Tolna Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-29 / 24. szám

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958 január 29. Folytatta munkáját az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról.) vező színvonalon. A következő idő­ben az a feladatunk, hogy a már elért életszínvonalemelkedést saját erőből szilárdan megalapozzuk. En­nek minden előfeltétele adva van. A megnövekedett vásárlóerő áru­fedezetét a terv biztosítja. A tava­lyinál 6,5 százalékkal magasabb kis­kereskedelmi forgalmat irányoz elő. Tavaly igen kedvező volt az élelmi szerellátás. Sok év óta a legkedve­zőbb. Ezt a színvonalat tartjuk. A ruházati iparcikkek forgalma az elő­irányzat szerint 10,6 százalékkal, a vegyesiparcikkeké pedig 13,6 száza­lékkal növekszik. Több és jobb kon­fekcióárut hozunk forgalomba. Ugyan csak több szintetikus műszálakból ké szült árut vásárolhat a lakosság. Le­hetőségeinkhez mérten növeljük a tartós fogyasztási javak forgalmát is. A lakosság emelkedő életszínvonalá­nak megfelelően ezek iránt ugrássze­rűen megnövekedett a kereslet az elmúlt évben. Az idén 50 százalék­kal több mosógép lesz az üzletekben, mint az elmúlt évben. A televíziós vevőkészülékek iránti kereslet kielé­gítésére négyszer annyi készüléket le hét vásárolni, mint tavaly. Mopedből a tavalyi 2500 helyett 10 000, Csepel Panni robogóból 500 helyett az idén 4500 kerül forgalomba. Mindez azon­ban nem jelenti azt, hogy minden cikkből zavartalanul ki tudjuk elé­gíteni a lakosság igényeit. Az ellá­tás lényegesen javul, de egyes cik­kekből időnként nehezen tudjuk ki­elégíteni a lakosság szükségleteit. így például a bútorforgalom 6,6 százalé­kos emelkedése ellenére sem tudjuk kielégíteni a megnövekedett keresle­tet. A kereskedelem vezetőinek fontos feladata, hogy a rendelkezésre álló árualapot úgy osszák el, hogy mini­málisra csökkentsék a hiánycikkek számát. Az iparnak pedig az a fel­adata, hogy olyan cikkeket gyártson, amelyekre a kereskedelemnek szük­sége van a lakosság igényeinek ki­elégítésére. v 9.4 milliárd forint állami beruházásokra Az állami beruházásokról beszélt ezután. A terv 9,4 milliárd forint­ban irányozza elő az állami beruhá­zásokat, ami megfelel az 1955. évi színvonalnak és mintegy 8 százalék­kal magasabb, mint a tavalyi. A be­ruházásoknak mintegy kétharmadát fordítjuk a termelés bővítésére, egy harmadát pedig nem termelő célok­ra. Az utóbbiak túlnyomó része a la­kosság szociális és kulturális igényeit szolgálja. Központjában a lakás és az iskola építési program áll. Az idén 12 000 lakás építése fejeződik be állami erőből és további 10 000 la­kás építése kezdődik meg. Az OTP hitelakciója útján mintegy 500 millió forinttal támogatjuk a dolgozók la­kásépítéseit és ezen az úton 20 000 lakás felépítése várható. Mindez any- nyit jelent, hogy ha kis lépésekkel is, de tovább haladunk előre a lakás­igények kielégítésében. A kormány jelentős, az eddigieket jóval meg­haladó összegeket fordít az iskola- hálózat, elsősorban az általános is­kolák fejlesztésére. Tudvalevő, hogy a következő években sokkal maga­sabb lesz az iskoláskorú gyermekek száma. Az idei beruházási terv 770 általános iskolai tanterem befejezé­sét teszi lehetővé. Ezen felül továb­bi 350 tanterem építését kezdjük meg. A kórházi ágyak száma is to­vább emelkedik és a lonoo lakosra jutó ágyak száma az 1955. évi 62,6 tál szemoen eléri a 68.3-at. Az ipari beruházó soft a kapacitá­sok szerkezetének átalakítását segí­tik. A 4 milliárd forintos keret je­lentős részét az energia és alapanyag termelés bővítésére fordítjuk, a fenn­maradó összeg pedig elsősorban kor­szerűsítésre, a termelés gazdaságos­ságának fokozására és a nagy ha- gvományokkal bíró és kedvező ex­port lehetőségekkel rendelkező ipar­ágak fejlesztésére szolgál. Nagy se­gítséget jelent, hogy a Szovjetunió már ebben az évben rendelkezésünk­re bocsátja a háromszázmillió rubel beruházási hitel megfelelő részét. Je­lentősebb összegeket fordítunk a bor­sodi, a tiszapalkonyái és az ajkai hőerőmű további építésére, a ruda- bányai ércdusítómű megvalósításá­ra, fejlesztjük az Orion rádiógyár te­levízió-vevő gyártását és az Egyesült Izzó televízió-képcső gyártását. Je­lentős összegeket fordítunk gyógyszer iparunk rekonstrukciójára és tovább­fejlesztésére. Nagy összeggel szere­pel a dieselesítési program megvalósf tása, a Dunai Vasmű meleghenger­művének építése, a Csepeli Papír­gyár rekonstrukciója és a mohácsi farostlemezgyár építkezése. Népgaz­daságunkban rendkívül nagy jelen­tősége van annak, hogy belátható időn belül rátérhessünk az atomerő békés felhasználására. Ezért jelentős összegeket fordítunk arra, hogy a Szovjetunióból kapott kísérleti atom­reaktort mielőbb üzembe állíthassuk. . A külkereskedelmi terv ismerteté­se során elmondotta, hogy a tavalyi­val szemben az idén 22 százalékkal nő az export, az import pedig 12,5 százalékkal csökken. Az import .jelentős csökkentésé­re módot ad a szénbányászatunk és a'apanyagtermclcsünk terve­zett növekedése, továbbá az, hogy az idén már nem lesz szükségünk kenyér és takarmánygabona, va­lamint zsír behozatalára. Alapvető érdek fűződik az import­anyagokkal való fokozott takarékos­sághoz és ahhoz, hogy a nagy devi­zakiadásokat igénylő importnyers­anyagokat egyre inkább hazai forrá­sok segítségével pótoljuk. Kerülni kell mmden felesleges, vagy luxus- jellegű kiadást, de nem szabad a ta­karékosságot hamisan értelmezni, nem szabad rontani a termékek mi­nőségét, vagy korlátozni az elemi szükségletek kielégítését. — Az idei terv céljainak megvaló­sítása — mondotta végül — nagy erő­feszítéseket, fokozott felelősségérze­tet, jó politikai és gazdasági mun­kát követel. A tavalyi példa megmutatta, hogy a párt vezetésével a legne­hezebb helyzetben is úrrá tudunk lenni és e,z a záloga további sike­reinknek. Kérem a tisztelt országgyűlést, hogy beszámolómat jóváhagyólag vegye tudomásul. (Nagy taps.) Közlemény a szovjet-magyar tudományos műszaki együttműködési Bizottság IX. ülésszakáról Washingtonban megelégedéssel fogadtok a szovjet-amerikai kulturális eayerményt ESEMÉNYEK SOROKBAN Moszkva (MTI).v Január 27-én Moszkvában végétért a {Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság közötti tudományos-műszaki együttműködés- si vegyesbizottság IX. ülésszaka. Az ülésszak megvitatta a Szovjet­unió és a Magyarország közötti ta­pasztalatcsere eredményeit az 1957i év második félévében. A bizottság egyhangúlag arra a következtetésre jutott, hogy az említett időszakban bővültek és elmélyültek a két ország tudományos és műszaki kapcsolatai. A szovjet és a magyar szakértők sze­mélyes találkozásai, valamint a tu­dományos-műszaki dokumentációk és információk cseréje, mindkét ország- j ban elősegíti a népgazdaság műszaki előrehaladásának meggyorsítását. Az eltelt időben a Szovjetunióban számos magyar szakértő ismerkedett meg a szénbányászati, ipari, a gyen­geáramú ipar, a szállítási gépgyártó ipar, a nyersolajkitermelő és feldol- ! gczó ipar, az alumínium ipar, a mű­trágyaipar, valamint a mezőgazdasági termelés legkiemelkedőbb tapaszta­lataival. A szovjet szakértők ugyan­akkor tanulmányozták Magyarország szénbányászatának, vegyiparának, textiliparának, gyógyszeriparának, valamint mezőgazdaságának legki­emelkedőbb tapasztalatait. A vegyesbizottság az 1957 decem­ber 18-i szovjet—magyar gazdasági megállapodásnak megfelelően meg­vitatta a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság ipara közötti hoszi- szúlejáratú tudományos együttmű­ködés bővítésének kérdéseit az erős­áramú és gyengeáramú berendezéé I sek, valamint a műszerek és Diesel- j motorok gyártása területén. Az e j kérdésben hozott határozat tovább j szélesíti a tapasztalatcserét és lehető- I vé teszi, hogy mindkét ország ipará- | ban bevezessék a legkorszerűbb gyártási technológiát, javítsák a gyártási kapacitás kihasználását és emeljék a gyártott termékek minő­ségét. Az azonos profilú tudományos ku- I tató intézetek kapcsolatai tovább bő­vítik a kohászat, a gyengeáramú ipar. az autóipar, a könnyű és élel­mezési ipar területét. A Szovjetunió számos magyar szak értőt fogad, megismerteti őket a hid­raulikus szénfejtés, a külszíni szén­fejtés, az oxigén befúvásos kohászati eljárások, a lemezhengerművek, gáz­turbinák és turbókcmpresszorok gyártástechnológiája, a gyengeáramú berendezések gyártása, valamint a lakóházak építése területén szerzett gyártási tapasztalatokkal. A magyar szakértők megismerik a szovjet könnyűipari üzemek munkáját, a természetes vizekben folyó halte­nyésztés és halászat, valamint a mezőgazdaság kérdéseit. A Szovjetunió díjtalanul átadja a Magyar Népköztársaságnak a vagon­gyártásra, szerszámgépgyártásra, konzervipari berendezések gyártására vonatkozó műszaki dokumentációkat, valamint a szilícium, szerves lakkok gyártására vonatkozó technológiai dokumentációkat és egyéb műszaki dokumentációs anyagot. A Magyar Népköztársaság 1958- ban számos szovjet szakértőt fogad, akiket megismertet a gépgyártás, a gyengeáramú ipar, a tüzelőanyagok energotechnológiai felhasználása, az építőanyagok gyártása, a bútoripar, a gyógyszeripar és a bőrkonfekció te­rületén elért legkorszerűbb tapaszj- talatokkal, valamint a mezőgazdaság kérdéseivel. Ugyancsak díjmentesen adja át a Szovjetuniónak 1958 első félévében a bányászti iparra, a fém­forgácsoló szerszámgépek készülékei­re, az élelmezési ipar műszereire és berendezéseire, a gépgyártás techno­lógiai folyamataira, egyes vegyipari kérdésekre, valamint a mezőgazda- sági termelés kérdéseire vonatkozó dokumentációs anyagot. Az ülésszak munkája során a bi­zottság magyar tagozatának tagjai megismerkedtek a Szovjetunió szá­mos tudományos kutató intézményé­vel és ipari üzemével. Az ülésszak munkája a teljes egyet értés és barátság légkörében ment végbe. Az ülésszak által előirányzott intézkedések új hozzájárulást jelen­tenek a két ország között a tudomá­nyos-műszaki együttműködés további fejlesztéséhez. Washington: (Reuter) Amerikai kor mánykörökben megelégedéssel fo­gadták a szovjet—amerikai kulturá­lis egyezmény megkötését, amit hét­főn este jelentettek be. A háromhónapos tárgyalások után létrejött egyezmény értelmében rá­dió és, televíziós műsorokat cserél­nek majd, filmeket mutatnak be és széleskörű kölcsönös látogatásokra kerül sor politikai, kulturális, tech­nikai, pedagógus, tudós és sportkül­döttségek tesznek kölcsönös látogatá sokat. A Legfelső Tanács és a kongresz- szus küldöttségeinek kölcsönös láto­gatásáról még később tárgyalnak, a művészek és a sportolók cserelátoga­tásai azonban csaknem azonnal meg­kezdődnek. Meghívják a Szovjetunió­ba Roberta Peterst, a Metropolitan Opera tagját, valamint Stokowski karmestert. Nemzetközi hirek Belgrád (MTI). A Jugopress jelen­tése alapján közli a Borba, hogy a belgrádi törvényszék előtt még eb­ben a hónapban megkezdődik Bog­dán Krekics Alekszandar Pavlovics, Dragoszlav Sztranyakovics és Milan Zsujovics bűnperének tárgyalása, akik a vádirat szerint az 1944 január jában megtartott Drazsa Mihalovics- féle csetnik-kongresszus irányvona­lát követve, csoportot szerveztek Ju­goszlávia mai állami és társadalmi rendszerének erőszakos megdöntésé­re és nemzeti egységének szétzú­zására. E célok érdekében az emlí­tett személyek kapcsolatba léptek a háború után külföldre szökött cset- nikekkel. A vádlottak felett nyilvá­nos tárgyaláson ítélkeznek. * New York (AP). Hammarskjöld főtitkár hétfőn felszála't az atomsu­gárzás hatásaival foglalkozó ENSZ- bizottság zárt ülésén. Sürgette a bi­zottságot, hogy a politikai meggondo­lások fölé emelkedve, törekedlek „egyöntetű tárgyilagos” jelentés ki­dolgozására. „Mindenekelőtt szem- előít kell tartanunk azt a tényt — mondotta a főtitkár —, hogy ez Hgyan ENSZ-bizottság, de tagjai tu­dósok és azt várjuk tőlük, hogy mint tudósok beszéljenek.* *' Athén: (Tanjug) Mitilini szigetén a nagy esőzések és áradások következ­tében három személy meghalt, nyolc pedig súlyosan megsérült. E sziget lakossága a katasztrofális árvíz kö­vetkeztében hatalmas károkat szen­vedett. Több mint háromszáz ház került víz alá és egész nyájak pusz­tultak el. Görögországban a rossz időjárás or szagos méretű. Athén környékén ha­vazik, másutt állandóan esik az eső. A közlekedés az egész országban megbénult. * Athén (Tanjug). Felelős görög sze­mélyek megerősítették azokat az at­héni sajtóban megjelent híreket, amelyek szerint Selwyn Lloyd angol külügyminiszter Athénbe látogat. A legújabb értesülések szerint az angol külügyminiszter a bagdadi pák tűm országainak Ankarában folyó értekezlete befejezése után utazik Athénbe, hogy megbeszéléseket foly­tasson a ciprusi kérdésben és bizo­nyos engedményeket kérjen a görög kormánytól. Mit írnak a lapok a bagdadi szerződés tanácsának ülésszakáról Dodgé amerikai mágnás leánya 800 ezer dollárra becsült nyakéket vi­sel. Samuil Insul milliomos fürdő­szobája aranylapokkal van kiesem-1 pézve. A Dupont család földbirtokai­nak és palotáinak értéke 150 millió dollárra tehető. * Az amerikai kongresszus 1954. évi adatai szerint 3 687 000 amerikai csa­lád és 4 342 000 nemcsaládos ember évi jövedelme e£er dolláron alul volt. ebből 1 928 000 család és 2 088 000 nemcsaládos ember jöve­delme nem érte el az ötszáz dollárt. Ehhez meg kell jegyezni, hogy a lét­minimum körülbelül évi ötezer dol­lár. Y) * A Kínai Népköztársaság két új vasútvonal és a Sárga folyó 1700 mé­teres új hídjának átadásával kezdte meg az újesztendőt. Az első vasútvo­nal 700 kilométer hosszú és Amoitól Jungtanig ha1ad. Fucsien tartomá­nyon át. A második 668 kilométer és Paocsitól Csengtuig halad, bekap­csolva az ország délnyugati részét a központi vasúthálózatba. AZ AL AHBAR című libanoni lap a bagdadi szerződés tanácsa ülés­szakának megnyitásáról szólva a töb­bi között ezeket írja: Az ankarai értekezletnek, a NATO tanácsának párizsi ülésszakához ha­sonlóan, ez alkalommal az a célja, hogy a bagdadi szerződés tagállamai­nak területén atom- és rakétatámasz­pontokat létesítsenek, fokozzák a nemzetközi feszültséget, megerősítsék az amerikai kőolajmonopóliumok helyzetét, a bagdadi szerződést össze­kapcsolják a NATO-val és a SEATO- val és kibővítsék Libanon és Jordá­nia bevonásával. Ezzel kapcsolatban a lap újból hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió ál­láspontja az arabok és az összes középkeleti népek óhaját fejezi ki. Ezek a népek mentesülni akarnak at­tól, hogy atom- és rakétafegyver-tá- maszpontokat létesítsenek területü­kön. karai értekezlet középpontjában áll. Irak kormánya egyre kevésbé érzi magát elkötelezve az egyezmény ál­tal aláírt szolidaritás mellett. Szá­mot kell vetnie közvéleménye miatt Kairó álláspontjával, mert különben az arab ügy árulójának tűnnék. A Monde ezután felsorolja a bag­dadi egyezmény tagállamai között dúló ellentéteket. Néhány vezető ATHÉNI LAP an­nak a meggyőződésének ad kifeje­zést, hogy a bagdadi paktum orszá­gainak Ankarában hétfőn megnyílt értekezlete kudarcba fullad. A la­pok ennek egyik okát abban lát­ják, hogy a bagdadi paktum tagál­lamai nem értenek egyet az atom­támaszpontok létesítése tekintetében. A Katimerini című görög kor­mánylap hangoztatja, Irak ellenezte, hogy területén atomtámaszpontokat létesítsenek, s ezért kellett Mende- resz török miniszterelnöknek sürgő­sen Bagdadba utaznia, hogy meg­győzze az iraki kormányt a támasz­pontok szükségességéről. Az Etnikosz Kirix című másik gö­rög kormánylap szerint a bagdadi paktum széthullásának első jelei máris mutatkoznak. E lap szerint Irak egyre inkább arra a meggyőző­désre jut, hogy az arab országok kö­zött van a helye, nem pedig Török­ország oldalán, amely opportunista politikát folytat a világnak ebben a részében. A wolfsburgi Volkswagen-üzem igazgatósága közölte, hogy december 28-án elkészült a kétmilliomodik népautó. A gyárnak öt évre volt szükség“ U950-töl 1955-ig). hogy az első egymillió gépkocsival elkészül­tön; két év és öt hónap a'att készült <ri a második millió. Az 1957 b°n épí­tett 470 589 népautóból 260 198-at kül­földre vittek. 1956-ban 395 600 volt az elkészült és 217 683 az exportált gépkocsik száma. A FRANCIA MONDE „új erőpró­ba” című vezércikkében foglalkozik a bagdadi egyezmény tagállamainak értekezletével. Megállapítja: mindez- ideig a paktum egyetlen pozitív eredményt sem mutatott fel a Közel- Keleten. Sőt: a megfigyelőknek meg kellett állapítani ok, hogy éppen ez a paktum az oka a nyugat által eb­ben a térségben elszenvedett leg­több kudarcának. A Monde vezér­cikke rámutat arra, hogy Iraknak, a paktum arab tagjának ügye az an-

Next

/
Oldalképek
Tartalom