Tolna Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-09 / 7. szám

TOLNA MEGYEI 0 VILÁG P Ki) LETARJ AJ EGYESÜLJETEK’ AGYAR SZOCIALISTA Ml NKÁSPÁttT ÉS A TANÁCSOK LAPJA III. évfolyam, 7. szám Ara 50 FILLÉR Csütörtök. 1953 január 9. Méháaf’ érdekes számadat a múlt év eredményeiből GÉPÁLLOMÁS OK Az 1958-as gazdasági évben a me­gye gépállomásai összesen 8000 holdon aratnak le gabonát aratógéppel, 4397 holdon pedig kombájnnal. Több mint 4560 holdon végeznek gépi kapálást és 13 517 holdon pedig vetést. A munkák legnagyobb részét a termelőszövetke­zeteknél végzik, az aratásban segíte­nek az egyéni gazdáknak is. * Az idén újabb személy- és teher­gépkocsikat kapnak gépállomásaink. Tavaly három új és két javított sze­mélygépkocsit kaptak a gépállomások, míg az idén a bölcskei, a varsádi, a dalmandi, a tamási és a szedre,si gépállomások kapnak személy- gépkocsit, darabonkint mintegy 35 ezer forintért, a várdombi és a bonyhádi gépállomások egy-egy új tehergépkocsit kapnak, darabon­kint 130 009 forintért. Ebben az évben tehát már valameny- nyi gépállomás rendelkezik személy­gépkocsival. * A bclcskei és a szedres! gépállomá­sok után a várdombi és a teveli géo- állomások is televíziót akarnak vásá­rolni, amelyek vásárlására a vállalat­fejlesztési alapból lesz pénz. TERMELŐSZÖVETKEZETEK 1 Megyénk termelőszövetkezetei az elmúlt évben összesen 99 184 mázsa búzát termeltek, amelyből szabadpia­con értékesítettek 6343 mázsát, a ta­gok részesedésére 52 823 mázsa búza lett kiosztva. Különös figyelmet érde­mel a következő: Földjáradék címén 525 mázsa bú­zát osztottak ki megyénk termelő- szövetkezetei, a szociális és kul­turális alapra pedig 1367 mázsát tartalékoltak. Jelentős árpatermesztésük is. A múlt évben 65 424 mázsa árpát termeltek a termelőszövetkezetek, amelyből ta­karmányalapra 21 785 mázsa maradt, szociális és kulturális alapra 46 mázsa, földjáradék címén pedig 15 mázsát osztottak ki. Érdemes megemlíteni, hogy a termelőszövetkezetek tagsága a múlt évben 241 mázsa árpát kapott csak prémiumként. Szépek a közösben elért eredmé­nyeik, de nem megvetendő a termelő- szövetkezetek tagságainak háztáji tu­lajdonában levő állatállomány sem. Megyénk 101 termelőszövetkezetében a tagoknak a háztájiban S61 fejős­tehene, 1345 anyakocája, 6793 sül­dője és 3272 juha van. ÁLLAMI GAZDASAGOK Az elmúlt gazdasági évben a megye 11 állami gazdasága különösen cukor­répatermesztésnél mutatták fel a leg­jobb termelési eredményt. A gazdaságok 1501 holdon vetet­tek cukorrépát és holdanként 112 mázsás termést takarítottak be, míg 1956-ban 92 mázsás volt a holdan­ként! átlagtermés. Említésre méltó a kukorica terméseredmények is. Az összgazdaságok kukorica termésátlaga Március 1-ig több mint 20 mezőgazdasági üzemben megválasztják az üzemi tanácsot Bbben az évben az ipari üzemek­ben sorra megkezdték az üzemi ta­nácsok megválasztását. Ellenben a mezőgazdasági szocialista szektorok, ban ezidoszerint még egyetlen üzemi tanács sem működik. Ezzel kapcsolat­ban felkerestük Trieber Dezső elv­társat, a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezetének megyei elnökét, s megkérdeztük tőle, mikor kezdik meg a gépállomásokon, állami gazdaságokban és egyéb mezőgazda. gi jellegű üzemekben az üzemi taná­csok választását. Kérdésünkre Trie­ber elvtárs elmondotta, hogy erre. vonatkozóan a MEDOSZ megyebi­zottsága tervet dolgozott ki. melyből kitűnik, hogy március 1-ig több, mint*20 mező- gazdasági jellegű üzemben vá­lasztanak üzemi tanácsot. Ezt megelőzően január 3-án, pénteken a MEDOSZ megyebizottsága a me­gyében lévő mezőgazdasági jellegű üzemek igazgatóit és üb elnökeit megbeszélésre hívta össze. Itt meg­állapodtak abban, hogy az üzemi ta­nácsok megválasztásával kapcsolat­ban mi a feladata a szakszervezeti bizottságoknak és a gazdasági veze­tőknek. A megbeszélések után beütemezték hogy hol, mikor kerül sor az üzemi tanács megválasztására. Ennek alap­ján elsőnek, január 6-a és és 14-e között az Alsőleperdi Állami Gaz­daságban választják meg az üze­mi tanácsot. Utána január 13 és 17-e között a Juhépusztai Állami Gazdaságban, majd 16-a és 20-a között a Középhíd­végi Állattenyésztési Kísérleti Gazda­ságban. Ezután pedig sorban, folya. matosan minden mezőgazdasági jel­legű üzemben és vállalatnál megvá­lasztják az üzemi tanácsot ahol enre lehetőség van, illetve a kormány 'ren­deleté ezt előírja. (májusi morzsoltba számítva) 15 má­zsa 60 kiló. Míg 1956-ban csak 13 má­zsa 80 kiló volt. Különösen szép ered­ményt értek el a Nagytormási Állami Gazdaságban, ahol 440 holdon átlag 19 mázsa 72 kiló átlagtermést értek el, ami csöveskukcricának számítva 70 mázsás átlagnak felel meg. * Az Állami Gazdaságok Megyei Igaz­gatóságán többek között még arról is hallottunk, hogy az 1958-as évben a gazdaságoknak az építkezéseket 90 százalékban saját erőből kell meg- oldaniok. Állami támogatásként csak 10 százalék beruházásra számíthat­nak. A gazdaságok elsősorban mintegy három és félezer négyzetméter gépszínt építenek, azonkívül a la­kások tatarozására fordítják a na­gyobb összeget. Állami támogatásból az Alsőleperdi Állami Gazdaságban egy ivadékvizs­gáló állomást fognak felépíteni, azon­kívül ugyancsak áh ami támogatásból kilenc új lakást építenek több gazda­ságban. Saját erőből kerü. építésre borjúnevelő és a fennmaradó összeg­ből pedig kisebb gépek beszerzése. * Az egész ország területén mindössze 450 holdon termelnek komlót. Éppen ezért jelentős az Iregszemcsei Kísérleti Gazdaságon kívül a Pornádi Állami Gazdaság kcmlótermesztése. A múlt évben 40 hold komlóterületen átlag három és félmázsás termést értek el. A leszállított tr melóért kapott pénz sem megvetendő, hiszen az I. osztályú komló mázsájáért ■ 5300—5400 forintot fizet az állam. Ebben az évben 20 holdon kezdik meg a komlótelepíté&t a Nagytormási Ál­lami Gazdaságban is. Terv az, hogy pár éven belül a megye állami gazda­ságai annyi komlót tudjanak termelni, hogy hozzájárulhassanak a‘ szükséglet fedezéséhez. F. R. fiz MSZMP Tolna megyei Bizottsága részvéttávirata dr. Petro Groza elhunyta alkalmából Az MSZMP Tolna megyei Bizottsága dr. Petru Groza, a Román Népköztársaság nagy nemzetgyűlése elnöksége elnöké­nek elhunyta alkalmából a következő tartalmú részvéttáviratot küldte a Román Népköztársaság budapesti nagykövetségére to­vábbítás végett: Kedves Elvtársak! Barátaink! Az MSZMP Tolna megyei Bizottsága, a megye kommu­nistái és dolgozó népe mély fájdalommal értesült arról a veszte- . Bégről, amely a Román Népköztársaságot érte dr. Petru Groza, a Román Népköztársaság nagy nemzetgyűlése elnöksége elnö­kének halálával. Dr. Petru Grozát, a kimagasló tehetségű államférfit, me­gyénk dolgozó népe is jó! ismerte és szerette, A román népnek ebben a mélységes gyászában Tolna megye dolgozói is osztoznak cs dr. Petru Groza elvtársban a magyar nép igaz barátját gyá­szolják. MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA Pénteken temetik dr. Petru Grozát Bukarest (Agerpress). A nagy nemzetgyűlés elnöksége, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának Politikai Irodája és a Román Népköztársaság minisztertanácsa január 7-én közös gy&szülést tartott, s határozatot hozott Petru Groza temetéséről. A határozat szerint január 8-tól kezdve országos gyászt rendeltek el, s bizottságot alakítottak az ünnepélyes temetés megszervezé­sére. Groza holttestét a köztársasági palotában ravatalozzák fel. A lakosság január 8-tól kezdve járulhat a ravatal elé. A temetés pénteken, január 10-én lesz a bukaresti katonai temetőben. * A román nép, mély gyászba borult hű fiának, dr. Petru Grczának halála miatt, a szomorú hír országszerte gyorsan ter­jedt el. A délutáni órákban számos küldöttség kereste fel a nagy nemzetgyűlés elnökségét, hogy részvétét fejezze ki. Eljöttek rész­vétüket kifejezni a diplomáciai missziók vezetői is. . * A Román Népköztársaság nagy nemzetgyűlésének elnök­sége a Román Munkáspárt Központi Bizottsága és a Román Népköztársaság Minisztertanácsa kedden délelőtt kiadott közös közleménye a mi megyénk dolgozó népére is nagy megrendü­léssel hatott, hogy dr. Petru Groza, a Román Népköztársaság nagy nemzetgyűlésének elnöke, a kiváló politikus és államférfi, a román nép odaadó, hű fia elhúnyt­Különösen azért volt a mi megyénk ben ily nagyfokú a megdöbbenés, mert megyénkben sokan vannak, akik nemcsak távolról ismerték, szerették, becsülték a román nép nagy fiát. hiszen ott éltek, s személyesen is ismerték. Munkásságát, életútját azonban valamennyien ismertük, s épen c, ért most elvesztése alkalmából még fokozottabb erővel ötlik fel bennünk nagy barátunk, a magyarság, a magyar élet, a magyar irodalom és művészet kiváló ismerőjének, a magyar— román barátság hűséges harcosának képe. s annál fájdalmasab­ban érint elvesztése. Felötlik bennünk Petru Groza egész élete, amely a törté­nelmi igazságtalanság, a nemzeti és faji gőg elleni engesztelhe­tetlen, kemény harcban múlt el. Gyászunkban is jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy Petru Grcza élete diákgyerek korától haláláig töretlen maradt. Hűséges maradt a néphez, s a nép ügyét védte. Tizenhárom esztendős vezetői tevékenysége alatt, amikor a baráti Románia dolgozó népe a párt vezetésével hatalmas eredményt ért el, ebben benne van a magyar nép által is*szere­tett, becsült Petru Grcza fáradhatatlan munkájának eredmé­nye is. Halála nagy fájdalom a mi népünk, a mi megyénk dol­gozói számára is. Emlékét soha nem fogjuk elfelejteni. Szekszárdi bogaras emberek Hírüket már külföldön is ismerik Áz uzdi Táncsics Tsz-ben kötötték az első terményes szerződést Az ország területén összesen 19 termelőszövetkezet kötött a gépállo­mással terményes szerződést, amely­nek az a lényege, hogy az elvégzett munka után a gépállomási díjat nem pénzben, hanem terményben fizeti a termelőszövetkezet. Ennek nagy elő­nye van, mert a gépállomás is érde­kelt abban, hogy a termelőszövetke­zet gabonából, kapásból, vagy egyéb növényből magasabb termésátlagot érjen el, mert akkor a gépállomás is többet kap. Megyénkben az uzdi Táncsics Tsz tagsága kötött elsőnek ilyen szerző. dést. A gépállomás búzánál például elvégzi a szükséges munkát, a vető­szántást vetést, aratást, tarlóhántást, tavasszal a fejtrágyázást, növényápo­lást és a búza betakarítása után a szerződésben meghatározott százalé­kát búzában kapják meg. Ugyanez a helyzet a többi gabonaféléknél is. — Természetesen a termelőszövetkezet tagságának is kötelessége az, hogy a növényápolásnál a kézi munkát, a kapálást időben, kétszer vagy há­romszor végezzék el. A szerződés alapján a gépállomásnak joga van a tsz könyvelésébe is betekinteni. IGEN, KÜLFÖLDÖN már kezdik őket ismerni, itt, Szekszárdon azon­ban még kevésbé. „Csendesen” doL gozgatnak egy hatalmas épület eme­letén s bizony keveset érintkeznek a külvilággal. A bogaras jelző pedig azért „illik” rájuk, mert bogarakkal — selyemhernyókkal — foglalkoznak. Buzgó türelemmel pepecselnek ezek­kel a jelentéktelennek látszó élőlé­nyekkel és ezzel az a végcéljuk, hogy milliós hasznot hozzanak az ország, nak. Gubitza András, kutató biológus, — a kutatások vezetője — és Palotás Béla petekészítési előadó igyekeznek beavatni e munka titkaiba. — Már évek óta foglalkozunk ezek­kel a kis élőlényekkel, de nagyon nehéz megismerni őket — mondja Gubitza András. A MILLIÓS HASZONHOZ min­denekelőtt az kell, hogy több és jobb minőségű selymet adjanak a selyem- bogarak. Ezt azonban nem teszik meg a bogarak csak úgy ,,jóindulatból” — az embernek bele -kell avatkoznia az életükbe. Ezen fáradozik már évek óta Gubitza András. Olyan hibrideket próbálnak előállítani — sőt, polihib. rideket —, amelyek jobb tulajdonsá­gaik révén több és jobb selymet ké­pesek adni, mint a jelenleg tenyész­tett faj. Azaz próbáltak mert ez az elgondolás jórészt már sikerült... A kísérletekhez mintegy 27 fajta selyemhernyót használtak fel, ame­lyeket a világ legkülönbözőbb részei, bői gyűjtöttek össze. Még ázsiai, kínai japán és koreai lepkéket is felhasz­náltak kísérleteik során. Javítani 'kel­lett az élettani, textilmechanikai és alaktani sajátosságaikat, amelyek igen sok tényezőből tevődnek össze. Ezt sikerült is elérniük keresztezé­sekkel. Ez leegyszerűsítve abból áll, hogy például a jó élettani sajátosság­gal rendelkező rossz textil mechani­kai sajátosságút keresztezték egy jó textilmechaniikai sajátosságú és rossz élettani sajátosságú egyeddel. így az­tán sikerült is kitenyészteniö’k egy olyan hibridet, amely mintegy 5—10 százalékkal több selymet ad, mint a jelenlegi. * FELVETŐDIK A KÉRDÉS, miért nem hoztunk be külföldről egy meg­felelő hibridet és akkor nem kellene évekig fáradozni. Először azért, mert külföldön sem volt ilyen. A nagy se­lyemtenyésztő országokban — Olasz, ország, Japán stb.— is csak az utób­bi években kezdtek el behatóbban fog. lalkozni megfelelő hibridék előállítá­sával mivel látták a tősgyökeres faj karcsodását. Másodszor pedig az eL ért tudományos eredmények „ho- gyan”-jával rendszerint nem dicsek­szik egy ország sem. Az olaszoknak például sikerült egy megfelelő hibri­det előállítaniok, de ezt nagy titok­ként kezelik, mint valamikor a velen­ceiek a tükörkészítés mesterségét. Szerencsére mi is kutatáshoz kezd­tünk és a munkát eredmény is kí­sérte és Gubitza András szerint — az ő nevéhez fűződik az eredmény — a mi sikereink felérnek az olaszok félt­ve őrzött sikereivel. Jelenleg már 10 kiváló hibrid áll rendelkezésre. Most bírálják el közösen a Tolnai Selyem­fonodával, hogy melyik a legalkal­masabb továbbtenyésztésre és azt fogják elszaporítáni. Külföldre, különösen a népi demo­kráciákba is eljutott már e nagy sike. rek híre. Lengyelországból már szak­ember is járt itt, de a csehek és a ro­mánok is nagyon érdeklődnek az eredmények iránt, mert nekik is nagy hasznukra válhat, ha sikerül majd egy rr^gfelelő hibridet elszaporítani. A lengyelek egy tapasztalatcsereérte­kezlet összehívását is javasolják több érdekelt ország részvételével. Mint értesültünk, szeretnék a tapasztalat- cserét a Szovjetunióban tartani, mert itt beható tudományos munka folyik a selyemhernyótenyésztés javítása érdekében. Itt például 14 komoly ku­tatóintézet van — nálunk csupán ez a szekszárdi működik — és itt is si­került jó hibridet előállítani. NAGYSZERŰ ELGONDOLÁSOK vannak a selyemhemyótenyésztés fej­lesztésével kapcsolatban egyéb téren is — mint például a „takarmány- bázis” javítása, korszerűsítése, amely minőségileg is jobb a jelenleginél és az önköltséget is csökkentené. így te­hát feltétlenül megérdemlik ezek az ismeretlen „bogaras emberek’’, hogy nevüket, munkájukat mindenütt is­mertté tegyük. A nemzetgazdálkodás érdekében tevékenykednek és hozzá, tehetjük még a külföld előtt is elis­mert sikerrel. BODA

Next

/
Oldalképek
Tartalom