Tolna Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-28 / 23. szám

2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958 január 28. Kádár János elvtárs beszéde (Folytatás az 1. oldalról.) adatokat — összehasonlítva 1955 ada­taival — azt mutatják, hogy az állami ipar termelése az első negyedévben 84, a másodikban 101, a harmadik­ban 106, a negyedikben pedig 117 szá­zaléka volt az 1955-ös év termelésé­nek. Az állami ipar egész termelése 1957-ben két százalékkal volt maga­sabb az 1955-ös évinél. Ennél vala­mivel nagyobb mértékben növeke­dett a szövetkezeti ipar és a magán kisipar termelése. ft mezőgazdasági termelés alakulása i— A mezőgazdasági termelésben — mint ismeretes — 1957-re kenyér- gabonára nem veit előírva kötelező vetésterület. Ennek következtében a kenyérgabona vetésterülete tíz szá­zalékkal csökkent és ugyanannyival növekedett a takarmánynövények ve lésterülete. Ez az eltolódás, mivel az állattenyésztés fejlődése és a belter­jes gazdálkodás irányába hat, nem egészségtelen. 1957-ben a kenyérgabona tíz száza­lékkal kisebb vetésterületen öt szá­zalékkal nagyobb termést adott az előző évinél. Az egy holdra eső átlag- eredmény az összes fő terményekből, mint búza, rozs, ősziárpa, kukorica, burgonya, cukorrépa, külön-külön is magasabb volt az előző évi termésát­lagnál. Az 1957-es év mezőgazdasági ter­méseredménye a felszabadulás utáni legjobb év, az 1955-ös év eredményeit is meghaladta valamivel. A fő gabonaterményekből a legjobb eredményt az állami gazdaságok ér­ték el, amelyek holdanként búzából 3.9, rozsból 2.5 mázsával, ősziárpá­ban 1.9 mázsával jobb átlagered­ményt értek el, mint az egyéni pa­rasztgazdaságok. Az állami gazdasá­gok után a termelőszövetkezetek ér­ték el a legjobb termőátlagot, ame­lyek holdanként búzában 2.1, rozs­ban 1.8, ősziárpában 0.9, zabban egy mázsával nagyobb átlagtermést ér­tek el, mint az egyéni parasztgazda­ságok. — Külön kell szólnom a mezőgaz­dasági felvásárlás eredményeiről. Nyíltan megmondom, igen komoly kérdésként merült fel egy évvel ez­előtt, az ország kenyérellátásának gondja, amikor arról kellett dönte­ni, hogy áttérjünk-e a begyűjtési rendszerről a szabad felvásárlás rend szerére. Mi, bízva parasztságunkban, a szabad felvásárlási rendszer mel­lett döntöttünk. Most arról számolha­tok be, hogy a szabad felvásárlási rendszer bevált, az 1957-es évben ugyan a tojás és a baromfi felvásár­lása akadozott, de ettől eltekintve a naptári évre előirányzott felvásárlási tervet egyetlen úgynevezett admi­nisztratív intézkedés nélkül túltelje­sítettük. A kormány felvásárolt 855 ezer tonna búzát, 200 000 tonna ro­zsot, 176 ezer tonna kukoricát, 111 ezer tonna árpát, 297 ezer tonna vá­gómarhát és 208 000 tonna vágó­sertést a szabad cikkekből. A fel­vásárlás egyes terményekből még folyik, de az 1957-es naptári évet tekintve, a felvásárolt mennyiség tíz százalékkal alatta van az 1955-ös év rekord begyűjtési eredményének. Vi­szont a falusiak igénye is csökkent a központi készletekkel szemben. Az összlakosság vásárlásai is csökken­tek tíz százalékkal, ebből az áru­alapból. így a felvásárolt gabona- mennyiség minden újabb behozatal nélkül biztosítja az új termésbetaka­rításig a lakosság folyamatos ellátá­sát. Kedvező képet mutat az 1957-es év pénzgazdálkodása is. Kádár János ezután szólott az 1958. évi népgazdasági tervről. Egye­bek között megemlítette, hogy az ipar termelését 7,3 százalékkal, a mezőgazdasági termelés színvonalát 4,6 százalékkal magasabban irányoz­zák elő. A beruházásokat szerény mértékben usvan, de növelni kell s az 1958-as terv célja az, hogy az 1957 decemberéig elért életszínvona­lat megszilárdítsa. Külön hangsú­lyozta, hogy a kormány és egész társadalmunk közös feladata, hogy határozott lépést tegyen előre a ta­karékosság és a közvagyon megóvása terén. — Az 1958 as terv jó, a dolgozó nép érdekeinek, a szocializmus épí­tésének megfelelők, célkitűzései s ha a magyar bányászok, ipari munká­sok, parasztok, alkalmazottak, ér­telmiségiek támogatják megvalósítá­sát, — én a magam részéről ebben biztos vagyok — nem kétséges, hogy megvalósítjuk és jó irányban túl is fogjuk teljesíteni az 1958. évi tervet, — mondotta Kádár János. Az értelmiségről szólva a következőket mondotta. — Mi eddig is minden erővel igye­keztünk az értelmiségi dolgozók esz­mei és politikai fejlődését megköny- nyíteni és segíteni. Ennek érdeké­ben a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága és a kor­mány eddig is a leghatározottabban szembeszállt az olyan egyoldalú és káros nézetekkel, amelyek az ellen- forradalmi felkelés után az egész értelmiséget, vagy az értelmiségen belül egész értelmiségi kategóriákat reakciósnak, vagy revizionistáknak akartak bélyegezni. A kérdésnek ilyen beállítása egyértelmű volna az értelmiség tömegeinek olyan meg­bélyegzésével, amelyre a magyar értelmiség» semmiképpen nem szol­gált rá. Tudni kell azonban, hogy viszonylag az értelmiségen belül vannak a legnagyobb számban olya­nok, akik a burzsoázia nézeteit hor­dozzák. Mi folytatni, sőt fokozni fogjuk az ideológiai harcot ezek el­len a burzsoá és revizionista néze­tek ellen, de nem adminisztratív esz­közökkel, hanem a marxizmus—leni- nízmus eszmei fegyvereivel. Mi nem az emberek ellen, még kevésbé az értelmiség ellen akarunk harcolni, de következetesen akarunk é's fogunk is küzdeni az egyes csoportjaikban fellelhető reakciós nézetek ellen. Szólott az irodalom s a filmgyár­tás, a színházi élet és a kultúra más területén még fennálló hiányossá­gokról, s hozzáfűzte, meggyőződé­sünk. hoav az eszmei harcnak és vitának végső eredménye a szocia­lista kultúra teljes győzelme lesz! Csillagászati számok a szovjet t er vj eleit lesben fl mezőgazdaság szocialista átalakításának kérdése A beszámoló további részében a mezőgazdaság szocialista átalakításá­nak kérdésével foglalkozott. Nem két séges — mondotta —, hogy a szocia­lista társadalom építésének köz­ponti kérdése jelenleg a mezőgazda­ság szocialista átalakítása. A forra­dalmi munkás-paraszt kormány me­zőgazdasági politikája arra irá­nyult és irányul, hogy fejlessze az egész mezőgazdaságot a néosazdaság általános érdekeinek megfelelően, tehát fejlessze mind az állami gaz­daságokat, mind a termelőszövetkeze­teket és az egyéni parasztgazdaságo­kat. — Hogyan alakult a szocializmus alapjainak építése falun áz elmúlt másfél esztendőben? Az ellenforra­dalmi hullám, a burzsoá reakció sok termelőszövetkezetet erőszakkal fel­oszlatott, ennél lényegesen kisebb számú pedig a régi hibák következ­tében a tagság akaratából oszlott fel. Az ellenforradalom leverése után az ilyen vagy olyan módon felbomlott termelőszövetkezeteknek több mint fele ismét újjáalakult. Mint látható, sok tekintetben kedvezőbb, egyes vonatkozásokban hátrányosabb hely­zetben javítjuk a mezőgazdaság szo­cialista átalakítására irányuló mun­kát. Most, az átmeneti megtorpanás után megindulunk és meg is kell in­dulnunk a fejlődés útján. Meg va­gyunk győződve arról, hogy okos szóval, megfontolt józan intézkedé­sekkel falun is győzelemre visszük a szocializmus ügyét. — Az 1957-es év a termelőszövet­kezetek stabilizálódásának éve is volt. Ezt mutatják a számok is. Ter­melőszövetkezet és termelőszövetke­zeti csoport 1956. december 31-én 2089 volt az országban 119 000 tag­gal. Egv évvel később, 1957. decem­ber 31-én 3 465 termelőszövetkezet és termelőszövetkezeti csoport volt 164 000 taggal. — Most felvetődik a kérdés, hogy el'r° kell mennünk a falu szocialista átépítése útián. de hogyan? Mi ab- hÄl indulunk ki. hoov a kormány po­litikája, amely egyaránt támogatta a termelőszövetkezetek és az egvéni dolgozó parasztság ügyét, helyes volt. E poétikának nagy eredménve. hogy az ellenforradalmi támadás idő­szakában, amikor különösen kiélező­dött az osztályharc nálunk, kitűnt, hogy Mae-varorczáo'nu a parasztság nem a burzsoázia, hanem a mun­kásosztály szövetségese és tarta­léka. A burzsoá földesúri rendszer vissza­állításának kísérletével seprőben mind a termelőszövetkezeti mind az egyéni parasztság a néni hatalom oi delénB-prokozetttpl n munkás-paraszt szövetség megerősödött. íTans.l Mi azt gondoltuk, hogy narasztno- litikánkban semmi szín alatt nem szabad megismételnünk a korábban előadódott fő hibát, a jobbra-balra kanyargást. Úgy véljük, hogy a falu szocialista átalakításán minden nap munkálkodni kell. Ennek érdekében igénybe kell venni a termelőszövet­kezetek munkájának fejlesztését, a példamutatás erejét, a felvilágosító szót is. Ugyanakkor kitartunk amel­lett, hogy a szocializmus a legjobb és a valóságban leggyorsabb útja a meggyőzésen alapuló türelmes veze­tés. A mi politikánk lényege az, úgy kell dolgoznunk, hogy az egyénileg dolgozó paraszt boldo­guljon, a termelőszövetkezeti pa­raszt pedig még jobban boldogul­jon. És ez vigye az egyénileg dolgozó pa­rasztot a termelőszövetkezet felé. Bí­zunk abban, hogy az egyénileg dolgozó parasztok látóköre mindjobban kiszélesedik és többségük látóhatára mielőbb saját udvarának határain túl az ország, a haza horizontjáig széle­sedik ki. Kádár János ezután megemlítette, hegy sok ok sürgeti a mezőgazdaság­ban a nagyüzemi gazdálkodás térhó­dítását. Ha például a magyar nép­gazdaságot a maga lábára akarjuk állítani, növelni kell az ország kivite­lét. a kivitel azonban nem állhat örökké csak ipari termékekből. 1938- ban Magyarország 430 000 tonna bú­zát exportált. Ezzel szemben a múlt évben búzát hoztunk be az országba. 64 000 tonna rozsot szállított ki Ma­gyarország a világpiacra, múlt évben rozsot ugyan nem hoztunk be, de nem is szállítottunk ki egy kilót sem. Az ország mezőgazdasági export­ját nem olyan úton kell növelni, hogy a maevar dolgozók, munkások és parasztok egyenek kevesebbet, hanem ölvén úton, hogy haladjunk gyorsabban a szocia­lista nagyüzemi gazdálkodás felé és termeliünk a mezőgazdaságban is modern eszközökkel többet, jobban és olcsóbban. Vá!tn?ft'ok a kormánvhan A minisztertanács elnöke beszéde h'Telező részében javasolta, hogy Kállai Gyula művelődésügyi minisz­tert és őt az országgyűlés mentse fel a sok elfoglaltságot jelentő korma ny­it,ntgiAbél, hnov a párt Központi Bizottsága titkáraiként hatékonyab­ban tudjanak dolgozni Ugyanakkor államminiszteri funkcióban továbbra is közvetlenül kívánnak segíteni a kormányzati munka politikai vezeté­sében. A miniszterelnöki tisztségre -immepHa TVmpnich Ferencet, a mi­niszterelnök első helyettesénél*- tiszt­ségére Apró Antalt, a művelődésügyi miniszter tisztségére pedig Benke Valériát javasolta. JCádár Tános viharos tapssal fogadott beszárnolóia után Rónai Sándor, az országgvnlés elnöke az ülést bezárta. Az országgyűlés január 28-án dél­előtt 10 órakor folytatja munkáját. I Moszkva: (TASZSZ) A Szovjetunió Minisztertanácsának Központi Sta­tisztikai Hivatala közzétette az 1957. évi népgazdaságfejlesztési terv ered­ményeit. A jelentés szerint a szov­jet ipar túlteljesítette az 1957. évi állami tervben kitűzött feladatokat. A túlteljesítés igen jelentős. A je­lentés szerint az egész ipari terme­lés az 1956. évi termeléshez ké­pest a tervben előirányzott 7,1 szá­zalékos növekedés helyett 10 száza­lékos növekedést ért el. Ebből a ter­melési eszközök termelése („a” cso­port) az év folyamán 11 százalék­kal, a fogyasztási eszközök („b” cso­port) termelése több mint nyolc szá­zalékkal növekedett. i A népgazdasági tanácsok ipara az 1957. évi termelési tervet több mint 204 százalékra teljesítette. A Köz­ponti Statisztikai Hivatal közlemé­nye hangsúlyozza, hogy az iparigaz­gatás újjászervezése után a tervfel­adatok teljesítése magasabb színvo­nalon történt, mint az előző év meg­felelő időszakában. 1957 második fe­lében a népgazdasági tanácsok alá rendelt vállalatok termelése az 1956. évi második félévi termeléshez ké­pest 11 százalékkal emelkedett. A szovjet ipar 1957-ben a követke­ző mennyiségeket termelte: nyersvas — 37 millió tonna, vagyis 4 szá­zalékkal több, mint 1956-ban, acél — 51 millió tonna (6 százalékos növe­kedés), szén — 463 millió tonna (8 százalék), olaj 98,3 millió tonna (17 százalék), gáz — 20,2 milliárd köb­méter (48 százalék), villamosenergia — 209,5 milliárd kilowattóra (9 szá­zalék), gépkocsi — 495 500 darab (7 százalék), traktor — 204 000 (11 szá­zalék), gabonakombájn — 131000 (60 százalék), kukoricaarató kom­bájn 314 000 darab (121 százalék), pamutszövet — 5,6 milliárd méter (3 százalék), gyapjúszövet — 282 millió méter (5 százalék), selyemszö­vet — 805 millió méter (7 százalék), bőriábbeli — 315 millió pár (9 száza­lék). Az állami és a szövetkezeti szer­vezetek beruházásai (a koJhozberu- házások nélkül) 1957-ben 210 mil­liárd rubelre rúgtak; ez 12 százalék­kal haladia meg az 1956. évi beru­házások összegét. 1957 folyamán a Szovjetunióban 800 úi nagy állami ipari vállalatot helyeztek üzembe. A munkások és alkalmazottak szá­ma a szoviet népgazdaságban 1957 vécén 52 100 000 volt, vagyis 2 -1 on ooo-rel töhb mint 1956 végén. A mimelfViéa. tudomány és az egész­ségügy dolgozóinak száma egy év alatt son nnn-rel növekedett. A Srovietiinióhan 1057 folyamán sem volt munkanélküliség. A szovjet tudománv, technika és kultúra eredményei A Központi Statisztikai Hivatal jelentése beszámol a szovjet tudo­mány, technika és kultúra fejleszté­sében elért egy évi eredményekről is. Felbocsátották a világ első mes­terséges holdjait. Megalkották a vi­lág első igen nagyteliesítőképességű interkontinentális ballisztikus raké­táját. Felépítették a világ leghatal­masabb atomrészecske-gvorsítóiát. a s-dnkrofazotront. Bevezették a rend­kívül nagy sebességű sugárhajtómű­ves és turbósugárhajtóműves utas- szállító repülőgépek gyártását. Fo­lyamatban van új atomvillamoserő- művek építése: ezeknek kapacitása 200—400 000 kilowatt lesz. A Péogyárak, a tudományos kutató intézetek és a tervezőirodák több mint 1500 úitíousú gépet, szerke­zetet. készüléket és más berendezést dolgoztak ki. Bevezették töhb mint 350 úi gépiberepdezés .készülék és anvagfaita sorozatgyártását is. A Szovjetunió vaifermHósben elhagyta az Egvesült Államokat A Szovjetunió tejtermelése elérte az Egyesült Államok termelésének mintegy 95 százalékát. Az üzemi vaj- termelés körülbelül ugyanannyi, mint az Egyesült Államokban, de ha eh­hez hozzászámítjuk a házilag készí­tett vajat is, akkor a Szovjetunió már meg is haladta az Egyesült Ál­lamokat. 1957-ben a Szovjetunióban 54.7 millió tonna tejet, vagyis 43 száza­lékkal többet termeltek, mint 1954- ben és 20 százalékkal többet, mint 1956-ban. A kolhozok átlagos tejter­melése 1858 kg volt. így tehát az SZKP 1955. januári plénumán kitű­zött feladatot a szovjet mezőgazdaság határidő előtt: hat év helyett három év alatt teljesítette. Az 1957. évi tej- és tejtermék begyűjtése az 1954. évi­hez képest 1,8-szeresére emelkedett. Ezen a területen az SZKP KB plé­numán kitűzött feladatot a mezőgaz­daság hat év helyett három év alatt teljesítette. Az 1957 január 1-i állományhoz ké­pest a haszonállat-állomány növeke­dése a következő: szarvasmarha 5.3 millió, sertés 3.5 millió, juh 12 millió. Bár a Szovjetunió _ sok vidékén kedvezőtlen időjárási viszonyok ural­kodtak, a szemestermények teljes begyűjtött mennyisége 1953-hoz ké­pest 26 százalékkal emelkedett. AZ ÉLETSZÍNVONAL EMELKEDÉSE A Szovjetunió nemzeti jövedelme az 1956. évihez képest összehasonlít­ható árakon hat százalékkal növeke­dett. Sok, nagyjelentőségű intézke­dés történt a nép anyagi jólétének emelésére. Emelték az alacsony fize­tési kategóriájú dolgozók munkabé­rét, s megszüntették adójukat. Foly­tatódott az ipari munkások rövidí­tett munkanapra való áttérése a munkabérek csökkentése nélkül. A kolhozok és a kolhoztagok csu­pán az államnak szállított termékek árának növelése révén 1957-ben 50 milliárd rubellel több jövedelemhez jutottak, mint 1952-ben. A munkások és az alkalmazottak reális jövedelme egy munkásra át­számítva az év folyamán hét százalék kai, a parasztok pénz- és természet­beni jövedelme pedig öt százalékkal emelkedett. A lakosság pénzjövedelmének nö­vekedésével kapcsolatban a takarék- pénztárak betétállománya 1957 fo­lyamán 16,8 milliárd rubellel gya­rapodott. Jelentősen emelkedett a lakos­ság áru vásárlása is. 1957-ben a la­kosság 75,7 milliárd rubellel vásá­rolt többet, mint 1956-ban. Az áru­csereforgalmi tervet a népgazdaság túlteljesítette: az árucsereforgalom 615 és félmilliárd rubelre rúgott. 1957 folyamán több mint 48 mil­lió négyzetméter lakóterületű új la­kásba költözködtek be. A kolhoztagok s a falusi értelmiségiek a fenti szá­mon kívül 770 000 új házat építettek. A Szovjetunió valamennyi okta­tási formájában résztvevő tanulók száma meghaladta az ötven milliót. A főiskolákon és egyetemeken (be­leszámítva a levelező tagozatokat is) több mint kétmillió diák tanult. A felső -és középfokú szaktanintézetek az év folyamán több mint 770 000 új fiatal szakembert bocsátottak ki. A tudományos dolgozók száma elér­te a 260 000-et .vagyis az év folya­mán csaknem kilenc százalékkal emelkedett. 1957. folyamán a Szovjetunió to­vább bővítette külföldi gazdasági kapcsolatait. A Szovjetunió külkeres­kedelmi forgalma mintegy harminc- három milliárd rubelre rúgott az 1956. évi huszonkilenc milliárdhoz kénest, vagvis tizenhárom százalék­kal emelkedett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom