Tolna Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-26 / 22. szám
MŰVELŐDÉS Kilencven éve halt meg Vas Gereben A Tolna megyei születésű Vas Gereben, családi nevén Ra- dákovics József, kilencven évvel ezelőtt halt meg. Kilencven év nem nagy idő egy életmű lezárása után s most mégis úgy gondolunk visz- sza a fürgedi intézőházból elindult íróra, mint aki immár véglegesen az irodalomtörténeté. Műveit nem olvassuk, regényei legfeljebb az idősebb nemzedék számára jelentettek szórakozást, a mi tudatunkban Vas Gereben végérvényesen úgy szerepel, mint az irodalomtörténetnek egy nagyon szerény feiezete. Pedig végeredményben igazságtalanok vagyunk hozzá: regényei, publicisztikai írásai irodalmi eseményt jelentettek korukban s ma sem vesztették el minden érdekességüket. A kortársi irodalomban méltán illette meg előkelő hely. Jósika, Eötvös és Kemény mellett ő volt a negyedik jelentős prózaíró, a többiek', akiket az irodalomtörténet feljegvez, ma már egészen elfelejtettek, mint Pálffy Albert, Degré Laios, Szath- máry Károly, s Bérczy Károlynak is csak Anyegin-fordítása tartotta fenn emlékezetét. Arany az „élcek, adomák és ötletek nagymesterének” nevezte Vas Gerebent s egyes írásaiban mint a „Hogyan lett színész Megyeri?” című feltétlenül maradandó novellájában érezzük is a kitüntető cím igaz voltát. D e épp az ötletek, élcelődések bőségében rejlik fogyatékossága is: regényeinek kompozíciója széthulló s még barokkos mondatfűzése is fárasztó, épp a sok közbevetéstől, megjegyzéstől, anekdotától. Jelentőségét valószínűleg növelte a kortársak szemében az, hogy a nagy nemzeti ábrándokat öntötte regényekbe: a Nagy idők nagy emberek, vagy A nemzet napszámosai ha kisebb fajsúllyal is — bár lényegesen nagyobb olvasottsággal — olyan szerepet töltöttek be, mint nem sokkal előtte a Zalán. 1848 júniusában Arany Jánossal közösen indította meg A nép barátja című lapot, sajnos azonban a kezdeti barátság, amely Aranyhoz fűzte, egyre jobban halványult. Aranyt bántotta Vas Gereben sokfajta emberi gyengesége, a közös célok kivitelezésének ellentétes formája, ezért egyre jobban elfordult tőle. -Már a megindulás évében panaszkodott Petőfinek, nem egészen egy évvel í megindulás után pedig nevét is lévé tette a lapról s egy másik újság met indításán gondolkozott. Világos után Vas Gereben is bőr tönbe került, de utána igyekezett be leilleszkedni a Bach-korszakba, só egyik regényét I. Ferenc Józsefnél ajánlotta. Közönsége azonban elfor dúlt tőle, épp úgy nem volt számá ra sem bocsánat ezért, mint ahoe' a korábban dédelgetett kedvenctől Kuthy Lajostól is teljesen elfordu1 tak. A halál Bécsben érte, ahol sze mélyesen is igyekezett elősegíteni si kerét. V as Gereben emberi gyengesége .T mellett is fontos szerepet töl * * - tött be irodalmunkban. A szabadság (v harc idején lelkesítője, buzdítój; { volt a népnek, később vigasztalója 'L Irodalmi jelentőségét azonban első-v sorban az adja meg, hogy elindító ja volt annak a magyar romantiká nak, ami Jókaiban valósult meg. Tu-., lajdonképpen Jókai előfutára volt.] s ha sokkal szerényebb eszközökkel is, de ugyanazt az ügyet szolgálta ő is. És emlékében elsősorban ezt kell megbecsülnünk. (cs) SZÍNHÁZI LEVEL a „Három szegény szabólegényM-ről Január 23-án mutatta be az Állami Faluszínház Szekszárdion, a művelődési házban Babay József: Három sze gény szabólegény című zenés, vidám játékát. A közönség „A kis rókák" kiemelkedő sikere után várakozással tekintett a Faluszínház új előadása elé. A színház már többízben — egyes előítéletek beszédes cáfolataként — bebizonyította, hogy elő adásai igényesek, bármelyik színház produkciójával versenyképesek, műsorválasztásának nevelőszándéka, és természetesen hatása is, felette áll an nak a programnak, amelyet színházaink, művelődési házaink elkészítettek és nyújtanak. A „Három szegény szabólegény” minden bizonnyal folytatását jelenti a Faluszínház sikersorozatának, ha „A kis rókák” színvonalát nem is éri el. Ugyanakkor viszont a darab jellegében is más, mint a dráma, s ezért más a mérték is, amit vele szemben alkalmazni kell — ha nem a színészi teljesítményt, hanem a darab mondanivalóját, a közönségre gyakorolt hatását nézzük. Babay József darabja a népmese motívumainak felhasználásával már az első jelenetben közel férkőzik a néző szívéhez, s ezt a mesehangulatot végig tartani is tudia. A mese és a realitás, a valóság, bájos keveréke az egész színdarab s pillanatig sem érezzük bántónak sem az egyik, sem a másik motívumait. Ebben nagy érdemei vannak a rendezőnek: Kertész Lászlónak, s a díszletek (Raikay György tervezése) is sokat segítettek a meselégkörének színpadra varázso lásában. Ugyanakkor azonban a darab nem is kíván többet adni. mint egy modernizált — ezen természetesen a középkori „modernség” értendő — népmese. És ez nem is rossz, mert végigvonul rajta a jó küzdelme a rossz ellen és végül az igazság győzedelmeskedik a hamisság felett. Az emberek, a jó emberek szerzete, mélységes humanizmus vonul végig a darabon. A rendező és a színészek megértették a darab meseszerűségét és nem is igyekeztek realisztikus eszközöket használni, hanem mókáztak, fon- dorkodtak. vágyakoztak egymás után tiszta szívvel, kinek-kinek hogyan szabta meg szerepe. A három szabólegény (Kozáry Eszter, Hetés György és Herényi Ottó) sok kedves, meleg percet szereztek a közönségnek, bár míg Kozáry Eszter mint lány igen bájos volt, kiváló alakítást nyújtott, fiú szerepében néha nem tudott eléggé meggyőző lenni. A legmaradandóbb alakítást Dékánig János (Posztó Barnabás) és Gerbár Tibor (Főbíró) nyújtotta. Kiválóan illeszkedtek a darab mondani valójába és Dékány János szöveg- mondása külön élmény volt. Kiemelkedő jót nyújtott még özv. Posztóné szerepében Donáth Lili. A Faluszínház művészei ezzel az előadásukkal sem okoztak csalódást. Bár — véleményem szerint — nem tudják azt nyújtani, mint „A kis rókák” együttese — azt hiszem ennek oka a két darab közti különbségben keresendő — a „Három szegény sza- bólegény”-nyel öregbítették Szek- szárdon a színház jó hírét. Buday Dénes zenéje iöl illeszkedett a darab cselekményéhez. A kíséretet ellátó zenekar kielégítő teljesítményt nyújtott. LETENYEI GYÖRGY í Játtosy Zoltán: KOLUMBUSZ Jó kapitány, meddig megyünk? Messzi még? Messzi még? Meg se rezzen a kapitány: Semmiség.., Semmiség ... Jó kapitány, messzi a föld? Messzi még? Messzi még? Meg se moccan a kapitány: Semmiség... Semmiség... Jó kapitány, nincs mit együnk! Meddig még? Meddig még? Meg se fordul a kapitány: Semmiség... semmiség... Jó kapitány, hová vezetsz? Meddig még? Messzi még? Meg se hökken a kapitány: Semmiség... Semmiség... Jó kapitány, nem bírjuk már, Hol a föld? Hol az ég? Fel se csattan a kapitány: Semmiség... Semmiség ... Jó kapitány, forduljunk meg! Itt a vég! Itt a vég! Asztalra csap a kapitány: Semmiképp! Semmiképp! Népművelési |* küldöttség utazik Szabolcs megyébe Február közepén hattagú Tolna megyei népművelési küldöttség látogat Szabolcs megyébe. A látogatásnak tapasztalatcsere jellege lesz. Két személy a megyei művelődésügyi osztályról, két járási művelődési otthon igazgató és két járási művelődési felügyelő vesz részt a küldöttségben. Megismerkednek a Szabolcs megyei jó tapasztalatokkal és átadják a szabolcsi népművelési munkásoknak a Tolna megyében tapasztalt jó módszereket. A népművelés munkásai jó eredményeket várnak a szabolcsi tapasztalatcsere látogatásától. Közeljövőben megjelenő könyvek Arany János: Buda halála (Mór^ Ferenc kiadó) — Berkesi András: Októberi vihar (Zrínyi kiadó) — De Castro: Napfényes házikó (Olcsó könyvtár) — Ilf-Petrov: Tizenkét szék (Olcsó könyvtár) — Illés Béla: Ég a Tisza (Zrínyi kiadó) — Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma (Olcsó könyvtár) — Molnár Ferenc: Száműzetésben (Táncsics kiadó) — Stendhal: Rossini (Bibliotheca kiadó) — Tamási Áron: Elvadult paradicsom (Szépirodalmi kiadó) — Ter- sánszky J. Jenő: Illatos levélkék (Magvető kiadó) — Hevesi Lajos: Jelky András kalandjai (Móra Fe- 1 renc kiadó) - Spever: VI. osztály (Móra Ferenc kiadó) — Ferenczy, Endre: A magyar föld népeinek tör- | ténete (Gondolat kiadó) - Elsa Trio let: Idegenek Párizsban (Kossuth kiadó). Szegedre készülnek a simontornyai általános iskolások A simontornyai általános iskola VIII. a. osztályának tanulói a tavasz folyamán osztályfőnökük vezeté sével tanulmányi kirándulásra Szegedre látogatnak. A tíznapos kiránduláson a város és közvetlen környékének életével és nevezetességeivel ismerkednek meg majd. A tanulók nagy lelkesedéssel készülnek a kirándulásra és már tavaly október óta gyűjtik a pénzt 1—2—3 forinton- kint. Valamennyi tanulónak van takarékbélyeg betétlapja s valóságos takarékossági verseny indult meg közöttük, hogy a szükséges összeget, vagy annak egy részét apránként a maguk erejéből teremtsék elő. A takarékossági, illetve gyűjtési verseny eredménye január 20-án a takarékbélyeg betétlapok szerint a következő: 1. Dene Ottó 372 Ft, 2. Szigethy Péter 164 Ft, 3. Dömötör László 151 Ft, 4. Szántó Margit 125 Ft, 5. Jenei István 110 Ft. A többi tanuló takarékbélyeg betétje is 50— 100 Ft körül mozog. A kirándulásra a tanulók figyelmét nagy faliújságszerű plakáton hívták fel, amelyen Szegedet bemutató fényképek, Juhász Gyula: Szeged című költeménye és a Délma- gyarország című napilap cikkei találhatók. Állami támogatással és saját erőből művelődési otthon épül Iregszemcsén Nem múlt el gyűlés, értekezlet Iregszemcsén, hogy szóba ne került volna, de a máshonnan jött látogató is mindjárt azzal a kérdéssel találkozott először: mikor lesz művelődési otthon a községben. A kérdés teljesen jogos volt, mert művelődési otthon, így a kultúrált szórakozás híján a fiatalok, de az idősebbek is a kocsmában voltak kénytelenek meg találni szórakozásukat, mert a mozin kívül igazán csak a kocsma maradt. Az ifjúsági szervezet jó munkájának is elsőrendű akadálya a művelődési otthon hiánya és még sorolhatnám tovább a következményeket, melyeket megszüntetni elsőrendű feladat. A legutóbbi tanács V. B. ülésen tárgyalták a művelődési otthon ügyét. A tervek elkészültek és a következő tanácsülés elé terjesztik. A tanácsülés minden bizonnyal jóváhagyja a tervet, hiszen számtalanszor szóbakerült már ez a kérdés tanácsülésen is. A tervek nemcsak elképzeléseket tartalmaznak, hanem határozott összegek szerepelnek az előirányzatban. A megyei tanács 300 000 forintot ígért, 50 000 forint értékű építési anyaga van a helyi tanácsnak, az előzetes számítások szerint a község lakossága 50 000 forint értékű társadalmi munkával járul hozzá az építkezéshez. A hiányzó összeget pedig részben a községfejlesztési alapból biztosítják, részben pedig egyéb községi bevételekből. Az előzetes számítások szerint 574 000 forintra lesz szükség. Amennyiben megkapják a megyei háromszázezret, az építkezés megindulhat és még ebben az évben korszerű művelődési otthona lesz Iregszemcsének. Hosszas huzavona után úgy látszik megoldódik az iregszemcsei művelődési otthon ügye is. Régi vágya volt a község lakosságának és most teljesül. Különösen növeli értékét, hogy nem kizárólag állami támogatásból, hanem felerészben saját erőből valósítják meg. Népművelési hírek a bonyhádi járásból Bonyhádon számosán élnek népzenészek. Ezek közül a fiatalok, mintegy 24-en, most elhatározták, hogy kultúrcsoportot alakítanak. A csoport munkáját Barát József zenész irányítja. A bemutató előadásra május hónap folyamán kerül sor. A Járási Művelődési Ház bélyeg- gyűjtő szakköre január 25—27-ig bélyegkiállítást rendez. A kiállításon, amely iránt nagy az érdeklődés, nemcsak a helyi gyűjtők anyagát mutatják be, hanem központi anyagot is kapnak a kiállítás idejére. A Pécsi Nemzeti Színház művésze,i január 26-án Ralph: „Az esemyős király” című operettjét mutatják be. A cipőgyári KISZ-szervezet színjátszó csoportja február 8-án a „Zeng az erdő“’ című operettel mutatkozik be a bonyhádi közönség előtt. • A járás többi községei sem tétlenkedtek a tél folyamán. A bonyhád- varasdi színjátszócsoport a járás több községében vendégszerepelt Kisfaludy: Csalódások színművcvelf * Lengyel községben a helybeli színjátszók bemutatták Móricz: Légy jó mindhalálig című színművét. • Bonyhádon a községi pártbizottság elhatározta, hogy színjátszó csoportot szervez. A csoport először Miljutyin: Szibériai rapszódia című operettjét mutatja be és ezzel a darabbal ellátogatnak a járás több községébe.
