen munkában telt el. Sokat írt, jót és kevésbé jót. Az irodalomtörténet 111 színművét tartja számon. Ezek között nagy rostálást végzett az idő, de vannak darabjai, melyek még ma sem évültek el. Közel félévszázados munkásságán jól érződik a reformkor, szabadság- harc és a sötét elnyomatás. A szabadságharc bukása után hanyatlik írói pályája. Drámáinak a szerkezete és nyelvezete tökéletesebb, de szellemi mondanivalója elsekélye- < sedik. Legtöbb művében a polgároso- \ dásért, az egyenlőségért szállt síkra. | Haláláig lelkesen dolgozott a szellemi élet felvirágoztatásáért. A szökött katona, A csikós, a II. Rákóczi Ferenc fogsága, a Fenn az ernyő, nincsen kas és a Liliomfi. ezek azok a művek, melyek túlélték írójukat és a huszadik század emberének is mondanak újat. Hamar Imre s legfeljebb azt lehet hiányolni, hogy míg a családon belüli összeütf közéseket remekül kidomborítja, a családon kívül, a társadalmi mozgatórugókat már kevésbé mutatja meg, vagy inkább kevésbé hangsúlyozza. Már felnövekedésében is romlott ez a társadalom, hiszen az egyetlen vágy a pénzszerzés, és a vagyon növelése érdekében az asszony halálba hajszolja férjét, az apa lopni biztatja fiát, s a lányt, csakhogy együtt maradjon és növekedjék a vagyon, első unokatestvéréhez férjhezadni nem átallanák. A szereplő művészek teljesítményé ről, mint a bevezetőben már mondtam, csak felsőfokban lehet szólni. A teljes igazságnak azonban tartozom annyival, hogy külön szóljak Somfai Margit Oliviájáról és Fehér Tibor Horace Giddenséről. Hosszú idők legszebb, legmegrázóbb színészi teljesítménye volt, amit a szekszárdi közönség láthatott. Míg Fehér Tibor alakítójában a finomságok kiaknázása, külsőségek helyett a lélekábrázo- lás sallangmentessége uralkodott, addig Somfai Margit drámaiságával kimagasló művésziességgel „zongorázott” a közönség hangulatán. Feny- vessy Balázs (Charles Hubbard), Madarász László (Benjamin Hubbard) és Feleky Sári (Birdie Hubbard) mind annyian jogos részesei voltak a méltán megérdemelt sikernek. Feleky Sári egyes jeleneteiben az előadás magas színvonalát tekintve is kiemel- kedden jó volt. Kun Magda (Elisabeth Giddens) alakítása nem mindig volt egységes, bár így is jobbá formálta Betty alakját, mint az író. Gyi- messi Tivadar (Kéri Hubbard) alakítása jól illeszkedett az együttes teljesítményéhez. Pálfi Ferenc, Gön- czöl Anikó és Honffy József jók voltak. Kalmár Tibor rendezése sokat javított a darabon. Talán először kellett volna szólnom arról, ami utoljára maradt. Hosszú idő után örömmel üdvözöljük ismét Tolna megyében a Faluszínház művészeit. Az örömet növeli „A kis rókák”-kál való bemutatkozás nagy sikere. A Faluszínház — ez nagyon sokszor így volt már az elmúlt évek ben is — ezzel az előadásával ismét példát mutatott a többi színházaknak. Az 1958-as bemutatkozás jól sikerült, sokkal jobban, mint vártuk. A közönségnek feledhetetlen élményben lehetett része, én pedig remélem a legközelebbi bemutatóról, a „Három szegény szabólegény”-ről hasonló lelkesedéssel írhatok. LETENYEI GYÖRGY
