Tolna Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-05 / 4. szám

VOLNA MEGY." VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! HF w Érni 2 O C í ALIST A ! CSŐK Í APJA III. évfolyam. 4. szám. MA 10 OLDAL ÁRA 60 FILLÉR. Vasárnap, 1958 január 5. Négy találat, — 66 252 forint Befutott a gerjeni busz, vele a Po_ tyondi házaspár. Potyondi István, a Gerjeni Állami Gazdaság tehenésze és felesége. Útjuk ide, az OTP új szekszárdi totózójába vezetett, aho; már felkészültek a nagy nyeremény kifizetésére. Mer* nem mindennapi esemény ez, több, mint hatvanhatezer forint vár új gazdájára, a szerencsés nyerőre. Kapos; elvtárs az OTP fiók helyet­tes vezetője nagyítóüveget vesz elő_ gcndcsan megvizsgálja a kincset érő papír-darabkát majd „hivatalosan’’ is Megválasztotté k az üzemi tanácsot a Paksi Konzervgyárban Pénteken délután üzemi gyűlésre jöttek össze a Paksi Konzervgyár dolgozói. A dolgozók érdeklődését mutatja az hogy a gyár kultúrterme zsúfolásig megtelt a gyűlés részt­vevőivel. Darnai István üb elnök ismertette az üzemi tanácsok létrehozását és működését szabályozó kormányhatá­rozatot, majd ezután került sor az üzemi tanács tagságának egyharma- dát kitevő választott tanácstagok megválasztására. A jelölteket, akiket már a választás előkészítése során üzemrészenként, jelölőgyűlésen je­löltek, egyenként tették fel szavazás­ra. A dolgozók egyhangúan válasz­tották meg a jelölteket. A Paksi Konzervgyárnak most megalakult üzemi tanácsának negy­venegy tagja van. Az Idén sokkal jobb, szebb cipőket készítenek a Bonyhádi Cipőgyárban Mezőgazdasági tanácsadás A földművesszövetkezeteknek ország szerte hatvan mezőgazdasági szak­üzletük van. Ezek forgalmának fel­ügyeletét most a nemrég alakult ter­melési tagbizottságokra bízták. A szaküzletek eddig főleg a magasabb hasznot biztosító műszak; és kultu_ rális cikkek árusításával foglalkoz­tak. Most a mezőgazdasági szakem­berekből, dolgozó parasztokból ala­kult bizottságok ellenőrzésével foko­zott figyelmet fordítanak nemcsak a mezőgazdasági kisgépek árusítására, hanem a gépalkatrészeik, vetőmagvak műtrágya és növény védőszerek be­szerzésére és árusítására és minden boltban bevezetik a mezőgazdasági szaktanácsadást. Még nem is fejezték be a múlt évi eredmények összesítését, a terv és statisztikai osztályon még nem tud­ják pontosan megmondani, hogy az elmúlt évi tervet hány százalékra teljesítették, milyen volt az évi át­lagos minőség, de már az új év prog­ramjával, terveivel foglalkozik min­denki. A tetvesek, a statisztikusok ké­szítik a profirramot, az üzemré­szekben met mát me«-kezrtték az 1958-as terv teljesítését. Az elmúlt, évben a gyár termékei csak a szokásos oéldánvok vo’tek. Az idén azután eev Ti i árucikkel bővül a cinőavár termel vén vei n ek listája. A cipőinarban ezHeig még szalagon női govser feltűnőket nem készítet­tek. Az elméit évhen már megkezd­ték az előkészületeket. Negyven mun­kás, akik a szalagon a legfontosabb helyen dolgoznak, az üzem tanműhe­lyében oktatáson vett részt, az új év első napján már közel kétszáz pár női govser félcipőt termeltek az egyik szalagon. Az új gvártmány a közeljövőben már az üzletekben vásárolható lesz. A női cipőkből 21 ezer párat készíte­nek. ebből tízezer pár bőrtaloas, míg 11 ezer pár mikroporózus talpas lesz. Sokat hiányolták a vásárlók, hogy a kész cipők általában csak barna és fekete színekben kerültek az üzle­tekbe. Az idén a mennyiség mellett a színválasztékot is bővítették. A kétféle modelt négy színben: bor­dó. barna, fekete és szürkében készítik. A női 21 ezer páros terv mellett az első negyedévben negyvenkét ezer pár goyser félcipő készítését is ter­vezik. A férfi cipőket négy model szerint gyártják. A modelok három­három színben készülnek. Az idén gyártásra kerülő cipők első példá­nyainak próbahordása már megtör­tént, s az kiváló eredménnyel végző­dött csak ezek után kezdték meg a cipők szalagszerű gyártását. Az idén főleg a goyser-varrásos ci­pők készülnek a bonyhádi cipőgyár­ban. De emellett több tízezer pár Klammer el­járással készült varrottalpú női és férfi száras cipőt is készíte­nek. Ez utóbbi cipőket különösen a falusi vásárlók kedvelik. Az idén úgy tervezik a c.pősyárban, hogy 570 ezer pár cipőt készítenek majd. S ami a legfontosabb, a cipők sokkal szebbek és jobb minőségűek lesznek, mint az elmúlt évben. Klubilet a bálaszéki Snzakalász Tsz-ben A bátaszéki Búzakalász Termelő- szövetkezet szépen berendezet,, klub­szobáját a hidegekre való tekintet­tel szombatonként és vasárnap min­dig melegre fűtik. A szövetkezet tag­jainak kedvenc találkozóhelye a klub szoba. Sakkozni, újságot olvasni, kár­tyázni, dominózni szoktak itt szabad. idejükben.1, Sok érdekes ötlet született ? már a klubszoba kerek asztalainál folyó beszélgetésekből. A klubélet számos szövetkezeten kívüli szimpati­zánst is odavonz a szövetkezethez, különösen a fiatalság köréből. Úgy tervezik a szövetkezetiek, hogy ebben az évben egy televíziós készü­léket is vásárolnak, amely a klub­szobában lesz felállítva. Á szekszárdi kórház ezévi terveiből A szekszárdi kórház a múlt évben is tovább fejlődött az adott körülmé­nyekhez mérten. A legjelentősebb ebből a proszektúra felépítése volt, amely mintegy 800.000 forintba ke­rült. Jelentős összeget, 250.000 forin­tot kellett fordítani a júliusi zivatarok okozta kár helyreállítására, a fertőző osztály épületének aláfalazására. Nagyobb létesítményekre ebben az évben sem kerül sor, csupán a fenntartásra. Ennek során újból tata­rozzák a régi kórházat és a belső utak javítását végzik el, azonkívül a tbc-osztály belső tatarozását is. Saját erőből akar elvégezn; a kórház egy nagyszabásúnak mondható munkát, a régi kórház központi fűtésre való átszerelését. Ebben az évben további ágyfejlesztésre is sor kerül, 34 újabb ággyal. A gyakorlatban ez annyit je­lenít, hogy az eddig használt pótágya. kát cserélik k; rendes ágyakra. A ktsz-ek eleiéből Az elmúlt évben mintegy harminc szövetkezeti tagot részesítettek rend­kívüli nyugellátásban. A 30 szövetke­zeti tag nyugdíjazását az elmúlt évben megjelent rendelet alapján folyósítot­ták. ugyanis ők nem rendelkeztek 10 éves biztosítással. * A Dombóvár; Faipari Ktsz-ben az elmúlt évben a terv túlteliesítése’-ép. pen 10 B-fázisú „Jövő’' típusú háló­szoba és négy garnitúra konyhaibútort készítettek. Terven felül elkészült egy üzlet berendezése is. * A Dunaföldvári Cipész Ktsz-ben az elmúlt évben tovább bővítették a gépparkot s így a gyártmányok is bő. vültek. Legfontosabb felújítás, illetve gyártmánybevezetés a gumifutózó üzemrész munkábaállítása. Ez az üzemrész a megye egyik legkorsze­rűbb gumifutózó üzeme. * Novemberben közel négyezer pár tutyival készítettek többet a Paksi Cipész Ktsz-ben mint októberben. A termelés növekedését egy újítás beve- zetése tette lehetővé. * Az elmúlt évben az OKISZ veze­tősége közel tíz Tolna megyei szö­kezet; vezetőt részesített jutalomban. * A Paksi Építőipari Ktsz-ben Ber- zovszky elvtárs vezetésével a terme­lésben kiemelkedő eredményeket ér­tek el. * A Szekszárdi Cipész Ktsz-ben új tagoka; szerveztek a szövetkezet énekkarába. kijelenti: ,.A nyeremény kifizet­hető.” Miközben a pénztárnál kiszámolják, a nagy summát, a boldog nyertessel — helyesebben nyertesekkel — be­szélgetünk. Hogyan sikerült? — Mi a titka a négy találatnak? — Hát az' úgy volt, hogy amikor mentem haza a kórházból, vártam a buszra, volt egy kis időm bejöttem ide, kitöltöttem a szelvényt. Otthon nem szóltam, mert az asszony nem ■szereti, ha ilyenre költőm a pénzt — közben felesége felé kacsint, aki most már megváltoztatta véleményét. Hét­főn aztán bejöttem, nézzék meg a szelvényemet, mert azt hiszem, két találatom van Itt mondták aztán, hogy nemcsak a kilencest és a tizen- kilencest, hanem a huszonnégyest és a harminckettest is eltaláltam. — Hogy milyen alapon játszottam meg pont ezeket a számokat? Hát abban nincs semmi boszorkányság. Mindig ezekkel a számokkal játszom. Gondoltam, egyszer csak be kell fut­ni... így is lett. — Mit csinálnak a pénzzel? — Felruházkodunk belőle, aztán ami marad, abból egy kis családi há­zat építünk. Addig is jó helye lesz a takarékban. Mert Potyondiék nem viszik haza ezt a két köteg pénzt, itt hagyják a bankban, kapnak egy, a gerjeni pos­tára szóló betétkönyvet, ne kelljen, bejönn; a városba, ha szükségük lesz a pénzre. Persze, a gazdag emberré lett Po­tyondi István egy pillanatra sem gon­dol arra, hogy ne dolgozzék tovább, mert mint mondja: „Ebből úgyse so­káig lehetne megélni.” — Dolgozni fog tovább is, eddigi munkahelyén és ezután is — persze, most már fele­sége beleegyezésével — megveszi a heti egy lottó-szelvényt. Nagyszámú állatállománnyal rendelkeznek a sárpilist gazdák Sok szó esik arról mostanában (igaz, már évek óta is), hogy a ter­melőszövetkezeteknek, egyéni gaz­dáknak belterjes gazdálkodást kell folytatni, főleg az állatállományt kell fejleszteni. Érdemes ellátogatni Sár­pilisre, megnézni, mijyen álaltállo- mánnyal rendelkeznek az itteni gaz­dák. Sárpilis nem nagy község, mind­össze 974 lakosa van, viszont a lé’ekszámhoz viszonyítva tekinté­lyes állatállománnyal rendelke­zik. Kétszázra tehető a tehenek száma, sertés pedig? Bajos lenne hirtelené­ben felsorolni. Inkább néhány gaz­dát raeadunk ki, akiknél nagyobb sertésállomány van. Fekete Ferenccel lehet kezdeni a sort, neki 54 sertése van, Magyar Bálintnál 48, Kovács Já­nosnál 40, rajtuk kívül még jónéhány gazdánál van 15—20 darab. A sertések túlnyomó részét szer­ződéses hizlalás útján értékesítik. A kapott pénz egyrészén rendszerint takarmányt vásárolnak, és újabb hiz­lalásra fordítják. Fekete Ferenc há­rom növendékmarha hizlalására is szerződött. Az ilyen gazdáknál aztán nincs gond arra. hogy miből teremte­nek pénzt a különböző kiadásokra. A község állattenyésztéséről képet ad az állatforgalom is. A múlt évben 1030 járlatlevelet állítottak ki — sok esetben egy járlatlevélen 5—10 darab jószág is szerepel —, azonkívül 358 irá­nyítás volt. Még nagyobb lett volna a forgalom, ha az év utolsó két hónapjában nem rendelnek el zárlatot sertéspestis miatt. Ezidő alatt ugyanis a község­ből sem kivinni, sem behozni nem lehetett sertést. Á mester és négy tanítványa Két gépállomási hír Lapunkon keresztül beszámoltunk már arról, hogy a pincehelyi gép­állomást a tamásihoz csatolták és Pincehely önálló brigádegység lett. Azóta a termelőszövetkezetek és a tanácsok kérésére ezt a brigádegysé­get is felszámolták. A feloosztás a napokban történt meg. Pincehelyt a varsád!, Ozorát pedig az iregszemcsei gépállomás körzetéhez csatolták. Az elmúlt évben, is jobban dolgo­zott a bölcskei gépállomás kollektí­vája, mint azelőtt bármikor. Ezt a jó munkát újabb gépek beruházásával akarják fokozni. Tervbe vették az új gazdaság; évben egy szervestrágya- szóró és rakógép, egy cukorrépa beta, karitó kombájn vásárlását, azonkívül növelik a gumikerekes gépek szá­mát is. A tágas helyiség leveeőie telítve van friss fenyő- és tölgyfaillattal, s a kopácsolások, reszelések és a fűrésze­lés hangja szinte repeszti a dobhár­tyáját annak, aki ritkán jár kádár­műhelyben. A 70 éves Megyeri Józsi bácsi a Bátaszéki Kádár KTSZ egyik legidő­sebb munkása, aki mellettem áll, s a fülembe kiabálja: — Látja ott azokat a fiúkat, azok a tanítványaim, a jövő kádármesterei. Miközben a serényen mozgó, 17 év körüli fiúkat szemlélem, Józsi bácsi az egyik ifjúra mutat, aki háttal áll felénk, s egy késznek látszó abroncso- zott hordót gyalul belülről. — Ez a legidősebb tanítványom: Schmidt Jánosnak hívják. Hr minden jól rr;egy, az irién már felszabadul és segéd lesz belőle. Láthatja a mozgá­sáról is, hogy ügyes, törekvő gyerek. Józsi bácsi most otthagy a műhely közepén és az egyik világos színű munkaruhában dolgozó fiatalhoz lép, aki egy húsozót reszel simára. Ki­veszi a kezéből a reszelőt és magya­ráz neki. Mikor ismét visszatér hoz­zám, azt mondja: — Ez, a Farkas Pista a legfiatalabb tanítványom. Neki néha még meg kell mutatnom, hoov hogyan fogja a szerszámot a kezében. — A harmadik, a Schrott Ádám, nagyon csendes fiú — mondja a mes­ter, s kezével megigazítja feketekere­tes szemüvegét, majd zsebkendőt ko­tor elő bőrköténye alól, s aztán így folytatta: — Csendes gyerek az Ádám, csak néha vitatkozik a többi­vel, amikor futballmeccsről jön elő a szó. Ilyenkor aztán kénytelen va­gyok közbeszólni, mert ahol sokat vitatkoznak, ott kevés a munka, itt a műhelyben pedig a munka a fontos. A fagytól kipirosodott orral és fü­lekkel belép a negyedik tanítvány is a műhelybe. Megyeri Józsi bácsi kö­zel hajol a fülemhez és úgy súgja: — Ez egy világ járt gyerek, de azért a szíve visszahozza ide, ahonnan ki­indult.. Amikor az idős mester maga elé inti a fiút, az egy kissé elvörösödik, de a mester barátságos hangjára megenyhül az arca. — Meséld csak el, hogy Angliában jobb volt-e? — Amikor a határok megnyíltak, én is kimentem. Kalandokról, sok pénzről, vidám mulatókról ábrándoz­tam akkor. De ott kint szétfoszlottak az ábrándjaim. London mellett egy rideg, egészségtelen barak lakója let­tem, s a Clarson Székgyárba jártam munkára. Huszonkét évesnek hazud­tam magam, de rájöttek, hogy nem vagyok annyi, s mint 16 éves fiatal, igen kevés bért kaptam, pedig ugyan­annyit dolgoztam, mint a felnőtték; Ott kint is álmodozó lettem, csakhogy ott a szüleim, ismerőseim, meg ez a műhely járt az eszemben. Még egy hónapja sincs annak, hogy megjöt­tem. A Nyugaton hallott rémmesék miatt kissé szorongó szívvel léptem át a határt. Most már azonban, mi­vel a sors alaposan megleckéztetett, különbséget tudok tenni a kétfajta élet között, és én örömmel választom ezt gz életet. A 70 éves mester megelégedetten bólogat a fiú szavaira, s utoljára még ő teszi le a garast, a műhely zajál túlkiabálva: ~ Nem volt ^obb “ adja meg a - Tudtam én, hogy visszajössz, választ Rhomann Gyurka, s megered Gyurka nem csavargónak neveitelek a nyelve, beszélni kezd és az idősebb munkások közül is felfigyelnek néhá­nyan. én téged. H. T;

Next

/
Oldalképek
Tartalom