Tolna Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-12 / 10. szám
1958 január 12. TOLNA MEGYEI NKFÜJSAü 3 Ki termel többet, ki sad többet az állalmiak ? Megyeszerte agronómusok, állattenyésztők, községi vezetők, párttagok és pártonkívüliek, a termelésben közvetlenül résztvevők és a termelés irányítói azon vitáznak, hogyan alakult a megye mezőgazdaságának helyzete az elmúlt esztendők során. Sok összehasonlítást készítenek ezekben a napokban megyeszerte. Az összehasonlítás módja különböző. Vannak, akik a termelőszövetkezeteket a munkaegységre jutó részesedésen keresztül hasonlítják össze az egyéni parasztok gazdaságaival. Vannak, akik az állatállomány fejlődése, valamint a takarmánynövények vetésterületének alakulásának számadatain keresztül vonnak le megfelelő következtetéseket. Ezek a következtetések általában azt mutatják, hogy a mezőgazdaság szocialista szektoraiban lényegesen jobb a helyzet, mint az egyéni gazdaságokban, s különösen, ha a fejlődés irányát, tendenciáját, ütemét vizsgáljuk, csaknem minden területen a termelőszövetkezeteké az elsőség. Ezek egyúttal azt is mutatják, hogy a termelőszövetkezetekben jobb élet- körülményeket tudnak biztosítani a dolgozó parasztok saját maguknak, mint a kisparcellán. Vannak olyan nézetek is, amelyek azt állítják, hogy a termelőszövetkezetek bizonyos intézkedések nyomán háttérbe szorultak az elmúlt évben, és jelenleg' is ez a helyzet, mert a kormány számos rendelete az egyéni gazdaságokra igen előnyös, jelentős mértékben növelte az egyéni gazdaságok — sokkal inkább, mint a termelő- szövetkezet — lehetőségeit. Éppen ezért az árutermelésben százalékos arányban is az egyéni gazdaságok megelőzték a termelőszövetkezeteket. Természetesen él ennek a nézetnek számos változata a megyében, de valamennyinek lényege az elmondottakéhoz hasonló. Ezek az utóbbi nézetek — mondjuk meg őszintén — túlnyomórészben alaptalanok, egyetlen számmal, ténynyel nincsenek bizonyítva, tehát eléggé szubjektivek. í A számok arról beszélnek, hogy bár a termelőszövetkezetek termelése még gyermekcipőben jár, hiszen a legidősebb termelőszövetkezet a megyében csak az őszre lesz kilenc éves, a többségük pedig öt-hat éves, mégis számos területen már messze túlszárnyalták az egyéni gazdaságok árutermelését. És a szövetkezetek árutermelésének tendenciája megyénkben is, továbbra is egyre erősebb ütemben felfelé ívelő. A termelőszövetkezetek árutermelése — természetesen a területükhöz arányosítva — nem játszik alárendelt szerepet. Mik bizonyítják ezt az állítást? Nézzük a tényeket. I. Kenyér- és takarmánygabona Az árutermelés alakulásának egyik alapja a meg- szövetkezetek, a legeltetési bizottságok, stb. (Csupán az termelt gabona mennyisége. Az alábbiakban a tanácsi állami gazdaságok vetésterülete nem tartozik a tanácsi szektorok gabonatermelésével foglalkozunk. Ebben a szektorok kötelékébe.) szektorban szerepelnek az egyéni gazdaságok, a termelőGazdasági szektor Szántóterület °/o Kenyérgabona összterm. °/o Takarmánygabona o/o Egyéni és egyéb 91 8664 80-49 Termelőszövetkezet 9 13-36 19-51 Összesen : 100 , 100-— 100-— Mit mondanak ezek a számok? Azt, hogy a tanácsi szektorokhoz tartozó szántóterület kilenc százalékával rendelkeznek a termelőszövetkezetek, míg a többi (91 százalék) az egyéni és egyéb gazdaságok, mint például a legeltetési társaságok, stb. birtokolják. Az adatok szerint a termelőszövetkezetek a megtermelt gabona össz- mennyiségében nagyobb arányban vesz részt, mint a a területi részesedése, mert amíg a terület az összterületnek csupán kilenc százaléka, addig a kenyérgabona mennyiségének 13,36, a takarmánygabonának pedig 19,51 százalékát termelte meg az elmúlt évben. Ezek a számok a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit mutatják. Egy-egy holdra a szövetkezetek nem fordítottak annyi munkát, mint az egyéniek, s ennek ellenére — éppen a közös gazdálkodásból adódóan — a szocialista szektorban magasabbak voltak a termésátlagok. A szocialista nagyüzemi gazdálkodás előnye nemcsak egyes területeken, nemcsak a búzatermesztésnél jelentkezik, hanem a növénytermesztés minden területén. Az alábbi táblázat azt mutatja, hogyan alakultak a termésátlagok a kenyér- és takarmánygabona termesztése terén. Szektorok Búza q/kh Rozs q/kh Árpa őszi q/kh ■ tavaszi Zab q/kh Egyéni és egyéb 8-9 65 13-3 9-6 8-1 Termelőszövetkezet 11-5 10-3 13-6 11-4 9-4 ....................... ' A táblázat adatai szerint tehát a termelőszövetkezetek egy holdon a megyében — ezek a számok nem országos vonatkozású adatok — 2,6 mázsával termeltek több búzát, mint az egyéniek, 3,8 mázsával több rozsot, 30 kg-mal több őszi árpát, 1,8 mázsával több tavaszi árpát és 1,3 mázsával több zabot termeltek egy holdon, mint az egyénileg gazdálkodók. A megyében jelentős készleteket lehetett volna felhalmozni, tartalékolni és áruként értékesíteni a kenyér- gabonából, ha az egész megyében nagyüzemi gazdálkodás lenne, ez számokban kifejezve azt jelenti, hogy 187 837 mázsa búzával többet takaríthattunk volna be az aratás, cséplés idején. Rozsból pedig 34 576 mázsával termelhettünk volna többet. Csupán azért, mert a megyében jelentős területeken kisüzemi termelés folyik, több, mint 200 000 mázsa kenyérgabonával termelünk évenként kevesebbet. Ez a meg nem termelt gabona — amit minden beruházás nélkül elérhettünk volna — a megye lakossága egyharmadának bőségesen biztosította volna az évi kenyér- és lisztszükségleteinek fedezését. Mindezek az adatok a kenyér- és takarmánygabona termelésére vonatkoznak. A legfontosabb kérdés, hogy ebből a megtermelt mennyiségből melyik szektor menynyit adott át közfogyasztásra, mennyit adott el szabadpiacon, mennyit kínált eladásra az államnak. Ezen a téren a számok tanúsága szerint a kenyérgabona árutermelésben a termelőszövetkezetek messze maguk mögött hagyták már az egyéni gazdaságokat, míg a takarmánygabona árutermelése az egyéni gazdaságoknál volt kedvező 1957-ben. Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy az egyes gazdasági szektorok az általuk megtermelt javak milyen százalékát adták el áruként az államnak. Szektorok Búza Rozs Egyéni és egyéb 7-86 12-14 T ermeiőszövetkezet 11-49 16-13 Ezekben az adatokban nem szerepel az adógabonaként leadott kenyérgabona. A kenyérgabona árutermelése tehát lényegesen, szinte összehasonlíthatatlanul jobb a termelőszövetkezetekben, mint az egyéni gazdaságokban. Ha az egyéni gazdaságok hasonló arányban adtak volna el kenyérgabonát az elmúlt évben, akkor a megyében mintegy 22 700 mázsával több búza gyűlt volna be az állami raktárakban, amely a jelenleginél még tervszerűbbé tehette volna az állam részéről a gazdálkodást a kenyérgabonával. Hasonló az arány a rozsnál is. Ha az egyéni gazdaságok árutermelése lépést tartott volna a termelőszövetkezet árutermelésévéi — erre azonban egyre kisebb lehetőség van, hiszen a termelőszövetkezetek mindjobban kihasználják a nagyüzemi gazdaság előnyeit, a gépeket, a termelékenységet — akkor további mintegy 15 000—16 000 ember kenyérellátásáról tudott volna av állam a készletek alapján gondoskodni. A számadatok rengetegében nézzünk meg néhány konkrét példát is, igazolásul az általános vonatkozású tételekre. Tamásiban az 1724 gazdaság (egyéni gazdaság) össz-szántó területe 6826, a két termelőszövetkezet pedig 1951 hold. Ez százalékosan kifejezve azt jelenti, hogy a két termelőszövetkezet a tanácsi szektorokhoz tartozó szántóterületnek a 22,2, míg a másik szektor 77,8 százalékával rendelkezik. Ennek ellenére a termelőszövetkezetek termelték az összesen termelt búza 26,4 százalékát. A megtermelt búza 23,76 százalékban került piacra a termelőszövetkezetek részéről, míg az egyénieknél mindössze 11,26 százalék volt az eredmény 1957-ben. Hasonlók az eredmények Bátaszéken és a megye más területén is. Ezek a számok azonban nem tükrözik teljesen a reális valóságot. A számok azt mutatják pillanatnyilag, hogy a tanácsi szektorok árutermelése igen gyenge, még ha a termelőszövetkezetek viszonylag jó eredményét is vesszük alapul. A számok vizsgálata során nem szabad elfeledni, hogy mind a termelőszövetkezetekben, mind az egyéni gazdaságokban jelentős meny- nyiségű gabona van, amely többszörösen meghaladja a szükségleteket, s amelyek jelenleg mint tartalékok szerepelnek. Amennyiben a tavasz folyamán megfelelő terméseredmény mutatkozik, a tartalékok többsége ugyancsak áruként a piacra kerül. A takarmánygabona árutermelésénél az egyéni gazdaságok valamivel jobbak, annak ellenére, hogy a termelőszövetkezetek holdankénti átlagtermése itt is jelentős mértékben meghaladta az egyéni gazdaságok eredményeit. Egyik oka a „lemaradásnak” az, hogy a termelőszövetkezetek viszonylag kisebb területen termeltek takarmánygabonát és inkább pillangósok termelésére térnek át. A másik ok pedig az, hogy a termelőszövetkezet állatállománya a tavasz óta jelentős mértékben növekedett, s így a megtermelt takarmány- gabona jelentős részére a közös gazdaságokban szükség yolt. Az egyéni gazdaságokban viszonylag lassúbb az állatállomány növekedése, ezért ez a szektor inkább képes volt ezen a téren megfelelő felesleget előállítani és áruként értékesíteni. Bármennyire is jelentős a takarmánygabona árutermelése, az elmúlt évben mégis a döntő szerep a kenyérgabona árutermelése volt. Ezt azzal lehet magyarázni, hogy a begyűjtési rendszer megszűnt, s megfelelő mennyiségű kenyérgabona termelése nélkül nem lehetett volna zavartalan a kenyér- és lisztellátás, a lakosság élelmezése. Ennek sikeres megoldását — az állami gazdaságok árutermelésén kívül, amellyel ebben a cikkben nem foglalkozunk — döntően a termelőszövetkezetek egyre növekvő árutermelése tette lehetővé. (Folytatjuk) K. Balog János Kétnopos tanácskozás Szekszárdion Szekszárdon január 16-án és 17-én az MSZMP városi végrehajtó bizottsága rendezésében kétnapos tanácskozásra gyűlnek ösz- sze a városi pártbizottság tagjai, a pártalapszervezetek titkárai, a pártvezetőségi tagok, KlSZ-szer- vezetck titkárai, propagandisták és a pártbizottság aktivistái. A kétnapos tanácskozáson megvitatják a pártszervezetek szervezési munkájának tapasztalatait és a pártszervezetek politikai munkájának tapasztalatait. A vitákban, amelyet a két napirendi pont nak megfelelően két részben vitatnak meg, meghatározzák a legfontosabb tennivalókat az említett kérdésekkel kapcsolatban. A szórakozás mellett sa művelődés a cél Közel 70 tagja van a Tolnai Se. lyemgyár KISZ-szervezetének. Csaknem valamennyien fiatal lányok, jó- kedvűek, vidámak. Ezenkívül azom ban jó munkások is — amint ezt tu- romásunkra hozza Bolvári Józsefné elvtársnő, a pártszervezet titkára. Megalakulásuk óta a KISZ fiatalok saját művelődésük, szórakozásuk mellett sok-sok vidám percet szereztek a gyár dolgozóinak is. A további terveik sem megveten- dőek. Nem kis dologra vállalkoztak az elkövetkező hónapokban a fiatalok- Magukra vállalták a rendszeres kul. túrmunka mellett a hagyományos selyembál előkészítését is. Ezenkívül termesztésen más irányú munkákkal is foglalkoznak. Elkészítették tervüket, mely szerint minden béten két alkalommal felolvasást tartanak az ifjúságot érdeklő szépirodalmi és tudományos könyvekből. A felolvasott részleteket megvitatják, kicserélik az egyes dolgokban a véleményüket. A felolvasó estéket egybekötik a kézimunka, a varrás technikájának megismertetésével. Hogy a vasárnapok se teljenek el céltalanul, úgy tervezik. hogy január közepétől vasárnaponként klubdélutánokat rendeznek, ahova meghívják a szervezeten kívülálló fiatalokat is. A lelkesen, önfeláldozóan végzett munkában lendítő erőt ad számukra, hogy segítségben nincs hiány. Napról napra érzik, hogy munkájukban mellettük tudják a pártszervezetet, az üzemj szakszervezetet, melyek támogatják. segítik tevékenységüket. Mindent egybevetve, helyes úton járnak a selyemgyári fiatalok. A közös szórakozás egymagában nem sok, s a fiatalok többet is várnak a szervezettől. Az eddigi példák azonban azt mutatják, hogy többre is képesek, s többet is. akarnak. Helyesen teszik, amikor a szórakozás mellett a fiatalok művelődését is elősegítik. így válik szervezetük valóban az ottani, egész ifjúság helyes- nézeteinek, igényeinek formálójává, megvalósítójává. (L—I) EGY NÉP ÉPÜLETELEMGYÁRTAS GÉPESÍTETT ÜTŐN Nagy léptekkel halad előre az új gépesített, nagy elemeket gyártó üzem építése, amely a drezdai kerületben először állít majd téglatörmelékből nagy épületelemeket futószalagon. Az új üzemet az év közepén helyezik üzembe. Évente mintegy 2500 lakáshoz szükséges épületelemet gyárt. NAGY LÉPTEKKEL HALAD AZ NDK ELSŐ CINKKOHÖJÄNAK ÉPÍTÉSE A téli hónapokban is megszakítás nélkül, nagy léptekkel halad az NDK első cinkkohójának építkezési munkálatai. Az új kohó 1981- ben kezdi meg a termelést. A gyárépületeken kívül korszerű lakásokat is építenek a gyár dolgozói részére. 17 ÜJ SZÖVETKEZET MAGDEBURG KERÜLETBEN Az elmúlt év folyamán 17 új mezőgazdasági termelőszövetkezet alakult Magdeburg kerületben. Az új termelőszövetkezetek alapítására ösztönzést nyújtott a meglévő szövetkezetek jó munkája. A meglévő 700 szövetkezet közül 293 a tervet túlteljesítette. SZÍVESEN OLVASNAK A TREPTOWIAK A treptowi kerületben 1957 első hónapjaiban összesen a kerület 16 könyvtárában 209 000 könyvet kölcsönöztek az olvasóknak. Az olvasók létszáma 1945 óta nyolcszorosára, a könyvtárak száma ötszörösére emelkedett, a könyvállomány pedig megháromszorozódott. Az elmúlt év folyamán 36 400 márkát adtak ki új könyvek vásárlására. MINDEN HARMADIK HANGVERSENY ÜZEMBEN A gothai állami szimfonikus zenekar 1951-ben alakult. Fennállása óta mintegy 500 000-en hallgatták előadásait. Minden harmadik hangversenyt kultúrházakban, üzemekben tartottak. — két világ ROSSZ TAPASZTALATOK AZ ANGOL MEGSZÁLLÓKKAL A lüneburgi ipari és kereskedelmi kamara figyelmeztette a város és a környék kiskereskedőit, vigyázzanak az angol megszállókkal, ugyanis azok a vásárolt holmik értékét felíratják és utána sohasem jelentkeznek fizetésre. ISKQLAHIÁNY BAJORORSZÁGBAN A bajor általános iskolákban jelenleg 4346, a középiskolákban 134 és a felsőbb iskolákban 918 helyiség hiányzik. VÁLSÁG A NYUGATNÉMET FILMGAZDASÁGBAN Az utóbbi hónapokban átlagosan 30 százalékkal kevesebb látogatója volt a nyugatnémet filmszínházaknak. A DIÁKOK ÉTELE IGEN SILÁNY A nyugatnémet diákok szövetsége közlése szerint a menzakoszt nem kielégítő. A legtöbb diákkonyhán nincs elgendő edény és konyhaeszköz. Az ételek is igen silányak. A BONNI NATO-HADSEREG RADARÁLLOMÁST SZÁNDÉKSZIK FELÁLLÍTANI A bajor erdők lakói között nagy nyugtalanságot okozott az a terv, amely szerint a csehszlovák—bajor határon a nyugatnémet NATO- hadsereg radarállomást épít. Eredetileg az amerikaiak akarták megépíteni, de az erős tiltakozás miatt lemondtak a terv megvalósításáról. iy NÖVEKSZIK A BŰNCSELEKMÉNYEK SZÁMA HAMBURGBAN A fiatalkorúak büntető intézeteiben alig van hely, mivel a fiatalkorúak bűnözési aránya igen gyorsan növekszik A felnőtt bűnözők száma is növekedett. Hamburgban 56 új börtönőrt kellett alkalmazni, mert a régi személyzet nem volt elegendő, nem tudták ellátni a felügyeletet. SZPUTNYIK A DIVAT Az Egyesült Államokban 682 film foglalkozik a mesterséges holdakkal. Angliában, Franciaországban és az Egyesült Államokban eddig 311 kalapot, 67 női cipőt, 45 bundát, 1256 készruhamodellt és 42 szövetmintát neveztek el a „szputnyik”-ról. A KÁVÉ EREJE Az egyik nagy kávénagykereskedelmi ügynökség a legújabb kávé- márkát úgy reklámozta: „Maga Rockefeller sem vásárolhatna jobb kávét.” Rockefeller panasszal élt: soha sem iszik kávét.
