Tolna Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-07 / 5. szám

4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958 január 7. Megemlékezés Sipos Mártonról halálának 31. és a MUSZ fennállásának 50. évfordulója alkalmával Sípos Márton az első világháború utáni idők sportjának egyik kimagas­ló egyénisége, Hajós, Halmay és a többiek révén dicsőségnek és elisme­résinek örvendő úszósportunknak nagy sikereket elért tagja volt. 1900. január 19-én született Szek- szárdon. Gyermek- és serdülő korá­ban Szekszárdon élt, majd családjá­val együtt Keszthelyre került. Ott elvégezte a gazdasági akadémiát. A diploma megszerzése után, mint fia­tal gazdatiszt, a Teleki grófok inkei birtokára, majd mint híres sportoló, de már beteg ember, Budapestre ke­rül, ahol most már akadályok nélkül kedvére hódolhat szeretett sportjá­nak, az úszásnak. Már középiskolás korában felhívta magára eredmények vei a vidéki szakértők figyelmét. Több versenyein vett részt. Indult Szekszárdon, Tolnán, Baján, Kalo­csán és ezeken a helyeken bizony nem akadt legyőzőjére. Tulajdonkép­pen versenyszerűen csak keszthelyi akadémikusként, 21 éves korában kéz dett sportolni; jellegzetes gyors, kar­jaival maga alá húzó technikával szűk és kevésbé hatásos lábmunká­val, — függőleges irányban erősen mozgatva, — rövid távon kiváló eredményeket ért el. Fejlődésének és pályafutásának főbb állomásai: 1921: április 10-én a Rudasfürdőben rendezett úszóverse- nyen tűnik fel az akkori vezetők előtt 60 m-es gyorsúszásban elért 39.6 mp-fcs idejével. Még ez évben — óriási meglepetésre — megnyeri 1:21.6 mp-e$ idővel a 100 m-es mell­úszás magyar bajnokságát. Az augusz tus 20-án rendezett versenyen igazol­ja teljesítményét, mert a fennálló magyar csúcsot adja át. a múltnak. Sípos új csúcseredménye 100 m-es mellúszásban 1:19.2. Augusztus végén és szeptember elején Németországban versenyez, nemzetközi rutin hiányá­ban azonban gyenge eredményeket ér el. 1922-ben, elvégezve az akadémiát, rövid időre Budapestre kerül és belép a MAFC-ba. Egyesületével németor­szági túrára indul. Magdeburg, Lip­cse, Nürnberg, München városok a túra főbb állomásai. Ekkor találkozik először a mellúszás másik világ­nagyságával Erich Rademacherral. Első versenyükön 100 és 200 méteren Rademacher, 50 méteren pedig Sipos győz (ideje 33.4 mp). Nürnbergi ver­senyen sikerül a visszavágás és a 100 méteren elért 1:18 perces idő jobb a fennálló magyar csúcsnál. Magde- burgban 50 m-es mellúszásban talál­koznak és 32.8 ,mp-es idővel Sipos nyeri a versenyt. Később is sokat versenyeznek egymással és vetélke­désük a 100 m-es mellúszás világ- hegemóniájáért sokáig emlékezetes marad. Még ez évben — több világ­nagyság előtt — 1:19.7 perces ered­ménnyel megnyeri Bécs város baj­nokságát. 1923- ban amolyan komoly edzés­jellegű clasz túrára kerül sor. A túra és a kemény edzés hatása későbbi versenyein erősen éreztetik hatásu­kat. Augusztus 20-i ünnepi verse­nyen — a Császárban — már 1:17.2 percet úszik, ami már komoly nagy időnek számít és egy még nagyobbat jósol. És szeptember 24-én sport­pályafutásának csúcsára ér. A Csá_ szár uszoda 25 méteres medencéjében rendezett' versenyen 100 m mellúszás­ban 1:16.2 perces idővel úgy világ­csúcsot úszik. Ideje három évig volt világcsúcs. 1924- ben hivatalból rövid időre Egerbe kerül. Itt készül fel a párizsi olimpiai versenyekre, ahová ki is küldik. Indulását azonban nem kí­séri siker. A neki amúgyis szokatlan és nem megfelelő 200 méteres mell­úszásra nem megfelelő körülmények között kerül sor július 16-án. (Sipos nagy eredményeit mindig az őszi ver­senyidőszakban érte el.) A második előfutamban indították, ahol 3:09.4 perces időt ért el, amellyel azonban kiesett a további küzdelemből. Az olimpia után spanyol túrán vesz részt, melynek során Barcelonában rendezett versenyen 1:16.8 perces eredményt ér el. Augusztus 20-i váltószámokból álló német—magyar versenyen remek úszásával győzelemre viszi a vegyes­váltó csapatot. Az 1925. és 1926. években jelentő­sebb eredményt már nem is igen ér el. Későbbi súlyos betegsége már előreveti árnyékát. Azonban az ak­kori felelőtlen, soviniszta sportvezetés nem igen törődött vele. Utolsó na­gyobb versenye 1926. ápr. 5-én Eger­ben zajlott lett. Időeredménye már gyenge, „csak” 1:24.2 perc 100 mé­teren. Vezetői nem törődtek azzal, hogy a világhírnévvel járó ünneplés és versenyzés megárt szervezetének. Szervezete leromlott és képtelen volt ellenállni a súlyos tüdőbajnak. 1926. december 11-én nagy megdöbbenéssel fogadta az úszótársadalom a fiatal — 26 éves — Sipos Márton halálhírét. (Meghalt a budakeszi tüdőszanató. riumiban.) Mi, Tolna megyei sportolók, külö­nösen az úszósport társadalma, mél­tán lehetünk büszkék Sipo® Márton­ra. Méltó névadóra lelt benne a me­gyei középiskolai sportmozgalom és az évről évre megrendezésre kerülő hagyományos Alkotmány ünnepi úszó verseny is. RUMBOLD ÖDÖN MUSZ megyei megbízott. 1957. december 14-én a Tolna me­gyei Úszó Alszövetség kongresszusi küldöttei — Rábotzky László és Rum. bold Ödön —1 felkeresték és koszorút helyeztek Sipos Márton rákoskeresz­túri köztemetőben levő sírjára. A sírt és síremléket igen elhanyagolt álla­potban találták. Koszorút helyeztek még a sírra Sípos volt egyesületei (MAFC és MTK) és a Magyar Úszó Szövetség. Megnéztük a Duna-filmet Megnéztük a Duna-filmet, nyolc or­szág közös produkcióját, és bizony csalódtunk. Mást vártunk, mert sok­kal szebb lehetett volna. A Duna kül­földi szakaszáról legalább néhány szép felvételt láthattunk, a magyar részről még ezt sem. Mert a magyar Dunaszakaszról szóló rész Írója .Boldi­zsár Iván, olyan halálos unalmat tu­dott varázsolni, ami a film történeté­ben is ritka. S ráadásul még ízléstelen is: azt, hogy a Duna magyar földre ért, Boldizsár kizárólag egy marha­csordával tudja érzékeltetni. Az utóbbi időben több rossz magyar filmet láthattunk, s akaratlanul is meg kell kérdeznünk, mi az oka? Mi­féléi. bizottságok, lektorátusok dönte­nek a magyar film sorsáról, s milyen szempont szerint választják ki a le­hető legrosszabb forgatókönyvet? Ma­radjunk a Duna-filmnél: milyen érv és szempont játszott közre, hogy el­fogadták Boldizsár Iván forgatóköny­vét, amely az egyébként is gyenge film leggyengébb része? Pedig lehetne nálunk is jó filnte- ket csinálni, volt is rá példa. Sajnos, a rossz filmre is volt példa, de «wert a rossz példát követik filmeseink? E. S. Televíziót vásárolnak a sárszentlőrinciek Sárszenlőrincen jártunk a napok­ban, ahol a községi tanács elnökétől arról érdeklődtünk, hogy milyen a kulturális élet a községben. — Most már e téren is jelentős vál­tozás lesz, mert az új kultúrotthon­igazgató törődik a község kultúréleté- vel, s nem utolsósorban foglalkozik a fiatalokkal is. A KISZ-szervezet már két esetben rendezett műsors es­tet a lakosság szórakoztatására. Ter­veik szerint pedig egy háromfelvoná- sos színdarabot kívánnak előadni és gondolnak a szakkörök megszervezé­sére is. A legnagyobb meglepetés az új év­ben a televízió vásárlása és beszere­lése lesz, amelyet a múlt évi megtak*. rításból tudunk megvásárolni. A tele­víziót a kultúrotthonban állíttatjuk fel. / Járdát építenek, fásítanak Zombán Az 1957. évi legjobb atlétikai eredmények V. közlemény 80 m gátfutás: 1951: Szüle, Szekszárd: rangelső 12.9; 1952: Szüle, Szekszárd: rang­első 12.6, hármas 13.73; 1953: Szüle, Szekszárd: rangelső 12.3, hármas 13.53; 1954: Győrffy, Szekszárd: ramgelső 15.0, hármas 15.40, ötös 15.70; 1955: Győrffy, Szekszárd: rangelső 14.7, hármas 14.90, ötös 15.06; 1956: Győrffy, Szekszárd: rangelső 14.3, 14.47, ötös 14.62; 1957: Pintér, Szek­szárd: rangelső 14.4, hármas 14.43, ötös 14.58, tizes 15.79 átlag. . 1957. évi ranglista: 1. Pintér Márta Szekszárd, 14.4 (14.4). 2. Eördögh Judit, Szekszárd 14.4. 3. Győrffy Mária, Szekszárd 14.5 (14.3). 4. Müller Magda, Szekszárd 14.8 (14.7). 5. Balassa Mária, Szekszárd 14.8. 6. Bertalan Ilona, Bonyhád 16.6. 7. Várszegi Etelka, Bonyhád 16.7. 8. Fatér Anna, Paks 17.2 (17.5). 9. Kincses Ilona, Bonyhád 17.6. 10. Guth Teréz, Bonyhád 17.7 Ez évben sem fejlődött ez a sokol­dalú edzést követelő versenyszám: A magyarázat: Ez évben sem akadt igazi gátas a mezőnyben. Hogy ki lesz Szüle Ágnes utóda? Még nem tudjuk. Talán a serdülő Eördögh. vagy az ugyancsak serdülő Balassa! Erre a kérdésre feleletet valójában majd csak 1—2 év múlva kapunk. — Addig várnunk kell türelemmel. Re­méljük, hogy kettejük közül legalább az egyik már majd 14-en belül fog kerülni. S már ez is nagy eredmény lesz Szüle Ágnes távozása után. Az elmúlt évben 140 000 forint állt a zombai községi tanács rendelkezé­sére a községfejlesztési alapból. A ta­nács a lakossággal egyetértésben úgy döntött, hogy az összeg jelentős ré­szét a kultúrház bővítésére fordítják. A községi kultúrház ugyanis a rendez­vények alkalmával túl kicsinek bi­zonyult 200—300 férőhellyel. A ta­nács 100 000 forintot költött a kultúr­ház bővítésére, és ezen az összegen mintegy 400 férőhellyel bővítették a kultúrház befogadóképességét. Az 1958-as évben a községfejlesztési alapból a községben járdát szándé­koznak építeni, valamint fásítják az utcát és a kultúrház környékét. Erre a célra fordítják a múlt évről meg­maradt 40 000 forintot is. •• Ünnepi hangulat Koppányssántón A MEGYEI BAJNOKSÁG ÉRTÉKELÉSE II. közlemény A Paksi Kinizsi féléves bizonyítványa (Kiállította: Pákozdi Mihály edző) A Paksi Kinizsi vezetőségének az elhatározásából 1957 július 22-én ke­rültem a sportkörhöz, örültem an­nak, hogy áldozatkész vezetőket, nagyszámú, lelkes szurkológárdát találtam Pakson és a játékosgárda sem okozott számomra csalódást. A bajnokság megkezdéséig rövid idő állt rendelkezésemre és így majdnem egyszerre kellett elvégeznem az ala­pozó és a formábahozó edzéseket is. Heti három kemény edzéssel készül­tünk a rajtra. Az edzéseket a fiúk lelkesen és jókedvvel végezték, en­nek ellenére vártam a letörést, amely Simontornyán, a barátságos mérkőzé­sen be is következett: súlyos veresé­get szenvedett a csapat. Sokan vol­tak, akik már ekkor meghúzták a vészharangot az edző és a csapat fe­lett. A vereség okait megtárgyalta a vezetőség és tanácsomra úgy hatá­rozott, hogy a hátralevő időt a baj­nokságig a környező kisebb csapatok elleni mérkőzésekkel töltjük ki. Az első ilyen mérkőzés is balul ütött ki, mert Dunaszentgyörgyön a szhrés a lelkesedés győzelmet aratott a tech­nika felett. Ez a második vereség újabb tisztulást hozott: két-három olyan játékos kivált az együttesből, akik úgy vélekedtek, hogy edzés nél­kül is tudnak futballozni. A további mérkőzések a csanat összekovácsolá­sának a jegyében teltek el. Harta ellen 8:l-re, Dunaföldvár ellen l:0-ra. a Szentendrei Honvéd ellen 9:2-re győzött a csapat és így jött el az első megyei bajnoki mérkőzés NB II-nek megfelelő irammal, de a megyei baj­nokságot el nem érő színvonallal. Az idegek harca eredményeképpen a csa­pat otthonában pontvesztéssel kezdte az idényt. A pontvesztés ellenére nem adtam fel a reményt. Továbbra is ráerőszakoltam a csapatra a pasz- szolást, aminek a további mérkőzése­ken hasznát is láttuk. Kurdon 9:2-re, Váralja ellen 2:0-ra, Nagydorogon 5:0-ra, Szekszárd ellen 3:0-ra, Báta- szék ellen 2:l-re, Döbröközön l:0-ra, Tamási ellen 7:0-ra győzött a csapat és a nyolcadik forduló után három ponttal vezetett Szekszárd előtt, ami­kor Dunaföldvárott 2:l-re alulmarad­tunk. A vereségben közrejátszott az is, hogy kezdett meglazulni a csapat­ban a fegyelem, egyes játékosok már olyan képzett játékosoknak képzel­ték magukat, akiknek már nem kell tanulniok. Drákói szigorral nyúltam hozzá a fegyelem megszilárdításához és ezeket a játékosokat kihagytam a csapatból. Nem mondom, kissé ne­hezen lettem úrrá a nehézségeken, mert a szurkolók egy része is a ki­hagyott játékosok véleménye után ment. így vesztettünk pontot a duna- földvári vereség után Dombóvár ellen Pakson, majd szenvedtünk sima vere­séget a nagymányoki rangadón 3:0 arányban. A hátralevő két mérkő­zésen ugyan szereztünk három pon­tot, de Fadd ellen is keservesen győz­tünk csak, és Hőgyészen pontot vesz­tettünk. Az idényvégi gyenge szereplésben természetesen komolyan közrejátszott az, hogy a csapat egyik motorja, Páll, a kilencedik fordulóban lábtörést szenvedett. Mindent összegezve, a ne­hézségek ellenére is azt kell meg­állapítanom, hogy a gárda a várako­záson alul szerepelt. Az 1957. év őszén észlelt hibákat — igyekszünk majd kiküszöbölni. Az alapozó edzé­seket már január 10-én megkezdjük, amely négy-öt hétig tart majd. Ez­után következik a formábahozás a bajnoki rajtig. Az az elképzelésem, hogy tovább kell fiatalítani a csapatot és négy-öt barátságos mérkőzéssel felkészülni a bajnoki küzdelmekre. Nagy munka vár rám a tavasszal csakúgy, mint a csapatra is. Hogy munkánkat sikere­sen oldhassuk meg, és a bajnokság élén végezhessünk, szükségünk van mind a vezetőség, mind pedig a szur­kolók legáldozatosabb támogatására. Úgy reméljük, hogy ezt a támogatást meg is fogjuk kapni és mi pedig sok kellemes percet szerzünk majd a labdarúgósport híveinek. Az ünnepeket jó hangulatban töl­tötte el Koppányszántó lakossága. Karácsony másnapján a KlSZ-ifjú- ság által a művelődési házban rende­zett táncmulatságon szórakoztak a fiatalok. December 30-án pedig a Csortos Gyula fővárosi művészegyüt­tes Fekete Péterjében feledték el az elmúlt esztendő gondjait, fáradal­mait. Az ejőadás általános tetszést váltott ki, többen megjegyezték, hogy sűrűbben is meglátogathatnának ben­nünket a fővárosi művészek. Szilvesz­terkor ugyancsak táncolt a fiatalság, jókedvvel léptek át az új esztendőbe. Újév estéjén az általános iskolások Marsak: Tizenkét hónap és Muharay Elemér: Laci huszár és a kicsiny gyermek előadásával szórakoztatták a művelődési házat zsúfolásig meg­töltő közönséget; A közmondás szerint „Minden jó, ha a vége jó”. Ezt a jelen esetben nem mondhatjuk éppen az elmúlt évi művelődési tevékenységünkre, de az a szándékunk, hogy az újév napján megkezdett munkát tovább folytatjuk és azon leszünk, hogy minél több kellemes napot szerezzünk a kop- pányszántóiaknak. Legközelebbi ren­dezvényünk alkalmával már az út­törőkkel felújított koppányszántói ka- násztánccal is be akarunk mutat­kozni. Illés Ferenc műv. otthon igazgató Megnövekedett az érdeklődés a mezőgazdasági gépek iránt / A párt és a kormány intézkedései Nagykereskedelmi Vállalat az 1957. nyomán megnövekedett a parasztság Hl. negyedévében ekéből 440, borcmá- , .. , , . ból 194, vetogepbol 249 permetezo­munkakedve, de megnövekedett az gépből 337> szőlőpr&böl p^g 282 da_ érdeklődése a mezőgazdasági gépek rabot adott át a kiskereskedelemnek vásárlása iránt. A Vas- és Műszaki értékesítésre. A kaposvári színház állandó alkalmazásra keres jómegjelenéső táncolni tudó nőket Korhatár 25 év. jelentkezés személyesen a Csiky Gergely Színház titkárságán január 15-ig bezárólag GARAY FILMSZÍNHÁZ Január 6—8-ig Hétfőtől szerdáig: Hoffmann meséi Káprázatos, színes angol film Offenbach operájából Előadások kezdete: Hétköznap: fél 6, fél 8. Vasárnap: fél 4, fél 6, fél 8. Időjárásjelentés Várható időjárás kedden estig: Erősen felhős idő, a Dunántúlon sok­felé eső, Keleten havazás, havaseső, eső, mérsékelt, később megélénkülő nyugati szél az enyheség Keletre is áttevődik. Várható legmagasabb nappali hő­mérséklet kedden 1—4 fok között. Olvasd, a TOLNA MEGYEI Népújságot! TOLNA MEGYEI NEPOJSAG A Magyar Szoclallita Munkáspárt és a tanácsok lapja Szerkeszti a Szerkesztőbizottság Szekszárd. Mártírok tere 15—Í7 Telefen: 20-10. 20-11 Felelős Kiadő: sz MSZMP Végrehajtóblzottsága Szekszárdi Nyamda Telefon: 21-21

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom