Tolna Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-18 / 15. szám

19S8 január 18. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 3 VADÁSZTÖRTÉNET HIRE k A KPVDSZ A szekszárdi szakszervezeti va­dásztársaság életében különös ese­ménynek számít a vaddisznó hajtása, amely az igaza vadász számára so­hasem lehet unalmas. A vadászok szinte siettetnék az időt, hogy mi­nél előbb elérkezzen a vasárnap, hogy ott folytathassák, ahol az elő­ző vasárnapon abbahagyták. Szombaton este mindenki ott van a megbeszélt erdészháznál egyrészt azért, hogy előre megbeszéljék a vaddisznóhajtás tervét, másrészt azért, hogy korán reggel a kezdésnél a hajtők, a puskások helyükön le­gyenek. A kis vadászkunyhóban vágni lehet a cigarettafüstöt, és előkerül a „céllövő víz” is. Egynéhány pohár bor elfogyasztása után aztán előke­rülnek a megtörtént és meg nem történt vadászélmények. Az em­berek általában, a vadászok pedig különösképpen szeretik ugratni egy­mást. Az egyik vendégvadász a bo­gyiszlói vadászok történetével ho­zakodik elő, amikor a „körösztfi” leterítette a koma szelíd disznóját. — Ej az apád! ... fakad ki a ko­ma, amikor ráismer disznójára, hát nincs szemed, nem láttad, hogy ez szelíd disznó. — >flát honnan gondoltam vol­na, hogy az erdőben szelíd disz­nó kószál és hogy ez éppen a kö- rösztapámé, — mondja a „köröszt­fi”. Aztán komaság ide, komaság oda, a körösztgyereknek úgy meg kellett fizetni a szelíd disznó árát, mint a pinty. — Hát a Pista esetét hallottátok-e? — veszi át a szót egy másik, az is alaposan megjárta, mert neki az erdész kutyájáért kellett fizetni. Em­legetik azután az egyszerű vadászt is, akinek az egyik puska csövére sörét, a másik puska csövére pedig gyöngygolyó volt töltve és nagy za­varában a vaddisznóra a 12-es sö­réttel, a szalonkára pedig a gyöngy­golyóval lőtt. — No, most már aztán aludjunk — adja ki a jelszót a kárvallott, aki­vel az eset megtörtént. Reggel korán mindenki talpon van, még egy rövid megbeszélést tartanak a puskások és a hajtők, majd elfoglalják az előre kijelölt helyet. Megkezdődik a hajtás. A va­dászok csendben várakoznak, még dohányozni sem szabad, mert mint mondják, a vad megérzi a füstszagot. A hajtás közeledtét a kutyák uga­tása jelzi. A nesz, a zörej azonban nem mindig azt jelenti, hogy vad­disznó közeleg. Az egyik vadász egy gyönyörű szarvastehenet látott maga előtt, amelyre hajtásban lőni a va­dásztörvények értelmében szigorúan tilos. Ez a vadászat eredményes volt és szerencsésen végződött. Négy vad­disznó került puskacsőre, hármat a vadásztársaság két tagja, a negye­dik disznót pedig — egy 4—5 éves nagy kant — egy .vendégvadász te­rített le. Mivel ez volt az első vad­disznó, amelyet ejtett, ősi szokás sze­rint „felavatták”. — Tekintsenek el a keresztelőtől — kéri a vadászokat. Én szívesen lemondok erről a dicsőségről, ve­gyék úgy, mintha valamelyik régi vadász lőtte volna le a disznót. A vadászok nem álltak el szándékuk­tól, de megígérték, hogy mivel a szerencsés vadász egyik,tagtársuk fe­lesége, tehát nő, az előkészített vesz- szővel csak kíméletesen vágnak nad­rágjára. Eredményes volt ez a vadászat nemcsak azért, mert ezzel az alka­lommal egy új vadászt avattak, még pedig egy nő személyében, hanem azért is, mert a vadásztársaságnak a négy disznó elejtése szép jövedel­met hozott. POZSONYINÉ Várható időjárás szombaton estig: felhős, párás, helyenként ködös idő, több helyen kisebb havazás, havas­eső, majd eső. Mérsékelt délnyugati —nyugati szél, a hőmérséklet alig ! változik. I Várható legmagasabb nappali hő­mérséklet szombaton 2—5 fok között. — Ma este a Városi Tanács nagy­termében előadást tartanak a gazdák számára. Az előadás címe: „A cu­korrépatermesztés és technológiája.“ Az előadó az ercsi cukorgyár főmér­nöke lesz. — A Vas megyei Tanács szakisko­lájában, Szombathelyen Szülésznőkép ző tanfolyam indul. A tanfolyam két éves. Felvételüket kérhetik a 18—32. éves nők, akik érettségivel, vagy legalább 8 általános iskolai végzett­séggel rendelkeznek. Az iskola a ta­nítás idejére teljes ellátást, tan­könyvet és a gyakorlathoz szükséges munkaruhát biztosít és az iskola el­végzése után a hallgatók elhelyezést nyernek. A felvételhez szükséges ira­tok: utolsó iskolai bizonyítvány, szü­letési anyakönyvi kivonat, orvosi bizonyítvány, sajátkezűleg írt részle­tes önéletrajz. Az iratokat a Vas me­gyei Tanács VB. Egészségügyi Osz­tálya címre kell beküldeni. A jelent­kezési határidő 1958 február 15. — Kolompár Mária 31 éves'szek­szárdi lakost tettenérte Kiss István­ná, amint bement Pálhalmi Sándor szekszárdi lakos lakásába és onnan különféle élelmiszereket akart el­lopni. Kolompár Mária ellen megin­dították az eljárást. — Kulturális aktivaértekezlet volt tegnap Szekszárdon a Megyei Tanács művelődési osztályának rendezésié­ben. Ezen részt vettek a megye füg­getlenített kultúrmunkásai és meg-' vitatták az idei év kulturális felada­tait és értékelték a végzett munkát. — A bátai társas tánctanfolyam záróbálja vasárnap lesz. Alsónánán január 26-án tartja a tánciskola a záróbált. Mindkét helyen népi tánc- bemutató is lesz. — Feljelentést tettek egy személy ellen, aki Horváth Zoltán decsi la­kosnak nevezte magát, mert felke­reste özvegy Fehérvári József né bo­gyiszlói és Tóth Józsefné tolnai lako­sokat azzal, hogy együtt volt elítélt és börtönben lévő hozzátartozóikkal II. kongresszusa elé Január 20-án összeül szakszerveze­tünk II. Kongresszusa, hogy megtár­gyalja az állami és szövetkezeti ke­reskedelem, a pénzintézetek és ven­déglátóipar munkáját, szakmánkhoz tartozó dolgozók élet- és munkakö­rülményeinek alakulását. A kongresszus feladata, hogy ér­tékelje az I. Kongresszus óta végzett munkáját, megszabja a legfontosabb teendőket. A feladatok és a kongresz- szus elé kerülő kérdések közül lás­sunk egynéhányat. Ezek között is a legfontosabb a szakszervezeti demo­kratizmus, a dolgozókkal való kap­csolat. a tömegkapcsolat további szé­lesítése, mely végső soron is a szak- szervezeti munka színvonalának emelkedéséhez vezet. Nagy feladatot jelent a kereskedelem kulturáltságá­nak emelése. Ez szakképzettebb dol­gozókat kíván. Nem tartható fenn to­vábbra is az a helyzet, hogy a keres­kedelemben úgyszólván semmiféle továbbképzés ne legyen. A szakkép­zettség növelése szakszervezetünkhöz tartozó többi szakmában is rendkí­vül fontos feladat. A pénzintézetek­nél pl. egyik alapvető részét képezi a törzsgárda kialakítása. Ez vezet a helyes közgazdasági szemlélethez, így látják munkájuk népgazdasági jelentőségét. Természetesen semmi­vel sem kisebb jelentőségűek a mun­kavédelmi, társadal ombiztosítási, vagy a nyugdíj kérdések. Megyénk dolgozóinak javaslatait a kibővített megyebizottsági ülésen, a járási aktíva üléseken résztvevő alapszervi funkcionáriusok, dolgozók elmondották. Mayer elvtárs a nagy­kereskedelmi vállalatok, Stocker és László elvtárs a földművesszövetke­zetek, Pap és Boros elvtárs a pénz­intézetek dolgozóinak véleményét, javaslatát tolmácsolták Központi Ve­zetőségünk felé. Megyténk küldöttei igyekeznek egyre több vállalathoz eljutni. Berényi elvtárs a pénzinté­zetek dolgozóit látogatja nap, mint nap, Stocker elvtárs a gyönkj járás­ban a földművesszövetkezetek dolgo­zóival folytat megbeszéléseket. Me­gyénk minden küldötte felelősségéhez híven megbízóik és a munkáshata­lom érdekeinek megfelelően akarja kivenni részét a kongresszus munká­jából. A kongresszust követően január 28-án, Szekszárdon nagygyűlést tar­tunk, ahol résztvesz a lengyel test­vérszakszervezet küldötte is. Febru­árban pedig alapszervi taggyűlése­ken számolnak majd be küldötteink a kongresszus munkájáról, ismertetik a határozatokat. Ezek a határozatok alapul szolgálnak majd további mun­kánkban. Mindehhez azonban me­gyénk valamennyi szervezett dolgozó jának összefogására van szükség, mert csak ezen keresztül valósítható meg a kongresszus legfőbb célkitű­zése: az egész szakszervezeti munka színvonalának további emelése. Horváth József MB. elnök. Hogyan lehetne jobbá tenni a tbc elleni küzdelmet Évtizedekkel ezelőtt a tbc-ét alig lehetett gyógyítani és elsősorban azért, mert a betegség kezdeti stá­diumában nem járt fájdalommal, ha beteg orvoshoz nem megy, így egész életén keresztül fertőzi a családta­gokat és közvetlen környezetét, és meghal anélkül, hogy tudta volna milyen veszedelmes betegséget ter­— Az ernyőszűrés is csak akkor ér valamit, ha egy-egy falu valamennyi lakóját átvizsgálhatjuk és rendsze­resen legalább kétévenként. Sajnos, Tolna megyében egyetlen emyőszű- rő, vagy vándorröntgen autó nincs, mindig a szomszédos megyékből ka­punk rövid időre. Kilenc év alatt háromszor volt nálunk ernyőszűrő, Szervusz — „Te is fiam Brútusz?...” hallják a mozilátogatók és jót de­rülnek, amikor az ötletes Salvus reklámot látják, de nincs olyan hét, hogy a Harsányi-együttes ne tűzné műsorára ezt a reklámot a „Hirdetőoszlop, hangos plakátok” című rádióműsorban. Nem vitás, a Salvus víz valóban csodálatos ha­tású, csak az a baj, hogy Szekszár­don például nem lehet hozzájutni. Salvus! Mindkét gyógyszertárban azt a vá­laszt kaptuk, hogy Salvus víz egy hónappal ezelőtt volt, jelenleg rak­táron sincs, nem tudják mikor lesz. Hát kérjük szépen, reklám ide, rekló.m oda, szeretnék a szekszár­diak, ha kevesebb reklám mellett több Salvus vizet vásárolhatná­nak. Szervusz Salvus megtérése felé lépett és mély torokhangján bömbölni kezdte: — Te!... Te, Fáiéin Gyurka! Én téged eddig tudod, rogy szerettelek, mert szorgalmas gyerek vagy, de ha az én dolgomba bele mersz szólni, összetöröm az orrodat. Mit gondolsz te? Azt hiszed, azért, mert te vagy a KISZ-titkár, most már a felnőttek dolgába is beleszólhatsz? — Én csak az igazat mondtam — válaszolta a fiú, s vékony arca el­vörösödött az izgalomtól. A mester kikapta a képet a fiú kezéből és most már egy kissé hal­kabban folytatta a beszédet. — Ma apák napja van ... Nézz kö­rül, hát látsz egyetlen lelket is itt a brigádszálláson? Mikor mulasson az ember, ha még a fizetés napián sem tombolhatja ki egy kissé magát? — Maga minden este mulat, amíg csak a pénze tart... Hónap véeén meg szidja a rendszert, mintha a rendszer lenne az oka a maga pénz­telenségének — hallatszott a fiú csen­des hangja. A mester teste vonaglott a dühtől, a legszívesebben nekiugrott volna a vékonydongájú gyereknek, hogy fel­pofozza, de aztán hirtelen eszébe öt­lött, hogy ezért a tettéért súlyosan bűnhődni kellene Magába fojtotta az indulatokat, s gyűlölettől izzó hangon sziszegte: — Bolond kölyök... Te nem tu­dod, mit jelent egy családot eltartani. A kétezer forintomból, amit ebben a hónapban kerestem, hogy tartom el az asszonyt, meg a gyereket? A fiú arca egy árnyalattal vörösebb lett, s csaknem áthajolt a két ágy közötti keskeny kis térségen, amikor beszélni kezdett. — Balázs bácsi, azt hiszi, hogy én nem tudom... hogy én nem tudom, mit jelent a családot fenntartani? Özvegy, beteg édesanyám van és egy kis húgom,, aki az első gimnáziumba jár. És az én fizetésemből él a csa­lád... Azért is vagyok o'yan túlzottan szorgalmas ... Azért vállalok túlórát mindig, s azért nézek meg minden forintot, hogy hová teszek, mert én nagyon szeretem az anyámat, meg a testvéremet és én mindig rájuk gon­dolok ... Mindig, pedig az apák nap­jának vidám mulatozása néha engem is kísértésbe hoz. De nem lehet... Nekem nem szabad. Az italnak egyet­len cseppie sem esne jól, mert az apa nélkül nevelkedő ártatlan test­vérem, s a beteg anyám képe vetí- tődne elém, valahányszor a poharat a számhoz emelném. A mester lelkére kimondhatatlanul tömény keserűség ülepedett, megint szédülni kezdett anélkül, hogy a szesz megszokott mámorát érezte volna. Odabotorkált a kapcsolóhoz és lekat­tintotta a villanyt, aztán végtagjait kinyújtva, végigdőlt az ágyon. | s „kapcsolatai" révén el tudja in­tézni, hogy kiszabaduljanak. Felvett kettőjüktől 300 forintot azzal, hogy az kell az okmánybélyegre. Termé­szetesen hazugság volt az egész és meglépett a okmánybélyegre felvett pénzzel. A rendőrség megindította a nyomozást kézrekerítésére. — R-v-ár István, a sárpilisi iskola igazgatója, kultúrotthon igazgató az országos néprajzi pályázaton „Sár­közi sírversek/’ című gyűjteményé­vel negyedik díjat nyert. — Hatszáz hektoliter szekszárdi vörösbort palackoztak a télen. így tehát kapható lesz majd a keresett szekszárdi vörösbor. Az órák végtelen hosszúnak tűntek a koromsötét szobában, de a mester bárhogy is erőlködött, nem tudott el­aludni. Nyugtalanul forgolódott. Kint esni kezdett az eső, s a nagy, kövér esőcseppek verni kezdték a brigád­szállás ablakát. A fiú csendben aludt, s éppen azt álmodta, hogy KISZ-titkári értekez­leten volt, s ott a városi titkár meg­dicsérte, amikor váratlanul valaki felébresztette. A villanyfénytől el­vakulva, először semmit nem látott, s aztán mesterének hatalmas, vállas alakját pillantotta meg, amint az ágya fölé hajolt. A mester kezében vastag kötet százforintos volt, s kissé zavart hangon recsegte felé. — Ne haragudj, hogy felkeltette­lek .. De félek, hoev reggelre el­felejtem ... Ezt az ezerkileneszáz fo­rintot tedd el és holnap küldd el, légy szíves, postán, a feleségemnek ... Meg a kislányomnak, akinek a képét néz­ted az este. Amikor a fiú elrakta a pénzt, Sántha Balázs megint eloltotta a vil­lanyt, s amikor a pokróc alá bújt, morro. mélv. álmos hangon csak úgy magának megjegyezte: — Ki gondolta volna, hogy egy kö­lyök szavai így felkavarják az em­bert. hoey szinte nem tud szabadulni tőlük. Olvan ez. akár egv hittérítő. Csend lett. A brieádszállás szobá­jában az alvók egyhangú szuszogása hallatszott. Kint elállt az eső és csak eev kutya vonított keservesen a tá­volban. (Haypál) jesztett. Ma már a tbc nem gyógyíthatatlan és a betegség időbeni felismerését elősegíti a szűrővizsgálat. A Paksi Járási Tüdőgondozóban jártunk, ahol arról érdeklődtünk a gondozó főorvosától és asszisztensnőjétől, hogy a járás területén mennyi a tbc megbetegedés és főleg arról, hogy a községek lakói hogyan fogadják a gondozó két szakemberének segíteni- akaró munkáját. — Kilenc év óta dolgozunk a já­rás területén — mondotta a főorvos, Resch Gyula. — Az a tapasztalatom, hogy a munkánk nem volt hiábavaló, mert míg pár évvel ezelőtt az em­berek idegenkedtek tőlünk és min­denkire hallgattak, csak az orvosra nem, ma ez kevésbé észlelhető. Me­rem azt mondani, hogy a tbc telje­sen felszámolható, de ehhez elenged­hetetlenül fontos elsősorban, hogy BCG oltásokat végezzünk, amelyet öt év óta csinálunk is. Bebizonyosodott tény, hogy a gyermekkori fertőzésből indul, szóródik ki felnőtt korban a fertőzés. Nálunk közel 800 nyilván­tartott beteg van, és ebből 148 a gyermek. — Hogyan segíthetnék még job­ban a tbc elleni küzdelmet? .— Elsősorban a pontosabb diagnó­zissal. Mi csak átvilágításon keresz­tül tudjuk megállapítani és sokszor sejteni, hogv a folvamat kezdődő-e, vagy krónikus, caverna van-e, vagy csak kiszóródás. Fontos lenne, hogy legalább a megyeszékhelyén lévő gondozóban legyen réteg felvételező­gép, amelynek segítségével centimé­terről centiméterre megláthatiuk, hogy a betegség milyen stádiumában van. Állítólag ez megoldódik a kö­zeljövőben. A paksi gondozóban ed­dig csak átvilágításra volt lehetőség, ebben az évben sikerül majd meg­oldani, hogy gvanúsabb esetekről filmfelvételt készítsünk. Ez fonto­sabb, mint az átvilágítás, de nem olyan biztos, mint a réteg. — Milyen eredménye volt az er­nyőszűrésnek? akkor is sok baj volt vele és nem tudtunk tökéletes munkát végezni. Pedig az ernyőszűrésnek nagy a je­lentősége,, sok esetben kiszűrünk olyan eseteket, amelyek hosszú éve­ken keresztül fertőzték a családot és nem tudtak róla. Az ernyőszűréssel Csámpa-pusztán találtunk egy idős bácsit, aki pozitív volt és amikor átszűrtük az egész családot, öt fer­tőzött gyermeket találtunk. — Milyen a gyógyszerellátás? — Örömmel mondhatom, ami el­sősorban nem SZTK tagokra kedve­ző, hogy január 1-vel olcsóbb lett a Pás és az Isonicid is. Eddig 230 forint volt 450 darab Pás és 533,40 forint volt 1000 darab Isonicid. Most 2500 darab Pás kerül 309 forintba, míg az Isonicid ára 240 forintra csökkent, ^ — Hogyan segíti munkájukat az állategészségügy? — Köztudomású, hogy ezt a be­tegséget a tbc-re reagált, pozitív te­henek is terjesztik. A járási állat­orvos, dr. Kovács Jenő nagyon so­kat segít nekünk, végzi ugyanis a tehénállománynál a mantoux próbá­kat, amely kimutatja, hogy a tehén pozitív-e, vagy sem. Ha igen, ak­kor a család nevét közli velünk és vagy behívjuk őket, de legkésőbb az ernyőszűréskor, ami újra a tavasz- szal lesz a járásban, megvizsgáljuk őket. Érdekes és elgondolkoztató té­nyekről, esetekről hallottunk, ame­lyek bizonyítják azt, hogy ez a ve­szedelmes betegség elsősorban meg­előzhető, de gyógyszerezéssel és nem utolsó sorban műtéti beavatko­zással gyógyítható is. Valamennyi tüdőgondozó orvosát, munkatársát méltó dicséret illet a lelkiismeretes és fáradtságos munkáért, de ez egy­magában kevés, ők is több segít­séget, támogatást várnak. PÁLKOVÁCS RÓZA

Next

/
Oldalképek
Tartalom