Tolna Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-08 / 6. szám

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 10S8 január C. 4 A fiatalok otthon érzik magukat a simontornyai KISZ-ben A tavasszal, amikor egyikét fiatal azon tanácskozott a bőrgyárban és a faluban, 'hogy valami egyesületet kellene létrehozni, amelyik a fiata­lok érdekeit, szórakozását, művelő­dését szolgálja, nem sokan voltak. Alig egy-két fiatal gondolt csak arra, hogy meg kellene alakítani a Kom­munista Ifjúsági Szövetséget. Tárgyaltak a bőrgyár MSZMP alap szervezetének vezetőivel és kérték, hogy legyenek segítségükre a szerve­zet létrehozásában. A párt alapszer­vezet titkára megígérte a segítséget. Kommunista munkásokat bízott meg az alapszervezet az ifjúsági szövetség létrehozásának segítésére. Először itt is, mint csaknem mindenütt, a KISZ megalakulásakor alig egy-két lelkes fiatal volt, aki KISZ-t akart. Sokkal többen voltak olyanok, akik azt akar­ták, hogy legyen valami ifjúsági szer­vezet, de maguk sem tudták ponto­san megmondani, hogy milyen is le­gyen az. Megalakították a KISZ-t. Az alakuló gyűlésen aztán már tudták azt. hogy ez egy olyan szövetség lesz majd, amelyik a fiatalok ügyével foglalkozik és azf is megtudták, hogy kommu­nista szervezet lesz. És ez sem fordította vissza azokat, akik akartak egy ifjúsági szövetséget. Sőt, amint teltek a hónapok, úgy nőtt a KISZ-tagok létszáma is, ma már több, mint hatvanan vannak együtt a szervezetben. Hatvan fiatal, akiknek nagyrésze a gyárban dolgozik, a ki­sebb része pedig paraszt, szövetkezeti tag, vagy egyéb foglalkozású. A megalakulás után itt is baj volt a vezetőséggel. A KISZ titkár is annyira beletemetkezett a munkába — ez jó is volt, — hogy a fiatalok ügyével már kevesebbet foglalkozott — ez viszont helytelen volt. A fiata­lok elekor határozták el, hogy új ve­zetősége, választanak. Meg is történt a választás, s azóta sokkal jobb mun­kát végez a szervezet bent a gyár­ban és kint a faluban is. Most már nemcsak a titkár, ha­nem az egész vezetőség aktív munkát végez. Felosztották a feladatokat. Minden vezetőségi tagnak megvan a feladata. Ami eddig ugyan egy kicsit szokat­lan volt, de az új vezetőség olyan kedvvel, lelkesedéssel fogott a fel­adatok megoldásához, hogy a párt alapszervezet vezetősége még jobban támogatta őket. Egymásután rendez_ ték a fiatalok a klubdélutánokat, tea­esteket. Létrehozták újból a nagyhírű tánc­csoportot is. Most meg az volt a baj, hogy nem volt olyan ember, aki a táncokat be tudná a fiataloknak taní­tani. Gondoltak itt a helybeli pedagó­gusok segítségére is, de ők ehhez nem értenek. S így most még maguk pró­bálgatják a táncokat, de úgy tervezik, hogy a közeljövőben egy táncszak­tanárt is meghívnak a fiatalok taní­tására. A simontornyai KISZ-szervezet so­kat foglalkozik a termeléssel is. S ez a vezetőség érdeme. A vezetőség egy tagját megbízták a termelési ügyek­kel való foglalkozással. Ö rendszeresen tájékozódik a gazdasági vezttők és a párttitkár­nál a termelés alakulásáról és a legfontosabb feladatok megoldá­sára mozgósítják a fiatalokat. Most az újév első napjaiban például az üzemben dolgozó valamennyi KISZ-tag teljesítette napi tervét és ■általában az a tapasztalat, hogy a KISZ tagjai a termelésben kiemel­kedő eredményeket érnek el. Az elmúlt években sok probléma volt a lányok szervezetbe való beho­zásánál. Most úgy oldották ezt meg, hogy a KISZ vezetőségének leány­tagjai szervezik a lányokat és el­mondják, hogy milyen hasznos dol­gokat tanulhatnak — szabás, varrás stb. — a szervezetben. S amikor a szülők ezt megtudják,«szívesen enge­dik lányaikat a szövetségbe, a klub. délutánokra. Ehhez «tartozik még az is, hogy a KISZ vezetősége, mikor egy esetben klubdélutánt tartott, a lányok szüleit is meghívta. Nézzék meg, hogyan szórakoznak lányaik a KISZ-ben, mivel töltik ott idejüket. Simontornyán most az a vélemény alakult ki a község lakói, fiatalok és öregek, párttagok és pártonkívüliek körében, hogy végre az ifjúságnak van egy olyan szervezete, ahol megtalál­ják ami szórakozásukhoz, műve­lődésükhöz kell. És a jövőre nézve a mostani út, a jelenlegi munka pedig bíztató jel, .hogy még inkább otthon érzik magu­kat a simontornyai fiatalok a KISZ- hen. TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA Páratlan teleszkóp A szovjet ipar a Nemzetközi Geofizikai Év alkalmából páratlan csillagászati műszert — kromoszféra-fotoszféra teleszkópot — készített. A teleszkóp a Nap vizsgálatára szolgál. A műszert az Üzbég Tudomá­nyos Akadémia taskenti csillagvizsgáló intézetében állították fel. Segít­ségével a tudósok egyidejű vizuális és fotó-megfigyeléseket végeznek, to­vábbá a Nap-atmoszféráról automatikus filmfelvételeket készítenek. TŰZHÁNYÓ VAGY GYAPJÚ- GYÁR? A híres Etna tűzhányó lávája re­mek anyagnak bizonyult ásványi „gyapjú” készítésére. Ezt a gyapjút az V. Nemzetközi Műszaki Kiállítá­son mutatták be, Torinóban. Igaz, hogy az új anyag ruhára nem al­kalmas, de a technikában nagysze­rűen felhasználható. A különböző ve­gyianyagokkal szemben rendkívül ellenálló és igen nagy hőmérsékletet kibír. Ez a tulajdonsága remek szi­getelőanyaggá teszi. AZ ATOM-TENEGRALATTJÁRÓK ÁTKELNEK AZ ÉSZAKI SARK­VIDÉK JEGE ALATT ségével nátriumot löveljenek fel száz kilométer magasságig, ahol a nátrium az oxigén-atomokkal összevegyülve, nagy fényenergiát fejleszt. Ezzel az eljárással percekre többszáz négy­zetkilométeres területet lehet mes­terségesen megvilágítani. Ugyancsak a ..Szovjetszkaja Avia- cija” hírt ad arról, hogy ma már le­hetséges 100 kilométerig terjedő ma­gasságban mesterséges elektron-fel­hőket létesíteni, amelyek visszaverik a rövidhullámokat. E célból rakéták­kal 100 kilóméter magasságba nitro- génmonoxiddal telt tartályokat lőnek fel. A tartályok ott kiürülnek és a hidrogénmonoxid az ottani oxigén­atomokkal vegyülve, nagy elektron­sűrűségű rétegeket alkot, amelyek öt kilométerre is kiterjednek. ralia Hotelből bocsátottak vízre. A hajó az igazgató feleségének egy gombnyomására csúszott síneken a tengerre. VÉDŐRÉTEG FONTOS IRATOK BEVONÁSÁRA Az „österreichische Volkstimme” híradása szerint újaban fontos irato­kat, igazolványokat, rajzokat, stb. egy „pitaplan” nevű védőréteggel lát­nak el, hogy az iratok ne sárguljanak meg vagy töredezzenek el, illetve, hogy meggátolják az iratok utólagos megmásítását. A pitaplan folyékony műgyanta, amely a papírost egy át­látszó, de többé el nem távolítható filmréteggel vonja be. ÜVEGSIMASÁGÚ BETONFALAK Újabban fa helyett polisztirol- fóliákkal burkolják a betonfalakat. Bristelban egy nagy lakóháztömböt építettek már ilyen polisztirol-burko- latú betonidomokból. A beton felü­lete a szó szoros értelmében tükör­sima lesz és nincs szükség semmi­féle utólagos megmunkálásra. Egy amerikai tengernagy kijelen­tése szerint az atom-tengeralattjárók képesek lesznek az Északi Sarkvidék jégtakarója alatt átkelni az Atlanti­óceánból a Csendes-óceánba. A SZOVJET ÉS AMERIKAI MŰ­HOLDAK ÖSSZEÜTKÖZÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE Az amerikai hadügyminisztérium matematikusai szerinf egy az egy- milliárdhoz a valószínűsége annak, hogy a még felbocsátandó első ame­rikai mesterséges hold össze fog ütközni az egyik szovjet mesterséges holddal. Azt is kiszámították ezek a matematikusok, hogy két repülőgép összeütközése a Colorado canonja felett csak annyira valószínű, hogy 20 millió évben egyszer fordulhat elő. TŰZ ÜTÖTT KI ANGLIA LEGTIT­KOSABB ATOMKUTATÓ INTÉZETÉBEN A közelmúltban rejtélyes módon tűz ütött ki az aldermastoni atom­fegyver-kutatási intézet laboratóriu­mában. Az intézetben hidrogénbom­bával és irányított lövedékkel kap­csolatos kísérletek folynak. A sze­rencsétlenség során egy tudós meg­halt és több személy megsebesült. SZÁZ KILOMÉTER MAGASSÁG­BÓL NAPPALI FÉNYBE LEHET BORÍTANI A FÖLDET A „Szovjetszkaja Aviacija”, a szov­jet tudomány új, merész tervéről ad hírt. A szovjet tudósok szerint lehe­tőség van arra, hogy rakéták segít­MÉLYSÉGI REKORD A Francia Haditengerészeti Flotta touloni tudományos kutató központ­jának mérnökei feladatul tűzték ki, hogy tízezer méter mélyen merülnek alá a tengerbe és ezzel kétszeresen felülmúlják a jelenlegi merülési vi­lágcsúcsot. Ebből a célból a tudomá­nyos központban újtínusú mélyten­geri megfigyelő-gömböt építenek. A két méter átmérőjű jömb falai igen szilárd acélból készülnek. Vastagsá­guk 16 centiméter. A számítások sze­rint az új mélytengeri megfigyelő­gömb kibírja a 10 000 méter mély­ségben ránehezedő nyomást. A jelen­legi alámerülési rekord 4050 méter. Ezt a világcsúcsot is a francia tudo­mányos kutató központban épített megfigyelő-gömbbel érték el. TELEVÍZIÓS ADÁS — NAPPALI FÉNYNÉL A washingtoni Naval Research La­boratory tudományos munkatársai egy olyan foszforeszkáló, áttetsző, de nem világosan áttetsző réteget fej­lesztettek. amely nem veri vissza a nappali világosságot, hanem elnveli azt. Ezzel lehetővé válik a televíziós adások vétele nappali fénynél. RÁDIÓIMPULZUSOK SEGÍTSÉGÉ­VEL BOCSÁTOTTAK VÍZRE EGY HAJÓT Belfastban egy ausztráliai hajó­társaság számára énftett gőzhajót rádió-telefon segítségével 19 200 kilo­méter távolságból, a Sydney-i Aust­ANGOL TUDÓSOK SZERINT A TÁVOL JÖVŐBEN MÁR CSAK NŐK LESZNEK A VILÁGON Sir Arthur Keight neves angol tu­dós egy tanulmányt tett közzé, mely­ben azt állítja, hogy a nők 500 millió évvel előbbre vannak a férfiaknál, mert biológiailag sokkal alkalmazko­dóbbak náluk. ..Az eljövendő embe­riség — fejtegeti az angol tudós — talán tízezer év múlva, talán tízmil­lió év múlva, már csak nőkből fog állni, s férfiakat, akiket a tudomány tökéletesen feleslegesekké tesz, csak egészen csekély számban tart majd, mint azt a méheknél és hangyáknál is látjuk. A nők maguk fogják mes­terségesen megtermékenyíteni magu­kat. Laboratóriumban előállított „mű­anyaggal.” A tudós még nem tudja pontosan megmondani, hogyan szü­lethetnének csak leánygyermekek. Valószínűleg feltételezi: a petesejte­ket meg lehet majd úgy termékenyí­teni, hogy annyi chromoszomát tar­talmazzanak, amennyire szükség van leánygyermekek születéséhez. Isme­retes, hogy a születendő gyermek ne­mét az határozza meg, hogy a férfi spermája hány chromoszomát tartal­maz, amikor női petesejtekkel egye­sül. Egy másik tudós, R. Sydenberg, aki szintén a „post-historikus” ember problémájával foglalkozik, ugyancsak úgy véli, hogy az emberiség a jövő­ben kizárólag nőkből áll majd, ille­tőleg — mint mondja — „női eredetű egyedekből”, de ezek a „nők” telje­sen frigidek és aszexuálisak lesznek, vagyis egyáltalában nem lesznek tu­datában nemiségüknek. Hajlandó volna nejét mégegysser feleségül venni? „Hogyan vélekedik a házasságá­ról? Boldog vagy boldogtalan házas? Hajlandó volna pejét mégegyszer fe­leségül venni?” Ilyen és ehhez ha­sonló kérdéseket intézett 14 ország — köztük Franciaország, Anglia, Német­ország, Egyesült Államok, Olasz­ország, Svájc és Svédország orvosai­nak és pszichológusainak egy cso­portja 110 000 nős emberhez. Minden száz férfi közül 64 így vá­laszolt: „Csak a feleségemet válasz­tanám és senki mást”, 24 nem haj­landó ismét feleségül venni jelenlegi házastársát, 12 habozott és nem tudta, mihez tartsa magát. TÖBB A JÓ ÉS ÁTLAGHÁZASSÁG A körkérdés során igyekeznek min­den társadalmi osztályt felölelni, hogy minél átfogóbb képet nyerje­nek. Az egyes kérdőíveket tehát egyetemi tanároknak és iparosoknak, parasztoknak, városi és falusi lakók­nak egyaránt megküldték, közölvén a kérdezettekkel, hogy feleleteiket teljes diszkrécióval kezelik. A vála­szokból nem lehetett a nemzeti kü­lönbségre következtetni, de minden esetre könnyű volt megállapítani, hogy azokban az országokban, ahol könnyebb a válás, a férjek jobban ragszjcodnak feleségeikhez, mint azokban az országokban, ahol a vá­lást vallási vagy más törvényes okok megnehezítik, esetleg lehetet­lenné teszik. Azok, akik hajlandók­nak mutatkoztak jelenlegi házastár­sukat ismét feleségül venni, több­nyire „boldognak”, „nagyon boldog­nak”, „kitűnőnek”, sőt 598 esetben „ideálisnak” nevezték házasságukat. De azok a férfiak is, akik hajlandók volnának más asszonyt nőül venni, csak ritkán beszéltek rosszul sike­rült frigyről, inkább elég eredmé- ■ nyesnek”, „átlagosnak”, „normális­nak”, vagy „semmiképp se szeren­csétlennek” nevezték házasságukat. Mi az oka annak, hogy a házassá­gok elromlanák? A kérdőíveken a férfiaknak közöl­niük kellett életkorukat, a házasság- kötés napját, foglalkozásukat, gyer­mekeik számát és korát. Egyidejűleg arra kérték őket, írják le röviden házasságuk történetét és vázolják, mi okozhatta véleményük szerint az összeomlást. A beérkezett válaszok alapján a pszichológusoknak lehető­ségük nyílt arra, hogy jegyzéket ál­lítsanak össze a házasságot fenye­gető veszélyekről. Ezek jelentőségük szerint csoportosítva a következők: hűtlenség, anyagi kérdések, tartós véleménykülönbségek, pazarló vagy rossz háziasszony, önzés, túlzott fél­tékenység. túlzott alkoholfogyasztás és betegségek. Mégegyszer meg kell jegyezni, hogy itt kizárólag a férjek véleményéről van szó, e jegyzék mé­gis pontosan megfelel azoknak a megállapításoknak, amelyeket a pszi­chológusoknak korábban hasonló jel­legű kutatásaik során tettek. AZ IDEÁLIS FELESÉG Beszélhetünk egyáltalán ideális feleségről? Úgy látszik, igen: mert azok a férfiak, akik házastársukat hajlandók ismét feleségül venni, ke­vés kivétellel ideálisaknak nevezik őket. A válaszokból megtudjuk, hogy az ideális feleségnek nem kell túlzottan szépnek lennie, viszont fontos, hogy jó háziasszony legyen. Legyen bájos, szívélyes, becsületes és igazságos. Sok férfi kijelentette, azért boldog, mert tudja, hogy erkölcsi vagy gaz­dasági okokból származó lehangolt- sága esetén biztosan számíthat fele­sége támogatására és biztatására. Többen kiemelték, hogy feleségük különösen nehéz helyzetekben több­ször is bebizonyította megértését. Azok a férfiak, akik magukat „igen boldogoknak” nevezték, abban a szilárd meggyőződésben élnek, hogy boldogságukat egy más asszony oldalán soha sem találták volna meg. Egyébként megállapítást nyert, hogy azoknak a férfiaknak a többsé­ge, akik nem hajlandók ismét fele­ségül venni házastársujjat, gyermek­telen házasságban élnek. NÉGY VESZÉLYESSÉGI ZÓNA Dr. Hertz professzor, aki a köz­véleménykutatást vezette, kommen­tárjában megállapítja, hogy minden házasság négy veszélyességi szakaszon megy át. Ez a házasság első kilenc hónapjára, maj(j a házasság hetedik, tizenötödik és huszonötödik évére esnek. * Az első válság közvetlenül a mé­zeshetek után jelentkezik: ekkor ugyanis arról van szó, hogy a házas­társak egymáshoz alkalmazkodjanak és lecsiszolják a súrlódási felülete­ket. A házastársak rájönnek, hogy a házasságon belüli hétköznapok egé­szen mások, mint amilyennek kép­zelték. A romantikus ifjú férj moró- zus munkagéppé változik, a szívélyes fiatalasszonyról pedig kiderül, hogy rossz, vagy hanyag háziasszony, te­hát mindketten kétségbeesve eszmél­nek rá, hogy a' másiknak hibái van­nak. Rendszerint pénzügyek váltiák ki az első nézeteltéréseket: vagy hiányzik a szükséges pénz, vagy mi­után mindkettőnek foglalkozása van, túlsók pénzük áll rendelkezésükre, állandóan szórakozni akarnak és sem elég idejük, sem elég kedvük ahhoz, hogy igazi otthont teremtsenek ma­guknak. A házasság hatodik és hetedik éve között a fenyegető veszélyek min­denekelőtt a hűtlenségben, vagy gyakori véleménykülönbségben, to­vábbá a házastárs iránti érdeklődés csökkenésében jut kifejezésre. Mind­ketten betöltötték harmincadik élet­évüket; a férfi nem tartja szükséges­nek, hogy tovább játssza a szerelmes fiatal férjet, az asszony sem tartja szükségesnek, hogy férje számára „szépítse” magát; kölcsönösen el­hanyagolják egymást és az elszenve­dett „csalódásért” soksor egy másik, de tilos szerelemben keresnek vi­gasztalást. Az anyakönyvvezetők ál­tal nyilvánosságra hozott statisztiká­ból láthatjuk, hogy a hetedik év a válások esztendeje. A harmadik veszélyességi zóna, amely a 15 évre esik, hasonló ala­pokon nyugszik: időnként fellépő anyagi nehézségek, a feleség közöm­bössége férje hivatása vagy szellemi élete iránt — ezek a főokok, amelyek a házasság bomlását előidézik. Szinte csodálatosnak tűnik, de mé­gis előfordul, hogy a házasság az ezüstlakodalom után omlik össze: a házastársak, akik körülbelül 50 éve­sek, unatkoznak, ellenállhatatlan vá­gyat éreznek kalandok után, amelyek aztán sokszor katasztrofális követ­kezményekkel járnak. Mindennek kizárólag a megszokás és az uralom az oka. „Mert az unalom és a meg­szokás a házasságban — fejezi be kommentárját dr. Hertz, — épp olyan veszélyes, mint egy másik asszony, illetőleg egy másik férfi megjelenése.” A rajkózenekar nagy sikere Mözsön Már újév előtt pár nappal azt az örömhírt adta tudomásunkra művelő­dési otthonunk vezetője, hogy újév napján községünkben szerepel a KISZ Központi Művészegyüttes rajkózene­kara. Türelmetlenül vártuk a híres együttes vendégjátékát. Igen szép József Attila emlékkönyv jelent meg • Szépirodalmi Kiadónál. műsorral tették még szebbé az újévi ünnepnapot. Mözsön a kiváló előadá­son keresztül nagyon népszerűvé vált a zenekar, de azt hiszem ugyanez tör­tént minden községben. Külön örömet szerzett és kedvessé tette az estét, hogy az előadás után a községből bárki elénekelhette ked­venc dalát és az éneket a zenekar kí­sérte. Később rövid ideig, tánczené­vel is szórakoztattak bennünket és a zenekar tagjai közül is többen együtt táncoltak velünk. Még csak a látsza­tát sem mutatták annak, ami_ sajnos, nagyon sok hivatásos együttes tagjai­nak viselkedésében megnyilvánul, hogy lenézik a falusiakat. Mondván: A falun minden jó. Reméljük, hogy a jövőben többször gyönyörködhetünk a rajkózenekar kiváló műsorában. KERESZTES MIHÁLY KISZ kultúrfelelő».

Next

/
Oldalképek
Tartalom