Tolna Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-28 / 23. szám
2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958 január 28. Kádár János elvtárs beszéde (Folytatás az 1. oldalról.) adatokat — összehasonlítva 1955 adataival — azt mutatják, hogy az állami ipar termelése az első negyedévben 84, a másodikban 101, a harmadikban 106, a negyedikben pedig 117 százaléka volt az 1955-ös év termelésének. Az állami ipar egész termelése 1957-ben két százalékkal volt magasabb az 1955-ös évinél. Ennél valamivel nagyobb mértékben növekedett a szövetkezeti ipar és a magán kisipar termelése. ft mezőgazdasági termelés alakulása i— A mezőgazdasági termelésben — mint ismeretes — 1957-re kenyér- gabonára nem veit előírva kötelező vetésterület. Ennek következtében a kenyérgabona vetésterülete tíz százalékkal csökkent és ugyanannyival növekedett a takarmánynövények ve lésterülete. Ez az eltolódás, mivel az állattenyésztés fejlődése és a belterjes gazdálkodás irányába hat, nem egészségtelen. 1957-ben a kenyérgabona tíz százalékkal kisebb vetésterületen öt százalékkal nagyobb termést adott az előző évinél. Az egy holdra eső átlag- eredmény az összes fő terményekből, mint búza, rozs, ősziárpa, kukorica, burgonya, cukorrépa, külön-külön is magasabb volt az előző évi termésátlagnál. Az 1957-es év mezőgazdasági terméseredménye a felszabadulás utáni legjobb év, az 1955-ös év eredményeit is meghaladta valamivel. A fő gabonaterményekből a legjobb eredményt az állami gazdaságok érték el, amelyek holdanként búzából 3.9, rozsból 2.5 mázsával, ősziárpában 1.9 mázsával jobb átlageredményt értek el, mint az egyéni parasztgazdaságok. Az állami gazdaságok után a termelőszövetkezetek érték el a legjobb termőátlagot, amelyek holdanként búzában 2.1, rozsban 1.8, ősziárpában 0.9, zabban egy mázsával nagyobb átlagtermést értek el, mint az egyéni parasztgazdaságok. — Külön kell szólnom a mezőgazdasági felvásárlás eredményeiről. Nyíltan megmondom, igen komoly kérdésként merült fel egy évvel ezelőtt, az ország kenyérellátásának gondja, amikor arról kellett dönteni, hogy áttérjünk-e a begyűjtési rendszerről a szabad felvásárlás rend szerére. Mi, bízva parasztságunkban, a szabad felvásárlási rendszer mellett döntöttünk. Most arról számolhatok be, hogy a szabad felvásárlási rendszer bevált, az 1957-es évben ugyan a tojás és a baromfi felvásárlása akadozott, de ettől eltekintve a naptári évre előirányzott felvásárlási tervet egyetlen úgynevezett adminisztratív intézkedés nélkül túlteljesítettük. A kormány felvásárolt 855 ezer tonna búzát, 200 000 tonna rozsot, 176 ezer tonna kukoricát, 111 ezer tonna árpát, 297 ezer tonna vágómarhát és 208 000 tonna vágósertést a szabad cikkekből. A felvásárlás egyes terményekből még folyik, de az 1957-es naptári évet tekintve, a felvásárolt mennyiség tíz százalékkal alatta van az 1955-ös év rekord begyűjtési eredményének. Viszont a falusiak igénye is csökkent a központi készletekkel szemben. Az összlakosság vásárlásai is csökkentek tíz százalékkal, ebből az árualapból. így a felvásárolt gabona- mennyiség minden újabb behozatal nélkül biztosítja az új termésbetakarításig a lakosság folyamatos ellátását. Kedvező képet mutat az 1957-es év pénzgazdálkodása is. Kádár János ezután szólott az 1958. évi népgazdasági tervről. Egyebek között megemlítette, hogy az ipar termelését 7,3 százalékkal, a mezőgazdasági termelés színvonalát 4,6 százalékkal magasabban irányozzák elő. A beruházásokat szerény mértékben usvan, de növelni kell s az 1958-as terv célja az, hogy az 1957 decemberéig elért életszínvonalat megszilárdítsa. Külön hangsúlyozta, hogy a kormány és egész társadalmunk közös feladata, hogy határozott lépést tegyen előre a takarékosság és a közvagyon megóvása terén. — Az 1958 as terv jó, a dolgozó nép érdekeinek, a szocializmus építésének megfelelők, célkitűzései s ha a magyar bányászok, ipari munkások, parasztok, alkalmazottak, értelmiségiek támogatják megvalósítását, — én a magam részéről ebben biztos vagyok — nem kétséges, hogy megvalósítjuk és jó irányban túl is fogjuk teljesíteni az 1958. évi tervet, — mondotta Kádár János. Az értelmiségről szólva a következőket mondotta. — Mi eddig is minden erővel igyekeztünk az értelmiségi dolgozók eszmei és politikai fejlődését megköny- nyíteni és segíteni. Ennek érdekében a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a kormány eddig is a leghatározottabban szembeszállt az olyan egyoldalú és káros nézetekkel, amelyek az ellen- forradalmi felkelés után az egész értelmiséget, vagy az értelmiségen belül egész értelmiségi kategóriákat reakciósnak, vagy revizionistáknak akartak bélyegezni. A kérdésnek ilyen beállítása egyértelmű volna az értelmiség tömegeinek olyan megbélyegzésével, amelyre a magyar értelmiség» semmiképpen nem szolgált rá. Tudni kell azonban, hogy viszonylag az értelmiségen belül vannak a legnagyobb számban olyanok, akik a burzsoázia nézeteit hordozzák. Mi folytatni, sőt fokozni fogjuk az ideológiai harcot ezek ellen a burzsoá és revizionista nézetek ellen, de nem adminisztratív eszközökkel, hanem a marxizmus—leni- nízmus eszmei fegyvereivel. Mi nem az emberek ellen, még kevésbé az értelmiség ellen akarunk harcolni, de következetesen akarunk é's fogunk is küzdeni az egyes csoportjaikban fellelhető reakciós nézetek ellen. Szólott az irodalom s a filmgyártás, a színházi élet és a kultúra más területén még fennálló hiányosságokról, s hozzáfűzte, meggyőződésünk. hoav az eszmei harcnak és vitának végső eredménye a szocialista kultúra teljes győzelme lesz! Csillagászati számok a szovjet t er vj eleit lesben fl mezőgazdaság szocialista átalakításának kérdése A beszámoló további részében a mezőgazdaság szocialista átalakításának kérdésével foglalkozott. Nem két séges — mondotta —, hogy a szocialista társadalom építésének központi kérdése jelenleg a mezőgazdaság szocialista átalakítása. A forradalmi munkás-paraszt kormány mezőgazdasági politikája arra irányult és irányul, hogy fejlessze az egész mezőgazdaságot a néosazdaság általános érdekeinek megfelelően, tehát fejlessze mind az állami gazdaságokat, mind a termelőszövetkezeteket és az egyéni parasztgazdaságokat. — Hogyan alakult a szocializmus alapjainak építése falun áz elmúlt másfél esztendőben? Az ellenforradalmi hullám, a burzsoá reakció sok termelőszövetkezetet erőszakkal feloszlatott, ennél lényegesen kisebb számú pedig a régi hibák következtében a tagság akaratából oszlott fel. Az ellenforradalom leverése után az ilyen vagy olyan módon felbomlott termelőszövetkezeteknek több mint fele ismét újjáalakult. Mint látható, sok tekintetben kedvezőbb, egyes vonatkozásokban hátrányosabb helyzetben javítjuk a mezőgazdaság szocialista átalakítására irányuló munkát. Most, az átmeneti megtorpanás után megindulunk és meg is kell indulnunk a fejlődés útján. Meg vagyunk győződve arról, hogy okos szóval, megfontolt józan intézkedésekkel falun is győzelemre visszük a szocializmus ügyét. — Az 1957-es év a termelőszövetkezetek stabilizálódásának éve is volt. Ezt mutatják a számok is. Termelőszövetkezet és termelőszövetkezeti csoport 1956. december 31-én 2089 volt az országban 119 000 taggal. Egv évvel később, 1957. december 31-én 3 465 termelőszövetkezet és termelőszövetkezeti csoport volt 164 000 taggal. — Most felvetődik a kérdés, hogy el'r° kell mennünk a falu szocialista átépítése útián. de hogyan? Mi ab- hÄl indulunk ki. hoov a kormány politikája, amely egyaránt támogatta a termelőszövetkezetek és az egvéni dolgozó parasztság ügyét, helyes volt. E poétikának nagy eredménve. hogy az ellenforradalmi támadás időszakában, amikor különösen kiéleződött az osztályharc nálunk, kitűnt, hogy Mae-varorczáo'nu a parasztság nem a burzsoázia, hanem a munkásosztály szövetségese és tartaléka. A burzsoá földesúri rendszer visszaállításának kísérletével seprőben mind a termelőszövetkezeti mind az egyéni parasztság a néni hatalom oi delénB-prokozetttpl n munkás-paraszt szövetség megerősödött. íTans.l Mi azt gondoltuk, hogy narasztno- litikánkban semmi szín alatt nem szabad megismételnünk a korábban előadódott fő hibát, a jobbra-balra kanyargást. Úgy véljük, hogy a falu szocialista átalakításán minden nap munkálkodni kell. Ennek érdekében igénybe kell venni a termelőszövetkezetek munkájának fejlesztését, a példamutatás erejét, a felvilágosító szót is. Ugyanakkor kitartunk amellett, hogy a szocializmus a legjobb és a valóságban leggyorsabb útja a meggyőzésen alapuló türelmes vezetés. A mi politikánk lényege az, úgy kell dolgoznunk, hogy az egyénileg dolgozó paraszt boldoguljon, a termelőszövetkezeti paraszt pedig még jobban boldoguljon. És ez vigye az egyénileg dolgozó parasztot a termelőszövetkezet felé. Bízunk abban, hogy az egyénileg dolgozó parasztok látóköre mindjobban kiszélesedik és többségük látóhatára mielőbb saját udvarának határain túl az ország, a haza horizontjáig szélesedik ki. Kádár János ezután megemlítette, hegy sok ok sürgeti a mezőgazdaságban a nagyüzemi gazdálkodás térhódítását. Ha például a magyar népgazdaságot a maga lábára akarjuk állítani, növelni kell az ország kivitelét. a kivitel azonban nem állhat örökké csak ipari termékekből. 1938- ban Magyarország 430 000 tonna búzát exportált. Ezzel szemben a múlt évben búzát hoztunk be az országba. 64 000 tonna rozsot szállított ki Magyarország a világpiacra, múlt évben rozsot ugyan nem hoztunk be, de nem is szállítottunk ki egy kilót sem. Az ország mezőgazdasági exportját nem olyan úton kell növelni, hogy a maevar dolgozók, munkások és parasztok egyenek kevesebbet, hanem ölvén úton, hogy haladjunk gyorsabban a szocialista nagyüzemi gazdálkodás felé és termeliünk a mezőgazdaságban is modern eszközökkel többet, jobban és olcsóbban. Vá!tn?ft'ok a kormánvhan A minisztertanács elnöke beszéde h'Telező részében javasolta, hogy Kállai Gyula művelődésügyi minisztert és őt az országgyűlés mentse fel a sok elfoglaltságot jelentő korma nyit,ntgiAbél, hnov a párt Központi Bizottsága titkáraiként hatékonyabban tudjanak dolgozni Ugyanakkor államminiszteri funkcióban továbbra is közvetlenül kívánnak segíteni a kormányzati munka politikai vezetésében. A miniszterelnöki tisztségre -immepHa TVmpnich Ferencet, a miniszterelnök első helyettesénél*- tisztségére Apró Antalt, a művelődésügyi miniszter tisztségére pedig Benke Valériát javasolta. JCádár Tános viharos tapssal fogadott beszárnolóia után Rónai Sándor, az országgvnlés elnöke az ülést bezárta. Az országgyűlés január 28-án délelőtt 10 órakor folytatja munkáját. I Moszkva: (TASZSZ) A Szovjetunió Minisztertanácsának Központi Statisztikai Hivatala közzétette az 1957. évi népgazdaságfejlesztési terv eredményeit. A jelentés szerint a szovjet ipar túlteljesítette az 1957. évi állami tervben kitűzött feladatokat. A túlteljesítés igen jelentős. A jelentés szerint az egész ipari termelés az 1956. évi termeléshez képest a tervben előirányzott 7,1 százalékos növekedés helyett 10 százalékos növekedést ért el. Ebből a termelési eszközök termelése („a” csoport) az év folyamán 11 százalékkal, a fogyasztási eszközök („b” csoport) termelése több mint nyolc százalékkal növekedett. i A népgazdasági tanácsok ipara az 1957. évi termelési tervet több mint 204 százalékra teljesítette. A Központi Statisztikai Hivatal közleménye hangsúlyozza, hogy az iparigazgatás újjászervezése után a tervfeladatok teljesítése magasabb színvonalon történt, mint az előző év megfelelő időszakában. 1957 második felében a népgazdasági tanácsok alá rendelt vállalatok termelése az 1956. évi második félévi termeléshez képest 11 százalékkal emelkedett. A szovjet ipar 1957-ben a következő mennyiségeket termelte: nyersvas — 37 millió tonna, vagyis 4 százalékkal több, mint 1956-ban, acél — 51 millió tonna (6 százalékos növekedés), szén — 463 millió tonna (8 százalék), olaj 98,3 millió tonna (17 százalék), gáz — 20,2 milliárd köbméter (48 százalék), villamosenergia — 209,5 milliárd kilowattóra (9 százalék), gépkocsi — 495 500 darab (7 százalék), traktor — 204 000 (11 százalék), gabonakombájn — 131000 (60 százalék), kukoricaarató kombájn 314 000 darab (121 százalék), pamutszövet — 5,6 milliárd méter (3 százalék), gyapjúszövet — 282 millió méter (5 százalék), selyemszövet — 805 millió méter (7 százalék), bőriábbeli — 315 millió pár (9 százalék). Az állami és a szövetkezeti szervezetek beruházásai (a koJhozberu- házások nélkül) 1957-ben 210 milliárd rubelre rúgtak; ez 12 százalékkal haladia meg az 1956. évi beruházások összegét. 1957 folyamán a Szovjetunióban 800 úi nagy állami ipari vállalatot helyeztek üzembe. A munkások és alkalmazottak száma a szoviet népgazdaságban 1957 vécén 52 100 000 volt, vagyis 2 -1 on ooo-rel töhb mint 1956 végén. A mimelfViéa. tudomány és az egészségügy dolgozóinak száma egy év alatt son nnn-rel növekedett. A Srovietiinióhan 1057 folyamán sem volt munkanélküliség. A szovjet tudománv, technika és kultúra eredményei A Központi Statisztikai Hivatal jelentése beszámol a szovjet tudomány, technika és kultúra fejlesztésében elért egy évi eredményekről is. Felbocsátották a világ első mesterséges holdjait. Megalkották a világ első igen nagyteliesítőképességű interkontinentális ballisztikus rakétáját. Felépítették a világ leghatalmasabb atomrészecske-gvorsítóiát. a s-dnkrofazotront. Bevezették a rendkívül nagy sebességű sugárhajtóműves és turbósugárhajtóműves utas- szállító repülőgépek gyártását. Folyamatban van új atomvillamoserő- művek építése: ezeknek kapacitása 200—400 000 kilowatt lesz. A Péogyárak, a tudományos kutató intézetek és a tervezőirodák több mint 1500 úitíousú gépet, szerkezetet. készüléket és más berendezést dolgoztak ki. Bevezették töhb mint 350 úi gépiberepdezés .készülék és anvagfaita sorozatgyártását is. A Szovjetunió vaifermHósben elhagyta az Egvesült Államokat A Szovjetunió tejtermelése elérte az Egyesült Államok termelésének mintegy 95 százalékát. Az üzemi vaj- termelés körülbelül ugyanannyi, mint az Egyesült Államokban, de ha ehhez hozzászámítjuk a házilag készített vajat is, akkor a Szovjetunió már meg is haladta az Egyesült Államokat. 1957-ben a Szovjetunióban 54.7 millió tonna tejet, vagyis 43 százalékkal többet termeltek, mint 1954- ben és 20 százalékkal többet, mint 1956-ban. A kolhozok átlagos tejtermelése 1858 kg volt. így tehát az SZKP 1955. januári plénumán kitűzött feladatot a szovjet mezőgazdaság határidő előtt: hat év helyett három év alatt teljesítette. Az 1957. évi tej- és tejtermék begyűjtése az 1954. évihez képest 1,8-szeresére emelkedett. Ezen a területen az SZKP KB plénumán kitűzött feladatot a mezőgazdaság hat év helyett három év alatt teljesítette. Az 1957 január 1-i állományhoz képest a haszonállat-állomány növekedése a következő: szarvasmarha 5.3 millió, sertés 3.5 millió, juh 12 millió. Bár a Szovjetunió _ sok vidékén kedvezőtlen időjárási viszonyok uralkodtak, a szemestermények teljes begyűjtött mennyisége 1953-hoz képest 26 százalékkal emelkedett. AZ ÉLETSZÍNVONAL EMELKEDÉSE A Szovjetunió nemzeti jövedelme az 1956. évihez képest összehasonlítható árakon hat százalékkal növekedett. Sok, nagyjelentőségű intézkedés történt a nép anyagi jólétének emelésére. Emelték az alacsony fizetési kategóriájú dolgozók munkabérét, s megszüntették adójukat. Folytatódott az ipari munkások rövidített munkanapra való áttérése a munkabérek csökkentése nélkül. A kolhozok és a kolhoztagok csupán az államnak szállított termékek árának növelése révén 1957-ben 50 milliárd rubellel több jövedelemhez jutottak, mint 1952-ben. A munkások és az alkalmazottak reális jövedelme egy munkásra átszámítva az év folyamán hét százalék kai, a parasztok pénz- és természetbeni jövedelme pedig öt százalékkal emelkedett. A lakosság pénzjövedelmének növekedésével kapcsolatban a takarék- pénztárak betétállománya 1957 folyamán 16,8 milliárd rubellel gyarapodott. Jelentősen emelkedett a lakosság áru vásárlása is. 1957-ben a lakosság 75,7 milliárd rubellel vásárolt többet, mint 1956-ban. Az árucsereforgalmi tervet a népgazdaság túlteljesítette: az árucsereforgalom 615 és félmilliárd rubelre rúgott. 1957 folyamán több mint 48 millió négyzetméter lakóterületű új lakásba költözködtek be. A kolhoztagok s a falusi értelmiségiek a fenti számon kívül 770 000 új házat építettek. A Szovjetunió valamennyi oktatási formájában résztvevő tanulók száma meghaladta az ötven milliót. A főiskolákon és egyetemeken (beleszámítva a levelező tagozatokat is) több mint kétmillió diák tanult. A felső -és középfokú szaktanintézetek az év folyamán több mint 770 000 új fiatal szakembert bocsátottak ki. A tudományos dolgozók száma elérte a 260 000-et .vagyis az év folyamán csaknem kilenc százalékkal emelkedett. 1957. folyamán a Szovjetunió tovább bővítette külföldi gazdasági kapcsolatait. A Szovjetunió külkereskedelmi forgalma mintegy harminc- három milliárd rubelre rúgott az 1956. évi huszonkilenc milliárdhoz kénest, vagvis tizenhárom százalékkal emelkedett.
