Tolna Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-25 / 21. szám

TOLNA MEGYEI y ­V VILÁG PROL ETÁRJ AI EGYESÜLJETEK' / III. évíolyam, 21. szám. ARA: 50 FILLÉR. Szombat. 1958 január 25. Naponta 4 000 péksütemény A Tamási Sütőipari Vállalat 1953- ban alakult. Az azóta eltelt ;dő nem­csak a vállalaton, hanem körzetének fogyasztó közönségén is nagy válto­zásokat hozott. Kezdjük talán az üzemmel. Erre csak egy példát, amelyet élénken bi­zonyít a tamási korszerű sütőüzem. De készítenek is olyan kenyeret, hogy párját nem sok helyen le­het találni a megyében. Terraelőszövetkezeteink életéből A megyében több mint 27 000 hold A január! napok beköszöntővel sem szűnt meg az élet a kisiormási Dózsa Termelőszövetkezet határában, legelő és 33 000 hold rét van. Ennek A tsz szorgalmas tagsága hordja a nagyobbik részéről évek óta lebb trágyát. Hét fogat viszi a trágyát mint 500 vagon takarmányt vitt el a egy 38 holdas területre, amelybe a tavasszal kukoricát vetnek. Megkezdték a rétek és a legelők víztelenítését a megyében Az idén, a tavalyihoz hasonlóan, 800 000 forinttal járult hozzá az állam a megyében megkezdett rét és legelők víztelenítéséhez. Nemcsak azért víz. Mégpedig azért, mert 1940. óta a Ezenkívül természetesen a községek- vízlevezető csatornákat elhanyagol- ben ^ nagyarányú társadalmi mun­—- úgyszólván sehol sem tóval járulnak hozzá a nagy terv ^inden ;ét'& legelő^zteieS tez! süteménnyel való ellátása ták. Azóta ... .... , . - tisztították a főcsatornákat és a víz- végrehajtásához. Ez a gyakorlatban törekedik a felső- levezető árkokat. Ez a megye állat- úgy néz ki ho„„ az árok tisztításánál nánai Zöld Mező Tsz tagsága arra, tenyésztésének minőségi és mennyi- egy köbméter föld eltávolítása áltálá­'í10 l!tUk megíflel° sza~ sért fejlesztése rovására megy. Ezért ^ 8_8 50 forintba kerül. Ebből zalékán luvemát vessenek, mert 1957-ben a megyei tanács mezőgaz­kitűnő takarmány és jó elővetemény, dasági osztályának többszöri sürge­hanem azért is, mert jelentős bévé- tésére teli forrás. Az elmúlt gazdasági év Láttam többek között egy fél kenye­ret, s azt gondoltam, valamelyik mua kás reggelijéből maradt meg. Szép kenyérnek tal^tam. Felvilágosított tak azonban, hogy az nem kerül el­adásra (kevés akad ilyen), mert se­lejt. S miért? Mert az alja kjssé megégett... A vállalat azonban tovább fejlő­dik, hisz a követelmények is egyre nőnek. Ennek megfelelően a Jövő hónap elején helyezik üzembe Nagyszokolyon, mintegy 50 ezer forintos költséggel, a fel­újított sütőüzemet. Az önköltség-csökkentés szempont­jából is jelentős ez a beruházás, mert takarmány, rét és legelő gazdálkodási az ^^'Si drága fafűtésről a gazdasá- előadója kérdésünkre elmondotta, Sosabb befúvóval végzett porszéntü- hogy ha jövőre is meg lesz az a ze'^sre térhetnek át. nagymennyiségű állami támogatás a . ^ fogyasztók szempontjából is rétek és legelők vízte'enítéséhez, az új létesítmény. A járási mint az elmúlt évben volt, és ebben székhelytől elég távol eső három köz- az évben van, akkor a megyében g’ *reSszemcse> Nagyszokoiy, Ma­ben például 115 000 forint jövedelmet biztosított az értékesített lucernamag. /ólsikerült az elmúlt gazdasági év a kölesdi Kossuth Termelőszövetke­zetben. Az átszámított munkaegység. a Földművelésügyi Minisztérium az év második felében 800 000 fo­rint póthitel keretet bocsátott a megye rendelkezésére a rétek és a legelők víztelenítése céljából. A munkát tehát tavaly, szeptember­ben a megye 30 községében meg­tava'v az állam 5 forintot fizetett ki, az idén pedig 6 forinttal járul hoz­zá. A többit az érdekelt község dol­gozó parasztjai, vagy a községfej­S ez azt jelenti, hogy 20 évig ilyen nagyarányú mun­kát a rétek és legelők víztelení­tésével kapcsolatban nem kell vé­gezni. csak a szokásos tavaszi vadvízleve­zetéssel kapcsolatos á.rok-tisztításo­eddig sok gondot okozott. Ezt aztán nemcsak mennyiségileg, de minősé­gileg is hátrányosan érezték az ottani fogyasztók. Nyilvánvalóan ez az intézkedés növelni fogja a fogyasztás mértékét is. A vállalat alakulásától eltelt idő is a sütemény fogyasztás állandó lesztési alap hozzájárulásával, vagy kat kell elvégezni minden tavasszal, emelkedését mutatja. érték közel 70 forint volt. Különösen kezdték. A 800 000 forint állami tá- szép bevételt biztosított a tagságnak mogatás mellett a községek 350 000 a kertészet, a hat hold gyümölcsös, forint értékű társadalmi munkával a szerződéses paprika és a dohány. A járultak hozzá a rétek és legelők tagok havi átlagkeresete 2000 forin- víztelenítéséhez. összesen tavaly ton felül volt. mintegy 8400 hold rétet és legelőt t mentettek meg attól, hogy az idén és a következő években víz alatt áll- Györköny községben három tér- jón. De ez a munka ebben az évben melőszövetkezet és három I. típusú és jövőre tovább folyik. A megyei termelőszövetkezeti csoport működik, tanács mezőgazdasági osztályának ál- Tagjaik jó eredményeket érnek el. A lattenyésztési csoportja a vízügyi Szabadság Tsz-ben például 22, a szakemberekkel közösen, részletes Kossuth Tsz-ben 46, a Petőfi Tsz-oen tervet dolgozott ki a rétek és legelők pedig 48 forint volt az átszámított víztelenítésére, s ennek alapján a egy munkaegység értéke. 1 munkák most is folynak. közvetlen társadalmi munkával biz­tosítják. Ezt vállalták is, mert elsősorban nekik érdekük, hogy legeltessék a jószágot, a rétekről betakarít­hassák a szénát. Persze ehhez az is szükséges, hogy a Székesfehérvári Vízügyi Igazgatóság a felügyelete alá tartozó főcsatorná­kat rendszeresen tisztítsa, hogy le­gyen hova levezetni a rétekről és legelőkről a felgyülemlett vadvize­Farkas Miklós, a megyei tanács két. Míg 1953 után az első időkben a vállalat üzemeiből mintegy 1200—1800 sütemény kerüli el­adásra, addig napjainkban tz a mennyiség naponta több mint 4000-re emelkedett. (i—e.) Ä lottó nyerőszámai: 18, 24, 46/ 63, 85 Kevés munkával nagy jövedelem Bátran mondhatjuk, hogy a leg­jövedelmezőbb állattenyésztési ág a juhtenyésztés. A juhok tartása nem költséges, kevés takarmánnyal meg­oldható és mégis nagy hasznot je­lent. A Középhidvégi Kísérleti Gazda­ságban az elmúlt évben csak gyap­júból 400 000 forint volt a bevetek A magvarfésüs anyáknál a nyírási átlag több mint 6 kiló volt, míg a sztravropoli fajtáról átlag 9 kiló gyapjút nyírtak le. A sztravropoli fajta kos pedig 15 kiló 60 deka gyap­jút is adott. * A Biritói Állami Gazdaság veze­tői is a jövedelmező juhtartásról ad­A belterjes ga7dálkodás a cél A megyében lévő több mint 100 termelőszövetkezet tagsága ma már mindinkább belátja azt, hogy a bel­terjes gazdálkodás a legjövedelme- tak hírt. összesen 900 darabból áll zőbb, ezért törekednek is ennek meg- juhállományuk és az elmúlt évben valósítására, csak gyapjúból 200 000 forint bevé­telük volt. A gyapjún kívül azon­ban jelentős összeget biztosított a tej is. Körülbelül 3000—4000 liter juhtejet fejtek ki. Újfajta bányás7csizmát gyártanak a Dimaföldvári Cipész KTSz-ben Több kiállításra készülnék Szekszárdon és Tolna megyében Szekszárdon és Tolna megyében több, érdekes kiállításra készülnek az idén. Az első kiállítást a Csehszlovák Kultúra rendezi a szekszárdi művelődési házban, ahol a mai Csehszlovákia életét mutatják be. A feb­ruár elején nyíló kiállítást csehszlovák irodalmi est fejezi be. Közvet­lenül a csehszlovák kiállítás után színháztörténeti kiállítás nyílik ugyan­csak a szekszárdi művelődési házban, amit a Színháztörténeti Múzeum rendez. I A megyei tanács művelődési osztálya is több kiállítást tervez a téli és a tavaszi időszakra. A Tolna megve nép- és iparművészetét be­mutató kiállítást először Szekszárdon rendezik meg, majd vándorkiállí­tás formájában eljuttatják a megye valamennyi nagvobb községébe is. A Tolna megyei képzőművészek kiállításán kívül megrendezik a Tolna megyéből elszármazott festők kiállítását is, amelynek keretében láthatólag bemutatják a dombóvári születésű Domanovszkv Endre mártírhalált halt ozorai Roxi, továbbá Wágner Andor műveit is. előre- és a A Dunaföldvári Cipész KTSZ gu­micsizma üzeme csaknem teljes ter­melését az ország bányái részére szállítja le. A bányászat részéről egy re nagyobb az igény a szövetkezet csizmái iránt, mert az itt készült gu­micsizmák a legjobb minőségűek és a legtartósabbak. Az elmúlt hónapokban a szövetke­zetben eredményes kísérletek foly­tak egy új, az eddiginél is 'jobb gumicsizmatípus kikísérletezésére. Az új technológia bevezetéséhez szükséges berendezést már elkészí­tették és felszerelték, így a napok­ban megkezdik az újfajta gumicsiz­mák — amelyekből eddig csak né­hány mintapéldány készült — üzem­szerű gyártását. Kerítést és kényszervágót építenek a szekszárdi vágóhídon A szekszárdi vágóhídon nemrég kezdték meg egy kényszervágó he­lyiség építését. Ennek jelentősége el­sősorban állategészségügyi szem­pontból nagy. Eddig ugyanis a kény­szervágásra kerülő állatokat a vá­gócsarnokban kellett levágni, ott, ahol különben az egészséges állatok vágása történik. Nagy többletmun­kát és munkakiesést jelentett ilyen­kor a kényszervágás utáni fertőtle­nítés. A jövőben a vágncsarnoktól távol lévő kénvszervágóban végezhetik maid a beteg állatok levágását, a hús egészségügyi vizsgálatát, annak megállapítását, hogy a hús alkal­mas-e fogyasztásra, vagy sem, nem kell-e abban a községben, ahon­nét az állat származik, zárlatot el­rendelni. A kényszervágó építésével egy­idejűleg a vágóhíd hátsó részét is bekerítik, hogy a kóbor kutyák ne hordhassák szét a betegségeket. Az építkezési munkákat decemberben kezdték el és azokat csak a most be­köszöntött keménv téli időjárás kö­vetkeztében kellett abbahagyni. Amint az idő jobbra fordul, foly­tatják és hamarosan be is fejezik a munkát. Különösen örvendetesen mutatko­zik meg ez a törekvés a pillangós­virágúak termesztése terén. A bonyhádi járás területén lévő termelőszövetkezeteknél a pillan­gós virágúak területe az összes szántóterület 20 százalékát teszi ki. A bonyhádi Dózsa népe Tsz-ben pedig a szántóterület 57 százalékán termel­nek jelenleg pillangósokat. Dicsé- retreméltó az a törekvésük is, hogy négy évenként istállótrágyázni tud­ják az összes szántóterületüket. Törekednek a termelőszövetkezetek arra is, hogy a tehenek évi nozama állandóan növekedjék. Nem egy olyan termelőszövetkezet van a me­gyében, mint a dombóvári Rákóczi, az aparhanti Március 15., a bony­hádi Dózsa Népe, ahol a tehenek évi tejhozama meghaladja a 3000 litert MUNKÁBAN A LEGEL­TETÉSI BIZOTTSÁG ZOMBÁN A zombai legeltetési bizottságnak 36 hold földje van, amelyen terv­szerű munka folyik. Az őszieket an­nakidején elvetették, a 14 holdas ré­ten pedig, amelyről az elmúlt év­ben 250 mázsa szénát kaszáltak le, elvégezték a gyomirtást. A rétet még hó borítja, de a zombai legeltetési bizottság már kijelölte azokat a gaz­dákat, akik annakidején maid el­végzik a fogasolást. A gyengébb mi- nősóeű rét egv 5 holdas darabiát fel törik és takarmánykeverékkel vetik be kísérletképpen annak megállaoi- tására, hogyan tudnának több takar­mányt termelni. Fűrész üzemet létesít a bikácsi erdészet A bikácsi erdészet területén ebben az idényben 8000 köbméter fát ter­melnek ki. Eddig a kitermelt fát, mint rönköt szállították el. Az erdészet most fűrészüzemet lé­tesít a községben, s itt dolgozzák fel félkészárúvá a kitermelt famennyi­séget. Két fűrészt állítanak üzem­be, s ez több előnvt jelent, elsősor­ban is a község lakosságának. Első­sorban előnvt jelent az. hotrv ióné- hánv embert tudnak foglalkoztatni — kezdetben 10—15 főt, később töb­bet —, tehát bővíteni lehet a köa- ségbeljek munkalehetőségeit. Előnyt jelent még az, hogy a hul­ladékfából a község lakosságának tü­zelőszükségletét részben fedezni tud ják olcsó áron, és nem utolsósorban az, hogy a lakosságtól is vállal fű­részelést az üzem. Eddig ugyanis a szomszédos községekbe kellett vin­ni fűrészelésre a deszkaanyagot. A fűrészüzem üzemeltetése rövidesen megkezdődik. Művésztelepet létesít a megyei művelődésügyi osztály Bátán A Tolna megyei festőművészek munkájának elősegítésére a Megyei Tanács Művelődésügyi Osztálya a nyáron Bátán hatnapos művészte­lepet létesít. A művésztelepen neves festőművészek instruálják a részt­vevő Tolna megyei festőket. Egy-egy országosnevű festőművész három- három napig tartózkodik majd Bá­tán. A nyári művésztelep létesítése miatt a megyei képzőművészeti kiál lítást, az eddigi gyakorlattól elté­rően, az ősz folyamán rendezik meg Szekszárdon, hogy megyénk festő­művészei már nyári „termésükkel” is felvonulhassanak a szekszárdi kiál­lításon. Megyénk ének-és zenekultúrájának fellendítéséért Lapunk egy előbbi számában cikk jelent meg arról, hogv Tolna megyé­ben az ének- és zenekultúra hely­zete nem kielégítő. Ezért a megvei művelődésügyi osztály elhatározta, hogy az iskolai ének- és zenekarve­zetők és a művelődési otthonokban működő ének- és zenekarok vezetői részére rövidesen négynapos tanfo­lyamot rendez, amelven szakmai, módszertani és didaktikai kérdések­ről tájékoztatják a karvezetőket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom